Orosz katonák öt civilt, köztük két gyermeket lőttek agyon egy autóban

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Az orosz megszállók ma rakétacsapást mértek a poltavai Mirhorodra – jelentette a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Dmitrij Lunyin.

Ismét ellenséges támadás alatt Mirhorod infrastruktúrája. Az áldozatok száma és a következmények tisztázása folyamatban van

– írta Lunyin a közösségi oldalán, körülbelül tíz perccel a bejelentett esti légiriadó után.

Az ukrajnai Mariupol városáért még mindig véres harc folyik az orosz és ukrán csapatok között – közölte a Pentagon. John Kirby, a Pentagon szóvivője elmondta:

Nyilvánvaló, hogy az oroszok Mariupolt akarják, mert stratégiai helyen fekszik a Donbász déli részén, közvetlenül az Azovi-tengeren.

A donbászi területre utalva hozzátette: „Az ukrán nép számára is nagy fontosságú, mert a gazdasági életük szempontjából is nagy jelentőséggel bír, és mert ez az ő városuk”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója elismeréssel adózott a Mariupolt védő csapatoknak, de azt mondta, hogy fogytán az utánpótlásuk – tájékoztat a Sky News.

Mintegy 870 ezer ukrán háborús menekült tért vissza eddig a hazájába – közölte kedden az ukrán határőrség szóvivője. Elmondása szerint naponta 25 ezer és 30 ezer közé tehető a visszatérő menekültek száma. Hozzátette: időközben egyre több nő, gyermek és idősebb férfi is érkezik, míg a háború első heteiben főleg hadra fogható férfiak távoztak.

Arról számolnak be, hogy nem tudnak tovább külföldön maradni. Készek hazatérni a hazájukba, és itt is akarnak maradni

– fogalmazott a szóvivő.

Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött orosz hadművelet óta 4,6 millió ember menekült el Ukrajnából. A becslések abból indulnak ki, hogy további hétmillió ember próbált az ország más, biztonságos térségeiben menedéket találni – számolt be az MTI.

Ukrajna szentszéki nagykövete „nehézségnek” ítélte meg a Vatikán korábbi bejelentését, miszerint egy ukrán és egy orosz család közösen viszi a keresztet nagypénteken este a római Colosseumnál tartandó keresztút egyik stációján – írja az MTI.

Andrij Juras, Ukrajna vatikáni nagykövete a Twitter-fiókján azt írta: általános aggodalmat keltett Ukrajnában és más ukrán közösségekben az az elképzelés, hogy ukrán és orosz nők együtt vigyék a keresztet a Colosseumnál a hagyományos keresztúton. 

A Vatikán hétfőn jelentette be, hogy idén Ferenc pápa családokra bízta a via Crucis állomásait, és az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet.

A Vatikán nem kommentálta az ukrán szentszéki nagykövet kijelentéseit, és nem változtatta meg a keresztút programját.

Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kedden arról beszélt, hogy megerősítik Ukrajna katonai és pénzügyi segítségét, valamint azon fognak dolgozni, hogy véget vethessenek a Nyugat függésének az orosz energiahordozóktól – közölte a Downing Street szóvivője.

A vezetők egyetértettek abban, hogy szükséges felgyorsítani az Ukrajnának adott segítségnyújtást, hogy az ország felkészülhessen az újabb orosz támadásra a keleti fronton

− idézi a szóvivő szavait a Telegraph.

Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Reuters

Az ukrán tisztviselők azt állítják, sikeresen meghiúsítottak egy orosz kibertámadási kísérletet az energetikai infrastruktúrájuk megzavarására. Állításuk szerint a hekkerek februárban jutottak be először a rendszerekbe. Ezt követően április 8-án próbálták aktiválni az általuk beültetett rosszindulatú szoftvert. Ez kikapcsolhatta volna az áramellátást.

Ilyen típusú támadást 2015-ben is végrehajtottak Ukrajnában, a hatóságok szerint azonban ezúttal sikerült azt meghiúsítani.

Állítólag a Sandworm nevű hekkercsoport a felelős, amely kapcsolatban áll az orosz katonai hírszerzéssel és egy sor korábbi, Moszkva által mindig tagadott művelettel.

A Sandworm egy csúcsragadozó, amely komoly műveletekre képes, de nem tévedhetetlen

– mondta John Hultquist, a Mandiant kiberbiztonsági cég munkatársa. A BBC szerint lehet, hogy a támadást a térségben zajló katonai műveletek támogatására akarták végrehajtani.

A világ több évre szóló élelmezési válsággal néz szembe, mivel az ukrajnai háború megszakítja a mezőgazdasági termelést, és felfelé hajtja az alapvető termények világpiaci árát –  jelentette ki David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója.

Az MTI szerint Beasley a sajtótájékoztatót azt követően tartotta meg, hogy francia és uniós tisztségviselők Rómában egyeztettek egy egyezményről, amely az élelmiszer-ellátás biztonságát hivatott szavatolni.

A tájékoztatón a vezérigazgató kifejtette, hogy 8-9 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy megbirkózzék a globális élelmiszerválsággal. Mint mondta: jelenleg mintegy 280 millió embert fenyeget éhínség.

Ez az egész világ gondja

– szögezte le.

Biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt kedden Bukarestben Alexander De Croo belga miniszterelnök, aki szerdán Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatja meg a NATO kötelékében Romániába vezényelt belga katonákat – írja az MTI. 

Alexander De Croo

Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters

Klaus Iohannis szerint fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését. A román elnök helyeselte, hogy energetikai kérdésekben az EU tagállamai maguk dönthessenek. Alexander De Croo kijelentette:

Az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni.

A belga miniszterelnök ezzel a két ország NATO-n belüli partnerségére utalt.

Igor Konasenkov összesítette az ukrán fegyveres erők veszteségeit a háború kezdete óta. Elmondása szerint

• 130 repülőgépet,
• 99 helikoptert,
• 244 légvédelmi rakétarendszert,
• 443 pilóta nélküli légi járművet,
• 2139 harckocsit és más páncélozott harcjárművet,
• 241 rakéta-sorozatvetőt,
• 917 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
• 2046 különleges katonai járművet veszítettek.

A tábornok elmondta: az orosz erők légi és tengeri indítású precíziós rakétákkal egy repülőgép-felszerelést tároló védett hangárt és egy lőszerraktárt semmisítettek meg a Hmelnickij megyében lévő Sztarokonsztantiniv katonai repülőtéren, valamint egy lőszerraktárt a Kijev megyei Havrilovka közelében. Beszámolója szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 32 ukrán katonai létesítményt rombolt le, a légvédelem pedig két drónt lőtt le.

Odesszában „titkos NATO-megfigyelőcsoport” kezdte meg a munkáját – írja a RIA Novosztyi hírügynökség orosz és ukrán forrásokra egyaránt hivatkozva. Mint írják, ennek tagjai az értesülés szerint a Nordstarsupport Group román biztonsági magáncég romániai munkatársai.

A csoport feladata a Fekete-tengeren közlekedő orosz hajók megfigyelése az orosz partraszállás megakadályozása céljából.

Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában képmutatással vádolta meg az EU-t, amiért az Európai Békealapon keresztül nyújt támogatást az ukrán „neonáciknak”, annak érdekében, hogy „büntetlenül folytassák az emberek gyilkolását”. A tárca kifogásolta, hogy az európai médiatérből „kitisztogatták” az alternatív nézeteket, és hogy a kontinensen példátlan nyomás nehezedik az orosz és az orosz ajkú emberekre a történelmi hazájuk megtagadása érdekében.

Az Egyesült Államok hajlandó megfontolni, hogy több olyan fegyverrendszert küldjön Ukrajnának, amelyek további kiképzést igényelnek – írja a CNN egy magas rangú védelmi tisztviselőre hivatkozva.

Ha az ukránokkal egyetértésben megállapítjuk, hogy vannak további rendszerek, amelyekre szükségük van, és mi tudjuk azokat biztosítani, de szükségük lehet némi kiképzésre, akkor természetesen hajlandók vagyunk tárgyalni velük

– mondta a tisztviselő, aki szerint az a tény, hogy a rendszerek több képzést igényelhetnek, „nem tiltó tényező”.

A tisztviselő az „öngyilkos drónok” példáját hozta fel. Az ukrán erőket nem képezték ki a Switchblade drónok használatára, de az Egyesült Államok megállapította, hogy a rendszer segíthet az ukrán hadseregnek, és megtalálta a módját, hogy akár két nap alatt kiképezzenek rajta egy kis létszámú ukrán katonai csoportot.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette: az orosz hadsereg légi és tüzérségi csapásokkal hiúsította meg ukránok százfős csoportjának Mariupolból hétfő éjjel megkísérelt kitörését – írja az MTI.

A tábornok szerint az Iljics-gyárból elindított akcióban a kísérlet mintegy ötven részvevője életét vesztette, három ukrán harckocsi, öt gyalogsági harcjármű és hét jármű megsemmisült, további 42 ukrán katona önként letette a fegyvert, és megadta magát.

A donyecki „népi milícia” hétfőn arról tett bejelentést, hogy Mariupolban ellenőrzése alá vette a kikötőt, és már csak a gyárnegyedben vannak ukrán fegyveresek. Az orosz média – katonai szakértőkre hivatkozva – hetek óta lebegteti azt a narratívát, hogy a városban található Azovsztal-fémmű hétszintes kazamatáiban NATO-országokból érkezett kiképzőtisztek rejtőzhetnek, ennek tulajdonítható az orosz hadvezetés által értelmetlennek minősített ellenállás és a több, helikopterrel és hajóval sikertelenül megkísérelt mentési akció.

Konasenkov korábban – lehallgatott rádiókommunikációra hivatkozva – arról beszélt, hogy az Azovsztal területén külföldi zsoldosok vannak, akik az oroszon és az ukránon kívül hat európai nyelven érintkeznek.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának illetékese szerint egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy az oroszok vegyi fegyvert vetettek be Mariupolban – írta Twitter-üzenetében Jack Detsch, a Foreign Policy újságírója. Ahogy forrása fogalmaz:

a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem vagyunk ott. 

Az Egyesült Államok illetékesei egyelőre nem tudják felvenni a kapcsolatot a helyszínen lévő orvosokkal − közölte a Guardian.

Az Oroszországgal folytatott tárgyalások „rendkívül nehezek”, az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Röviden: a tárgyalások rendkívül nehezek, de haladnak

– mondta Podoljak. Hozzátette: jelenleg nem könnyű az érzelmektől elvonatkoztatni a tárgyalás alatt.

Lengyelországban letartóztattak és kémkedéssel vádolnak egy orosz állampolgárt – közölte a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője. A férfi 18 éve él üzletemberként az országban – írta meg a Guardian. 

A katonai elhárítás által gyűjtött bizonyítékok szerint a férfi az orosz titkosszolgálat irányításával a lengyel hadsereg és a NATO-csapatok készültségéről gyűjtött információkat

− fogalmazott a szóvivő.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását – írja az MTI.

Az SZBU szerint ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai népköztársaságokhoz hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal. A hálózat szervezőjét és kulcsfiguráit még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben.

Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz a mai Oroszországgal, az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntetteket meg kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök kedden Varsóban, a lengyel államfővel közös sajtóértekezleten.

Frank-Walter Steinmeier és Andrzej Duda lengyel elnök 2022. április 12-én Varsóban

Fotó: Janek Skarzynski / AFP

Az Andrzej Dudával folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Steinmeier kulcsfontosságúnak nevezte az európai egység és elszántság megőrzését az ukrajnai háború alatt. Úgy látta: a konfliktus „a szolidaritásunk és a védelmi képességeink erőpróbája lesz”.

Lehetetlen visszatérni a normalitáshoz ezzel az Oroszországgal, hiszen az egész világ látta az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, amelyeket most dokumentálni és kivizsgálni kell, az elkövetőket és a politikai döntéshozókat pedig felelősségre kell vonni

– hangsúlyozta Steinmeier. Hozzátette: Ukrajnában „barbárság történik, amelynek véget kell érnie”. Ez a német államfő szerint akkor következik be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „parancsot ad hadseregének a fegyveres műveletek befejezésére”.

A német elnök ezt követően arra szólította fel Putyint, hogy tegye lehetővé a civil lakosság evakuálását az ostromlott Mariupolból. Ígéretet tett arra, hogy Németország folytatni fogja az ukrajnai menekültek befogadását, amelyet az egész Európai Unió és partnerei közös feladatának nevezett.

Andrzej Duda lengyel elnök Moszkvával szembeni újabb szankciókat szorgalmazott. „Lengyelország hálás lenne, ha Berlin támogatná az ukrajnai menekültek befogadását célzó uniós különalap létrehozását” – tette hozzá.

A német gáztartalékok legalább nyár végéig ki fognak tartani abban az esetben, ha most leállna az orosz szállítás, írta meg a Telegraph.

Klaus Müller, a német szövetségi energiafelügyeleti hatóság vezetője elmondta, hogy jelenleg kicsivel több tartaléka van az országnak, mint három vagy négy héttel ezelőtt.

Az utánpótlás kiesése esetén ez akár kora őszig elegendő lehet az egész ország számára.

Csehország, amely júliusban fél évre átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét, azt tervezi, hogy egy nemzetközi adományozói konferenciát szervez az orosz támadás alatt álló Ukrajna támogatására – jelentette be Jan Lipavský cseh külügyminiszter kedden a Prága melletti Stirínben öt közép-európai külügyminiszter találkozója után.

Csehország szeretné azt is elérni, hogy európai uniós elnöksége alatt előrehaladást érjenek el az oroszországi kőolajimport korlátozásának kérdésében – fejtette ki továbbá Jan Lipavský. Hozzátette: a cél az, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsék Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének bevételeit az EU-val folytatott kereskedelemből. 

Az MTI szerint a stiríni találkozón a házigazdán kívül Szijjártó Péter magyar, Ivan Korčok szlovák, Alexander Schallenberg osztrák, valamint Anze Logar szlovén külügyminiszter is részt vett.

Horvátország egyetlen gáztárolójának töltöttsége nem fogja elérni a nyolcvan százalékot novemberre, mert a gázkereskedők szerint ez óriási veszteséggel járna, amit nem tudnak vállalni – írta a Jutarnji list című horvát napilap kedden.

Az MTI szerint az Európai Unió a stratégiai földgáztárolók feltöltésének felgyorsítását sürgeti annak érdekében, hogy a következő fűtési szezonban legyen elég gáz a háztartások és a vállalatok számára.

A földgáztárolókat 2022 november elsejéig legalább nyolcvan százalékra, a következő években pedig kilencven százalékra kellene feltölteni, hogy a gázszolgáltatás az ellátás akadozása esetén is biztosítható legyen.

A Sziszek-Monoszló (Sisačko-moslavačka) megyei Okoliban lévő fölgáztároló töltöttsége ugyanakkor csak 18 százalék. Az 5000 gigawattóra maximális kapacitású tárolóban 770 gigawattóra gázt tárolnak, és március óta nem történt változás – mutatott rá a lap.

Bucsa polgármestere arról számolt be, hogy eddig 403 ember holttestét találták meg a városban. Hozzátette, hogy ez a szám tovább nőhet.

Anatolij Fedoruk hozzátette, hogy túl korai lenne a lakosoknak visszatérni a városba, miután az orosz katonák a múlt hónap végén visszavonultak.

Aknamentesítést végeznek megsemmisült orosz páncélozott járművek között 2022. április 5-én Bucsában

Fotó: Genya Savilov / AFP

A hatóságok megkezdték a holttestek kiemelését a város templomának tömegsírjából, amelyet a múlt héten látogatott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Egy katolikus jótékonysági szervezet közölése szerint két munkatársát és öt rokonukat meggyilkolták az ukrán Mariupol városában – írja a Guardian.

A Vatican News szerint a tragikus támadás valószínűleg március 15-én történt, amikor egy tank lövéseket adott le a mariupoli Caritas-központ épületére. A jelentés szerint a tank orosz volt.

Mariupol polgármestere szerint az orosz invázió kezdete óta már több mint tízezer ember halt meg a városban.

A Kígyó-szigeten állomásozó határőröket a háború második napján támadták meg az oroszok, mire azt üzenték az orosz hadihajónak, hogy „menjenek a f*szba”.

Az első híradások arról szóltak, hogy ezután lebombázták őket, és meghaltak, utána azonban kiderült, hogy csak foglyul ejtették őket, és életben vannak. Később a foglyok is kiszabadultak.

Az esemény emlékére az ukrán posta a jelenetet ábrázoló rajzzal bélyeget és borítékot is készített, amelyet az ukrán legfelsőbb tanács osztott meg közösségi oldalán.