Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

A Washington Capitals csapatának szurkolói online petíciót indítottak, amelyben azt kérik: a csapat bontson szerződést az orosz Alekszander Ovecskinnel amiatt, hogy a hokis Vlagyimir Putyin politikáját támogatja.

A petíciót eddig valamivel több mint kétszáz ember írta alá, de a csapat egyelőre nem reagált a felvetésre. A szurkolók közt voltak, akik azt mondták: az orosz sztárjátékos miatt már nem hajlandóak többé nézni a Capitals meccseit, még úgy sem, hogy hamarosan sor kerül a bajnokság döntő meccseire, az NHL playoffjára.

Ovecskint több korábbi meccsen is kifütyülték amiatt, hogy jó viszonyban van Vlagyimir Putyinnal. Az orosz hokis a világ egyik legsikeresebb játékosa: az orosz válogatottal három világbajnoki címet nyert, miközben az NHL-ben kilenc alkalommal is gólkirály lett, valamint többször is egy-egy szezon legjobb játékosának választották. 

A frontról küldött videóüzenetet a Magyar Tudományos Akadémiának egy fiatal kárpátaljai matematikus. Traski Viktor elnyerte ugyanis az akadémia Arany János-díját, de nem tudta személyesen átvenni hétfőn a budapesti közgyűlésen.

Az ungvári Nemzeti Egyetem kutatója ugyanis önként vonult be az ukrán hadseregbe. A videóüzenetet az RTL Híradója közölte.

Olaf Scholz német kancellár Berlinben Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette,

Szerbiának az európai uniós tagság eléréséhez következetesen folytatnia kell a reformokat, és eredményeket kell elérnie, különösen a jogállamiság, a sajtószabadság erősítése, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem területén.

A két politikus közös tájékoztatóján a német kancellár kiemelte, a Szerbia és az országból kivált – de Belgrád által függetlenként el nem ismert – Koszovó közötti párbeszéd folytatásának is „hatalmas jelentősége” van.

Kifejezte aggodalmát a szerb elnöknek Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja „szecesszionista törekvései” miatt.

Olaf Scholz előzőleg Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt. Kettejük közös tájékoztatóján hangsúlyozta, az egész Nyugat-Balkán Európához tartozik, és a térség minden országának EU-taggá kell válnia. Ebbe a körbe természetesen Koszovó is beletartozik, amelynek nemzetközi elismerését Németország mindig is támogatta – írja az MTI.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nemrég azt nyilatkozta, még a héten beszélni fog a G7 vezetőivel az Oroszországgal szembeni esetleges szankciókról az ukrajnai háború miatt. 

Mindig nyitottak vagyunk további szankciókra. A héten fogunk arról beszélni a G7 tagjaival, hogy milyen döntéseket hozunk ezzel kapcsolatban

– mondta az elnök az újságíróknak. 

Az Európai Unió nemrég Oroszország ellen az eddigi legszigorúbb szankciókat javasolta. Ezek közé tartoznak az orosz bankok elleni szankciók, az orosz műsorszolgáltatók európai adásainak kitiltása, valamint a kőolajra vonatkozó hat hónapon belüli embargó.

Egy ukrán férfi arcán 17 öltéssel varrták össze a sebeket New Yorkban azután, hogy üvegszilánkokkal többször is megszúrta őt egy honfitársa – írja a New York Post.

A lap szerint a Kelet-Ukrajnában született, az Egyesült Államokban kamionosként dolgozó Andrij Meleskovot egy brooklyni bárban késelte meg egy honfitársa, miközben barátaival az egyikük születésnapját ünnepelte. Az elkövető, a 31 éves Oleg Szulima arra figyelt fel, hogy Meleskov oroszul beszélt barátaival és ezután sértegetni kezdte őt. Erre Meleskov azt mondta: 

Szulimát ezután ukránul beszélve próbálták lenyugtatni, de a férfi nem hitt nekik, és azt követelte, hogy mondják ki a „palianicja” nevű ukrán szót, amely rendszerint nyelvtörőt jelent a kelet-ukrajnaiaknak (maga a szó egyébként egy ukrán kenyérfajta neve). Meleskov ezt ki is mondta, de ezzel nem győzte meg, a férfit, aki ezután

A férfit több helyen is megszúrta és kis híján az artériáját is átvágta az elkövető, mielőtt sikerült ártalmatlanítaniuk őt. Később a helyszínre érkeztek a rendőrök és a mentősök.

Utóbbiak kezelésbe vették Meleskovot, míg a rendőrök Szulimával tették meg ugyanezt, és több bűncselekmény gyanúja miatt is eljárást indítottak ellene. A megtámadott férfi utóbb azzal kommentálta a történteket: aki Ukrajnáért akar harcolni, annak oda kellene mennie és nem Brooklynban verekednie.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország azt tervezi, hogy május 9-én katonai parádét tart Mariupolban.

Az ukrán hírszerzők azt állítják, az oroszok már megtették az előkészületeket a felvonuláshoz. Az ellenséges hadsereg megtisztította az utcákat a törmelékektől és a fel nem robbant töltényektől, valamint eltávolították a holttesteket is.

Ausztria európai és alkotmányos ügyekért felelős szövetségi minisztere szerint nincs gyorsított uniós eljárás Ukrajna számára. 

Karoline Edtstadler azt mondta, Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem valósítható meg a következő öt-tíz évben – írja a The Kyiv Independent.

Megérkezett Ukrajnába az Egyesült Államok által felajánlott tarackok nagy része – számolt be róla egy amerikai védelmi tisztviselő. 

A tisztviselő szerint 144 ezer lövedékből csaknem kilencvenezer már ukrán kézben van. Hozzátette: az Egyesült Államok nem követi nyomon, hol használják fel a fegyvereket, miután átadták őket. 

Az, hogy hová mennek és hol használják fel őket, csak az ukránokon múlik. Nem látjuk madártávlatból az összes fegyvercsövet, és nem tudjuk megmondani, pontosan hol vannak a harcokban

– idézi az illetékest a CNN.

Az orosz ortodox egyház közleményt adott ki, amelyben bírálta Ferenc pápát, mondván, hogy a pápa félremagyarázta Kirill moszkvai pátriárkával folytatott legutóbbi beszélgetését.

Ferenc pápa azt mondta,

negyven percig beszéltem Kirill-lel. Az első húsz percben egy papírral a kezében felolvasta nekem a háború összes indoklását. Meghallgattam, és azt mondtam neki, nem értek ebből semmit. Testvér, mi nem az állam klerikusai vagyunk, nem használhatjuk a politika nyelvét, hanem Jézusét.

Az orosz ortodox egyház elöljárójának a pápával és az anglikán egyházfővel, Justin Welby canterburyi érsekkel folytatott tárgyalásai március 16-án online zajlottak. Megvitatták a menekültek megsegítésének kérdését, mindenki jogát, hogy politikai üldöztetés nélkül vallja meg hitét és anyanyelvét, valamint a keresztények szerepét az ukrajnai békekeresésben. A közleményben a Guardian szerint ez áll:

Sajnálatos, hogy másfél hónappal a Kirill pátriárkával folytatott beszélgetés után Ferenc pápa rossz hangnemet választott a beszélgetés tartalmának közvetítésére. Az ilyen kijelentések nem járulnak hozzá a római katolikus és az orosz ortodox egyházak közötti konstruktív párbeszéd kialakításához, amire a jelen helyzetben különösen nagy szükség van.

Az ortodox egyház közleménye ezután kifejtette, hogy Kirill pátriárka azt mondta Ferenc pápának, hogy a háború a 2014-es ukrajnai puccs és a NATO megszegett ígérete miatt kezdődött, miszerint nem vonul keletre.

A mariupoli színház elleni március 16-i bombatámadás volt a legtöbb, civil életet követelő támadás az ukrajnai háborúban, de halálos áldozatainak száma magasabb lehet, mint korábban gondolták.

A hatóságok becslései szerint körülbelül háromszáz ember vesztette életét a légicsapásban, amelynek következtében az épület törmelékké vált, emberek rekedtek az óvóhelyen, azonban az Associated Press vizsgálata alapján kiderült, hogy az áldozatok száma a hatszázhoz közelít. 

A kutatásban az újságírók 23 túlélővel és számos olyan emberrel beszéltek, akik ismerték az épület teljes felépítését. A pontosabb eredményért fotókat és videókat is felhasználtak. 

Az emberek még mindig a romok alatt vannak, mert még senki sem ásta ki őket. Ez egy nagy tömegsír

– idézi a média Okszana Szjomina szavait, aki férjével a színház óvóhelyén volt a támadás idején. 

Hozzáteszik: a közvetlen szemtanúk szerint több mint száz ember tartózkodott az épület konyhájában, akik mindannyian meghaltak. Összesen pedig körülbelül ezer ember volt a színházban, de a mentőket is beleértve senki sem látott több mint kétszáz embert élve kimenekülni.

Csehország kész támogatni az orosz kőolaj behozatalának a betiltását az Európai Unióba, ha ennek végrehajtására megfelelő halasztást kap – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő.

Petr Fiala szerint Csehországnak két, esetleg három év halasztásra van szüksége, amíg megnövelnék azon vezetékek kapacitását, amelyeken keresztül máshonnan érkezne a kőolaj az országba.

E feltételek teljesítése mellett Csehország kész támogatni a hatodik európai uniós szankciócsomagot

– szögezte le a cseh miniszterelnök.

Annak érdekében, hogy Európa megszabaduljon az orosz energiától való függőségétől, az európai országok szolidaritására van szükség

– mutatott rá Fiala. Elmondta, hogy ez lesz az egyik legfontosabb témája csütörtöki berlini látogatásának, ahol Olaf Scholz német kancellárral tárgyal.

Támogatjuk az Oroszország elleni legkeményebb szankciókat, ez az álláspontunk nem változik. A kezdetektől fogva azt is állítjuk, hogy a szankciók nem árthatnak többet a cseh állampolgároknak, mint az Oroszországi Föderációnak

– hangsúlyozta miniszterelnök újságírók előtt.

(MTI)

A kínai olajfinomító magáncégek nagy árengedménnyel vásárolnak orosz kőolajat a színfalak mögött, miközben egyes nyugati államok az embargóra készülve már felfüggesztették saját beszerzéseiket. A tételek nagyságrendje arra utal, hogy Moszkvának nem lesz könnyű piacot találnia a Nyugaton el nem adott olajnak.

Egy sandongi székhelyű, nem állami finomító illetékese elmondta, hogy már az ukrajnai háború kezdete óta nem számolnak be az orosz olajszállítókkal kötött üzletekről, hogy ne vonják magukra a figyelmet, és elkerüljék az esetleges amerikai szankciókat. Hozzátette: cége kínai állami tulajdonú vállalatoktól vett át orosz nyersolajkvótákat.

Az állami tulajdonban lévő kínai finomítók ódzkodnak számottevő tételben orosz kőolajat beszerezni, részben az Oroszország elleni szankciókkal járó pénzügyi és logisztikai nehézségek, illetve az esetleges amerikai szankciók kiprovokálásának elkerülése miatt – írja az MTI.

Ludmilla Denyiszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen adta ki a parancsot az orosz megszállóknak arra, hogy erőszakoljanak meg ukrán civileket.

Az emberi jogi biztos hozzátette: az ukránok elleni erőszakos fellépés az oroszok közvetlen fegyvere a civil lakossággal szemben, és a szexuális erőszak itt központi szerepet játszik, mert azt taktikailag Putyin határozta meg.

Meg akarják fosztani a nőket attól a képességtől vagy vágytól, hogy újból gyermeket szüljenek. Ez egyértelmű népirtás. A katonák Putyin parancsait teljesítik, hogy elpusztítsák az egész országot

– idézi Denyiszovát az UNIAN.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország titkos mozgósítást hajt végre az ország déli régióiban.

Egy páncélozott katonai egység orosz katonái 2022. április 22-én

Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY / Handout / AFP

A feltételezések szerint a tartalékosok feltöltésére az orosz hadsereg leginkább a Rosztovi régióból tervez önkénteseket toborozni. Hozzáteszik: a mozgósításban a szankciók miatt munka nélkül maradt és a Krasznodari területen élő orosz kozákokra összpontosítanak.

A hírszerzők azt állítják, azoknak, akik Ukrajnában akarnak harcolni, havonta legalább kétszázezer rubelt (körülbelül 1,09 millió forintot) ajánlanak fel – írja az ukrán Pravda.

Oroszország ellenséges erői május 3-án, kedden csaknem ötven légicsapást mértek ukrajnai célpontokra – számolt be Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

A megtámadott területek között volt a Harkivi, Donyecki, Kirovográdi, Odesszai, Lvivi és a Kárpátaljai régió.

Csaknem ötven légicsapást mértek, köztük irányított légi rakéták használatával. Az orosz Tu–160-as stratégiai bombázók 18 légi indítású cirkálórakétával hajtottak végre a Kaszpi-tenger feletti légtérből Ukrajna területén lévő objektumokra támadásokat. Ezek károsították államunk közlekedésrendszerét

– idézi Motuzjanyikot az UNIAN.

Svédország diplomáciai képviselete visszatért Kijevbe – jelentette be Tobias Tiberg svéd nagykövet Twitteren.

A nagykövetség csapata visszatért oda, ahol lennünk kell: Kijevbe, támogatva Ukrajnát és hős polgárait, akik megvédik országuk és Európa szabadságát

– írta a nagykövet posztjában.

Ben Wallace védelmi miniszter finn kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Királyság támadás esetén Finnország segítségére sietne.

Finnország és Svédország a NATO-tagság kérelmezését fontolgatja, bár a döntéssel kapcsolatban Oroszország részéről fenyegetéssel szembesültek.

Elképzelhetetlen, hogy Nagy-Britannia ne sietne Finnország vagy Svédország segítségére, ha valaha is támadás érné őket

– mondta Ben Wallace a Sky News szerint.

Hivatalos megállapodás nélkül is nyilvánvaló, hogy olyan európai országok vagyunk, amelyek ugyanazokat az értékeket vallják, és amelyeknek mély, nagy múltú történelmük van.

Hozzátette: Finnország szabadon dönthet arról, hogy megkísérli-e a katonai szövetséghez való csatlakozást.

Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségbe való belépése a NATO-t közvetlenül Oroszország szomszédjává tenné. Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy atomfegyvereket telepít balti enklávéjába, Kalinyingrádba, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.

A Kreml azonnali hatállyal megtiltotta, hogy Kisida Fumio japán kormányfő és további 62 japán állampolgár belépjen Oroszország területére. Az intézkedés az ukrajnai háború miatt hozott japán szankciókra adott válasz – számolt be az MTI.

Kisida Fumio 2022. április 26-án

Fotó: David Mareuil / POOL / AFP

Az orosz külügyminisztérium keddi közleményében azt kifogásolta, hogy Kisida kormánya „példátlan oroszellenes kampányt folytat”, és fenyegeti, valamint rágalmazza Oroszországot. Tokió tevékenysége tönkreteszi a „jószomszédi viszonyt”, károkat okoz az orosz gazdaságnak, valamint rontja az Oroszországról alkotott képet – tette hozzá a tárca.

Az orosz feketelistán Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, parlamenti képviselők, médiamogulok és újságírók is szerepelnek.

Japán nyugati partnereihez csatlakozva több büntetőintézkedéssel sújtotta Oroszországot a február 24-én indított ukrajnai háború miatt. Moszkva és Tokió között a Kuril-szigetek hovatartozása miatt is kiéleződött a feszültség.

Csaknem kétszázezer, Ukrajnából elmenekült gyermek kapcsolódott be a lengyelországi oktatási rendszerbe, mintegy félmillióan továbbra is az ukrajnai iskolákban tanulnak távoktatás formájában – közölte Przemysław Czarnek lengyel oktatási miniszter.

A kétszázezer ukrán gyermek közül a szülők mintegy negyvenezret óvodába írattak be, 140 ezer diák általános iskolába, húszezer pedig középiskolába jár Lengyelországban. Az ukránok többsége lengyel tannyelvű osztályokba jár, csak mintegy negyvenezren iratkoztak be nyelvi előkészítő csoportba.

A lengyel határőrség szerdai adatai szerint Ukrajna február 24-i megtámadása óta 3 138 000 ukrán érkezett Lengyelországba, ugyanabban az időszakban mintegy egymillióan Ukrajna irányában lépték át a közös határt – írja az MTI.

A Liz Truss brit külügyminiszter által bejelentett intézkedések elvágnák Oroszország hozzáférését a brit könyvelési, vezető tanácsadási és PR-szolgáltatásokhoz.

A brit kormány szerint Oroszország nagymértékben függ a nyugati országokban működő szolgáltatócégektől, a brit szolgáltatások elzárása az érintett ágazatokban az orosz import rít százalékát teszi ki.

Truss nyilatkozatában így fogalmazott:

Üzletelni Putyin rezsimjével egyenlő az erkölcsi csőddel, mivel hozzájárul a háborús gépezet finanszírozásához, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnában.

Az oroszok brit szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása még nagyobb nyomást gyakorol a Kremlre, és végső soron hozzájárul ahhoz, hogy Putyin megbukjon Ukrajnában.

A kormány 63 új szankciót is bejelentett, köztük beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást az orosz műsorszolgáltatókkal és újságokkal kapcsolatban álló személyek számára, valamint szankciókat a mainstream médiaszervezetek ellen – írja a Guardian.