A brit hírszerzés szerint Putyinnak jó oka volt, hogy leállította Mariupol ostromát

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

A délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán – jelentette ki péntek este Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok „terroristákkal magas állami szinten való összejátszásnak” minősítette Ned Price amerikai külügyi szóvivőnek azt a „hazugságát”, hogy a „nácik” megtartották az ellenőrzést Mariupol felett.

A szóvivő azt hangoztatta:

Beszámolója szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak arra a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket. A civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is.

A péntek esti hadijelentés szerint

• az orosz légierő 26 ukrán katonai létesítményre mért csapást;
• precíziós föld-levegő rakétával 13 létesítményt találtak el;
• amivel megsemmisítettek körülbelül egyszázadnyi „nacionalistát" és 27 páncélozott járművet is;
• a rakétaerők kilenc célpontot támadtak, a légvédelem pedig három drónt lőtt le.

Az ukrán erők a helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán több települést tűz alá vettek a Donyec-medencében. A TASZSZ hírügynökség a védelmi tárcára hivatkozva jelentette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Balaklijában ellenőrzése alá vonta az ukrán fegyveres erők több ezer tonnányi muníciókészletet tartalmazó, több száz hektáron elterülő lőszerraktárát.

Az Egyesült Államokat, Németországot, Japánt és más nemzeteket képviselő tisztviselők pénteken kisétáltak a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közös üléséről, amikor Oroszország megbízottja elkezdett beszélni. Ez már a második ilyen akció volt a héten a magas rangú washingtoni találkozókon – írja a Bloomberg.

A képviselők az intézmény fejlesztési bizottságának ülésén vettek részt, de nem kívánták magukat megnevezni, mert az összejövetel zártkörű volt. A 25 tagú bizottság a Világbank és az IMF miniszteri szintű fóruma a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos kormányközi konszenzus kialakítására.

Szerdán Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, valamint más pénzügyminiszterek és jegybankelnökök is kisétáltak a 20-as csoport üléséről, Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter pedig Twitter-fiókján közzétette a résztvevők fényképét, és azt írta: „a világ demokráciái nem nézik tétlenül a folyamatos orosz agressziót és háborús bűncselekményeket”.

Az e heti volt a G-20 első találkozója azóta, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, és komoly figyelem kísérte, hogy a világ vezető nemzetközi testületei hogyan reagálnak Moszkva agressziójára. A G-20 csoport e héten nem is adott ki közös közleményt a washingtoni találkozót követően.

Raman Halovcsenka miniszterelnök pénteken azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy korlátozzák az orvosi eszközök importját Belaruszba. 

A kormányfő arról beszélt, hogy az egyik legutóbbi szankciós csomagban a nyugati országok úgynevezett humanitárius kivételeket tettek, amelyek elvileg élelmiszerekre, orvosi eszközökre és gyógyszerekre vonatkoznak.

Azonban amikor mostanában orvosi felszereléseket szeretnénk vásárolni, enyhén szólva is kitérő válaszokat kapunk

– mondta Halovcsenka, aki szerint „ez már nem egyszerűen banditizmus, hanem kész átverés”. 

Az amerikai hadsereg szerint több mint 20 ország vesz részt a jövő heti németországi védelmi tárgyalásokon, amelyen Ukrajna hosszú távú szükségleteit tárgyalják majd – számolt be a Sky News. 

A Pentagon ma délután megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy a megbeszélésekre április 26-án kerül sor. Egyes jelentések szerint a tárgyalásokra 40 országot hívtak meg, amelyek közül többen nem NATO-tagok. 

Meghatározatlan időre elhalasztották az ukrajnai háború miatt az UNESCO világörökségi bizottságának 45. ülését, amelyet az oroszországi Kazanyban tartottak volna június 19. és 30. között – számolt be az MTI. 

Negyvenhat tagország, köztük Németország és Franciaország nyílt levélben fenyegetőzött az idei ülés bojkottjával arra az esetre, ha azt Oroszországban tartják meg. A halasztást az orosz fél kezdeményezte.

A világörökségi bizottság éves ülésein döntenek az újabb jelöltek felvételéről az UNESCO világörökségi listájára.

A német kancellár elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a harmadik világháborúhoz vezető eszkalációt – számolt be róla a Telegraph. 

Fotó: Lisi Niesner / AFP

Olaf Scholz arra figyelmeztetett, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció nukleáris háborúhoz vezethet.

A német kormányfő arra próbált magyarázatot adni a kritikusainak, hogy Németország miért nem akar nehézfegyverzetet küldeni Ukrajnának. 

Mindent megteszek azért, hogy megakadályozzam a harmadik világháborúhoz vezető eszkalációt. Nem szabad, hogy nukleáris háború legyen

– mondta a német kancellár. 

Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke a BBC-nek adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország a felelős az ukrajnai háborúért.

Új-Zéland április közepén 13 millió dollárnyi katonai és emberi jogi támogatást, egy C–130-as repülőgépet és 50 katonát küldött Ukrajnába, és szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, például megtiltották a belépést oligarcháiknak.

Aki a nemzetközi rendet fenyegeti, az mindenkit fenyeget, beleértve Új-Zélandot is”

– indokolta a lépést a szigetország kormányfője. A kétpólusú világrend kialakulását illetően megemlítette, hogy bár ezt próbálták elkerülni, de ez Putyin agressziójának következménye.

Kínát azonban partnernek tekintik, mert szoros gazdasági kapcsolatok kötik össze a két országot. Bár csalódottságának adott hangot, hogy a csendes-óceáni Salamon-szigetek biztonsági megállapodást kötött Kínával – attól tartanak, hogy oda Peking katonai bázist fog telepíteni.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes szerint azonnali humanitárius tűzszünet lép életbe, ha a mariupoli Azovsztal acélműben lévő ukrán alakulatok felmutatják a fehér zászlót – számolt be az MTI.

Az Azovsztal Vas- és Acélgyár üzeme 2022. április 22-én

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Mizincev szerint

Mint mondta, az orosz fél kész bármikor fegyvernyugvást bevezetni a civilek evakuálásához, amennyiben vannak civilek az üzemben.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint a következő hetek döntők lehetnek az ukrajnai háború szempontjából – számolt be a BBC. 

A tisztviselő elmondta: Oroszország valószínűleg fokozza a katonai támadásait Kelet-Ukrajnában és az ország partvidékén.

Úgy gondolom, hogy valószínűleg látni fogjuk az orosz katonai támadások intenzitásának növekedését keleten és a tengerpart mentén. A következő hetek döntők lehetnek

– mondta.

Rafael Grossi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét vezeti majd,  hogy segítsen megelőzni a nukleáris baleset veszélyét az országban zajló konfliktus során – számolt be a The Guardian. 

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

A nukleáris biztonsággal, védelemmel és biztosítékokkal foglalkozó csapat április 26-tól tartózkodik majd Csernobilban, hogy „létfontosságú berendezéseket szállítson, valamint radiológiai és egyéb értékeléseket végezzen a helyszínen”.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint mintegy 5 133 747 ember menekült el Ukrajnából Oroszország február 24-i inváziója óta – számolt be a BBC.

Ez azt jelenti, hogy csütörtök és péntek között 48 387 fő hagyta el az országot. A jelentésből kiderült azt is, hogy az országot elhagyók kilencven százalékát nők és gyerekek teszik ki. 

Több ország is befogadott ukrán menekülteket: 

• 2 867 241 ember ment Lengyelországba;
• 481 000 ember jött Magyarországra;
• 777 000 ember ment Romániába;
• 578 000 ember ment Oroszországba.

Egy orosz tábornok pénteken azt mondta, hogy Moszkva egész Dél- és Kelet-Ukrajnát el akarja foglalni – számolt be a Reuters. Egy ilyen lépés a korábbiaknál sokkal szélesebb körű orosz háborús célokat jelenthet. 

Rusztam Minnekajev, Oroszország központi katonai körzetének parancsnokhelyettese  azt mondta, hogy Moszkva célja a teljes keleti Donbász régió elfoglalása, valamint Ukrajna egész déli részének elcsatolása, egészen Moldova egy oroszok által megszállt régiójáig.

Az ukrán tisztviselők egyébként korábban már megjósolták Oroszország területi ambíciót. 

Abbahagyták a titkolózást. Oroszország elismerte, hogy Kelet- és Dél-Ukrajna megszállása a célja

– közölte az ukrán védelmi minisztérium Twitteren. 

Oroszország büntetőeljárást indított egy neves ellenzéki aktivista ellen azzal a gyanúval, hogy hamis információkat terjesztett Moszkva ukrajnai katonai hadjáratáról – közölte az aktivista ügyvédje a Guardian híradása szerint.

Vlagyimir Kara-Murzát április 11-én vették őrizetbe moszkvai otthona előtt, néhány órával azután, hogy a CNN leadott egy interjút, amelyben bírálta Oroszország ukrajnai fellépéseit.

A Reuters jelentése szerint később 15 nap börtönbüntetésre ítélték, mert őrizetbe vételekor nem engedelmeskedett a rendőrségi utasításoknak – mondta akkor Kara-Murza ügyvédje, Vadim Prohorov. Kara-Murza ellen hivatalosan nem emeltek vádat, és Prohorov tagadja, hogy ügyfele megszegte volna a törvényt.

Vlagyimir Kara-Murza most az orosz nyomozó bizottság főnyomozói osztályán van. Büntetőeljárás indult (…) az orosz fegyveres erőkről szóló szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése miatt

– írta Prohorov Facebookon.

Litvánia elnöke szerint a NATO-nak növelnie kellene csapatai számát az országban és Európa egész keleti szárnyán, ugyanis Oroszország ukrajnai inváziója egyre csak fokozódik – számolt be a Sky News.

Gitanas Nausėda litván elnök 2022. április 13-án

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Gitanas Nausėda elnök szerint a NATO megerősített zászlóalját legalább dandárméretűvé kellene átalakítani, és javítani kellene a légvédelmet is.

A stratégák az évek során nagy figyelmet szenteltek Európa keleti folyosójára, mivel attól tartanak, hogy a régió komoly védelmi gyengeséget jelenthet a NATO számára.

Egy ukrán hírlap szerint Ukrajna hivatalosan is bejegyezte a Fekete-tenger fenekén fekvő orosz Moszkva hadihajót mint „nemzeti víz alatti kulturális örökséget” – számolt be a Guardian. 

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Moszkva múlt héten süllyedt el egy megmagyarázhatatlan tűz okozta robbanás után, míg Ukrajna azt állította, hogy rakétával találták el.

Egy háborús tudósító szerint egyre rosszabb a helyzet Mariupol városában: a holttesteket már az orosz légicsapások által hagyott kráterekbe dobálják az orosz csapatok – számolt be a Sky News.

Orosz erőkhöz tartozó katonák az Azovstal Vas- és Acélgyár lerombolt adminisztrációs épülete előtt 2022. április 21-én

Fotó: Chingis Kondarov / Reuters

Max Clarke, aki a héten Mariupolban járt, pénteken bemutatta a déli kikötővárosban zajló szörnyű jeleneteket, és azt mondta, hogy nehéz elmondani, mennyire rossz a helyzet a városban. 

Amikor először láttam a helyi körülményeket, akkor rögtönzött sírokban voltak a holttestek, de a vége felé már a légicsapások által hagyott kráterekbe dobálták őket

– mondta. A tudósító szerint volt olyan kráter, amelybe 15 holttestet dobtak bele.

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszerelést a bukaresti kormánytól – írja az MTI.

Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Grúzia európai integrációs törekvését, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját, és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.

Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és fekete-tengeri országok végső harca, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük.

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház felajánlotta, hogy húsvéti körmenetet szervez az ostromlott Mariupolban a sebesült civilek és katonák evakuálására – írja az MTI.

Az egyház kész felvonulást szervezni a Zaporizzsja régióban található Orihivből a mariupoli Azovstal gyárhoz, hogy sürgősségi segélyt nyújtson és evakuálja a civileket. Ez a körmenet a sebesült katonák evakuálásában és a holttestek kiemelésében is segíthet

– mondta Onufrij metropolita, a moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje az egyház honlapján közzétett nyilatkozatában. Hozzátette:

Azokhoz fordulunk, akiket illet, és kérjük, hogy biztosítsanak tűzszünetet Mariupolban és külvárosaiban, valamint humanitárius folyosót az úgynevezett nagypénteki imamenetre április 22-én.

Az ortodoxok április 24-én ünneplik a húsvétot. Az ukrán ortodoxok a moszkvai patriarchátus alá tartozó ortodox egyház és a 2018-ban a kijevi patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház és az ukrán autokefál ortodox egyház egyesüléséből született, és 2019-ben a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által elismert ukrán ortodox egyház között oszlanak meg.

Az ENSZ azzal vádolta meg az orosz hadsereget pénteken, hogy a háborús bűncselekmény jogi kategóriáját kimerítő erőszakot alkalmazhatott az ukrajnai támadások alatt – írja az MTI.

Az elmúlt nyolc hétben nemcsak figyelmen kívül hagyták, de lábbal tiporták a nemzetközi humanitárius jogot

– írta közleményében Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Hozzátette, hogy a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni orosz rakétatámadás mutatja, hogy a konfliktusban nem tesznek különbséget civil és katonai célpontok között. Az április 8-án végrehajtott csapásban hatvan civil meghalt és 111 megsebesült.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2021. november 3-án Genfben

Fotó: Denis Balibouse / Reuters

Az ENSZ ötven civil meggyilkolását, illetve kivégzését dokumentálta április 9-i bucsai missziója alatt. Bár a bíróság feladata, hogy eldöntse, elkövettek-e háborús bűncselekményeket az orosz csapatok Ukrajnában, egyre több jel utal arra, hogy így történt – mondta Ravina Shamdasani, a főbiztosság szóvivője.

Ezenkívül civilek fogva tartásáról és kínzásáról, valamint emberrablásokról, kivégzésekről és nemi erőszakról érkeztek beszámolók az ENSZ-hez.

Az ország keleti részén az ukrán biztonsági erők is válogatás nélkül használják a fegyvereket sok esetben civil célpontok ellen, a főbiztosság tudomására jutott áldozatok 92,3 százaléka az orosz erők támadásaihoz köthető – mondta a szóvivő.

Ukrajnában már most is vérfürdő van

– emelte ki Shamdasani. „Aggódva figyeljük, hogy mi következik. A háborúnak is megvannak a maga szabályai, és azokat be kell tartani” – figyelmeztetett.

Németország páncéltörő fegyvereket, aknákat és lőszert tervez küldeni Ukrajnának –mondta Olaf Scholz német kancellár a Spiegelnek adott interjújában.

Megjegyezte, hogy a Bundeswehr tartalékaiból származó utánpótlási lehetőségek nagyrészt kimerültek.

Mi fizetjük ezeket a fegyverszállításokat. Németország összesen kétmilliárd eurót különített el erre a célra

– mondta Scholz.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy a járműveket és a tüzérséget gyorsan bevethetik Kelet-Ukrajnában. Berlin kész arra is, hogy megtanítsa az ukrán hadsereget a fegyverek kezelésére.

Olaf Scholz szerint Németország középtávon segíteni fogja Ukrajnát védelmi képességeinek növelésében, többek között nyugati fegyverekkel.

Ferenc pápa tervei szerint júniusban Jeruzsálemben találkozott volna Kirill orosz ortodox pátriárkával, aki támogatta Oroszország ukrajnai háborúját – közölte a pápa egy argentin újsággal a Guardian értesülése szerint.

Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka találkozója 2016. február 12-én Havannában

Fotó: Adalberto Roque / AFP

Ferenc pápa a La Nacion című lapnak adott interjúban elmondta, hogy a tervet felfüggesztették, mert vatikáni diplomaták azt mondták, hogy „egy ilyen jellegű találkozó ebben a pillanatban sok zűrzavarhoz vezethet”.

Ferenc pápa nyíltan beszélt az ukrajnai konfliktusról, és a Vatikánban készült képen egy Bucsából származó ukrán zászlót tartott a kezében. A város szerinte mártíráldozattá vált.

Kijev régiójában megkezdődött a heves harcok után hátramaradt számtalan fel nem robbant lőszerdarab eltakarítása.

Az ottani kórház szerint egyre több olyan beteget fogadnak, akik aknákhoz és lövedékekhez értek vagy ráléptek.

Az Állami Sürgősségi Szolgálat, a rendőrség és a hadsereg szakértői csapatai dolgoznak a helyszínen a terület biztonságossá tételén – írja a BBC.