Kim Dzsongun gratulált Putyinnak

Kijevbe látogatott Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden: ő az első német kormánytag, aki az ukrajnai háború kezdete óta felkeresi az ukrán fővárost. A politikus járt Kijev egyik elővárosában, Bucsában is, ahol az orosz hadsereg számos beszámoló szerint példátlan mészárlást végzett.

Annalena Baerbock (J) német külügyminiszter és Irina Venediktova (B) ukrán főügyész Kijevben 2022. május 10-én

Fotó: Fedir Petrov / AFP

Baerbockot a német nagykövetség egyik munkatársa fogadta a házában. A minisztert Irina Venediktova ukrán főügyész is elkísérte. A német diplomácia vezetője találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is.

A tárcavezető a tervek szerint újra megnyitja Németország kijevi nagykövetségét. A német diplomáciai képviselet utolsó munkatársai az Oroszország indította háború kezdetének másnapján, február 25-én hagyták el Ukrajnát, és az elmúlt időszakban Lengyelországból, illetve Berlinből végezték munkájukat – számolt be az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium napi műveleti jelentése azt állítja, hogy

a Luhanszki Népköztársaság népi milíciájának egységei az Orosz Föderáció fegyveres erőinek támogatásával, miután befejezték Popasznaja falu nacionalistáktól való megtisztítását, mélyen áttörték az ellenséges védelmet és elérték a Luhanszki Népköztársaság közigazgatási határát. Az offenzíva eredményeképpen akár 120 nacionalistát, 13 páncélozott járművet és 12 különböző célú járművet semmisítettek meg. A légierő az éjszaka folyamán 16 olyan területet támadott, ahol az ukrán fegyveres erők emberei és katonai felszerelései koncentrálódtak.

A rakétás és tüzérségi egységek 33 parancsnoki állást és 407 olyan területet támadtak, ahol jelentős ellenséges emberállomány és hadianyag koncentrálódik, valamint öt lőszer- és üzemanyagraktárat a nyikolajevi régióban. A támadások eredményeként 380 „ nacionalistát” semlegesítettek − írja a Guardian. A vezérkar által megfogalmazott állítások egyikét sem erősítették meg független források. 

Az ENSZ emberi jogokat megfigyelő missziójának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai halottak száma „több ezerrel magasabb”, mint a hivatalos adatok − írta meg a Sky News.   

A hivatalos szám 3881 fő.

Az igazi problémát Mariupol jelenti, ahonnan rendkívül nehéz megerősített információkat szerezni

− mondta el Matilda Bogner.

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 26 ezer katonát veszítettek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel

• 1170 tank,
• 2808 páncélozott harci jármű,
• 185 rakétameghajtású gránátvető,
• 87 légvédelmi berendezés,
• 158 helikopter,
• 199 repülőgép,
• 12 hajó,
• 519 tüzérségi rendszer.

Görögország is újranyitja kijevi nagykövetségét, csatlakozva ezzel azon országokhoz, akik újrakezdik diplomáciai képviseletüket az ukrán fővárosban – írja a Guardian.

A személyzet nem sokkal Oroszország február 24-i inváziója után vonult ki Kijevből. A diplomaták ehelyett Görögország kelet-ukrajnai konzulátusát erősítették meg, ahol mintegy 150 000 görög nemzetiségű ember él. 

Összesen 10 619 háborús bűnt tart nyilván az ukrán ügyészség, aminek 622 orosz gyanúsítottja van. 5038, nemzetbiztonság ellen irányuló vétséget is feljegyeztek, a háború kezdete óta pedig 226 gyermek haláláról tudnak, a sérült gyermekek száma 416 – derült ki az ukrán főügyészség legfrissebb összesítéséből.

Összesen 427 embernek segítettek hétfőn a fővárosi BOK-csarnokban kialakított humanitárius tranzitponton – közölte honlapján Budapest Főváros Kormányhivatala.

A tájékoztatás szerint 130-an töltötték az éjszakát a létesítményben.

Mint írják, a csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. 

Aggasztónak találja Joe Biden, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs kilépési stratégiája az Ukrajnában zajló háborúból – írja a Sky News.

Az amerikai elnök a Washington egyik külvárosában rendezett politikai adománygyűjtésen elmondta: szerint Putyin tévésen azt gondolta, hogy a háború képes lesz szétszakítani a NATO-t és az Európai Uniót.

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary

Ehelyett viszont az Egyesült Államok és több európai ország is Ukrajna mellé állt, az erős ukrán ellenállás pedig még márciusban visszaverte Oroszország Kijev elleni támadását. 

Kétmilliónál is több ukrán menekült kapott menedéket Lengyelországban a háború februári kezdete óta, akiknek túlnyomó többsége gyermekes asszony – írja a Guardian.

Okszana Lytvynenko ukrán reproduktív jogi aktivista, aki 16 éve él Lengyelországban.  A háború kezdete óta a befogadóállomásokon segíti a menekülteket.

Elmondása szerint egyes nők nem is sejtik, hogy a határátlépéskor megszűnik a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük.

Nehéz, mert nem akarod újra traumatizálni ezeket a nőket, miután annyira boldogok, hogy újra biztonságban vannak. Nem tűnik megfelelő pillanatnak, hogy elmondjam nekik az igazat

– nyilatkozta az aktivista. 

Az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés – jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter kedden a svéd rádiónak nyilatkozva.

A kormányzó szociáldemokrata párt politikusa hozzátette: ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhatnak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást.

Ennek hatására együtt erősebbek lehetünk

– hangsúlyozta Peter Hultqvist. 

44 civil holttestét találták meg egy ötemeletes épület romjai között Izjumban, amelyet Oroszország márciusban lerombolt – közölte egy ukrán tisztségviselő.

A harkovi regionális államigazgatás vezetője, Oleg Szinegubov Telegramon azt írta: „Ez az orosz megszállók újabb szörnyű háborús bűne a polgári lakosság ellen” – számolt be a Sky News.

Az orosz hadsereg továbbra is folytatja a mariupoli Azovstal acélmű ostromát, ahol a város utolsó védői rekedtek − írta meg a Sky News. 

A város önkormányzatának egyik munkatársa azt közölte, hogy a katonákon kívül még legalább száz civil tartózkodik az acélgyárban.  

Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint az orosz csapatok egymás után indítanak rohamokat, tüzérségi és páncélos támogatással.

Oroszország ukrán vegyipari létesítményeket vehet támadás alá − figyelmeztetett az ukrán hadsereg. A vezérkar az állítást nem indokolta − írta meg a Sky News. 

Olajraktárakat és más ipari létesítményeket már a háború korábbi szakaszában is támadtak az orosz egységek. 

A nyilatkozat szerint 

fennáll a szabotázs lehetősége az ukrán vegyipari létesítményeknél. Ezeket a támadásokat is arra használhatja az ellenség, hogy az ukrán hadsereg műveleteinek állítja be őket. 

Várhatóan alig haladja meg az egy százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területének idei átlagos gazdasági növekedése az Ukrajnában zajló háború miatt – áll a pénzintézet kedden Londonban bemutatott előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár, sőt a magyar és a lengyel hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló prognózisát nem rontotta tovább a márciusban kiadott soron kívüli előrejelzéséhez képest.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az előrejelzési átlagra – mindenekelőtt Kelet-Európában és a kaukázusi térségben – a korábban vártnál is nagyobb mértékű ukrán gazdasági visszaesés gyakorol nyomást.

A bank várakozása szerint az ukrán hazai össztermék az idén 30 százalékkal zuhan, és ez a szűkebb kelet-európai és kaukázusi régióban is átlagosan 18,4 százalékos GDP-zuhanást okoz 2022 egészében.

Az EBRD Ukrajnán kívül Örményországot, Azerbajdzsánt, Grúziát és Moldovát sorolja ebbe a csoportba.

Egy ember meghalt, öten pedig megsérültek, miután az orosz hadsereg hét rakétát lőtt ki Odessza városára − írta meg a Sky News az ukrán hadsereg közlése alapján.

Miközben stratégiai célpontokat kerestek, az elavult rakétáiknak sikerült eltalálniuk egy „rendkívül veszélyes” bevásárlóközpontot és egy kereskedelmi raktárt 

− közölte Natalja Gumenjuk, a hadsereg szóvivője a Facebookon.

Fotó: State Emergency Service Of Ukrai

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudott semmilyen lényegi katonai sikert bejelenteni a győzelem napján megrendezett parádén. Ennek fő oka az, hogy Oroszország alábecsülte az ukrán ellenállás mértékét, és mivel azzal számoltak, hogy a számukra legkedvezőbb forgatókönyv fog megvalósulni, jelentős stratégiai hibákat követtek el − közölte napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. 

Oroszország inváziós terve nagy valószínűséggel azon a téves feltételezésen alapult, hogy korlátozott ellenállásba fognak ütközni, és képesek lesznek gyorsan bekeríteni és megkerülni a nagyvárosokat − írja a jelentés. 

Ez a feltételezés arra késztette az orosz erőket, hogy a hadművelet nyitószakaszában precíziós hadműveleteket végezzenek, hogy gyorsan és minimális költséggel érhessék el a győzelmet.

Ez a téves helyzetértelmezés ahhoz vezetett, hogy az oroszok hatalmas veszteségeket szenvedtek, és jelentősen korlátozniuk kellett hadműveleteik területét. 

Az orosz invázió miatt mintegy harmadával zsugorodik idén az ukrán gazdaság az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) számításai szerint – írja a BBC.

Ez a kalkuláció rosszabb, mint a bank által nem sokkal a háború előtt mért 20 százalékos csökkenés. Az EBRD ugyanakkor arra számít, hogy 2023-ban 25 százalékkal lendül majd fel Ukrajna gazdasága, szemben a korábban prognosztizált 23 százalékkal.

Az előrejelzések szerint Oroszország gazdasága idén 10 százalékkal zsugorodik, míg jövőre nulla növekedést ér el.

Jelentősen emelkedett a NATO-csatlakozást támogatók száma Oroszország ukrajnai hadművelete miatt Finnországban – derült ki a Yle finn közszolgálati televízió megbízásából elvégzett közvélemény-kutatásból.

A hétfőn ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede, vagyis 76 százaléka – pártpreferenciáktól, valamint társadalmi és korcsoportoktól függetlenül – támogatná az eddig semleges státuszú ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez.

A megkérdezettek 12 százaléka ugyanakkor továbbra is ellenzi az elképzelést, míg 11 százalék bizonytalan a kérdésben – számolt be az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy Európának ismét el kell gondolkodnia azon, hogy a második világháborúhoz hasonlóan milyen árat kell fizetni a kontinens békéjéért − írja a Telegraph. 

Zelenszkij esti videóbeszédében azt mondta, hogy a történelem Oroszországot felelősségre fogja vonni.

Zelenszkij azzal zárta beszédét, hogy megígérte: egy napon az ukrán zászló ismét az összes város felett lobogni fog.

A nemzeti zászlónk mindenhova újra vissza fog térni. Mert ez a mi országunk. Egy szabad európai ország

− mondta.

Várhatóan csütörtökön újabb nyilvános ülést tart az Ukrajnában zajló háborúról az ENSZ Biztonsági Tanácsa – írja a Guardian.

Az ezúttal Franciaország és Mexikó által kért ülés már a tizenhatodik lesz azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Egy diplomata közölte, hogy az ülést kezdeményező két ország az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalától és az ENSZ Gyermekalapjától (UNICEF) is tájékoztatást kap.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök vasárnap előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben. Új fegyverek és felszerelések szállítását jelentette be Ukrajnának, és az ország egyik nemrég kitüntetett hősével, Patronnal, az aknakereső kutyával is találkozott − írta meg a Telegraph.

Japán kedden újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, amelyek értelmében több magánszemély vagyonát befagyasztják, és megtiltják a csúcstechnológiai termékek exportját egyes orosz csoportoknak, köztük tudományos kutatóintézeteknek is − írja a Telegraph.  

Japán korábban közölte, fokozatosan leállítja az orosz kőolajimportot, miután erről a G7-csoport többi országával megállapodott.

Nagyon nehéz döntés ez egy ennyire importfüggő országtól, de ezekben az időkben a csoport együttműködése a legfontosabb

− mondta el Kisida Fumio miniszterelnök.

Kisida Fumio

Fotó: Filippo Monteforte / AFP

Akár évtizedekig is eltarthat, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióba – jelentette ki Emmanuel Macron az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

A francia elnök elmondta, hogy a végleges döntés megszületéséig Ukrajna csatlakozhatna egy párhuzamos európai közösséghez. Ez ugyanis lehetővé tenné az EU-n kívüli országok számára, hogy más módon csatlakozzanak a közösség rendszeréhez – írja a BBC.