A Pentagon kamikaze rakétákat küld Ukrajnába

Az Unian szerint Agil Rustamzade, azerbajdzsáni katonai szakértő nyilatkozta legutóbb, hogy az orosz megszállók embereket „gyűjtenek”, hogy a következő két héten belül Ukrajnába küldjék őket harcolni. 

Az orosz haderő 200 ezerrel indult, amit közben legalább 100 ezer tartalék katonával egészítettek ki. A veszteségük körülbelül 80 ezer ember

– mondta Agil Rustamzade, hozzátéve, hogy számításai magukban foglalják a foglyul ejtett, elesett és megsebesült katonákat. 

A szakember arra is emlékeztetett, hogy Oroszország önkénteseket kezdett el hívni:

Az önkéntesek általában nagykorúak, katonai gyakorlattal, és három-négy hétre van szükség ahhoz, hogy kiképezzék őket. 

Hozzátette, hogy az oroszok könnyedén küldhetnek két héten belül akár 100 ezer fős tartalékot is Ukrajnába.

Mentők kutatják a mikolajivi regionális kormány épületének romjait a keddi orosz légicsapást követően. A rakéta lyukat ütött az épület közepén.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat mostanra 33-ra frissítette a halálos áldozatok számát, miközben a munkások továbbra is holttesteket húznak ki a lerombolt épületből. 

A Kyiv Independent ukrán információi szerint az orosz hadsereg bazárt állított fel, hogy eladja az ellopott árukat Belaruszban.

A Védelmi Minisztérium Hírszerzési Igazgatóságának közlése alapján

A fővárosi BOK csarnokban megnyitott humanitárius tranzitponton pénteken 438 ukrajnai menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak; az éjszakát 161 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton a Facebook-oldalán.

Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők és egy segítő a budapesti BOK csarnokban 2022 március 21-én

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Kiemelték, hogy a csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Az orosz erők gyorsan vonulnak vissza az észak-ukrajnai Kijev és Csernyihiv térségéből, és az a céljuk, hogy „megvessék lábukat keleten és délen” – közölte szombaton Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

A kijevi és csernyihivi területekről történő gyors orosz kivonulás után (...) teljesen világos, hogy Oroszország egy másik kiemelt taktikát választott: keletre és délre vonul vissza, megtartva az ellenőrzést a megszállt területek nagy része felett, és ott erős állást épít ki

– írta a Telegram közösségi portálon a tanácsadó.

Vlagyimir Putyint az fenyegeti, hogy kifogyhat a működőképes harckocsikból, rakétákból és repülőgépekből, írta meg a Telegraph. 

A probléma fő forrása, hogy valamennyi orosz helikopter, hadihajó és rakéta hajtóművét és számos vadászgép és harckocsi lényeges alkatrészeit Ukrajna területén lévő gyárakban készítik, amelyekhez az orosz hadiipar már nem tud hozzáférni. 

Az ukrán határőrség munkatársai a Tisza ellenőrző ponton egy tartalékos tisztet tartóztattak fel, aki korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál dolgozott – tudatta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács sajtószolgálata.

A vezérőrnagy hamis papírokkal próbálta igazolni, hogy egészségi állapota miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra, írta meg a Kárpáti Igaz Szó. 

A férfit letartóztatták, és megfosztották rendfokozatától.

Roberta Metsola a kijevi látogatása során kijelentette: Ukrajna belátható időn belül az Európai Unió tagjelölt országa lesz, írta meg a Kárpáti Igaz Szó. 

Ukrajnát hivatalosan és gyorsan elismerjük mint az Európai Unió tagjelöltjét

– mondta az Európai Parlament elnöke. Metsola hozzátette: Az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború után újjáépüljenek az agresszor által lerombolt városok és falvak.

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola 2022. március 22-én

Fotó: Michele Tantussi / AFP

Irak márciusban több mint 11 milliárd dollár értékben exportált kőolajat, ami 1972 óta nem látott rekordnak számít – közölte a közel-keleti ország olajügyi minisztériuma az előzetes adatokra hivatkozva, írta meg az MTI. A nyersolaj árát az ukrajnai háború jelentősen megemelte.

Irak, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) második legnagyobb exportőre 100 563 999 hordónyi kőolajat szállított külföldre 11,07 milliárd dollár értékben, ami 1972 óta a legmagasabb mértékű bevétel – derült ki a bagdadi illetékes tárca közleményéből.

Az Európai Unió bejelentése szerint a közösség további, Oroszország elleni intézkedéseken dolgozik, az energiaszektort azonban ezek nem fogják érinteni, írta meg a Guardian. 

Az Európai Unió gazdaságért felelős biztosa, Paolo Gentiloni szerint a háború miatt lassulni fog a közösség gazdaságának növekedése, de recesszióra nem kell számítani.  

Az Accor francia szállodacsoport nem távozik Oroszországból, továbbra is nyitva tartja szállodáit Ukrajnában és Oroszországban is, mert ott „rendkívül értékes, sőt nélkülözhetetlen” szolgáltatásokat nyújt – jelentette be Sébastien Bazin vezérigazgató szombaton a France Inter rádióban, hozzátéve, hogy nem járul hozzá az orosz háborús erőfeszítésekhez, mert „nem fizet adót” Oroszországban.

Nem ott keresek pénzt, így senki sem mondhatja nekem, hogy az orosz háborút finanszírozom. Nem fizetek adót, mert ott pénzt veszítek, 32 százalékos kihasználtságnál vagyunk, s amikor elérjük az 55 százalékot, akkor kezdünk csak pénzt keresni

– mondta a vezérigazgató.

A Nyugatnak teljes egészében be kell fejeznie az orosz energiahordozók vásárlását, bármit is jelentsen ez a gazdaságuk számára, monda Lviv polgármestere a Sky Newsnak. 

Andrij Szadovi úgy fogalmazott, hogy Oroszország az így befolyt pénzt fegyverkezésre fordítja, és a Nyugatnak meg kell értenie, hogy egy diktátor elleni küzdelem áldozatokkal is jár.  

Itt most a szabadság forog kockán. Vlagyimir Putyin olyan lett, mint Hitler, és a nyugati országok szempontjából semmi értelme nincsen szankciókat kivetni és közben eurómilliárdokat fizetni az olajért és a gázért

– fogalmazott a polgármester.  

Egy esetleges kijevi utazáson gondolkodik Ferenc pápa. A szentatya egy újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg mindezt – írja a Sky News. Ferenc pápa korábban elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, szégyenletesnek nevezve azt.

Ferenc pápa 2020. március 27-én

Fotó: Vatican Pool - Corbis / Getty Images Hungary

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy az egyházfő Andrzej Duda lengyel elnököt fogadta a Vatikánban, akivel a háború fejleményeiről, valamint az ukrajnai menekültek helyzetéről és humanitárius ellátásáról is tárgyalt. 

Az orosz űrügynökség igazgatója úgy nyilatkozott, hogy akkor állhat helyre a normális kapcsolat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) partnerei között, és akkor nyílik lehetőség újabb közös projektekre, ha a Moszkva elleni összes nyugati szankciót eltörlik, írta meg a Guardian.  

Dimitrij Rogozin elmondta, hogy az intézkedések célja

az orosz gazdaság tönkretétele, polgárainak kétségbeesésbe és éhezésbe kényszerítése és az egész országunk térdre kényszerítése.  

Ukrajna jó hírekre számít a hétvégén az ostromlott délkeleti Mariupol városból kimenekítendő emberekről – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója.

Olekszij Aresztovics az ukrán közszolgálati televíziónak azt mondta:

Küldöttségünk Isztambulban (az ukrán–orosz béketárgyalások helyszínén) megállapodást kötött az evakuálásokról. Úgy gondolom, hogy ma vagy talán holnap jó híreket fogunk hallani Mariupol lakosainak kimenekítéséről.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) pénteken egy csapatot küldött, hogy kivezessen egy mintegy 54 ukrán autóbuszból és más magánjárművekből álló konvojt a városból, de visszafordultak, mondván, hogy a körülmények miatt nem lehetett volna tovább haladni, írta meg az MTI. 

Szombaton újra próbálkoznak.

Folytatódtak az orosz erők heves támadásai Ukrajnában szombaton kora reggel, az ukrán hatóságok több nagyváros elleni orosz rakétatűzről számoltak be. Rakéták csapódtak be kora reggel két közép-ukrajnai városba, megrongálva az infrastruktúrát és lakóépületeket – közölte a poltavai régió vezetője. Dmitro Lunin egy online bejegyzésben azt írta, legalább négy rakéta csapódott be két infrastrukturális objektumba Poltavában. Hozzátette, hogy előzetes információk szerint három ellenséges repülőgép támadta Kremencsuk ipari létesítményeit. Poltava város a Kijevtől keletre fekvő Poltava régió fővárosa, Kremencsuk pedig a térség egyik nagyvárosa, írta meg az MTI. 

Emberek állnak egy lerombolt cipőgyár előtt egy rakétatámadást követően Dnyipróban, Ukrajnában 2022. március 12-én

Fotó: Stringer / Reuters / Mykola Synelnikov

Az ukrán fővárostól, Kijevtől délkeletre fekvő Dnyipro városában két-három heves robbanást hallottak – jelentette az Ukrajinszka Pravda portál a regionális közigazgatásra hivatkozva. Rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Krivij Rih város környékét. Egy gázállomás kigyulladt – közölte a helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Vilkul. Beszámolója szerint az orosz erők Grad típusú rakétavetőket vetettek be. A Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárost péntek este szintén rakétatámadás érte.

Végrehajtották a második ukrán–orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta − jelentette be pénteken Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak, írta meg az MTI. 

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.

Legalább 158 gyerek meghalt és több mint 254 megsérült Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta, közölte az ország főügyésze, írta meg a Guardian. Az áldozatok közül két gyerek azon 18 ember között volt, akik akkor haltak meg, amikor az orosz csapatok civil autókra nyitottak tüzet március 18-án Csernyihiv mellett.  

Összesen 5453 fő lépett be Magyarország területére 2022. április 1-jén az ukrán–magyar határszakaszon keresztül, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5 949 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek Budapesten a Nyugati pályaudvaron 2022. február 28-án

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást 1012 embernek állított ki a rendőrség a beléptetettek közül. 

Újabb két kárpátaljai katona hunyt el az orosz–ukrán háborúban – tudatta a Nagyszőlősi Városi Tanács hivatalos Facebook-oldalán.

Ivan Antolik és Jaroszlav Romanov, a Nagyszőlősi kistérség lakosai egy kétnapos rajtaütési feladat során vesztették életüket.

A legújabb műholdképek szerint az orosz csapatok visszavonultak a Kijevtől 29 kilométerre lévő Antonov repülőtérről, írta meg a CNN. 

Műholdfelvétel a Kijevtől 29 kilométerre lévő Antonov repülőtérről 2022. március 31-én

Fotó: Maxar Technologies/Handout via REUTERS

A csütörtöki felvételek alátámasztják az Egyesült Államok védelmi minisztériumának azt a csatornának tett nyilatkozatát, hogy az orosz haderő elhagyta a területet. 

A repülőteret az oroszok még a háború első napján foglalták el. 

Az ukrán gazdaság alappillérei az exportorientált ágazatok, mint a mezőgazdaság, a metallurgia és az IT. Nehéz megjósolni, mi lesz a háború végkimenetele, de az már most világos, hogy a legoptimálisabb végkifejlet, vagyis a háború gyors befejezése és az orosz csapatok kivonása sem hárítja el a gazdaságot fenyegető hatalmas veszélyt, írta meg a KárpátHír.

A mezőgazdaságban például a háború miatt idén bevetetlen marad a termőföldek legkevesebb 30 százaléka. A még talpon lévő gazdaságoknak nincs elegendő üzemanyaguk, vetőmagjuk, műtrágyájuk. Utóbbi ára ráadásul a múlt évihez képest 60-70 százalékkal drágult. Mindez a terméshozamok jelentős romlását fogja eredményezni. Ám a megtermett és betakarított termés tárolásával és szállításával is problémák lesznek. Ezt a múlt évi termés kapcsán már tapasztalhatják a gazdaságok az orosz blokád alá vett kikötők miatt.

Háromszáz millió dollár értékű biztonsági támogatást akar adni az amerikai védelmi minisztérium Ukrajnának a már korábban megígérteken felül – adta hírül az MTI.

Az új védelmi segélycsomagban különböző drónok, rakétarendszerek, páncélozott járművek, lőszer, éjjellátó berendezések, titkosított kommunikációs eszközök, gépfegyverek, orvosi felszerelések és műholdkép-szolgáltatás is szerepel.

Washington a háború kezdete óta már ígért 1,65 milliárd dollár értékű fegyvert Ukrajnának. A tavalyi év eleje, vagyis a Biden-kormány hivatalba lépése óta az Ukrajnának adott amerikai katonai segély értéke már eléri a 2,3 milliárd dollárt.

Az orosz–ukrán háború végével sem számít a kapcsolatok normalizálódására a Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszországgal – közölte pénteken Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a Chisinauban tett látogatása alkalmával.

Legjobb akaratom ellenére sem tudom elképzelni a visszatérést a status quo ante helyzethez

– utalt a tárcavezető az osztrák–orosz kétoldalú viszony ukrajnai hadműveletet megelőző állapotára. „Felelősségre fogják vonni az orosz vezetést” – jelentette ki Schallenberg az Ukrajnában elkövetett állítólagos bűncselekményekre utalva.

Alexander Schallenberg 2022. február 16-án

Fotó: Hannibal Hanschke-Pool/Getty Images

„Ez a legnagyobb baklövés, amelyet egyáltalán elkövethettek” – fogalmazott Schallenberg Oroszország Ukrajna elleni támadásáról.

A Munkácsi Városi Tanács mai ülésén a képviselők úgy döntöttek, hogy valamennyi orosz politikusról, íróról, művészről elnevezett utcát ukránosítanak, írja a KárpátHír. 

A projektet a történelmi örökség megőrzésével, az utcák elnevezésével és átnevezésével, a települések területén emléktáblák elhelyezésével foglalkozó bizottság dolgozza ki, és a városi tanács elé terjeszti.

A képviselők javaslata szerint az utcákat az orosz–ukrán háborúban elesett hősök, a város, a régió, az ország kiemelkedő alakjainak tiszteletére neveznék el.

Az ukrán légierő köszönetet mondott Sean Pennek, hogy kéréssel fordult a világ milliárdosaihoz, hogy segítsenek harci repülőgépeket vásárolni Ukrajnának, írta meg a Sky News.   

Ahogy írták: 

Az ön kérése segítségünkre van abban, hogy megvédhessünk a légterünket, a hazánkat és Ukrajna lakosságát az orosz megszállók bombáitól.