Ez a poszt a következő Percről percre része:

Mariupolból lehetetlen kimenteni az embereket

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ugyan a kijevi polgármester nemrég arról számolt be, hogy komoly harcok dúlnak a várostól északra és keletre, azonban úgy tűnik, hogy ezzel egyidejűleg az orosz csapatok visszavonulása valóban megkezdődött – számolt be a Sky News

    Igazán nagyszerű nap van ma Kijevben. Egyre több Kijev-környékbeli városból vonják vissza a csapataikat az orosz erők

    – írta a Kyiv Independent ukrán újságírója Twitteren. Kijevben örömmel fogadják az oroszok visszavonulását. 

    Azonban minden jel arra utal, hogy ezeket az erőket a Donbászba fogják átcsoportosítani az oroszok az ott zajló orosz offenzíva miatt. 

  • Több mint negyvenbusznyi mariupoli lakosnak sikerült elmenekülnie a romokban lévő városból. Nem tudni, hogy a Zaporizzsja felé tartó civilek a megállapodás szerinti humanitárius folyosó keretein belül menekülnek-e – jelentette a Independent újságírója. 

  • Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint h atalmas harcok törtek ki Kijevtől északra és keletre – számolt be a Sky News.

    A polgármester arra figyelmeztette a lakosságot, hogy jelenleg kiemelten magas a halálozás kockázata, és arra kérte a hazatérni szándékozó lakosokat, hogy még várjanak. 

    Ez azután történt, hogy Kijev regionális kormányzója korábban azt mondta, hogy az orosz erők kezdenek visszavonulni a főváros körüli egyes területeken.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren bejelentette, hogy  Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt – számolt be a Sky News. Zelenszkij elmondta, hogy a telefonbeszélgetés során az Oroszországgal való tárgyalási folyamatról, a biztonsági garanciák fontosságáról és a Mariupol kikötővárosból induló humanitárius folyosók biztosításáról tárgyalt. 

    Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások következő fordulójára pénteken került sor. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a korábbi megbeszélések során még nem születtek „jóváhagyott tervek”.

  • Egy olyan videó terjed a közösségi médiában, amelyen ukrán katonák olyan közömbösséggel rugdossák az úton kiterített aknákat, mintha focilabdák lennének – számolt be a Sky News

    A felvétel, amelyet állítólag a kijevi régióban rögzítettek, egy korábbi videót követ, amelyen egy autó látható, amint óvatosan áthajt egy ugyanilyen, aknásítottnak tűnő területen, miközben valahogyan elkerüli, hogy a jármű kerekei érintkezzenek valamelyikkel.

  • Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt; hamarosan Magyarországon is. Szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon – tájékoztatott az uniós szervezet pénteken.

    Közölték, hogy az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is, írta meg az MTI.

    A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. 

  • Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette: közölni fogja Vlagyimir Putyinnal, hogy neki és Volodimir Zelenszkijnek lépéseket kell tennie az ukrajnai Donbász régió és a Krím kérdései kapcsán – írja a Guardian.

    A török elnök újságíróknak Isztambulban nyilatkozva elmondta, hogy közép-európai idő szerint 14 órakor telefonbeszélgetést fog folytatni Putyinnal, és megújítja azt a korábbi ajánlatát, hogy az orosz és az ukrán vezetőt vendégül lássa egy béketárgyalásra.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy tájékoztatták Vlagyimir Putyint a péntek reggeli légicsapásról, amely egy orosz üzemanyagraktárat ért Belgorodban.

    Az orosz elnök szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy átszervezzék az üzemanyag-ellátási láncot és elkerüljék a fennakadásokat a városban.

    A Kreml szerint a támadás nem teremt ideális feltételeket a béketárgyalások folytatásához.

  • Azok az ukrán állampolgárok, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, és Magyarországon kerestek menedéket, beválthatják a magukkal hozott készpénzt, írja a Kárpáti Igaz Szó

    A lehetőséget a Raiffeisen Bank Ukrajina és a Raiffeisen Bank Zrt. megállapodása teszi lehetővé.

    Március 31-től a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok a készpénzüket több városban, az Exclusive Group kirendeltségein beválthatják

    – áll a pénzintézet közleményében. A napi limit tízezer hrivnya (110 ezer forint).

    A hrivnya euróra váltására lehetőség van a Raiffeisen Landesbanken (Ausztria) fiókjaiban, illetve Szlovákiában, a Tatra Bankban is.

  • Az Európai Bizottság csütörtöktől ukrán és orosz nyelven is elérhető információs szolgáltatást nyújt egyebek mellett az Ukrajna iránt tanúsított uniós szolidaritás részleteivel, valamint valamennyi, az Ukrajna ellen indított orosz támadással kapcsolatban hozott uniós intézkedésekről – közölte az uniós bizottság.

    Mostantól az Európai Unió területén belül és kívül bárki ukrán és orosz nyelven is kérdéseket tehet fel vagy kérhet tájékoztatást az úgynevezett Europe Direct ügyfélszolgálati központtól az Ukrajnának nyújtott uniós segítség részletei mellett az Oroszországgal szemben hozott szankciókról, az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekülők részére biztosított ideiglenes védelemről, az őket megillető jogokról, illetve a szükséget szenvedők által igénybe vehető egyéb támogatásokról – írta meg a Kárpáti Igaz Szó

  • Spanyolországban már több mint harmincezer ukrán menekült kapta meg az ideiglenes tartózkodási engedélyt – mondta Pedro Sánchez kormányfő az alicantei befogadóközpontban tett látogatásán.

    A miniszterelnök tájékoztatása szerint várhatóan a következő napokban eléri a hetvenezret azok száma, akinek kiállítják az azonnali, egy évre szóló engedélyt.

    Ez három évre hosszabbítható, és hozzáférést biztosít az egészségügyi, illetve szociális ellátáshoz, az oktatáshoz, továbbá lehetőséget teremt a munkavállalásra.

    A háború elől menekülők közül sokan már itt élő rokonaikhoz, ismerőseikhez érkeznek, és nem veszik igénybe az állami befogadórendszert, írja a Kárpáti Igaz Szó.

  • Egy 54 éves ukrán nő 40 ezer dollárt próbált átcsempészni az ukrán–román határon Aknaszlatinánál – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Az országból való kilépés alkalmával a nő gyanúsan viselkedett, és a tüzetes vámellenőrzésen megtalálták nála a testére rögzített pénzkötegeket, összesen 40 000 dollárt.

    Az egy személynél lévő megengedett összeg 10 000 euró.

  • Ukrajna és Oroszország megkezdte a tárgyalások következő fordulóját, számolt be az Unian ukrán hírügynökség Mihajlo Podoljakra, az ukrán elnöki hivatal tanácsadójára hivatkozva.

    Az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte, a munkacsoportok közötti megbeszélés online formában zajlik, írta meg a Kárpáti Igaz Szó

  • Péntektől Ukrajnában folyamatosan keltik életre a kultúrát, újjáéled a művészet, nyitnak a színházak, a koncerttermek, közölte a KárpátHír.

    Az ukrajnai kultúrélet feléledéséről Olekszandr Tkacsenko kultuszminiszter számolt be. Elmondása szerint a művészek készek megállás nélkül dolgozni azért, hogy megkönnyítsék a háborútól szenvedők mindennapjait, és egy szebb holnapról szóló reményt ajándékozzanak az embereknek. Mint megjegyezte, a művészet képes arra, hogy a háborús borzalmak világából visszavezesse az embereket a normális életbe.

    A miniszter közölte továbbá, hogy valamennyi kulturális intézmény a saját programja és napirendje szerint fog működni. Természetesen csak a hadiállapot által előírtak szerint és a Covid-helyzet miatti biztonsági előírások betartásával állhatnak a közönség szolgálatába.

  • Sem bejutni nem lehet Mariupolba, sem elhagyni nem lehet a várost, így nem tudnak segélyszállítmányt eljuttatni a lakosságnak, és a civileket sem tudják kimenekíteni – írta a város polgármesterének egyik közeli munkatársa pénteken a Twitteren.

    Petro Andrjuscsenko szerint az orosz erők csütörtök óta hermetikusan lezárták a várost a humanitárius segélyek előtt, és a tervezett zöldfolyosót sem nyitották meg, írja az MTI. 

    Az egykor 400 ezres városban civilek tízezrei élnek hetek óta nyomorúságos körülmények között. A település jelentős része a földdel vált egyenlővé.

    Ukrán tisztségviselők csütörtök este elmondták, hogy nem sikerült eljutnia Mariupolba egy buszkonvojnak. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az éjszaka közölte: újra megpróbálnak átjutni a humanitárius folyosón az ostromlott városba.

    Egy Facebook-bejegyzésben az ukrán vezérkar csütörtökön azt írta: a hadsereg még mindig tartja Mariupolt, a Fekete-tenger kapuját, amely stratégiai folyosót jelentene az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadár erők és az elcsatolt Krím félsziget között.

    A mariupoli polgármesteri hivatal becslései szerint eddig ötezer civil halt meg a város ostroma során. A polgármester a hét elején a városban tartózkodó civilek számát 170 000-re tette. A lakosság evakuálásához szükséges biztonságos folyosók létrehozására tett kísérletek rendre kudarcba fulladtak, amiért a felek egymást hibáztatják. Oroszország tagadja, hogy a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban polgári célpontokat támadna.

  • Az orosz légtérbe behatoló két ukrán helikopter csapást mért egy olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, a létesítmény kigyulladt, áldozatok nem voltak – közölte Telegram-csatornáján pénteken Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

    Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.

    Az esetről az ukrán védelmi minisztérium is nyilatkozott, cáfolva, hogy támadás lett volna. Az UNN ukrán hírügynökség szerint azt mondták: ez tipikus az orosz olajraktáraknál, ugyanis nem biztonságos, második világháborús eszközöket, robbanószereket tárolnak ott, amelyek bármikor képesek felrobbanni, és most fel is robbantak, írta a Kárpáthír.

  • Az orosz és belarusz sportolóknak kifejezetten el kell ítélniük az ukrajnai inváziót, ha Nagy-Britanniában akarnak versenyezni – jelentette ki Nigel Huddleston brit sportminiszter.

    Szavait az insidethegames.biz oldal idézte, kiemelve, hogy a kritériumnak meg kell felelniük az Ukrajnában háborúzó Oroszország és az őt támogató Fehéroroszország teniszezőinek is, akik az angliai Grand Slam-tornán, Wimbledonban indulni kívánnak.

    Az orosz és belarusz egyéni sportolóknak írásos nyilatkozattal kell bizonyítaniuk, hogy „valóban függetlenek és semlegesek”, ha részt akarnak venni a brit sporteseményeken, beleértve a wimbledoni versenyt is – szögezte le Huddleston.

    A sportolóknak ígéretet kell tenniük arra is, hogy szóban sem állnak ki Oroszország ukrajnai inváziója mellett, továbbá a két ország képviselői nem viselhetik nemzeti színeiket, és nem versenyezhetnek nemzeti zászló alatt – jelentette ki a sportminiszter.

  • Legalább 153 kiskorú vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta – közölte az ukrán főügyészi hivatal.

    Hozzátették: legalább 245 gyermek megsebesült a harcok következtében, és a sérültek, halottak száma ennél is több lehet, mivel Mariupolban, a Kijevi területen, Csernyihiv környékén és a Donbaszban sok helyről nem jutottak még hozzá elegendő információhoz. 

    Ezenkívül a bombázások miatt mintegy 859 oktatási intézmény szenvedett károkat, ezek közül 83 teljesen megsemmisült.

  • Már a második egymást követő hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző négy hónap növekedése után, közölte az MTI. 

    A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet pénteken azt közölte, hogy a márciusi orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 44,1 pontra, 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a februári 48,6 pontról. A vállalatok a kibocsátáscsökkenését a gyenge vevői keresletnek és az alacsonyabb új rendeléseknek tudták be. A mutató januárban még 51,8 ponton állt.

    A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, alatta pedig a csökkenését jelzi.

    Az Ukrajna elleni orosz háborúra válaszul a Nyugat szankciókat vezetett be az orosz feldolgozóiparral szemben, többek között embargót rendelt el számos termék exportjára. Emellett a rubel leértékelődése következtében jelentősen emelkedtek a nyersanyagok árai.

    Az új értékesítések számának esése márciusban a romló kereslet következtében csaknem két éve a leggyorsabb volt. A felmérés egyes résztvevői rámutattak arra, hogy a vevők vásárlóerejét gyengítette az árak meredek emelkedése. Az exportrendelések visszaesésének üteme az egyik legnagyobb volt az adat jegyzésének kezdete óta.

    Jelentősen romlottak a beszállítók mutatói is, nőttek a szállítási idők, mivel az akut anyaghiány akadályozta az időben történő szállítást.

    A felmérés szerint a vállalatok az elmúlt közel két év leggyorsabb ütemében csökkentették a munkaerő-felvételt és a létszámot.

  • Az ukrán portálokon és közösségi oldalakon a háború első napjaiban a Kijevből a békés Kárpátaljára menekült Mikola Tiscsenko parlamenti képviselőn élcelődnek, írja a KárpátHír.

    A kijevi honatya a parlament tiltása ellenére húzta el a csíkot. Kárpátalján a Kaszonyi Termálfürdőben húzta meg magát, ahol luxuskörülmények között, napi tízezer hrivnyáért „védte” a hazáját. Közben menekültnek nevezve magát, azt követelte, hogy teljesen ingyen szolgálják ki őt.

    Ezenkívül gyakran megfordult ungvári és munkácsi vendéglőkben, ahol előszeretettel viselt feltűnő nemzeti jelzéssel ellátott fejfedőt az asztaloknál is. 

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Indiába utazott pénteken, és találkozott partnerével, Szubramanyam Jaiskanarral, akinek azt mondta:

    Értékeljük, hogy India ezt a helyzetet a tények egészének szempontjából, és nem egyoldalúan szemléli.

    A két miniszter a több területen – energetika, tudomány, technológia, gyógyszeripar – való együttműködésről tárgyalt. Indiai hírforrások szerint Lavrov azt is felajánlotta, hogy jelentős kedvezménnyel, a háború előtti árakon adnának el olajat Indiának. 

    Mint megírtuk, Indiát jelenleg egyik oldalról a britek, másik oldalról pedig Moszkva győzködi, hogy foglaljon állást a konfliktusban.

  • Az Ukrán Nemzeti Újságíró Szövetség etikai bizottsága javasolja, milyen kifejezéseket használjanak a média munkatársai, amikor a háborúról számolnak be, áll az ukranews.com hírében.

    A szakszövetség által közzétett tájékoztatóban az áll, hogy segíteni kívánnak az újságíróknak a háborús hírek szakszerű tálalásában, ezért támogatják az etikai bizottság kezdeményezését a megfelelő kifejezések használatát tartalmazó szótár összeállítására. A szótárba kerülő kifejezéseket előbb egyeztetik a védelmi minisztériummal, írta meg a KárpátHír

    A portál megjegyzése szerint az újságírói etikai bizottság elemzi a megjelenésre szánt anyagokat, és javító szándékú megjegyzéseket fűz azokhoz annak érdekében, hogy felelősségteljes írások jelenjenek meg a lapokban. Egyebek között ismertették a szakmával azokat a témákat, amelyekről tilos anyagokat közölni az ukrán sajtóban. Illetve hogy olyan cikkeket közöljenek, amelyekkel nem játszanak az orosz propaganda kedvére.

  • Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy az ukrán kormány összesen 15 millió hrivnya (körülbelül 168 millió forint) értékben egyszeri támogatást nyújt az elesett katonák hozzátartozóinak. 

  • Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója azt üzente a városlakóknak pénteken, hogy „nagyon veszélyes” megpróbálni elhagyni Mariupolt, mivel most nem nyitottak humanitárius folyosót.

    Ráadásul a megszállók tegnap óta semmilyen segélyt nem engedtek be a városba, még kis mennyiségben sem

    – tette hozzá.

    Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtök este még az ígérte, hogy ismét megpróbálnak létrehozni egy korridort Mariupolnál azért, hogy a várost elhagyhassák a civilek. Az oroszok pedig azt ígérték, hogy megnyitják a folyosót, de a jelek szerint ez még nem történt meg. 

    A Vöröskereszt szerint megállapodtak, de humanitárius segély nem lesz

    A Nemzetközi Vöröskereszt egyik szóvivője közölte, hogy az orosz és ukrán vezetők megállapodtak a humanitárius korridor létrehozásában.

    E szerint összesen 54 busz érkezhet Mariupolba pénteken, azonban arra nem kaptak engedélyt az oroszoktól, hogy humanitárius segélyt vigyenek a városba, tehát az egyedüli céljuk a civilek evakuálása lehet. 

    Becslések szerint még mindig több mint 100 ezer civil lehet a városban. 

  • Az ukrán elnök visszahívta Marokkó és Grúzia nagyköveteit. Az ukrán vezető a „diplomáciai frontot” nem kevésbé fontosnak nevezte, mint az országban zajló ellenségeskedést, írta a KárpátHír

    A mai napon aláírtam egy rendeletet az ukrán marokkói nagykövet visszahívásáról. A grúz nagykövetet is hazahívtam. Minden tiszteletem mellett, ha nincs fegyver, szankciók, korlátozások az orosz üzletre, kérem, keressenek új állást

    – figyelmeztette őket Volodimir Zelenszkij.

    Az államfő hozzátette: a következő napokban konkrét eredményeket vár Ukrajna latin-amerikai, közel-keleti, délkelet-ázsiai és afrikai nagyköveteinek és katonai attaséinak munkájától. A diplomáciai front kulcsfontosságú. Ott is mindenkinek a lehető leghatékonyabban kell dolgoznia, hogy segítse a hadsereget, hangsúlyozta Zelenszkij.

  • Jevhen Kramarenko, a csernobili zónát felügyelő hatóság vezetője közölte, hogy néhány orosz katona még péntek reggel is a csernobili atomerőmű környékén tartózkodott.

    Azt mondta, hogy magát az atomerőművet valóban elhagyták az orosz katonák, viszont a Csernobilt övező 30 kilométeres zónán belül maradtak még orosz csapatok. Hogy pontosan hol vannak, illetve van-e védőfelszerelésük, azt egyelőre nem tudni.

    Az ukránok korábban azt állították, hogy több orosz katona is sugárbetegséget kapott Csernobil környékén. Ebben az ügyben már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is vizsgálatot indított.

  • Az ukrán–magyar határszakaszon 5728 ember lépett be Magyarország területére csütörtökön, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

    A beléptetettek közül a rendőrség 1599 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – írja az MTI. Az érintetteknek a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.

    A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 96 ember, köztük 56 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

  • Az orosz csapatok egy része visszavonult Kijevtől északra a belarusz határ irányába – írta péntek reggeli hadműveleti tájékoztatójában az ukrán hadsereg.

    Közlésük szerint az oroszok több konvojban vonultak vissza, és eközben elzsákmányolt civil járműveket (kamionokat, buszokat, kisbuszokat, autókat), valamint ingóságokat is magukkal vittek. 

    Az ukránok szerint a megszállt területeken az oroszok a civil lakóházakat használják fel a katonáik elszállásolására, és túszul ejtik a lakosokat. A helyi vállalkozókat pedig arra kényszerítik, hogy fogadják el tőlük a rubelt az áruikért, szolgáltatásaikért.

    A hadsereg arról is beszámolt, hogy a Donbaszban összesen hét orosz támadást vertek vissza, miközben több orosz harcjárművet is zsákmányoltak. A tájékoztató szerint lassú ütemben, lépésről lépésre folytatják az oroszok visszaszorítását, a megszállt területeket visszafoglalását. 

  • Az ukrán fegyveres erők visszafoglalták a Kijev közeli Ivankivot – közölte Bogdan Aminov, az Ukraine 24 újságírója.

    Az orosz csapatok csütörtökön ebben az irányban kezdték meg részleges visszavonulásukat, vagyis az is lehet, hogy az ukránok jóformán harc nélkül foglalták vissza a települést.

    Aminov emlékeztetett arra, hogy Ivankiv március 4-e óta orosz megszállás alatt állt. Azóta nem volt internet a faluban, de a közeljövőben helyreállítják a kommunikációt – írta.

  • Még mindig zajlanak a mentési munkálatok Mikolajivban, ahol kedden lőtték szét rakétával a regionális központot.

    Az ukrán hatóságok pénteken már 24 halálos áldozatról számoltak be az incidenssel összefüggésben.