Vlagyimir Putyin egyszeri, 10 ezer rubeles (50 ezer forintos) juttatásról szóló rendeletet írt alá, melynek kedvezményezettjei a nagy honvédő háború (II. világháború) veteránjai és rokkantjai, akik Donbasz felszabadított területein élnek – írja az Interfax.
A dokumentumot szombaton tették közzé. Az orosz elnök arra utasította a kormányt, hogy biztosítsa a rendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadások finanszírozását, beleértve az egyszeri kifizetés teljesítésének költségeit is.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Vlagyimir Putyin egyszeri, 10 ezer rubeles (50 ezer forintos) juttatásról szóló rendeletet írt alá, melynek kedvezményezettjei a nagy honvédő háború (II. világháború) veteránjai és rokkantjai, akik Donbasz felszabadított területein élnek – írja az Interfax.
A dokumentumot szombaton tették közzé. Az orosz elnök arra utasította a kormányt, hogy biztosítsa a rendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadások finanszírozását, beleértve az egyszeri kifizetés teljesítésének költségeit is.
Az orosz fegyveres erők kétszáz ukrán katonát öltek meg légicsapásokban, valamint 17 ukrán katonai létesítményre csaptak le nagy pontosságú rakétákkal szombaton – közölte Oroszország.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy parancsnoki állomást és rakéták tárolására használt raktárat is megsemmisítettek, továbbá 23 páncélozott járművet.
Mint Dmitrij Kuleba, az ukrán külügyminisztérium vezetője rámutatott, a törökországi tárgyalásokon az ukrán delegáció az ország nemzetközi biztonsági garanciáiról szóló megállapodás tervezetét javasolta – írja a TASZSZ.
Ukrajna és Oroszország tárgyalási folyamata az isztambuli találkozó után sokkal bonyolultabbá vált. Ezt Dmitrij Kuleba nyilatkozta a Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában:
Isztambulban az ukrán delegáció egy megállapodástervezetet javasolt a nemzetközi biztonsági garanciákról Moszkvának. Az orosz fél akkor elfogadta ezt a javaslatot további tanulmányozásra, ám sajnos ezt követően a tárgyalási folyamat sokkal bonyolultabbá vált.
Immár több mint 650 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, közülük 108 ezren kértek és kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György elmondta, naponta 8–12 ezren érkeznek Ukrajnából és részben Románia területéről Magyarországra, így a menekültek száma várhatóan elérheti azt a 900 ezret, amit előre jelzett a kormány a háború kitörésekor.
Az Európai Unió fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Belaruszt bevonja az Orosz Föderáció elleni hatodik szankciócsomagba. Az újabb korlátozások érintik az olajellátást és a pénzügyi szektort – írja a Bloomberg.
Az EU jelezte, hogy az új uniós szankciók Fehéroroszországot is érinthetik az Ukrajna elleni háborúban való bűnrészesség miatt. Azt egyelőre nem tudni, hogy az EU pontosan hogyan kívánja megbüntetni Minszket.
Belarusz az orosz invázió elősegítésében játszott szerepe miatt kerülhet be a hatodik szankciós csomagba, többek között az orosz csapatoknak nyújtott támaszpontjai miatt az offenzíva kezdetén.
Az orosz légvédelmi rendszerek az elmúlt egy napban lelőttek egy ukrán Szu–25-ös támadó repülőgépet és két drónt – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az orosz légvédelmi rendszerek a Herszoni területen található Cservonij Jar falu területén a levegőben lőtték le az ukrán légierő Szu–25-ösét. Két ukrán, pilóta nélküli légi jármű is megsemmisült a falu felett. A Donyecki Népköztársaság területén 12 rakétát is elfogtak
– idézte Igor Konasenkovot a RIA Novosztyi hírügynökség.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók feloldása kulcsfontosságú része az Ukrajnával folytatott béketárgyalásoknak – írja a Sky News.
Jelenleg az orosz és az ukrán delegáció napi rendszerességgel, videókonferencia útján tárgyalja egy lehetséges szerződés tervezetét. A megbeszélések napirendjén többek között a denacifikáció kérdése, az új geopolitikai realitások felismerése, a szankciók feloldása, az orosz nyelv státusza szerepel
– fogalmazott az orosz külügyminiszter.
A török kommunikációs igazgatóság közleménye szerint António Guterres ENSZ-főtitkár telefonon tájékoztatta Recep Tayyip Erdoğan török elnököt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóiról – írja a CNN.
Erdoğan elmondta, hogy Törökország kész támogatni az ENSZ által vezetett munkát mind az evakuálás, mind a humanitárius segítségnyújtás terén.
A török elnök úgy fogalmazott, hogy továbbra is arra ösztönzi Ukrajnát és Oroszországot, hogy józan ésszel cselekedjenek a megbékélés érdekében.
Az orosz állami hírügynökségek szerint 19 felnőttet és hat gyermeket evakuáltak a dél-ukrajnai Azovsztal acélüzemből. Ezt Ukrajna még nem erősítette meg – írja a Sky News.
További részleteket egyelőre nem közöltek.
Mariupol védelmi erőinek fennmaradó része, valamint a becslések szerint további ezer civil tartózkodik még az üzemben.
Oroszországban nagy hiány van precíziós rakétákból az Ukrajna elleni háborúban, a kereslet kielégítésére a fegyvergyárai sem tudnak eleget termelni – írja az Unian.
A készleteik korlátozottak, kimerülőben vannak, és azt látjuk, hogy máshonnan kell áthelyezniük a Kalibr rakétákat. Ez azt jelzi, hogy a precíziós fegyvereik készletei csökkennek
– mondta egy nyugati illetékes, utalva a tengerről indítható cirkálórakétákra.
A Pentagon egyik tisztviselője szerint az orosz rakétatámadások legtöbbje tompa és pontatlan, ami szintén arra utal, hogy kimerülőben vannak a precíziós rakétakészleteik.
Az ukrán média és a szemtanúk több robbanásról számoltak be a déli Odessza városában nem sokkal este 6 óra után helyi idő szerint. Egy szemtanú a CNN-nek elmondta, hogy egy harci repülőgépet látott a város felett.
A hadsereg műveleti parancsnoksága a Telegramon közölte, hogy az odesszai repülőtér kifutópályája is megsérült.
A robbanásokat nem sokkal az után hallották, hogy városszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.
Az orosz erők több százezer tonna gabonát „loptak el” a megszállt ukrajnai területekről – állította szombaton az ukrán mezőgazdasági miniszter helyettese.
Tarasz Viszockij az ukrán állami televíziónak adott interjúban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszállt területeken tárolt – szerinte 1,5 millió tonna – gabona nagy részét az orosz erők valószínűleg eltulajdonították.
Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön azzal vádolta meg Oroszországot, hogy gabonát lop a megszállt területekről, ami a tárca szerint növeli a világ élelmiszer-ellátásával kapcsolatos fenyegetést.
Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter szerint az ellopott gabona mennyisége megnőtt az elmúlt két hétben:
Ezt személyesen hallottam a megszállt területeken lévő több gabonasiló tulajdonosától. Ez egyszerűen rablás. És mindenütt ez történik a megszállt területeken.
A szakértők szerint a tavalyi 86 millió tonnás aratással szemben idén csak 41,1 millió tonnás gabonatermés várható Ukrajnában.
Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre Oroszországgal – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Sky News szerint.
A fogolycsere eredményeként Hét ukrán katona és hét civil került elő, köztük egy öt hónapos terhes nő.
Verescsuk azt nem közölte, hogy az ukránok hány orosz állampolgárt adtak át. Ukrajna és Oroszország a konfliktus február 24-i kezdete óta többször cserélt már foglyokat. Csütörtökön Ukrajna közlése szerint Oroszország 33 katonát adott át.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton ismét egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnökkel.
Volodimir Zelenszkij a Twitter-oldalán azt írta, a harctéren és a Mariupolban kialakult helyzetről beszéltek, valamint megvitatták az Ukrajna védekezésének támogatásához és a béke eléréséhez szükséges diplomáciai erőfeszítések kérdését is.
Підтримую постійний контакт з @BorisJohnson. Розповів про ситуацію на полі бою та в заблокованому Маріуполі. Обговорили оборонну підтримку України та необхідні дипломатичні зусилля для досягнення миру.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 30, 2022
Az orosz erők állítólag szobrot állítottak Vlagyimir Iljics Leninnek a megszállt Nova Kahovka városában a Herszoni területen – írja az Independent.
Amikor majd ezek a vademberek elhagyják az országunkat, az lesz a Lenin bukásának második felvonása
– mondta Fedorov Mihajlo ukrán miniszterelnök-helyettes.
Nem ez az első Lenin-szobor Ukrajnában, a volt szovjet vezetőnek ugyanis a megszállt Henicseszkben is szobrot állítottak körülbelül két héttel ezelőtt, méghozzá csaknem hét évvel az után, hogy eltávolították a „dekommunizációs” erőfeszítések keretében.
Russia: Lenin is the reason Ukraine exists in its current, unacceptable form
— max seddon (@maxseddon) April 30, 2022
Also Russia: put this statue of Lenin back up in Nova Kakhovka, an occupied city in Kherson region, southern Ukraine pic.twitter.com/rJsFRUn9pv
A TASZSZ hírügynökség által idézett orosz külügyminisztériumi tisztségviselő szerint a nukleáris háború kockázatát „minimálisra” kell csökkenteni – írja a Sky News.
Vlagyimir Jermakov szerint meg kell akadályozni minden fegyveres konfliktust az atomhatalmak között.
Jermakov, a külügyminisztérium nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős vezetője hozzátette, hogy minden atomhatalomnak ragaszkodnia kell ahhoz a logikához, amelyet az atomháború megakadályozását célzó hivatalos dokumentumokban lefektetett.
Oroszország egyértelműen követi ezt a felfogást
– fogalmazott Vlagyimir Jermakov.
Az ukrán rendőrség szerint három civil férfi holttestét megkötözve és betömött szájjal találták meg szombaton Kijev térségében – írja a Sky News.
A hatóságok szerint az áldozatok több lőtt sebet szereztek, ami a rendőrség szerint arra utal, hogy meggyilkolásuk előtt megkínozták őket.
A három férfi a bucsai mészárlás legújabb ismert áldozata. Az eset akkor történt, amikor az orosz csapatok megpróbálták átvenni az irányítást Kijev térségében.
Úgy tudni, eddig több mint ezer holttestet fedeztek fel Bucsában és környékén.
Egy lembergi kávézóban látták Angelina Jolie-t szombaton – írja Twitter-oldalán a The Kyiv Independent. Lvivi látogatását egy videó is megerősíti, melyet a lap osztott meg közösségi felületén.
⚡️ Actress and filmmaker Angelina Jolie was spotted at a cafe in western Ukrainian city of Lviv on April 30.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 30, 2022
Jolie is a special envoy for the United Nations High Commissioner for Refugees.
Video: Maya Pidhoretska via Facebook. pic.twitter.com/CBtR4HBMNR
A színész-rendező az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának különmegbízottja, aki Instagram-oldalát is lényegében teljesen ennek a tevékenységnek a bemutatására és figyelemhívásra használja. A csaknem 13 millió követőt számláló oldalon Angelina Jolie az orosz–ukrán háború kitörése óta több posztban foglalkozott az Ukrajnából menekülni kényszerülőkkel.
A Pentagon sajtótitkára szerint az orosz csapatok szenvednek, mivel rossz a moráljuk, és nem egységesek – írja az Independent.
Amit láttunk a hadsereg alacsonyabb szintjein, azok továbbra is a rossz morál, a csüggedés és az egységkohézió hiányának jelei
– fogalmazott Jonh Kirby.
„Sok újonc hadkötelest vontak be a harcba, akiknél kezdetben a magas morál jellemző, ami azonnal összetörik az ellenséggel való első érintkezés után” – tette hozzá.
Az orosz külügyminisztérium a Kínával folytatott áruforgalom növekedésére számít, a Pekinggel folytatott kereskedelem értéke pedig 2024-re eléri a 200 milliárd dollárt.
Miközben Moszkva kelet felé tekint, a külügyminisztérium állítása szerint Peking kész kibővíteni együttműködését Moszkvával. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a kínai vállalatoknak vigyázniuk kell a másodlagos szankciók kockázata miatt – jelentette az Interfax.
Emmanuel Macron francia elnök szombaton telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – derül ki az Elysée-palota közleményéből a CNN híradása szerint.
A francia köztársasági elnök megerősítette Zelenszkijnek, hogy kész aktívan dolgozni második hivatali ideje alatt Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállításán, mindig szoros együttműködést tartva fenn európai partnereivel és szövetségeseivel
– áll a közleményben, amely szerint Macron aggodalmát fejezte ki az ukrán városok folyamatos bombázása és a Mariupolban kialakult „elviselhetetlen helyzet” miatt.
Macron azt is közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás tovább nő, csakúgy, mint a Franciaország által nyújtott humanitárius segítség.
Eddig több mint 615 tonna felszerelést juttattak el az ostromlott országba, köztük orvosi felszereléseket, kórházaknak szánt generátorokat, élelmiszersegélyt, menedéktámogatást és sürgősségi járműveket.
Az ukrán hatóságok kérésére folytatódik a francia szakértők missziója, akik hozzájárulnak a bizonyítékok összegyűjtéséhez a háborús bűntettek feltárása érdekében.
Jurij Visoven a megsemmisült orosz vadászgép maradványait szuvenírkulcstartókká alakítja a honvédő erőfeszítések támogatására – írja a Sky News.
Ezeket külföldön árulja az ukrán férfi, és azt állítja, hogy a lezuhant orosz Szu–34-es repülőgép darabjainak eladásával már 30 000 dollárt gyűjtött össze.
Visoven, a Drones for Ukraine alapítója elmondta:
Sok barátom azt mondta, ezer dollárt senki sem ad ezért a fémdarabért, ez őrültség. Reggel felébredtem, és láttam a telefonomon, hogy már 20-30 000 dollár gyűlt össze, és látjuk a folyamatos üzenetáramlást: az emberek elmondják, hogy többet szeretnének adományozni.
Az orosz Szu–34-es vadászbombázót állítások szerint március elején lőtték le a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka város felett.
Egyre nagyobb üzemanyaghiánnyal küzdenek az ukránok az NBC News szerint. A Kijevtől Odesszáig tartó, közel 300 mérföldes (körülbelül 500 kilométeres) úton minden benzinkúton készlethiánnyal találkoztak.
A kijevi városvezetés arra kérte a lakosságot, hogy kerülje az autók használatát, és lehetőség szerint inkább a tömegközlekedést válassza. A tisztviselők szerint az egyre növekvő hiányt az üzemanyagraktárak elleni támadások és a fekete-tengeri blokád tovább fokozza.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóbeszédében elismerte a problémát, és azt ígérte, hogy kormánya két héten belül kialakít egy rendszert az üzemanyaghiány orvoslására.
Kakasszóra ébredt több mint ezer ember hajnali háromkor a lengyelországi Przemyśl menekültközpontjában. Szása Pehenka, a központ önkéntese a CNN-nek elmondta, hogy az egyik reggel kotkodácsolásra és kukorékolásra ébredtek.
Az önkéntes megkereste a zaj forrását, és kiderült, hogy egy mariupoli házaspár magával hozott egy kakast. Ludmillla azt mondta Szásának, hogy a kakassal együtt élték túl a bombázásokat, ezért nem hagyhatja el a „barátját”.
A név nélküli kakas általában hajnali négykor ébreszti a menekültközpontot, de még nem alkalmazkodott a megváltozott időzónához.
Az orosz erők légi- és rakétacsapásai ukrán katonáknak és felszerelésnek otthont adó tíz létesítményt találtak el. A támadásokban 120 katona meghalt, négy harckocsi és hat másik páncélozott jármű semmisült meg – áll az orosz védelmi minisztérium szombat reggeli közleményében.
Oroszország szerint a rakétacsapások a kelet-ukrajnai lőszer- és üzemanyagraktárakat célozták meg, miközben tovább folytatják a terület elfoglalását és az ukrán erők bekerítését a Kramatorszk körüli régióban – írja a CNN.
Hevesen bombáztak az orosz erők szombatra virradóra a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, de három célba vett területet nem tudtak elfoglalni – állítja az ukrán haderők vezetése.
Az ukrán vezérkar napi hadijelentése szerint az oroszok a donyecki Liman, illetve a luhanszki Szeverodonyeck és Popaszna településeket akarták elfoglalni, de nem jártak sikerrel. A harc ugyanakkor folytatódik.
Az ukrán erők állításuk szerint 11 orosz harckocsit, kilenc drónt és hét tüzérségi egységet semmisítettek meg.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szombaton megjelent interjújában felszólította a NATO tagországait, hogy ne szállítsanak több fegyvert a kijevi hatalomnak, „ha valóban meg akarják oldani az ukrajnai válságot” − írta meg az MTI.
A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az ukrajnai
különleges hadművelet továbbra is a terveknek megfelelően halad, és minden kitűzött célunkat el fogjuk érni ellenfeleink ellenállása dacára.
Lavrov közölte, hogy az orosz és az ukrán fél között „csaknem mindennap vannak tárgyalások, de a haladás nem megy könnyen”. Emiatt részben „a kijevi hatalom nyugati támogatóinak harcias retorikáját és lázító cselekedeteit” okolta.
Az AP hírügynökség itt megjegyezte, hogy az orosz állami tévé egyik péntek esti adásában egyes meghívott vendégek azt mondták, hogy Oroszországnak atomfegyvert kellene bevetnie a konfliktusban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy lengyel újságíróknak adott interjújában azt állította pénteken, hogy az orosz erők mintegy ötszázezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba – emlékeztetett a Reuters hírügynökség, amely hozzátette, hogy sem Lavrov, sem Zelenszkij állítását ebben a kérdésben nem lehet egyelőre ellenőrizni.
Oroszország és a Nyugat közelebb áll a nukleáris háborúhoz, mint a kubai rakétaválság idején − figyelmeztetett Nyikita Hruscsov dédunokája.
Nina Hruscseva, a New York-i The New School nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora, akinek dédapja az 1962-es kubai rakétaválság idején a Szovjetunió vezetője volt, arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború veszélyesebbnek tűnik, mivel, úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó „meghátrálni” − írta meg a The Guardian.
Hruscseva elmondta, hogy mind John F. Kennedy amerikai elnök, mind Hruscsov megegyezett a deeszkalációban, amint a nukleáris háború valós fenyegetéssé vált.
A szakértő elmondta, nem látja, hogy bármelyik fél − „különösen az orosz” − meghátrálna, és ez az, ami „a legjobban megrémíti”.
Az ukrán fegyveres erők naponta osztják meg becslésüket az Oroszországgal vívott háborúban elszenvedett ellenséges veszteségekről − írta meg a Sky News.
A legutóbbi becslés szerint 23 200 orosz katona halt meg a konfliktus február végi kitörése óta.
Ez a szám jelentősen magasabb, mint a Moszkva és a NATO által közzétett számok, utóbbi szerint 7000 és 15 000 között van az orosz halottak száma.
Втрати ворога в інфографіці 👇@armyinformcomua pic.twitter.com/1khbSzSZ4A
— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 30, 2022