Köszöntjük kedves olvasóinkat az orosz–ukrán háború fejleményeit követő percről percre tudósításunkban. A keddi eseményekről itt olvashat bővebben. Tartsanak velünk!
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk csütörtökön is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy véli, hogy az Oroszországgal vívott háború hosszú évtizedekig tarthat. Oleszja Bacmannak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a háború az oroszokkal folytatódni fog, mint Izrael háborúja az arabokkal.
A tanácsadó szerint csak akkor születhet béke a két ország között, ha egy olyan vezetőt kap Oroszország, aki változtat a jelenlegi politikán. Felvetette, hogy az oroszországi „puccs” akár 10-20 évig is eltarthat.
Mondjuk úgy, hogy egyszer béke lesz Ukrajna és Oroszország között, de ehhez még évtizedek kellenek, ez a távoli jövő kérdése. Egyelőre győzni kell, ki kell tartani
– idézi a miniszter tanácsadóját az Unian.
Az orosz erők 17 zászlóaljharccsoportot küldtek Ukrajnába az elmúlt héten, és további négyet az elmúlt 24 órában, mondta egy amerikai tisztviselő szerdán – írja a CNN.
Amerikai becslések szerint jelenleg 82 orosz zászlóaljharccsoport tartózkodik Ukrajnában.
Az utóbbi négy zászlóaljharccsoportból hármat a Donbasz régióba küldtek. Ezek nem mind gyalogosok, hanem funkcionálisan vannak elrendezve – mondta a tisztviselő.
Azt is fontos megjegyezni, hogy ezekben a harccsoportokban vannak gyalogosok, van tüzérség, páncélosok, és vannak gépesített lövészek is – tette hozzá.
Oroszországban gyorsult a termelői árak növekedése márciusban havi és éves összevetésben egyaránt, írta meg az MTI.
Az orosz statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy a termelői árak 5,9 százalékkal nőttek februárhoz képest, amikor 3,9 százalékos emelkedést mértek, éves összevetésben 26,7 százalékkal nőttek a termelői árak a februári 23,5 százalék után.
Ugyancsak szerdán ismertették, hogy az orosz gazdasági minisztérium számításai szerint az április 15-ével záródott héten az éves infláció 17,62 százalékra gyorsult az egy héttel korábbi 17,49 százalékról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden ismertetett tavaszi globális gazdasági előrejelzésében egyebek között az szerepelt, hogy Oroszországban idén 21,3 százalék lehet az infláció a tavalyi 6,7 százalék után, jövőre pedig 14,3 százalék.
A Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségének (WFIMC) tagjai szavazással döntöttek a nagy múltú, de az orosz kormány támogatását élvező moszkvai Csajkovszkij Nemzetközi Zenei Verseny kizárása mellett, írta meg a Papageno.
A WFIMC április 19-én tett közzé állásfoglalást, amelyben az azonnali hatályú kizárás mellett döntöttek. A szövetség elnöke, Peter Paul Kainrath és Florian Riem főtitkár úgy fogalmaztak, hogy bár a Csajkovszkij-verseny korábbi díjazottjai korunk és minden idők legnagyobb művészei közé tartoznak, a szervezet elhatárolódik attól az erőszakos háborútól, amit Oroszország Ukrajna ellen indított, ennek fényében pedig a jelenlegi orosz vezetés által támogatott nemzetközi verseny kizárása mellett döntöttek.
A füves pályás Grand Slam-torna szervezői szerdai közleményükben jelentették be, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja miatt döntöttek így.
Az ilyen indokolatlan és példátlan katonai agresszió körülményei között elfogadhatatlan lenne, ha az orosz rezsim bármilyen előnyt kovácsolna orosz vagy fehérorosz játékosok részvételéből a bajnokságon
− olvasható az All England Club és a szervezőbizottság közös kommünikéjében, amely hozzáteszi: ha a háború tekintetében júniusig komoly változás lenne, akkor mérlegelni fogják a helyzetet.
Összesen 1,1 millió ukrán tért vissza hazájába a február 24-i orosz invázió kezdete óta – közölte szerdán Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője. A szóvivő arra nem tért ki, hogy milyen arányban tértek vissza azok az ukránok, akik az invázió elől menekültek, illetve azok, akik a háború előtt külföldön éltek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerdán közzétett adatai szerint azonban az ukrajnai menekültek száma meghaladta az ötmilliót.
A konfliktus nyolc hete után ötmilliónál tartunk, és még nincs vége, ötmillió egyéni történet a veszteségekről és a traumákról
– jelentette ki Kelly Clements, az ENSZ menekültügyi főbiztosának helyettese.
Európában a második világháború óta nem volt ilyen menekültáradat.
Ugyanakkor érezhető az ukránok egy részének visszatérése az országukba, illetve az otthonukba. Olyannyira, hogy Vitalij Klicsko kijevi polgármester felszólította a lakosokat, hogy egyelőre ne térjenek vissza. A harcok csúcspontján a 2,8 millió lakos felét evakuálták.
Több nemzet pénzügyminisztere is kisétált a G20-ak zárt üléséről Washingtonban szerdán, amikor az orosz küldött megkezdte a beszédét – írja a Sky News egy, az ülésen részt vevő forrásra hivatkozva.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is részt vett a tüntetőleges kivonulásban, ahogy az európai és más nyugati tisztviselők is, akik az ülésen jelen voltak. Az ülésen meghívott vendégekként ukrán tisztségviselők is felszólaltak, akik szintén kisétáltak, amikor Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter virtuálisan közvetített beszéde elkezdődött.
A G20-ak találkozóját megelőzően amerikai tisztviselők azt mondták, hogy Janet Yellen nem fog részt venni a találkozó azon ülésein, amelyen Oroszország is részt vesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma délután beszédet mondott Charles Michel, az Európai Tanács elnökének látogatását követően – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök megerősítette, hogy kész elengedni az orosz hadifoglyokat azért cserébe, hogy a civilek és az ukrán csapatok biztonságosan kijussanak Mariupolból.
A becslések szerint mintegy 100 000 ember maradt az ostromlott déli városban. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a város helyzete egyre csak romlik, és úgy tudják több százan sebesültek meg, akik nem jutnak orvosi ellátáshoz.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy teszt kilövést hajtott végre az új Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétájával. A tájékoztatás szerint az interkontinentális ballisztikus rakéta célpontokat talált el a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin elnök szerint az Oroszország északnyugati részén fekvő Plesetszkből történő sikeres kilövés „elgondolkodtathatja” azokat, akik Oroszországot fenyegetik.
Az Egyesült Államok Kongresszusi Kutatószolgálata szerint a Sarmat egy új nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet Oroszország várhatóan rakétánként tíz vagy több robbanófejjel is telepíthet.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint az orosz fél megfelelően értesítette Washingtont a Sarmat interkontinentális ballisztikus rakéta tesztelése előtt. A Pentagon hozzátette: normális eljárásnak tartják ezt a kilövést, amely nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra.
🇷🇺Today at 15:12 Moscow time, Sarmat, land-based intercontinental ballistic missile, was successfully launched from a silo at the Plesetsk state testing cosmodrome in Arkhangelsk Region. pic.twitter.com/xLsAUIDdIX
— Минобороны России (@mod_russia) April 20, 2022
Csernyihivban egy 500 kilogrammos légibombát találtak a Gagarin Stadionban, ahol a Csernyihivi Olimpiai Edző- és Sportközpont található – jelentette Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője közösségi oldalán.
A pirotechnikusok egy speciális autóval viszik ki a városból a robbanószert, és ott hatástalanítják – írja az Unian. A lap emlékeztetett, hogy március 11-én éjjel bombázták a stadiont.
A teljes körű invázió kezdete óta több mint másfél millió belső menekültet regisztráltak hivatalosan Ukrajnában – közölte Marina Lazebna szociálpolitikai miniszter.
A belső menekültek nyilvántartásában ma átléptük a másfél milliós határt. Természetesen arra számítunk, hogy még több állampolgárt regisztrálnak
– mondta a miniszter. Lazebna hozzátette, hogy a regisztrált menekültek támogatásban részesülnek – írja az Unian.
A mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette az amerikai Katolikus Hírügynökség.
A portál beszámolója szerint Szerhij Volina ukrán őrnagy, aki a 36-os számú katonai egységet vezeti a Mariupolban zajló, orosz erők elleni harcokban, levelében a civilek kimentéséhez kért segítséget, akik a város ostroma miatt 50 napja csak korlátozottan férnek hozzá a vízhez és élelmiszerhez.
Valószínűleg már sok mindent láttál az életedben. De biztos vagyok benne, hogy nem találkoztál még olyan dolgokkal, amelyek most Mariupolt érik. Mert így néz ki a földi pokol
– fogalmazott az ukrán őrnagy a tegeződő levélben, az ukrajnai Vallási Információs Szolgálat angol nyelvű fordítása szerint.
Nincs rá időm, hogy leírjam az összes borzalmat, amivel itt mindennap szembesülök. A gyárban felállított bunkerekben nők gyermekekkel és csecsemőkkel húzzák meg magukat. Éhesek és fáznak. (...) A sérültek napról napra halnak meg, mert nincs se orvosság, se víz, se élelem
– olvasható a levélben.
Az ortodox vallású Volina őrnagy levelében úgy fogalmaz: azért fordul egyenesen a pápához, „mert eljött az idő, amikor az imádkozás már nem elég”.
Fedd fel a valóságot a világ számára, evakuáld az embereket, és mentsd meg az életüket a Sátán kezei közül, aki fel akar égetni itt mindent, ami él
– szólította fel levelében az őrnagy Ferenc pápát.
A délkelet-ukrajnai kikötővárost március elseje óta bombázzák. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 ezer ember rekedt Mariupolban.
Az orosz hadsereg szerdán újfent felajánlotta a mariupoli vas- és acélműben rekedt ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat, biztonságot és orvosi ellátást ígérve a fegyverletételért cserében – írja az MTI.
Az ukrán ügyészség eljárást indított Lenin emlékművének felállítása és a kommunista jelképek terjesztése miatt Herszonban – írja az Unian a Legfőbb Ügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.
A nyomozás szerint a megszálló erők továbbra is Oroszország és a Szovjetunió zászlóit helyezik el az adminisztratív épületeken
– közölték, hozzátéve, hogy a megszállt Henicsek város központi terére visszahelyezték a Lenin-emlékművet, amelyet 2015 januárjában bontottak le.
„Emellett Herszon két lakosa egy kommunista szimbólumokkal ellátott vörös zászlót tűzött ki az Örökmécses-emlékmű közelében egy zászlórúdra” – tették hozzá.
A „kijevi Madonna” mostantól az egyik olaszországi katolikus plébánia pártfogója Nápolyban – olvasható az ukrán legfelsőbb tanács közösségi oldalán.
Marina Szolomennyikova ukrán illusztrátor festett egy fénykép alapján a templom falára egy nőről és gyermekéről készült alkotást.
A család a kijevi metróban bújt meg az orosz támadás elől.
A festmény középpontjában egy női alak látható, aki a gyermekét szoptatja, köré glóriát festettek. A háttérben a kijevi metróhálózat is látható.
Ukrajna újabb öngyilkos drónokat kapott a Switchblade amerikai cégtől – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.
A cég tájékoztatása szerint az Egyesült Államok kormánya által Ukrajnának szállított harceszközökön felül száz Quantix Recon drónt fognak biztosítani.
A nicosiai kormány további négy, szankció alá vont orosz személyt foszt meg ciprusi állampolgárságától, ezzel nyolcra emelkedett azon oroszok száma, akiktől ebben a hónapban visszavonták ciprusi útlevelüket – jelentette be a ciprusi kormányzat.
Az MTI szerint a ciprusi útleveleket az érintettek családtagjaitól is megvonják. A hírt Niovi Parisinou, a nicosiai kormány helyettes szóvivője írásos közleményében erősítette meg. Az érintett orosz állampolgárok nevét nem hozták nyilvánosságra.
A szigetország kormánya április 17-én döntött úgy, hogy visszavonja négy orosz állampolgártól a ciprusi útlevelet, mert nevük szerepel az Ukrajna elleni orosz támadás miatt büntetőintézkedésekkel sújtott orosz állampolgárok neveit tartalmazó európai uniós (EU) szankciós listán.
A szankciókkal sújtottak állítólag szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az Európai Unió eddig több mint ezer orosz állampolgárt sújtott büntetőintézkedésekkel.
Meghalt egy holokauszttúlélő egy óvóhelyen Mariupol ostromlott városában – írja a Chabad.org.
A 91 éves Vanda Szemjonovna Obiedkova és családja egy pincében talált menedéket, amikor az orosz erők elkezdték bombázni a déli kikötővárost – amelyet továbbra is ostromolnak az orosz erők. A holokauszttúlélő április 4-én halt meg, miután heteket töltött el víz és fűtés nélkül a menedékhelyen.
Vanda Szemjonovna Obiedkova csupán tízéves volt, amikor a nácik megszállták a várost 1941-ben, akkor úgy tudott megmenekülni, hogy egy pincében rejtőzött el.
At 10 years old, Vanda Semyonovna Obiedkova survived the Germans by hiding in a basement in Mariupol.
— Auschwitz Memorial (@AuschwitzMuseum) April 19, 2022
81 years later, she died in a basement in the same city as a victim of the horrific war hiding from the Russians.
Read more: https://t.co/6QPx6vahFh pic.twitter.com/TyjiyfK09A
Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk regionális katonai közigazgatás vezetője a közelgő ortodox húsvéti istentiszteletek alatt esetleges orosz provokációkra figyelmeztetett szerdán.
Mentsd meg az életed, maradj otthon!
– mondta a vezető, hozzátéve, hogy a Luhanszki régióban szinte egyetlen templom sem maradt épségben.
Sok ukrán a Julianus-naptár szerint ünnepli a húsvétot, és húsvétvasárnap idén április 24-re esik. Hajdaj azt ajánlotta, hogy a lakosság inkább online vegyen részt az ünnepi szertartásokon – írja a CNN.
A bucsai mészárlás egyértelművé tette, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúnak csak az ukránok győzelme vethet véget – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Rigában, lett kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán.
Azt is mondta, hogy
Németország kész közép- és hosszú távon is katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, legyen szó akár három hónapról vagy három évről.
Hozzátette: Berlin egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy Ukrajna összetettebb fegyverrendszereket szerezzen be, amelyeket aztán hosszú távon használhat, és Németország kész biztosítani az ezek működtetéséhez szükséges képzést.
Baerbock megjegyezte: Berlin több katonai szállítmányt – egyebek között Stingereket és páncéltörő rakétákat – küldött már Ukrajnába, amelyekről nem beszélt nyilvánosan. Szerinte azonban mindezek még nem teszik Németországot a háborúban részt vevő féllé.
A német diplomácia vezetője elmondta: Németország számára a páncélozott járművek szállítása sem tabu, még ha a belpolitikai vitákból néha úgy is tűnik.
Helyi idő szerint 14 órakor lejárt a fegyverletételi idő, melyet az oroszok adtak az ukrán védőknek Mariupolban, ám egyelőre nincs jele, hogy az ukrán erők megadták volna magukat.
Bár az ostromlott kikötővárost orosz erők veszik körül, még nem esett el – írja a BBC.
A menedéket nyújtó Azovstal acélgyárból Szerhij Volina őrnagy, a Mariupolban harcoló 36. ukrán tengerészgyalogos dandárparancsnoka egy videóban korábban azt mondta, lehetséges, hogy csupán napjaik vagy óráik vannak hátra, és arra kérte a világ vezetőit, hogy mentsék ki őket.
Ez az utolsó beszédünk a világhoz. Lehet, hogy ez az utolsó beszédünk valaha
– fogalmazott Szerhij Volina. Elmondása szerint ötszáz sérült katona, valamint gyermekek és nők százai tartózkodnak az Azovstal vas- és acélerőműben.
Észak-Korea moszkvai nagykövetsége közleményt adott ki a bucsai mészárlásról, amelyben azt írták:
ez egy provokáció a Nyugat részéről, amely Oroszország elszigetelését szolgálja.
A bucsai tömeggyilkosság egyértelműen jelzi, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat nem válogat az eszközök közt azért, hogy elérjék mocskos céljukat, vagyis hogy rontsák Oroszország hírnevét és elszigeteljék őket nemzetközileg
– közölték.
Az ukrán hadsereg szerdai adatai szerint körülbelül 20 900 orosz katona vesztette életét az invázió kezdete óta.
Azt írták, hogy az oroszok ezek mellett még vesztettek többek között
A hétvégén az ukránok által elfogott oroszbarát oligarcha, Viktor Medvedcsuk kérte, hogy mariupoli ukránokra cseréljék ki. Most Mihail Seremet orosz törvényhozó állt elő egy másik, ehhez hasonló javaslattal.
azt mondta, hogy szerinte Zelenszkijnek fel kellene ajánlania magát a mariupoli Azovstal gyárban lévő védőkért cserébe.
#Russian State Duma deputy Mikhail Sheremet from the party "United Russia" suggested that #Zelenskyy should exchange himself for soldiers defending #Azovstal. pic.twitter.com/c2fcvoCdIg
— NEXTA (@nexta_tv) April 20, 2022
A mariupoli védők moszkvai idő szerint szerda délután 2 óráig kaptak haladékot a megadásra az oroszoktól.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója azt mondta a HVG360-nak: bár nincsenek katonai célpontok Kárpátalján, nem zárja ki, hogy az oroszok akár ezt a területet is lövetni kezdik rakétákkal előbb-utóbb.
Néhány hete az ukránok körében már nincs félelem, csak harag, düh és gyűlölet. Készek vagyunk akár Moszkváig is elmenni, csak hogy megöljük Putyint, aki nem érti meg, hogy a XXI. században már teljesen elfogadhatatlan a polgári célpontok szándékos támadása
– mondta az interjúban, majd azt is hozzátette: Vlagyimir Putyin beteg ember, ezért nem tudja megjósolni, hogy fogja-e lövetni Kárpátalját is.
A kormányzó ezenkívül azt állította, hogy Kárpátalján azért nem voltak magyarellenes provokációk az utóbbi időben, mert még a háború előtt felszámolták a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot (ennek ellenére SMS-ben továbbra is érkeztek fenyegető üzenetek Kárpátalján).
Arról, hogy a magyar és ukrán kormány rossz viszonya érezhető-e Kárpátalján, Viktor Mikita azt mondta: egyértelműen érződik.
Azt szeretnénk, ha az egész világ egységesen Moszkva ellen fordulna, de azt is megértjük, hogy sok ország komolyan függ Oroszországtól, és elfogadjuk, hogy mindenki maga dönt arról, vásárol-e az agresszortól.
Ami a magyarokat illeti, érezhető az ukránok hozzáállásának változása, de ennek ellenére folyamatosan azt magyarázom, hogy Kárpátalja területén az összes nemzeti kisebbség békében él egymással, és nincsenek komoly problémák közöttük. Magyarprobléma sincs.
A harkivi állatkert közölte, hogy két dolgozójukat – akik az oroszok előrenyomulásakor is a helyszínen maradtak, hogy gondoskodjanak az állatokról – holtan találták.
Az állatkertből a háború elején sok állatot – többek közt oroszlánokat, jaguárokat, hiénákat – evaukáltak, de nem mindegyiket tudták elvinni, ezekről a példányokról gondoskodtak a hátramaradt dolgozók.
Mindkettejüket eltűntként keresték azóta, hogy március elején az ukránok visszafoglalták az állatkertet. Az intézmény szerint csak nemrég, hétfőn értesültek a hatóságok arról, hogy a két dolgozó holttestét megtalálták egy épületben, egy körbebarikádozott szobában. A gyanú szerint orosz katonák végeztek velük.
Az oroszok háborús jelképévé vált Z betűvel ellátott nyalókákat árulnak Oroszországban – közölte a NEXTA.
"Patriotic" lollipops on sale in #Russia. pic.twitter.com/jhFdUA93tb
— NEXTA (@nexta_tv) April 20, 2022
A Z betű – más jelzések mellett – a háború kezdete előtt jelent meg különleges jelzésként az orosz harcjárműveken. A támadók szerint emellett „A győzelemért” szlogen rövidítését is jelzi.
A múlt héten ehhez hasonlóan már az orosz cukrászdákban is megjelent ugyanez a jelkép a süteményeken.
easter Z terror cupcakes... oh those russians #UkraineRussia pic.twitter.com/PKiFdYVpmr
— The Contrarian (@ContrarianCdn) April 19, 2022
Április 20-ig több 1 millió 100 ezer ukrán tért vissza Ukrajnába a háború kezdte óta.
Az elmúlt hetekben azt tapasztaltuk, hogy bizonyos mértékben megnőtt a hazatérő ukrán állampolgárok száma, és már nemcsak férfiakról van szó, hanem nőkről, gyerekekről és idősekről is. Ezek azok az állampolgárok, akik most már azt látják, hogy a nyugati régiókban többé-kevésbé nyugodt a helyzet, és szeretnének otthon lenni, vagy közelebb lenni az otthonukhoz
– idézi Andrij Demcsenkót, az ukrán határőrség szóvivőjét az Unian.
„Egy egyértelmű megfogalmazású megoldástervezetet adott át Oroszország Ukrajnának, amire várja a választ” – jelentette ki újságírók előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ
– fogalmazott a szóvivő, aki az MTI tudósítása szerint azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, illetve nem mutat hajlandóságot arra, hogy a tárgyalási folyamat intenzívebbé váljon.
Ukrajna több mint 88 millió dollárt kapott a Világbanktól a tudományos és szociális ösztöndíjak kifizetésére – számolt be az ukrán pénzügyminisztérium.
A bank pontosan 88,6 millió dollárt utalt át április 19-én a háborús országnak a felsőoktatásban felmerülő költségek finanszírozására.