új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajnában pénteken nem lehet civil evakuációs folyosókat szervezni – közölte Irina Verescscsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki túl veszélyesnek ítélte a helyzetet az utakon.

    Csütörtökön három, az ostromlott Mariupol kikötőjéből evakuáltakat szállító busz érkezett a délkeleti nagyvárosba, Zaporizzsjába. A buszokon nők és gyerekek voltak, akiket az orosz ellenőrzés alatt álló területen keresztül szállítottak, miután megnyitották a humanitárius folyosót az evakuáláshoz. Több napig ezt megakadályozták a harcok.

    A vártnál kevesebb embert evakuáltak. „Csak 79 ember tudott kijutni” – mondta Irina Verescsuk, hozzátéve, hogy sok embert kiraboltak az oroszok – írja az MTI.

  • A szervezet előkészíti a befogadóhelyeket a háború elől menekülők fogadására, koordinálja utazásukat, elszállásolásukat, ellátásukat.

    A katasztrófavédelem az elmúlt 72 órában 117 ember, köztük 52 gyermek és 40 nő elhelyezésében működött közre.

    A háború kitörése óta összesen 9978 ember – közülük 5461 gyermek és 3037 nő – esetében intézkedett a szervezet, 13 megye érintett a helyzet kezelésében – írja az MTI.

  • Nagy-Britannia és India új és kibővített védelmi és biztonsági partnerségről szóló megállapodást kötött – jelentette Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken Újdelhiben.

    „Az új partnerség több évtizedes elkötelezettség” – mondta Johnson Indiában. Üdvözölve továbbá az „egyik legrégebbi demokrácia és India, a legnagyobb méretű demokrácia” közötti kapcsolatot.

    Az autokrata kényszer veszélye tovább nőtt, ezért létfontosságú, hogy elmélyítsük együttműködésünket

    – fogalmazott. A két országnak „közös érdeke, hogy az indiai–csendes-óceáni térség nyitott és szabad maradjon”.

    India az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával együtt az úgynevezett négyes fogat tagja, amit az egyre magabiztosabb Kínával szembeni védelmi együttműködésnek tekintenek. India azonban régóta együttműködik Moszkvával, a legnagyobb katonai beszállítójával, és nem volt hajlandó nyíltan elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját – írja az MTI.

  • Magas rangú amerikai tisztviselők szerint a következő négy hét meghatározza az orosz–ukrán háború végső kimenetelét, amelynek hosszú távú következményei „az elkövetkező évtizedekben befolyásolják Európa térképének megrajzolását”.

    Azonban ha az ukrán hadsereg meg tudja állítani Oroszország offenzíváját Donbaszban, tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin nehéz döntés elé néz: több harci erőt küld egy évekig elhúzódó háborúba, vagy komolyan veszi a béketárgyalásokat.

    Tisztviselők szerint az első lehetőség teljes nemzeti mozgósítást jelenthet, és politikailag kockázatos a Kreml számára.

    A Pentagon úgy véli, hogy megfelelően felfegyverkezve, magas morál és motiváció mellett az ukrán erők nemcsak megállíthatják Oroszország előrenyomulását, hanem vissza is verik azt – írja a New York Times.

  • A belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripari vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban – tudatta a belga söripari vállalat pénteken.

    A leuveni székhelyű AB InBev közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytat partnerével, a török sörgyárral arról, hogy átadja neki a vegyesvállalatban birtokolt kisebbségi részesedését. Az AB InBev 24 százalékos részesedéssel rendelkezik az Anadolu Efes vállalattal közös cégben, írta meg az MTI.

    Az AB InBev azon kérése, hogy felfüggessze a Bud sörmárka oroszországi gyártására és értékesítésére vonatkozó engedélyt, szintén a lehetséges tranzakció részét képezi – áll a közleményben. A cég továbbá úgy döntött, hogy a vegyesvállalat nyereségét a továbbiakban nem szerepelteti mérlegében – írták. Az AB InBev azt is közölte, hogy megválik a Csernyihivszke ukrán sörmárkától is, az eladásából származó nyereséget pedig humanitárius erőfeszítések támogatására fordítja.

    A dán Carlsberg március 28-án közölte, hogy fel kívánja számolni tevékenységét az orosz piacon. A dán cég a legnagyobb nyugati söripari befektető Oroszországban, amit az AB InBev Efes, majd a holland Heineken követ.

  • Egy orosz katonai tisztviselőt idéztek ma reggel, aki szerint az orosz hadsereg egész Dél-Ukrajnát az ellenőrzése alá kívánja vonni – írja a Guardian.

    Az orosz központi katonai körzet parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a katonai művelet második szakaszának részeként Donbasz és Dél-Ukrajna teljes hatalomátvételét tervezi. Oroszország szárazföldi folyosót tervez kialakítani az általa 2014-ben annektált Krím és Donbasz között.

    Az Ukrajna déli része feletti uralom Oroszországnak egy újabb kaput biztosítana a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régióhoz. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

  • Bucsába is eljutott az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya, az élelmiszeren, higiéniai termékeken túl generátorokat is vittek a városba – számolt be Lehel László, a segélyszervezet Zaporizzsjából bejelentkező elnök-igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

    A segélyszervezet régóta dolgozik Kárpátalján, a háború kitörése után ezt kiterjesztették hét megyére. Kárpátalján 208 menekültszállót látnak el, megnyitották a lembergi képviseletüket, vittek segélyszállítmányokat a Kárpátokon túlra, és most már Kijevbe és a környékére is eljutottak a segélyszállítmányokkal.

    Csütörtökön Bucsán, Irpinyben, Borogyankán jártak, és mindenhol nagy szeretettel fogadták őket.

    Sehol sem azt kérdezték, miért nem szállít Magyarország fegyvert, hanem azt mondták, jaj de jó, hogy itt vagytok, ti vagytok az elsők, akik külföldiként idejöttök hozzánk és segélyt hoztok

    – fogalmazott a segélyszervezet elnöke.

    24 tonna segélyszállítmányt vittek Bucsába,

    ahol kis lépésekkel megindult az újjáépítés, bár a boltok egyelőre nincsenek nyitva, a bank nem működik, az 50 ezer lakosból pedig 4-6 ezer van jelenleg a városban. Az élelmiszeren és a higiéniai termékeken túl vittek generátorokat is a városba, az áram- és vízellátás biztosításához.

  • Az Egyesült Királyság terrorelhárító rendőrsége, amely bizonyítékokat gyűjt az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűncselekményekről, azt állítja, hogy megdöbbentették őket a konfliktus frontvonalából származó „hihetetlenül megrázó” anyagok és tanúvallomások.

    A Metropolitan rendőrség háborús bűnökkel foglalkozó csoportja, amely a terrorizmusellenes parancsnokság (CTC) egyik egysége, elmondta, már mintegy ötven bejelentést kapott olyan személyektől, akik kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal, köztük sokan közvetlenül elmenekültek a konfliktusból az orosz invázió kezdete óta.

    Dominic Murphy főfelügyelő, aki a CTC műveleti vezetőjeként adott tájékoztatást a bizonyítékgyűjtő műveletről, a PA Media hírügynökségnek nyilatkozott:

    Amit látunk, az hihetetlenül gyötrelmes, felfoghatatlan. A terrorelhárításban eltöltött nem egészen 17 év alatt ezek a lehető legrosszabb felvételek közé tartoznak, amiket csak el tudunk képzelni.

    Elmondta, hogy az igazságügyi hatóságon múlik majd annak az eldöntése, hogy az eddig összegyűjtött anyag és tanúvallomások felhasználhatók-e a „népirtás” vádjának alátámasztására – írja a Guardian.

    A Scotland Yard a múlt hónapban jelentette be, hogy támogatja a nemzetközi büntetőbíróságnak az állítólagos háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatát, és felszólított mindenkit, aki közvetlen bizonyítékokkal rendelkezik, hogy jelentkezzen.

  • Szerhij Hajdaj, az ukrajnai Luhanszki terület kormányzója a Guardian szerint egy sérült autógumi képét tette közzé, ezzel az üzenettel:

    Megpróbálunk autóval eljutni Rubizsnye déli részébe, és élelmet vinni oda, mert az emberek arra várnak, hogy elmenekülhessenek. Sajnos az evakuációs busz nem érkezett meg – heves tüzérségi tűz kezdődött. Az oroszok nem engedik a civil lakosság mentését, blokkolják az embereket a folyamatosan tűz alatt álló városokban

    – idézi közösségi oldalán Hajdajt az ukrán legfelsőbb tanács.

  • Az orosz védelmi minisztérium közölte: az éjszaka folyamán 58 katonai célpontra mért csapást Ukrajnában, köztük olyan helyszínekre, ahol üzemanyagraktárak voltak és katonai felszereléseket tároltak, illetve katonák állomásoztak.

    A Guardian szerint a minisztérium azt is közölte, hogy nagy pontosságú rakétákkal három célpontra is csapást mértek Ukrajnában, köztük egy Sz–300-as légvédelmi rendszerre és ukrán csapatok nagy koncentrációjára, felszereléseikkel együtt. Az állításokat még nem ellenőrizték független forrásból.

  • Az ukrajnai háború világszerte megnehezítette a menekültek életét – hívta fel a figyelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken.

    Roland Bank, a főbiztosság németországi irodájának vezetője elmondta: globálisan mintegy 84 millió menekültről tudnak, a konfliktus sokuknak tovább nehezítette az életét.

    Nehezebben és drágábban lehet élelemhez jutni, miközben milliók veszítették el bevételeiket a koronavírus-világjárvány és következményei miatt. Ők még a legalapvetőbb szükségleteiket is alig tudják kielégíteni

    – tette hozzá.

    A menekültügyi főbiztosságot és a segélyszervezeteket a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak új kihívások elé állítják – húzta alá.

  • Ukrán tisztviselők súlyos harcokról számoltak be a donyecki és a luhanszki régióban, a Donbaszban zajló orosz offenzíva közepette – írja a CNN.

    Olena Szimonenko, az ukrán elnök kabinetfőnöke csütörtök késő este elmondta, hogy az elmúlt napon további 42 település került orosz irányítás alá Donyeck térségében.

    Az ellenség Rubizsne térségében próbál előrenyomulni. A védelmi harcok az ellenséggel Novotoshkivske és Popasnaja települések irányába folytatódnak

    – mondta Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője

  • Oroszországban az infláció idén elérheti a 22 százalékot, a GDP pedig 9,2 százalékkal csökkenhet.

    Az áprilisban megkérdezett szakértők 2023-ra gazdasági stagnálást várnak, míg márciusban 1 százalékos GDP-növekedést jósoltak.

    Az áprilisi felmérésben az inflációra vonatkozó medián-előrejelzés 2023-ra 0,4 százalékponttal, 7,6 százalékra, 2024-re pedig 0,2 százalékponttal, 5,0 százalékra emelkedett – áll az orosz jegybank közleményében. A 2024-es GDP-növekedési előrejelzést ugyanakkor 0,2 százalékponttal, 1,7 százalékra emelték – írja az MTI.

  • Az Ukrajna déli részén található Zaporizzsja megyében lezuhant egy An–26-os teherszállító repülőgép.

    Ma reggel Zaporozsja megye Vilnyanszkij járásában lezuhant egy An–26-os repülőgép. A repülőgép műszaki repülést hajtott végre. Vannak áldozatok. A körülmények tisztázása folyamatban van

    – közölte Zaporizzsja megye vezetése közösségi oldalán.

  • Az ausztrál kormány 147 orosz állampolgárral szemben vezetett be szankciókat az ukrajnai háború miatt – írja a TASZSZ az ausztrál belügyminisztériumra hivatkozva. 

    A közlemény szerint a szankciók az Oroszországi Szövetségi Gyűlés Tanácsának 144 szenátorát, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök lányait és az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov lányát is sújtják.

  • Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint a háború legideálisabb befejezése az lenne, ha az oroszok által elfoglalt Krím és Donbasz területeit visszaadnák Ukrajnának.

    Ukrajna 1991 óta szabad ország, és az is marad. A Krím a mi területünkön lesz. Azok a területek, amelyeket most elfoglaltak a rasszisták, vissza fognak térni hozzánk

    – idézi Danilovot az Unian. Véleménye szerint Belarusz más forgatókönyvet követ majd, és Ukrajna barátságos országa lesz.

    Biztosan meg fog történni a hatalomváltás, mert ilyen az élet. Vannak, akik azt akarják, hogy ez gyorsan megtörténjen, de ez nem mindig sikerül így

    – mondta Danilov, aki abban bízik, hogy Belaruszban szabad demokrácia lesz.

  • Péntek reggelre sikerült eloltani a tüzet az oroszországi Tverben található Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetében. A tűz következtében hét ember életét vesztette, további 24 pedig megsérült, közülük 13-at kórházban kezelnek – írja a TASZSZ.

    Az MTI arról adott írt, hogy a feltételezések szerint baleset történt, amit rövidzárlat okozott. A tűz 2500 négyzetméteren terjedt el, az épület tetőszerkezete beomlott. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is. Egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat másfél órával a tűz kitörése után hívták ki.

    Orosz hírügynökségek szerint három évvel ezelőtt is volt egy tűz ebben a kutatóintézetben. A tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított az incidens ügyében.

  • Magyarország területére 2022. április 21-én 0 óra és 24 óra között az ukránmagyar határszakaszon 4761 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 5 001 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 640 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön leállította az Azovstal elleni támadást. Az orosz vezető ezt azzal magyarázta, hogy meg szeretné védeni a katonák életét. A brit védelmi minisztérium szerint azonban teljesen más magyarázat áll a háttérben. Szerintük a csapatok visszavonásának célja, hogy a fegyveres erőket máshol vessék be.

    Eközben Donbaszban továbbra is heves harcok folynak. Annak érdekében, hogy megpróbálják újjáépíteni kimerült erőiket, az üzemképtelen berendezéseket visszaszállították Oroszországba javításra – olvasható a brit védelmi minisztérium reggeli jelentésében.

  • Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) határozatot fogadott el, amelyben Oroszország állandó megfigyelői státuszát függesztette fel a kormányközi intézményben az ország ukrajnai agressziója miatt.

    A határozat mellett 25 tag szavazott. Míg egyik tag sem szavazott ellene, nyolc tagállam tartózkodott a szavazáskor, egy pedig nem volt jelen.

    A határozat elfogadásával az OAS tagállamai bebizonyították, hogy nem maradunk tétlenek az orosz kormány nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogokat sértő cselekedeteivel szemben

    – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter. 

    Az 1948-ban alapított OAS az amerikai kontinens 35 független nemzetét tömöríti a demokrácia, az emberi jogok és a biztonság kérdésében, és 72 országnak adott állandó megfigyelői státuszt – írja az Independent.

  • Joe Biden amerikai elnök csütörtökön közölte, az Egyesült Államok további 800 millió dollár (273 ezer 400 millió forint) védelmi támogatást és 500 millió dollár (164,6 milliárd forint) „közvetlen költségvetési támogatást” küld Ukrajnának, amelyről már hírt adtunk, valamint új programot indít az ukrán menekültek Egyesült Államokba való belépésének felgyorsítására – írja az Independent.

    Az amerikai elnök elmondása szerint a legújabb segélycsomagokkal csak ebben a hónapban több mint egymilliárd dollárra (342 milliárd forintra) emelkedik a Kijevnek küldött teljes összeg.

    Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy országunk nagylelkűsége és katonáink képessége és szolgálata segített abban, hogy visszaverjük Oroszország agresszióját Ukrajnában, hogy visszaverjük Putyin kegyetlenségét

    – folytatta Biden, aki a kijevi csatát az ukránok történelmi győzelmének nevezte, melyet az Egyesült Államok szövetségesei és partnerei példátlan segítségével nyertek el.

  • Összesen 535 menekültet fogadott kedden a Budapest Rendőr-főkapitányság és társszervei a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt Bok-csarnokba – közölte a rendőrség.

    Az 535 érkező ember közül 220 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. 

    Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 8 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország meg akarja hamisítani a részben megszállt déli Herszon és Zaporizzsja régiókban tartandó függetlenségi népszavazást – írja a Guardian.

    Zelenszkij csütörtökön késő este videóüzenetben felszólította az orosz megszállás alatt álló területek lakóit, hogy ne adjanak meg semmilyen személyes adatot, például útlevélszámot, az orosz erőknek.

    Arra kérem Ukrajna déli régióinak – Herszon és Zaporizzsja területének – lakóit, hogy legyenek nagyon óvatosak, milyen információkat adnak át a megszállóknak. És ha arra kérik önöket, hogy töltsenek ki néhány kérdőívet, hagyják meg valahol az útlevéladataikat, tudniuk kell – ez nem azért van, hogy segítsenek önöknek…

    Ennek célja, hogy meghamisítsák az úgynevezett népszavazást az önök földjén, mert Moszkvából jön a parancs egy ilyen műsor megrendezésére. És ez a valóság. Legyetek óvatosak.

    Zelenszkij figyelmeztetést intézett a herszoni népköztársaságokhoz is, mondván, hogy terveik „nem fognak kútba esni”.

    Ha valaki újabb elcsatolást akar, az csak újabb erőteljes szankciós csapásokhoz vezethet Oroszországgal szemben. Olyan szegénnyé fogja tenni az országát, amilyen Oroszország az 1917-es polgárháború óta nem volt. Ezért jobb, ha most békére törekszünk.

  • Ukrán katonákat képeznek ki az Egyesült Királyságban, arra, hogy hogyan használják a Nagy-Britannia által Ukrajnának szállított páncélozott járműveket az orosz erők visszaszorítására – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök.

    Elmondhatom, hogy Lengyelországban a légvédelemre, az Egyesült Királyságban a páncélozott járművek használatára képezzük ki az ukrán katonákat

    – fogalmazott Boris Johnson az Indiában tett látogatásakor. A miniszterelnök sajtótitkára szerint több tucat ukrán katona tartózkodik jelenleg az Egyesült Királyságban és vesz részt a kiképzésben – írja a BBC.

  • A titkosszolgálatok által lehallgatott katonai beszélgetések szerint az orosz katonák parancsot kaptak az ukrán hadifoglyok megölésére.

    Az ukrán hírszerzés hangfelvételt tett közzé, amelyben állítólag orosz katonák arról beszélgettek, hogy mit tegyenek a Luhanszk régió Popasna kerületében fogságba esett katonákkal.

    Az egyik katonának azt javasolják, hogy a legidősebb ukrán hadifoglyot hagyják életben, a többi pedig „távozzon örökre”.

  • Korábbi beszámolók szerint hét ember meghalt, miután hatalmas tűz ütött ki egy kulcsfontosságú orosz védelmi kutatóintézetben Tverben, Moszkvától északnyugatra.

    A helyi hatóságok szerint a csütörtöki tűzben 25 ember is megsérült, és legalább 10 embert eltűntként tartanak nyilván – írja a Guardian.

    A halálos áldozatok számát eredetileg ötre tették, de a TASZSZ orosz hírügynökség szerint ez a szám hétre emelkedett.

    A tűz az orosz védelmi minisztérium alá tartozó, a légvédelmi erők központi kutatóintézetének egyik adminisztratív épületében ütött ki és gyorsan elöntötte az épület felső három emeletét, a bent lévőket arra kényszerítette, hogy kiugorjanak az ablakokból, miközben a tető beomlott.

    A főépületről készült fényképek szerint a tűz teljesen kiégette azt. A Moszkvától mintegy 160 kilométerre északnyugatra fekvő helyszínen készült felvételeken látszik, hogy sűrű füst és lángok csaptak ki az intézet ablakaiból.

  • Az ostromlott Azovstal acélmű üzem, ahol több civil is megbújt a háború elől, megsemmisült, és civilek rekedtek az összedőlt épületek alatt – mondta az egyik ukrán védő Mariupolban.

    A Guardian szerint Kijev emellett azzal vádolja az orosz fegyveres erőket, hogy bunkerromboló bombákat használnak, miközben civilek százai húzódnak meg a gyár alatt.

    Az ukrán tárgyalócsoport vezetője, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó tegnap azzal vádolta a világ vezetőit, hogy „vér tapad a kezükhöz”, miközben „a világ online figyeli a gyerekek meggyilkolását, és hallgat”.

    Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov-ezred parancsnokhelyettese a BBC-nek adott interjújában megismételte az állításokat. Hozzátette: Azovstal területén az összes épület gyakorlatilag megsemmisült.

    Nehéz bombákat dobnak le, bunkerromboló bombákat, amelyek hatalmas pusztítást okoznak. Vannak sebesültek és halottak a bunkerekben. Néhány civil továbbra is az összeomlott épületek alatt rekedt

    – mondta Palamar, aki szerint egyes bunkerek bejáratait nehéz betonlapok zárták el, amelyeket csak nehézgépek tudtak mozgatni.

    Tartjuk a kapcsolatot azokkal a civilekkel, akik olyan helyeken tartózkodnak, ahova eljuthatunk. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott

    – mondta.

  • Az orosz megszállók nyolc gyermeket kényszerítettek arra, hogy információkat adjanak át az ukrán csapatokról – közölte Irina Venediktova ukrán főügyész. 

    A főügyész szerint a Harkivi régióban egy 12 éves gyermek pénzért adott át információkat az ukrán fegyveres erők felszereléseiről, valamint az ellenőrző pontok helyzetéről és a csapatok mozgásáról. 

    Hozzátette, hogy a Luhanszki régióban is történt hasonló eset. 

  • Ivan Ohlobisztyin orosz színész azt magyarázta egy telefonbeszélgetésben, hogy a feleségével együtt a frontra megy azért, hogy Vlagyimir Putyinért harcoljon.

    Erről Alekszandr Nikonov orosz író számolt be, aki azt mondta: Ohlobisztyin részegen felhívta őt, és azt mondta, hogy az ötvenéves feleségével együtt Ukrajnába megy harcolni. Az író erre azt válaszolta, hogy Oroszország már elvesztette ezt a háborút, de a színész ezzel nem törődött.

    Ha meg is történik a lehetetlen, és veszítünk, akkor a világ együtt veszít velünk. Akkor mindent megsemmisítenünk, egy nagy nulla lesz az egész világ

    – mondta Ohlobisztyin az író szerint, majd azt is hozzátette, hogy „mindenkit megölnek”, és már harminc éve erre vártak.

    Nikonov szerint a színész mindeközben azt is elmondta, hogy mielőtt a frontra menne, még azért felkeresi a fogorvosát, mert ha esetleg megrokkan a háborúban, akkor egészséges fogakra lesz szüksége, hogy legalább a rágással boldoguljon.

  • Ukrajnának havonta hétmilliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza a háború okozta gazdasági veszteségeket – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Világbank tanácskozásának megküldött videóüzenetében.

    Az ukrán elnök kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul ki kell zárnia Oroszországot a nemzetközi pénzügyi intézményekből, és sürgette az államokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Moszkvával.

    Beszélt arról is, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádjával Oroszország elzárta az ukrán export útját, ami veszélyt jelent az élelmezés biztonságára.

    David Malpass, a Világbank elnöke nagyjából 60 milliárd dollárra becsülte az orosz hadművelet következtében az ukrán infrastruktúrában és épületekben eddig keletkezett fizikai károkat. Mint mondta, ez nem tartalmazza a háború gazdasági költségeit.

    Természetesen a háború tovább zajlik, a költségek pedig egyre magasabbak

    – hangsúlyozta Malpass az MTI szerint.

    Ugyanakkor a kijevi vezetés szerint a február 24-én kezdődött háborúban Ukrajna infrastruktúrájának mintegy 30 százaléka szenvedett különböző fokú károkat, amelyek összege már mintegy 500 milliárd dollárt tesz ki.