Dunja Mijatović, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából egy most kiadott nyilatkozatában
az ukrán nők és lányok melletti kiállásra és arra szólította fel a strasbourgi székhelyű szervezet tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a béke és az emberi méltóság védelme érdekében,
illetve biztosítsák, hogy a humanitárius támogatás maradéktalanul eljusson minden olyan területre, ahol arra szükség van mind Ukrajnán belül, mind a menekülteket befogadó országokban.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, hogy Európának meg kell hallania és figyelembe kell vennie az ukrán nők és lányok határozott kéréseit, amelyeket a béke helyreállítására tesznek.
Nők milliói menekülni kényszerülnek, hogy biztonságba helyezzék gyermekeiket és barátaik gyermekeit, mások a válogatás nélküli bombázások ellenére hazájukban folytatják munkájukat orvosként, ápolóként, vagy más módon nyújtanak segítséget a közösségüknek.
Ahead of Int Women’s Day,my sympathy& profound solidarity go to Ukrainian women& girls who are caught up in a war waged with total disregard for human life &dignity. I pay my deepest respects to those of them who have been killed,& my thoughts are with those who have been injured https://t.co/NA5uxi0CMO
— Dunja Mijatovic (@Dunja_Mijatovic) March 7, 2022
Tisztelt Olvasóink!
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk holnap is, mert bár az orosz agresszor tűzszünetet hirdetett, biztosak vagyunk abban, hogy kedden is lesz miről beszámolnunk. Az ukrajnai háborúról már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Jó éjszakát kívánunk!
A nyugati szankciók miatt néhány orosz élelmiszerbolt limitálja, hogy mennyit lehet vásárolni az ugyanolyan termékekből.
Az orosz kereskedelmi minisztérium kiemelte, hogy egyesek alapvető élelmiszedrekből olyan nagy mennyiséget próbáltak megvásárolni, ami egyértelműen túlzás az egyéni fogyasztás szempontjából, ezért a nagyobb élelmiszerláncok is hozhatnak fejadag-szabályt a társadalmilag fontos termékkörök esetében – írja orosz forrásokra hivatkozva az Infostart.
Kijevben maradok, nem bújkálok és senkitől sem félek – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán megosztott videoüzenetében. A felvételt az ukrán elnök az irodájában vette fel, így bizonyítva, hogy továbbra sem hagyta el az országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozza, hogy Kijev újjáépíti az orosz megszállók által elpusztított összes várost, és „szebbé teszi őket bármely orosz városnál”.
Az ukrán elnök elmondta, hogy korábban már született megállapodás a humanitárius folyosók biztosításáról, azonban ez nem működött. Elmondása szerint az orosz fél még azt sem hagyta, hogy élelmiszert és gyógyszereket biztosítsanak az ott élőknek.
Az orosz kulturális propaganda bojkottjára szólítottak fel vezető ukrán filmesek – írta hétfőn a Guardian brit napilap.
Hét ukrán filmes (többek között Roman Bondarcsuk, Nariman Alijev, Alina Gorlova és Valentyin Vaszjanovics) közleményben állt ki a bojkott mellett, és bírálta azokat az orosz filmeseket, akik nem ítélték el az Ukrajna elleni orosz támadást – írja az MTI.
Kulturális vasfüggönyt kell leengedni Oroszország köré. Meg kell szüntetni minden kulturális együttműködést egy olyan terrorista ország képviselőivel, amely az egész világ elpusztításával fenyeget. Állítsunk le minden kommunikációt azokkal a rendezőkkel, akik továbbra is a szovjet paradigmában élnek, és a birodalmi ideológia által mérgezett üzeneteket népszerűsítik a civilizált világban
– mondta Vaszjanovics, akinek Atlantis című filmjét 2019-ben a velencei filmfesztiválon mutatták be.
Az Európai Unió több mint tízezer kórházi férőhelyet biztosít tagállamaiban a sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrajnai menekülteknek – közölte hétfői, lengyelországi sajtóértekezletén az Európai Unió egészségügyi biztosa.
Sztella Kiriakídisz elmondta: a határon átlépő és sürgős orvosi ellátásra szoruló menekültek számára
létrejön egy olyan európai rendszer, ami lehetővé teszi az érintettek biztonságos és gyors szállítását.
Ennek keretében több mint tízezer kórházi férőhelyet biztosítottak az uniós tagállamokban a gyermekgyógyászati, onkológiai és égési sebészeti osztályokon.
Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter a sajtóértekezleten megerősítette: az ukrajnai menekültek száma már meghaladta az 1 milliót. Lengyelország ugyanakkor mindegyiküket befogadja – adta hírül az MTI.
Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az orosz vezetés határozottan megtagadja elesett orosz katonáinak Ukrajnából való kiszállítását – írja az Unian.
Az oroszok még csak tárgyalni sem hajlandók ebben a kérdésben. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy az Orosz Föderáció katonáinak holttestei nem méltók arra, hogy visszatérjenek hazájukba, és emberségesen eltemessék őket
– hangsúlyozta Verescsuk. Hozzátette:
itt hagyják a halottaikat Ukrajnában anélkül, hogy az Orosz Föderációban temeték el, egyetlen célból: hogy megakadályozzák az orosz anyákat, feleségeket és lányokat abban, hogy megismerjék a Vlagyimir Putyin által vívott háború valódi mértékét.
A rendőrök - a menekültek védelmében - az ukrajnai háború elől menekülőknek szánt adományokkal üzletszerűen visszaélőket szűrik ki a budapesti pályaudvarokon felállított segélypontoknál – közölte a rendőrség.
Mint írják, a BRFK „határozottan visszautasítja” azt a híresztelést, amely szerint a Nyugati pályaudvaron felállított segélyponton származás alapján igazoltatják az ott sorban állókat.
A rendőrök részrehajlás nélkül nyújtanak segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek. Az adományokért jelentkezőktől olyan esetekben kérnek okmányokat a fővárosi pályaudvarokon, amikor felmerül, hogy valaki az adományozók jóhiszeműségével visszaélve, az igazán rászorulók elől, sokadik alkalommal próbál elvinni nagy mennyiségű adományt
– közölték.
A rendőrség közléséből kiderül, hogy munkatársaik egyre gyakrabban találkoznak olyan bejelentett, magyarországi lakcímmel rendelkező emberekkel, akik elvegyülnek a háború elől menekülők között, és elveszik azok elől az adományokat, akiknek azokat valójában szánták.
Egyesek arra sem sajnálják a fáradtságot, hogy Budapestről vidéki vasútállomásra utazzanak, és a fővárosba tartó vonatra felszállva újra és újra csomagokat vegyenek fel a segélyponton
– fogalmaznak.
A közleményből kiderül, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság együttműködik a karitatív szervezetekkel a visszaélések megelőzése érdekében.
Felfüggeszti tevékenységét Oroszországban a német Adidas, a világ egyik vezető sportszergyártója. A hírek szerint az Adidas határozatlan időre felfüggeszti az értékesítést az oroszországi online és kiskereskedelmi üzletekben.
Azt is közölték, hogy a cég oroszországi alkalmazottai továbbra is megkapják a fizetésüket, és nem bocsátják el őket.
Korábban a márka bejelentette, hogy nem hajlandó együttműködni az orosz labdarúgó-válogatottal. A Nike, a márka fő versenytársa néhány nappal korábban elhagyta Oroszországot – írja az Unian.
Megérkeztek Ukrajnába az izraeli különleges erők első veteránjai, hogy Ukrajna oldalán harcoljanak az orosz agresszió ellen – jelentette be március 4-én Telegram csatornáján Olekszij Goncsarenko, az ukrán legfelsőbb tanács (Verhovna Rada) Európai Unió frakcióbeli képviselője.
Sábát sálom! Nemcsak azért, mert most elkezdődött a szombat, barátaim, hanem azért is, mert az izraeli különleges erők első veteránjai már megérkeztek Ukrajnába
– idézi Goncsarenkot az Odessa Journal.
Ezek a katonák segítik Ukrajnát a »sötétség elleni« harcban, mert most hazánkban különböző vallásúak harcolnak együtt Oroszország ellen
– tette hozzá a képviselő.
Israeli #IDF veterans have come to help #Ukraine pic.twitter.com/KmT6Gks5JB
— Gemstone 🇸🇪 (@Gemston98177132) March 4, 2022
A Gazprom eleget tesz a külföldi fogyasztók gázszállítási igényeinek, és biztosítani fogja a hosszú távú szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését – áll a cég hétfőn kiadott közleményében.
A Gazprom maradéktalanul teljesíti a külföldi fogyasztók minden bejelentett gázszállítási igényét. Az ukrán vezetéket 100 százalékban a tranzitszerződés részeként használjuk
– közölte az orosz gázipari vállalat.
A Gazprom a Jamal–Európa gázvezetéken keresztül a Németországba irányuló gázszivattyúzási kapacitást is folyamatosan leköti – írja az MTI.
A szerb elnök, Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia nem fogja szankcionálni Moszkvát.
A két ország kapcsolata erős gazdasági, politikai és identitási alapokon nyugszik és ezt a történelemben már sokszor bizonyították. Az Európai Parlamentben azonban kellemetlen kérdéseket vet fel a szerb elutasítás:
Az EU határozottan sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, ami árt az uniós csatlakozási folyamatának
– fogalmazott az Európai Parlament állásfoglalásában.
Vucsics kijelentette: Szerbia nem fogja szankcionálni az oroszokat. Így Belgrád szerepe a szankciók kapcsán felértékelődik.
Hétfő este nyolc óra után húsz perccel a Zsitomir megyei Csernyahivban az orosz alakulatok felrobbantottak egy olajraktárt. A hírek szerint a légicsapások után hatalmas tűz keletkezett a helyszínen.
Egyelőre úgy tudni, nincsenek áldozatok. A lakosokat evakuálták a közeli házakból. Személyi sérülés nem történt
– közölték ukrán hivatalos források. Az Unian hírügynökség szerint helyi idő szerint este háromnegyed tíz körül sikerült lokalizálni a tüzet a csernyahivi olajraktárban. Az oltás folytatódik.
Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat Olaf Scholz szerint – adta hírül az MTI. A német kancellár nyilatkozatával elutasította azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat az energiaszektorra is ki kell terjeszteni.
Olaf Scholz egyúttal kiemelte: Németország üdvözli azokat a „mélyreható és célzott szankciókat”, amivel a nemzetközi közösségi az ukrajnai orosz invázióra válaszol. A német kancellár szerint az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, „egyenes beszéd”, és minden szankciót úgy terveztek, hogy az „érzékenyen és tartósan” sújtsa Oroszországot.
A politikus kiemelte, hogy Európa a szankciók alól szándékosan vonta ki az Oroszországból származó energiaszállítmányokat, mivel ezek nélkül nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia.
Az orosz importból származó energiahordozók alapvető fontosságúak a közszolgáltatások és polgáraink mindennapi élete szempontjából
– húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.
Az orosz fegyveres erők leromboltak egy atomfizikai laboratóriumot Ukrajna második legnagyobb városában – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Gross. Hangsúlyozta, hogy az ország létesítményei körüli harcok biztonsági kockázatai miatt egyre inkább növekszik az aggodalom.
Rafael Grossi elmondta, hogy egy orosz támadás miatt megsemmisült egy neutrongenerátor a harkovi Fizikai és Technológiai Intézetben, de csak csekély mennyiségű radioaktív anyagot tároltak ott, így a monitorok nem észleltek sugárzást.
Nem folytathatjuk így tovább
– emelte ki Grossi. Ukrán tisztviselők szerint a megsemmisült laboratóriumot kutatásra használták. A NAÜ főigazgatója elmondta, kész ukrán és orosz tisztviselőkkel találkozni az általuk választott helyszínen, hogy biztosítsa az atomerőművek épségét – jelentette a Bloomberg.
Korábban az orosz fegyveres erők a zaporizzsjai atomerőművet is megtámadták, ahol közvetlenül a reaktorokat lőtték. A támadás miatt egy ötemeletes épület kigyulladt. Az incidens óta a létesítmény és Enerhodár egész területe orosz ellenőrzés alatt áll.
Az Egyesült Államokban vasárnap a 95-ös benzin országos átlagára elérte a 2008 júliusi rekordértékű gallononkénti 4 dolláros (literenként 380 forint) árat az Amerikai Autószövetség (AAA) kimutatása szerint – írta a Wall Street Journal.
A konzervatív amerikai gazdasági-politikai újság online tudósítása szerint az áremelkedést a nemzetközi kereskedő, szállítmányozó és pénzügyi vállalatok azon döntése okozta, hogy több millió hordó orosz kőolajat kivontak a globális kínálatból – számolt be az MTI.
Vlagyimir Putyin hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Narendra Modi indiai kormányfővel, és ígéretet tett, hogy az orosz fegyveres erők mindent meg fognak tenni a Szumi ukrán városban rekedt indiai állampolgárok evakuálása érdekében. Modi jelezte, hogy kész a konfliktus mielőbbi rendezéséhez bármilyen módon hozzájárulni.
Indiai tájékoztatás szerint Modi üdvözölte a Moszkva és Kijev között megindult tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatfelvételt sürgetett Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között – számolt be az MTI.
Ukrajna közvetlen tárgyalásokat akar Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Elnökünk nem fél semmitől, így a Putyinnal való közvetlen találkozástól sem. Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra, üljenek le beszélgetni
– mondta a külügyminiszter. Az Unian ukrán hírügynökség szerint a külügyminiszter megerősítette: a tervek szerint március 10-én találkozik Szergej Lavrov orosz miniszterrel.
Nekihajtott és áttörte egy teherautó a dublini orosz nagykövetség kapuját hétfőn – közölte az RTÉ ír közszolgálati televízió.
A férfi teherautóját hátramenetbe kapcsolva törte át a kaput, majd a háború állítólagos áldozatairól készült fényképeket kezdett osztogatni. A sofőr, akit már őrizetbe vettek, feltehetőleg így kívánt tiltakozni a háború ellen.
Az orosz nagykövetség a történteket „békés diplomáciai képviselet ellen irányuló bűncselekménynek” nyilvánította. Állítása szerint mindez a helyi rendőrség szeme láttára és tétlensége mellett zajlott – számolt be az MTI.
Hétfőn könyörtelenül ágyúzták Mariupolt az orosz csapatok. A várost szinte eltörlik a föld színéről, a városban nincs áram, fűtés és gáz, rengeteg halott lehet – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
Kiemelték, hogy a fegyveres erők továbbra is harcolnak a városért. Az ellenséges tűz azonban nem csillapodik. A város minden területén csak pusztítás látható: betört ablakok, megsemmisült lakások és házak. Mariupolban nincs áram, víz és gáz. Mobilkapcsolat sincs, nem lehet tájékozódni az ország helyzetéről. Sok polgár a ház közelében lévő tűzön készít ételt magának.
A halottak és sebesültek számát továbbra is nagyon nehéz megállapítani. A szomszédok közvetlenül a magánházak udvarán temetik el a holttesteket.
Titokban tartott kelet-európai repülőtéren jelenleg is gyors ütemben folyik az az Ukrajnába irányuló, több ország közös erőfeszítésével zajló fegyverszállítási művelet, amelyet Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is meglátogatott a múlt héten az ukrán határ közelében – számolt be a CNN a Pentagon magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva.
A repülőtér forgalma az elmúlt napokban jelentősen megnőtt: a szokásos napi néhány járat helyett volt, amikor a fel- és leszálló gépek száma elérte a maximális napi 17-et. A CNN hangsúlyozta, hogy a repülőtér pontos elhelyezkedése továbbra is titkos az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok, többek között páncéltörő rakéták biztonságának megóvása érdekében.
Az orosz hadsereg egyelőre nem támadta meg ezeket a fegyverszállítmányokat, azt követően sem, hogy beléptek Ukrajna légterébe – közölte a Pentagon tisztségviselője. Hozzátette azonban, hogy attól tartanak, hogy Moszkva a későbbiekben, ahogyan előrehalad a katonai támadásokkal, célba veheti a szállítmányokat.
Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és kétezer Stinger légvédelmi rakétát küldtek az ukrán hadseregnek – számolt be az MTI.
Már csatlakoztak a harcokhoz a Nemzetközi Légió első külföldi tagjai Ukrajnában.
Az ukrán szárazföldi erők tájékoztatása szerint az önkéntesek az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Svédországból, Litvániából, Mexikóból és Indiából érkeztek – írja a Kijev Independent a Twitteren.
First foreigners have already joined International Legion, Ukraine's volunteer military force, and are fighting outside of Kyiv.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 7, 2022
According to the Ukrainian Ground Forces, the volunteers came from the U.S., U.K., Sweden, Lithuania, Mexico, and India.
📷 Ukrainian Ground Forces pic.twitter.com/2TvelInMqa
A brit Királyi Operaház elbocsátotta orosz karmesterét, Pavel Szorokint. Ezt a lépést Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával indokolták.
Az Ukrajnában kialakult helyzet fényében Pavel Szorokin, a Bolsoj Színház társulatának karmestere nem dolgozhat vendégkarmesterként a Királyi Balettnél
– írta közleményében a londoni Covent Gardenben lévő operaház.
A Királyi Operaház február végén már bejelentette, hogy szintén az orosz katonai invázió miatt lefújta a híres orosz Bolsoj balettegyüttesének nyárra tervezett fellépéseit – adta hírül az MTI.
Az Index helyszíni tudósítója jelentette, hogy hatalmas dördüléseket lehetett hallani az ukrán fővárosban.
Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közösségi oldalán jelentette, hogy az ukrán légierő helyi idő szerint fél kilenckor megsemmisítette az Orosz Föderáció gépét Kijev felett. Kilenc óra után tíz perccel a város szélén vívott légi csatában egy második ellenséges gépet is lelőttek – közölte.
Meghalt egy ukrajnai menekült Magyarországon. A 61 éves, ukrán állampolgárságú nő Csengersimánál érkezett menyével és további 33 utassal – írja a Magyar Hang.
A lap az ügyben a rendőrségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy „a halálesetet közvetlenül megelőző rosszulléte nem autóbuszon, hanem közterületen, a határátkelőhelytől 62 kilométer távolságban, Aranyosapátiban történt 7 óra 57 perckor (az eltelt idő 4 óra 17 perc)”. Hozzátették, hogy a mentőszolgálat egyidejű értesítésével két rendőr kezdte meg a nő újraélesztését, majd folytatta a kiérkező mentőegység.
A nő kórházba szállítása közben vesztette életét délelőtt fél tíz előtt. A rendőrség jelezte, hogy halálának okaként elsődlegesen epilepsziás görcs miatt bekövetkezett légzésleállást jelöltek meg. Állításuk szerint a nő nem a buszon, hanem közterületen lett rosszul.
Rendben folytatja üzleti tevékenységét Svájcban a Sberbank – mondta a pénzintézet szóvivője a Keystone–SDA svájci hírügynökségnek. Közölte: a Sberbank zürichi székhelyű leányvállalata nem képezi részét az uniós és amerikai szankciós listára került Sberbank Europe Groupnak.
Azt is felidézte, hogy Oroszország ukrajnai katonai inváziója nyomán Washington és Brüsszel újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több orosz magánszemélyt, vállalatot, illetve pénzintézetet. A Sberbank ugyanakkor nem volt azon hét orosz pénzintézet között, amelyeket kizártak a nemzetközi pénzátutalásokhoz kapcsolódó SWIFT kommunikációs rendszerből – számolt be az MTI.
A svájci kormány még február 28-án döntött arról, hogy alkalmazza az Oroszország ellen meghozott európai uniós szankciókat.
Március 7-étől, azaz hétfőtől megváltozott a Harangláb–Lónya ukrán–magyar határátkelőhely munkarendje.
Ennek értelmében kelet-európai idő szerint reggel nyolc órától éjfélig működik a határforgalom az említett szakaszon – jelentette az Unian ukrán hírportál.
Ahogy vége lett az orosz–ukrán béketárgyalásoknak, Kijevben hatalmas dördüléseket lehetett hallani – jelentette Kijevből az Index helyszíni tudósítója. Hírek nem érkeznek arról, hogy rálőttek volna Kijevre, vagy bombák hullanának, így elvileg az ukránok védelmi fegyvereinek távoli zaja lehetett, amit a lakók hallottak. Az egyik robaj olyan erős volt, hogy megrázta az ablakokat.
Ma tartották a béketárgyalások harmadik fordulóját, amiről itt írtunk részletesebben.
Akár egymillió fontot (476 millió forintot) is kész felajánlani az ukrajnai gyerekek megsegítésére J. K. Rowling, a Harry Potter-regények szerzője – adta hírül az MTI.
Az 56 éves angol író nemrég csatlakozott az általa alapított Lumos jótékonysági szervezet adománykérő felhívásához. A szervezet célja egymillió font összegyűjtése, Rowling pedig vállalta, hogy egymillió fontig megduplázza a befolyt összeget.
A jótékonysági szervezet élelmiszert, higiéniai és egészségügyi termékeket szállít az ukrajnai menhelyeken és nevelőszülőknél élő gyermekek ellátására.
J. K. Rowling közösségi oldalán mondott köszönetet azoknak, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez.
I will personally match donations to this appeal, up to £1m. Thank you so, so much to all who’ve already donated, you’re enabling @lumos to do crucial work for some of the most vulnerable children in Ukraine. https://t.co/XK8yTtB1nl
— J.K. Rowling (@jk_rowling) March 7, 2022
Önök teszik lehetővé, hogy a Lumos folytassa létfontosságú munkáját a legkiszolgáltatottabb ukrajnai gyermekek megsegítésére
– írta Rowling.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket ismertetett a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozással katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka közölte: egy több mint harminc biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.
A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását.
Kirillov a laboratóriumok munkáját összefüggésbe hozta azzal, hogy a kanyaró előfordulása százszorosára nőtt Ukrajnában, és hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett: magas a kockázata a gyermekbénulás kitörésének az országban. Szavai szerint Ukrajna több ezer, elsősorban „szláv etnikumú” beteg szérummintáját küldte el az amerikai hadsereg Walter Reed Katonai Kutatóintézetébe a Covid–19 elleni gyógyszerek tesztelése ürügyén – számolt be az MTI.
Az Ökumenikus Segélyszervezet juttatja el a magyar kormány humanitárius segélyszállítmányát Ukrajnába – közölte a karitatív szervezet. Közleményük szerint a Budapestről induló kamionok közül héttel tartós élelmiszert és higiéniás cikkeket, míg további három kamionnal a kormányzat által a szomszédos országnak felajánlott lélegeztetőgépeket szállítanak.
Az Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi, ungvári és lembergi központtal, raktárkapacitással végzi humanitárius munkáját, nemcsak kárpátaljai, hanem ukrajnai területeken is. A munkájukat helyi civil szervezetek is segítik.
Jelezték, hogy a segélyszállítmány elindításánál jelen volt Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, aki elmondta: heti négykamionnyi szállítmányt terveznek a következő időszakban indítani Magyarországról a háborútól szenvedők megsegítésére.