Ez a poszt a következő Percről percre része:

Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A frissített szankciós listán szereplő személyek között vannak az orosz hadsereg kulcsfontosságú vezetői, köztük Nyikolaj Bogdanovszkij vezérezredes, az orosz hadsereg vezérkari főnökének első helyettese – írja a Guardian.

    Beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás hatálya alá vonták Azatbek Omurbekov alezredest, az ukrajnai Bucsa városát elfoglaló egység parancsnokát, ahol a jelentések szerint háborús bűncselekményeket követtek el, és a halálos áldozatok száma megközelítette a 350-et.

    Liz Truss brit külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „tántoríthatatlanul” támogatja Ukrajnát, és felelősségre fogja vonni Vlagyimir Putyint és rezsimjét, hozzátéve:

    A szankciók mai újabb hulláma azokat a tábornokokat sújtja, akiknek vér tapad a kezükhöz.

  • Ukrajna második legnagyobb városa, a csaknem 1,5 millió lakosú Harkiv polgármestere bejelentette, hogy az orosz csapatok csütörtökön intenzív ágyúzásba kezdtek. „Hatalmas robbanások, az Oroszországi Föderáció dühödten lövi a várost” – fogalmazott a polgármester televíziós beszédében.

    Hozzátette: mintegy 1 millió lakos továbbra is az északkelet-ukrajnai városban tartózkodik, félmillióan viszont már elmenekültek, főleg nők, gyerekek és idősek.

    Az AFP francia hírügynökség arról számolt be, hogy egy ukrán kormányzati tisztségviselő szerint jelenleg több mint 1000 civil holttestét tárolják a kijevi régió halottasházaiban.

    1020 civil holtteste, kizárólag civileké van a halottasházakban Kijev megye teljes területén

    – jelentette be Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka kisvárosban.

    Az orosz csapatok március végi kivonulása óta a kijevi régióban több száz civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok, akik a nyugati országokkal együtt háborús bűnök elkövetésével vádolják Oroszországot.

  • Mikita Poturajev, a kijevi parlament tagja szerint a háború kitörése óta 500 ezer ukránt deportáltak Oroszországba. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója Twitter-bejegyzésében azt írta, mindent elkövetnek, hogy az elhurcoltak visszatérhessenek hazájukba, de tudják, hogy ez nem lesz könnyű. 

    Mint fogalmazott: ez egy újabb háborút jelent majd Oroszországgal, amit Ukrajna a polgáraiért vív meg. 

    Az ukrán emberi jogi ombudsman szerint csak Mariupolból 134 ezer embert hurcoltak el az oroszok, akik közül 33 ezret deportálhattak – írja a Guardian, hozzátéve, ezeket az adatokat nem tudták ellenőrizni. 

  • A Stratégiai Párbeszéd Intézet elemzése szerint a Facebookon több százezer alkalommal osztották meg a bucsai háborús bűnök bizonyítékait megkérdőjelező bejegyzéseket.

    A kutatók 20 országban elemezték a Facebookon a 10 legtöbbet megosztott, Bucsát – Kijev egy korábban, orosz erők által megszállt külvárosát – említő bejegyzést, és 55 olyan bejegyzést találtak, amelyek vitatják a civilek elleni erőszak bizonyítékait.

    Ezeket a bejegyzéseket 208 ezer alkalommal osztották meg az április 6-ig tartó héten, szemben azzal a 172 ezer megosztással, amely nem vonta kétségbe a városból származó képek valóságtartalmát.

    A legnépszerűbb, Bucsát említő posztok között

    a háborús bűnöket megkérdőjelező posztok megosztásának száma háromszorosa volt azoknak a posztoknak, amelyek nem vonták kétségbe a háborús bűnöket.

    Bucsa polgármestere azt mondta, 400 holttestet tártak fel azóta, hogy az oroszok kivonultak a városból. Oroszország többször is tagadta, hogy civileket célzott volna meg, és azt állította, hogy a holttestekről készült fényképeket megrendezték – írja a Guardian.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter számolt be Vlagyimir Putyin elnöknek Mariupol bekerítéséről. „Mariupolt az Orosz Föderáció fegyveres erői és a Donyecki Népköztársaság Népi Milíciája szabadították fel, a nacionalista alakulatok maradványai az azovstali üzem ipari övezetében leltek menedékre” – mondta Sojgu.

    Körbevették az Azovsztal acélgyárat, ahogy Vlagyimir Putyin elrendelte. Az orosz elnök gratulált a „sikeres felszabadításhoz” – írja az Interfax orosz hírszolgáltató. 

  • Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje úgy véli, hogy az orosz olaj- és gázimport blokkolása harakirit jelentene Európának, de magának Oroszországnak nem ártana – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    Nem követhetünk el harakirit abban a reményben, hogy kárt okozunk Oroszországnak

    – mondta Emmanuel Macron francia elnöknek egy televíziós vitában szerda este.

    Macron szélsőjobboldali kihívója azt állította, ellenzi az orosz gáz- és olajellátás embargójának bevezetését, mivel az ártana a franciáknak. „Az egyetlen szankció, amellyel nem értek egyet, az az orosz olaj- és gázimport blokkolása. Miért nem értek egyet? Mert a valóságban nem fog ártani Oroszországnak, és óriási károkat okoz a népünknek.”

  • Az amerikaiak többsége úgy gondolja, hogy Joe Biden orosz–ukrán háborús konfliktusra adott válasza nem volt elég kemény. Az AP felmérése alapján az emberek többsége nem támogatja, hogy amerikai csapatok avatkozzanak be a háborúba. 

    A most nyilvánosságra került felmérés alapján a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, hogy Joe Biden „nem volt elég kemény”, és csak 36 százalékuk gondolja úgy, hogy a háborúra adott válasza helyes volt.

    Az amerikaiaknak mindössze csak 32 százaléka gondolja, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene vállalnia a konfliktusban, ami a múlt havi 40 százalékról 8 százalékos visszaesés, de valamivel magasabb, mint a februári 26 százalék.

    Ami az orosz elnök felelősségét illeti, a többség, mintegy 57 százalék úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnök elkövetésére irányította csapatait, és csak hat százalékuk mondta azt, hogy nem, 36 százalékuk pedig nem volt biztos benne.

  • Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást vezetett be több mint 600 orosz állampolgárral szemben – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A pénzügyminisztérium korlátozásokat vezetett be több tucat magánszemély és jogi személy ellen, akikről feltételezték, hogy részt vettek a nyugati szankciók megkerülésére irányuló kísérletekben. Az intézkedéseket összehangolták a külügyminisztérium intézkedéseivel – közölte a pénzügyminisztérium.

    A minisztérium szerint 635 orosz állampolgárral szemben vezettek be vízumkorlátozást.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondott a Mariupolban lévő Azovstal acélgyár megrohamozásának tervéről, ahol az utolsó ukrán csapatok ellenállnak az orosz támadásnak – írja a BBC.

    Putyin szerint „nincs szükség arra, hogy bemásszunk ezekbe a katakombákba és a föld alatt kússzunk át ezeken az ipari létesítményeken”. Ehelyett arra szólította fel erőit, hogy

    zárják le ezt az ipari területet, hogy még egy légy se tudjon elmenekülni

    – hangzott el a televíziós találkozón.

    Az orosz elnök szerint „kivitelezhetetlen” lenne megrohamozni a hatalmas ipari területet, ahol állítólag több mint 2000 ukrán katona tartózkodik.

    Putyin üdvözölte Mariupol orosz „felszabadítását” is, miután Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte vele, hogy az orosz erők most már az említett üzemen kívül az egész kikötővárost ellenőrzik.

  • Új interkontinentális rakétát tesztelt szerdán Oroszország – írja a BBC. A régóta fejlesztés alatt álló Sarmat rakétát az északnyugat-oroszországi Plesetszkből indították el, a célpont pedig a közel 6 ezer km-re lévő Kamcsatka félszigeten volt.

    A nyugati országokat nem lepte meg különösen a mostani teszt, mivel a Sarmat típusú rakéta fejlesztése már évek óta nyílt titok. A mostani erődemonstrációnak leginkább az időzítése az, ami inkább szimbolikus, mivel tovább mélyíti az orosz–ukrán háború konfliktus nyomán kialakult feszültséget a Nyugat és Moszkva között.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió kezdete előtt már figyelmeztette a Nyugatot, hogy megtorol minden olyan intézkedést, ami az útjába kerül.

  • Dánia és Spanyolország kormányfői ma Kijevben találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.

    Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök már megérkezett az ukrán fővárosba, hogy találkozzon az ország vezetőjével

    – közölte ma reggel hivatala.

    A felek az ukránok további támogatásáról, valamint a „háborús bűnök és az emberi jogok megsértésének" üldözéséről fognak tárgyalni

    – áll a dán miniszterelnöki hivatal közleményében.

  • Március 3-án elsők között vették be az ukrán kikötővárost az oroszok, most itt tartanának először népszavazást a térség függetlenségéről. A korrespondent.net információi szerint április 27-én szerdán tartanának szavazást a függetlenségükről donyecki és luhanszki mintára.

    A lap hozzáteszi, hogy az agresszort nem érdekli a helyiek akarata és az előre megrendezett választás eredményét is már tudni lehet.

    A Herszoni Népköztársaságról szóló referendum szavazólapjait már el is kezdték nyomtatni a várostól nyolcvan kilométerre, Nova Kakhovkában. 

  • Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ma reggel a Telegramra posztolt, hogy megerősítse, „négy evakuációs busznak sikerült tegnap elhagynia Mariupolt a humanitárius folyosón keresztül”.

    Elmondása szerint a buszokon utazók „az éjszakát Berdjanszkban töltötték, és most Vasziljevka felé tartanak. Mi Zaporizzsjában várjuk őket”.

    Verescsuk elmondta, hogy ma 14 órakor ismét kísérletet tesznek arra, hogy az ostromlott városban felszállítsák az embereket az autóbuszokra. Figyelmeztetett, „a biztonsági helyzet nehéz”, és előfordulhat, hogy a terveket meg kell változtatni – írja a Guardian.

  • Az ukránok mentenék az Azovstal acélgyárban rekedteket, ahová közel 1000 civil menekült a jelentős orosz túlerő elől, valamint itt húzta meg magát az Azov-ezred is.

    Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszij ukrán elnök tanácsadója, az ukrán delegáció tagja szerda késő este a Twitteren jelentette be, hogy készek szemtől szemben, egy az egy ellen, feltétel nélkül tárgyalni Oroszországgal, közvetlenül Mariupolban – írja a Guardian.

    A bejegyzése szerint a cél, hogy mentsék a Mariupolban rekedtek életét, a katonákét és a civilekét, akik közt vannak gyermekek is.

    Oroszország egyelőre nem reagált az ukrán tárgyalási ajánlatra.

  • Az orosz erők Kramatorszk felé nyomulnak, miközben Putyin valószínűleg jelentős sikereket szeretne felmutatni a Győzelem Napi ünnepségek előtt – állítja a brit hírszerzés a Guardian forrásai szerint.

    Oroszország valószínűleg jelentős sikereket kíván felmutatni az éves május 9-i Győzelem Napi ünnepségek előtt. Ez befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan és erőteljesen próbálnak műveleteket végrehajtani az említett dátum előtt

    – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

    Az orosz erők jelenleg a donbászi állomáshelyekről Kramatorszk felé nyomulnak előre, amelyet továbbra is folyamatos rakétatámadások érnek.

    Az orosz légi tevékenység magas szintje továbbra is fennáll, mivel Oroszország arra törekszik, hogy szoros légi támogatást nyújtson a kelet-ukrajnai offenzívájához, hogy elnyomja és megsemmisítse az ukrán légvédelmi képességeket.

  • Az ukrán külügyminisztérium osztotta meg a 91 éves Vanda Obiedkova történetét, miszerint a náci megszállást még igen, de az orosz inváziót már nem élte túl az asszony. 

    Vanda lánya, Larissa úgy nyilatkozott, hogy a család egy pincében húzta meg        magát: élelem, víz és fűtés nélkül. 

    Úgy éltünk, mint az állatok.

    Márciusban egy másik holokauszt-túlélő halt meg a szintén ostrom alatt álló Harkivban.

    (BBC)

  • Boris Johnson brit miniszterelnök diplomáciai küldetésre érkezett Indiába, hogy meggyőzze vonakodó kollégáját, Narendra Modit, az indiai miniszterelnököt, támogassa az Oroszországgal szembeni nyugati fellépést, valamint számos más stratégiai kereskedelmi és védelmi partnerséget – írja a Guardian.

    A látogatás „elmélyíti a két ország közötti stratégiai, kereskedelmi, védelmi és emberek közötti kapcsolatokat” – mondta Johnson a parlamentben, mielőtt elrepült Londonból.

    India nem volt hajlandó nyíltan elítélni a Kremlt az ukrajnai invázió miatt, mivel függ az orosz energia-, mezőgazdasági és haditechnikai importtól.

    Liz Truss külügyminiszter a múlt hónapban üres kézzel távozott Újdelhiből, amikor arra kérte az indiaiakat, hogy tegyenek többet Oroszországgal szemben, és Modi az amerikai elnök, Joe Biden felhívásait is rövidre zárta.

    Johnson szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Ukrajna is szerepelni fog a pénteki csúcstalálkozón. Azt mondta azonban, hogy nem Modi „kioktatása” a cél, hanem „a (nyugati) koalíció kiszélesítése”.

  • Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5133 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5322-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 475 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - tudatta az ORFK.

    Közölték azt is, az ukrajnai háború elől szerdán 333 ember, köztük 147 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 21 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg - tették hozzá.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - közölte a BRFK.

  • Ramzan Kadirov, az oroszországi csecsen köztársaság vezetője közölte, az orosz erők csütörtökön teljes ellenőrzésük alá vonták a mariupoli Azovstal acélgyárat.

    „Még ebédidő előtt, vagy ebéd után az Azovstal teljesen az Orosz Föderáció erőinek ellenőrzése alá kerül” – mondta egy csütörtökön kora reggel az interneten közzétett hangüzenetben.

    Csecsenföldi erők is harcolnak Ukrajnában az orosz katonai művelet részeként.

    Mariupol lenne a legnagyobb város, amelyet Oroszország elfoglalna Ukrajna nyolc héttel ezelőtti megszállása óta – írja a Guardian.

  • Jó reggelt kívánunk! Ma is percről percre összeállításban követhetik az Indexen az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb híreit! 

    Tartsanak velünk!