Elindult pénteken három orosz űrhajóssal a fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Szojuz MSz–21 űrrakéta Bajkonurból – számolt be az MTI. Az űrrakéta fellövését a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat élőben közvetítette. A legénységet, Oleg Artyemov parancsnokot, valamint Gyenisz Matvejevet és Szergej Korszakovot két orosz, négy amerikai és egy német űrhajós várja az űrállomáson.
A Szojuz űrkabinja március 30-án a tervek szerint visszafelé az amerikai Mark Vande Heit viszi a Földre, aki 340 nappal kedden megdöntötte az űrben tartózkodás amerikai rekordját, továbbá a két orosz űrhajóst.
A közelmúltig az űrkutatás területén folyó együttműködés egyike volt azoknak a ritka területeknek, amelyeket nem sújtottak különösebben a dél-ukrajnai Krím félsziget 2014-ben történt orosz bekebelezése után elrendelt nyugati szankciók – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz 2018-ban kinevezett vezetője azonban március 12-én figyelmeztetett, hogy a háború miatt elrendelt szankciók az ISS ellátását biztosító orosz űrhajók működésére is hatással lesznek, ami az 500 tonnás űrállomás „Földre vagy tengerre szállásához” is vezethet.
Oroszország repüléstilalmi zónát hozott létre a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság felett – számolt be az Interfax.
Katonai szempontból nincs szükségünk komoly légvédelmi rendszerre, nekünk elég, ha Oroszország irányítja az eget
– mondta Eduard Basurin, a DPR Népi Milícia képviselője, aki később megerősítette az újságíróknak, hogy létrejött az orosz repüléstilalmi zóna.
Füstöt láttak és robbanást hallottak Kijev északi részén – számolt be róla a Sky News, a Reuters hírügynökség alapján. A támadásról szóló híreket eddig nem erősítették meg.
A Sky News helyi tudósítója, Alex Crawford elmondta, hogy a fővárosban hajnali fél öt óta hallatszanak légiriadó-szirénák. Egy amerikai tisztviselő korábban arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában nem érkeztek jelentések ágyúzásról, de a legfrissebb kijevi és lvivi robbantások arra utalnak, hogy az orosz erők ismét nagy erőkkel hajtanak végre légicsapásokat.
A Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynöksége szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan a jövőben is fenyegetőzhet nukleáris fegyverek bevetésével a Nyugat ellen, ha folytatódik az orosz invázióval szembeni merev ukrán ellenállás – számolt be a Bloomberg.
Scott Berrier, a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója szerint az ukrán terület egyes részeinek elhúzódó megszállása azzal járhat, hogy:
Berrier szerint, a felsorolt háború miatti veszteségek arra buzdíthatják az orosz elnököt, hogy „egyre inkább a nukleáris elrettentő erejére támaszkodjon”, hogy ezzel megfélemlítse a Nyugatot.
Putyin már korábban bejelentette, hogy fokozott készültségi állapotba helyezi Oroszország nukleáris arzenálját.
Ukrán tisztviselők szerint a helyi katasztrófavédelem nagy erőkkel próbálja megfékezni a tüzet egy harkivi bevásárlóközpontban, miután hívást kaptak arról, hogy több bolt kigyulladt és két lakóépület részben megsérült az orosz robbanások miatt – számolt be a The Guardian.
Az ágyúzás következtében két mentős szenvedett komoly sérüléseket, jelenleg orvosi kezelés alatt állnak. Az egyik mentőt azonban a hírek szerint nem tudták megmenteni, belehalt sérüléseibe.
One of the largest markets in Eastern #Europe, Barabashovo, is on fire in #Kharkiv. pic.twitter.com/R17SRK0VLv
— NEXTA (@nexta_tv) March 17, 2022
Európai politikusok kérik Zelenszkij és Ukrajna jelölését a békedíjra. Azzal kezdik a Nobel-bizottságnak írt nyílt levelüket, hogy
A világot megdöbbentették az Ukrajnából érkező háborús képek. Családok milliói élnek most félelemben, otthonukat és megélhetésüket a bombázások és az orosz haderő fenyegeti. Mindennap tanúi vagyunk Ukrajna népének bátorságának, amely ellenáll a háborúnak, amelyet az Orosz Föderáció visel ellenük. (…) Világszerte demokratikus polgártársaink mindannyian ugyanazt a kérdést teszik fel: mit tehetünk Ukrajna népének támogatására?
Összesen 36 egykori, illetve ma is aktív európai politikus írta alá, többek között Hollandiából, Nagy-Britanniából, Németországból, Svédországból, Észtországból, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából, de március 30-ig még fogadják az aláírásokat.
Békeima címmel tartanak jótékonysági koncertet a menekültek megsegítésére a budapesti Szent István-bazilikában március 24-én, csütörtökön, este fél nyolctól – számolt be az MTI.
Az eseményen katolikus és református lelkipásztorok imádkoznak majd a békéért, de ezen kívül számos zenemű is hallható lesz a koncert keretein belül, amelyen többet között fellép fellép Faludi Judit Liszt Ferenc-díjas csellóművész, Szenthelyi Krisztián énekművész, és Harmath Dénes orgonaművész.
A koncerten való részvétel ingyenes, a közönség perselyadományaival a Kárpátaljai Családokért Egyesületet és a Szent Erzsébet Karitász Központot támogatja.
Az ukrán hadsereg péntek reggel közzétette, hogy 14 orosz légi célpontot semmisítettek meg csütörtökön, köztük hét repülőgépet, egy helikoptert, három drónt és három szárnyas rakétát.
Az oroszok ideiglenesen megszállt területeken úgy próbálnak pozitív képet kialakítani magukról, hogy élelmiszert osztanak szét a lakosságnak
– közölte az ukrán védelmi minisztérium.
Az ukrajnai invázió miatti szankcióként a Standard and Poor's március 4-én „BB pluszról” az eddigi „CCC”-re rontotta az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettség osztályzatát – számolt be az MTI.
Azonban a nemzetközi hitelminősítő most újra rontott az orosz osztályzáson: „CCC”-ről egy fokozattal, „CC”-re rontotta le Oroszország hosszú lejáratú szuverén devizaadósság-kötelezettségének az osztályzatát. Az ügynökség szerint fennáll az államadósság nemteljesítésének a lehetősége.
Az S&P emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók részeként Oroszország számára elérhetetlenné vált arany- és devizatartalékának mintegy a fele (közel 300 milliárd dollár), és korlátozott a hozzáférése a globális pénzügyi rendszerhez is.
Lakóházakat bombáztak az oroszok csütörtökön a Kijevtől északra lévő Novi Petrivciben, ennek következtében meghalt egy kétéves csecsemő.
Az orosz nehéztüzérség bombázása miatt egy többemeletes épület megsemmisült és a mellette lévőkben is jelentős károk keletkeztek. A helyszínen négy ember megsérült, egy kétéves gyermek pedig életét vesztette.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ma hajnalban videóüzenetet tett közzé a Facebook-oldalán, amiben többek között beszélt az ukrán védelem elhivatottságáról, megszólította Olaf Scholz kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt, és nem utolsósorban beszélt az elfogott orosz katonákról – számolt be a hivatalos ukrán elnöki oldal.
Újabb orosz katonák kerültek fogságba. Köztük olyanok is, akik nem hajlandók visszatérni Oroszországba. És sokan vannak, akiket Oroszországban meg sem említenek. Meg sem próbálják visszavinni őket
– mondta Zelenszkij, kiemelve, hogy az orosz hatóságok sokszor halottnak mondják a még életben lévő hadifoglyokat.
Nem terveztük, hogy több ezer foglyot ejtünk. Nincs szükségünk 13 vagy akárhány ezer halott orosz katonára. Nincs rá szükségünk. Nem akartuk ezt a háborút
– folytatta, mondván, hogy Ukrajna csak békét akar.
Robbanásokról számoltak be ma reggel a nyugat-ukrajnai Lviv városából, a városban élők azt állítják, hogy a repülőteret orosz rakéta találta el – írja a The Guardian.
Füstöt láttak felszállni a Lembergi Nemzetközi Repülőtér közelében, a közösségi médiában közzétett több videó szerint. A repülőtér mintegy 6 kilométerre fekszik a városközponttól.
Nem sokkal reggel 6 óra után legalább három robbanás hallatszott, és városszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
Az Ukrajna 24 televíziós csatorna a Telegram-csatornáján közzétett egy rövid videót, amelyen egy gomba alakú füstfelhő látható a horizonton. James Reynolds, a BBC újságírója szintén feltöltött egy fotót a város látképeiről, amelyen füst látható nyugatról, a repülőtér irányából.
BREAKING: Explosion in Lviv, Western Ukraine #UkraineRussianWar pic.twitter.com/lSBSLPbkCC
— Yalda Hakim (@BBCYaldaHakim) March 18, 2022
Több mint három hete tart az orosz–ukrán háború. A frontvonalak csütörtökön megmerevedtek, a városokat bombázták, a felek pedig nem jutottak közelebb a békemegállapodáshoz.
Az oroszok hajnalban rakétatámadást hajtottak végre egy Harkiv közelében lévő település ellen, és szétlőttek egy iskolát, egy közösségi házat, valamint több lakóépületet. Az akciónak legalább 25 halálos áldozata van. Délután pedig Harkivot érte támadás.
A csütörtöki eseményekről a napi összefoglalónkat ebben a cikkben, hírösszeállításunkat ide kattintva olvashatja.
Joe Biden amerikai elnök videókonferencián tárgyalt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, aminek során figyelmeztette a kínai elnököt , hogy „költségekkel” kell szembenéznie, ha Peking megsegíti Oroszországot az intenzív nyugati szankcióktól, amelyek célja Moszkva ukrajnai inváziójának megbüntetése – számolt be a The Guardian.
A két vezető most beszélt először a novemberi videós csúcstalálkozó óta, ami lehetőséget adott a két fél közötti nézeteltérések közvetítésére – ez az első alkalom, hogy közvetlenül beszélnek egymáshoz Ukrajna inváziója óta. Míg az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást gyakorol Oroszországra, addig Kína két fal közé szorult.
Ez egy jó lehetőség Biden elnök számára, hogy felmérje Hszi elnök helyzetét
– mondta a Fehér Ház sajtótitkára. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Kína Oroszország katonai támogatását fontolgatja.
Tayyip Erdogan török elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében elmondta újra, hogy vendégül látná őt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az isztambuli vagy ankarai megbeszéléseken – számolt be a Sky News.
A török elnökség kommunikációs igazgatósága közleményében Erdogan azt mondta, reméli, hogy egy tartós tűzszünet „megnyitja az utat a hosszú távú megoldás felé”, és hangsúlyozta a diplomácia fontosságát.
A közleményből az is kiderült, hogy a humanitárius folyosóknak mindkét irányban hatékonyan kell működniük.
Csütörtökön meghalt egy újabb amerikai állampolgár Ukrajnában. A hírt az amerikai külügyminisztérium is megerősítette.
Az Independent szerint az áldozat egy Lvivben született, de amerikai állampolgársággal rendelkező, 67 éves egyetemi tanár, James Whitney Hill volt. A férfi a feleségével együtt utazott Csernyihivbe tavaly decemberben, azért, hogy az asszony kezelést kaphasson sclerosis multiplexre.
A nő betegsége miatt azonban a háború kitörése után sem tudtak elmenekülni a városból, amelyet időközben ostrom alá vettek az oroszok. James Whitney Hill halálát az orosz tüzérség egyik lövedéke okozhatta.
A férfi egyébként időről időre posztolt a Facebookon az utóbbi hetekben. Legutóbb március 15-én jelentkezett be, akkor azt írta:
Erősen bombáznak! Még élek. Kevés az élelem. Nagyon hideg van a szobában. Ira [a férfi felesége – a szerk.] az intenzív osztályon van.
Halála után ismerősei a Facebook-oldalán kívánták neki, hogy nyugodjon békében.
Amerikai részről eddig két halálos áldozata volt a háborúnak: a New York Times korábbi riportere, valamint a Fox News operatőre vesztette életét a fronton.
Japán és Ausztrália is újabb szankciókat rendelt el pénteken Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása miatt.
A japán kormány 15 személy és 9 szervezet ellen rendelt el büntetőintézkedést, köztük védelmi illetékesek és a fegyverexportot bonyolító állami vállalat, a Roszoboronekszport ellen is. Japán így már 76 emberrel, 7 bankkal és további 12 egyéb szervezettel szemben vezetett be szankciókat.
A canberrai kormány is szankciókat vezet be az orosz pénzügyminisztérium, 11 orosz bank és kormányzati szervezet ellen, s ezzel a legtöbb orosz pénzintézet és az orosz államadósságot kezelő valamennyi szervezet ausztráliai tevékenységét ellehetetleníti.
Az oroszok csütörtök este elfoglalták a körülbelül 55 ezer lakossal rendelkező Rubizsnye városát.
A város elfoglalását a közösségi médiában terjedő felvételek is megerősítették. Úgy tudni, hogy az orosz fegyveres erők és a luhanszki szeparatisták közösen vonultak be a kelet-ukrajnai városba.
Visual confirmation of Rubizhne now under full control of Russian Forces and Luhansk separatists. https://t.co/H2AGbxWPa0 pic.twitter.com/Jcrq0b3w5a
— Aldin 🇧🇦 (@aldin_ww) March 17, 2022
Rubizsnye közvetlenül Szeverodonyeck közelében található, amely a Luhanszki terület ukránok által irányított részének közigazgatási központja 2014 óta. Elképzelhető, hogy ezáltal az oroszok bekerítik és beveszik azt a várost is.
A Nagy-Britanniába érkező ukrajnai menekültek ingyenesen igénybe vehetik a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) szolgáltatásait csütörtöktől.
A brit egészségügyi minisztérium és a belügyi tárca csütörtök esti közös tájékoztatása szerint az ukrajnai orosz invázió elől menekülők azonnali hatállyal, térítésmentesen részesülhetnek kórházi, körzeti orvosi és sürgősségi ellátásban.
A Nagy-Britannia által befogadott ukrán menekültek ingyen beadathatják maguknak a koronavírus elleni oltást és egészségügyi szűrővizsgálatokra is jelentkezhetnek.
A két minisztérium ismertetése szerint a brit kormány külön törvénytervezetet is benyújtott annak jogszabályi garantálására, hogy az ukrajnai menekültek, akik törvényesen érkeztek Nagy-Britanniába, ugyanolyan feltételekkel vehessék igénybe az NHS szolgáltatásait, mint bármely más, nagy-britanniai lakos.
Az intézkedés egyelőre hat hónapig érvényes, utána felülvizsgálják.
Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!
Az Index pénteken is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!