új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Európai Unió az Egyesült Államokkal karöltve további szankciókról határozott és szerdán készül bevezetni azokat Oroszország ellen.

    Az újabb szankciók érintik a Kreml tisztviselőit is a családtagjaikkal együtt. Korábbi hírek szerint az Egyesült Államok betiltja az új oroszországi befektetések folyósítását, és további korlátozásokat fog bevezetni az orosz pénzintézetekkel szemben.

    A Wall Street Journal arról is beszámol, hogy Washington további szankciókat tervez Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya, és a legnagyobb orosz bank, a Sberbank ellen.

    Az Európai Unió tisztviselői az ötödik szankciócsomag terveit fontolgatják az orosz szén behozatalának betiltásával, illetve megtiltják, hogy a legtöbb orosz tulajdonban lévő hajó az EU kikötőit használja.

  • Már összesen 4468 háborús bűncselekményt vizsgálnak az ukrán hatóságok – írta közleményében Irina Venediktova ukrán főügyész.

    Hozzátette: naponta több száz újabb ügyben kezdik meg a vizsgálatokat. Ezek többsége azokon a Kijev-környéki településeken történt, amelyeket nemrég hagytak el az oroszok katonák.

    Oroszország Hágában [a nemzetközi bíróságon] fog felelni Bucsáért. Az ügyészek és nyomozók már vizsgálatokat folytatnak, dokumentálják a bűneseteket, hogy az összes atrocitás elkövetőjét nemzeti és nemzetközi szinten bíróság elé állíthassuk

    – szögezte le Irina Venediktova, hozzátéve: nemcsak háborús bűnökről, hanem emberiesség elleni bűnökről is szó van.

  • Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat, és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök (a hadsereg, a légierő és a haditengerészet vezérkari főnökeinek) egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

    Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, azt hiszem, években mérhető – fogalmazott a tábornok.

    A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek

    – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.

    Sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia, nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is

    – fogalmazott a katonai vezető.

  • Egy borogyankai lakos, Petro Titenko a Guardian-nek beszélt arról, hogy három napon keresztül tartották fogva az orosz katonák, és ez idő alatt több civilt is kivégeztek.

    A 45 éves férfi azt mondta, hogy a csecsen és orosz katonák amiatt fogták el, hogy megszegte a kijárási tilalmat, amikor elment megkeresni a bátyját. A katonák úgy vélték, hogy a férfi az ukrán hadseregnek kémkedik, és el akarja árulni a hollétüket azért, hogy csapást hajthassanak végre ellenük. 

    Azt állítja, hogy a katonák ekkor megkötözték és zsákot húztak a fejére, majd a város közelében lévő erdőbe vitték. Rákötötték az egyik harckocsira, annak kipufogója melletti részére, majd fél órán keresztül járatták a motort, hogy belélegeztessék a füstöt vele. Ez után éjszakára ott hagyták a hidegben.

    Reggel az oroszok visszatértek, és egy másik foglyot is hoztak magukkal, aki azzal próbálta megmenteni a saját életét, hogy „értékes”  (de valójában hamis) információkat közölt az oroszokkal arról, hogy hol vannak az ukrán katonák. Utána a harckocsival egy erdőbeli kunyhóhoz vitték őket.

    Eközben az orosz katonák arról beszéltek egymást közt, hogy több ciivilt is kivégeztek, eltemettek már abban az erdőben.

    A kunyhóban rövid időre magukra hagyták őket. Társa ekkor elmenekült, őt viszont visszatértükkor a katonák ismét megkötözték, és egész éjjel vallatták. Ez után másnap hajnalban átvitték egy másik helyre, ahol még többen raboskodtak.

    Néhányan kiabáltak, másokat sírni hallottam

    – mondta a férfi, aki szerint ezen a helyen 15-20 percig verték, utána pedig egy gépfegyverrel lábon lőtték. 

    Eközben az is kiderült, hogy a társát – aki korábban megpróbált elmenekülni – ismét elfogták az orosz katonák, és ezúttal találtak „valami gyanúsat a zsebében.

    Az oroszok ez után elvitték, akkor láttam utoljára őt

    – mondta a férfi. 

    A többi foglyot másnap az orosz katonák elszállították egy kamionnal egy faluba, és ott elengedték őket. A településére gyalog visszatérő férfit több helyen is megállították az orosz katonák, de sikerült visszatérnie, és családjával ekkor döntöttek úgy, hogy elmenekülnek onnan.

  • Oroszország lendületes ütemben növeli kőszénkitermelő és exportkapacitását elsősorban az ázsiai kereslet kielégítésére. 2035-re a széntermelés várhatóan 50 százalékkal, az export pedig 75 százalékkal nő, a 2019-es 217 millió tonnáról 380 millió tonnára – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es jelentéséből.

    A fő hangsúly a kohászati iparnak szánt kokszszénen van, tekintettel az ázsiai keresletre. A 2020-as kapacitásbővítési tervben 2035-ig a kitermelés évi 21,3 millió tonnás növelését tűzték ki célul. Az IEA 2021-es adatai alapján a terv megvalósítása már előrehaladott volt. Elsősorban a kohászatban használt kokszszén termelését növeli Oroszország, írta meg az MTI. 

  • Több mint kétszáz orosz diplomatát utasítottak ki az utóbbi két napban az Európai Unió tagállamaiból a bucsai tömegmészárlás miatt – írja a Guardian.

    A brit lap szerint a nagykövetségek a háború kezdete óta már összesen több mint 325, az orosz külképviseleteken dolgozó embert utasítottak ki az uniós tagállamokból. 

    A bucsai tömegmészárlás nemzetközi felháborodást váltott ki az utóbbi napokban. A legfrissebb adatok szerint az ukrán városban már legalább 410 civil holttestét találták meg. 

    Az oroszok tagadják a gyilkosságok elkövetését. Az ukránok viszont már azt is tudni vélik, hogy kik követték el a háborús bűnöket, sőt, úgy tudni, hogy a katonák hamarosan vissza is térnek a frontra. 

  • Az ukrán elnök arról beszélt szerda hajnalban, hogy ha az oroszokkal meg is kötik a békét, Ukrajnának akkor is komoly biztonságpolitikai garanciákra lesz majd szüksége.

    Ha alá is írjuk a lehető legjobb szerződést, akkor is megtörténhet, hogy az oroszok mondjuk két évvel később visszatérnek. És akkor ennek megfelelően kell cselekednünk 

    – mondta az elnök. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!

    Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről, kövesse velünk percről percre a legfontosabb eseményeket. A keddi nap legfontosabb híreit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

    Keddi percről percre frissülő hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.