Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint nagyon nehezen haladnak az Oroszországgal folytatott tárgyalások az ukrán védők evakuálásáról a déli Mariupolban található azovsztali acélműből. Korábban Verescsuk elmondta, hogy 38 súlyos sérült katona szabadon bocsátásáról próbál tárgyalni, de elismerte, hogy az egyeztetések nem mentek jól. „Lehet, hogy az eredmény nem fog mindenkinek tetszeni, de a mi feladatunk az, hogy evakuáljuk a fiainkat. Mindegyiket. Élve” – mondta. „Ha Isten is úgy akarja, mindannyiukat megmentjük” – tette hozzá.

Felfüggesztették a TASZSZ orosz hírügynökség tagságát az Európai Hírügynökségek Szövetségében (European Alliance of News Agencies, EANA), a vezetőség pénteken közzétett indoklása szerint azért, mert „megsértette a szövetség alapelveit”.

Clemens Pig, a szervezet vezetője újságíróknak elmondta: Szarajevóban rendezett konferenciájukon a szövetség tagjai nagy többséggel szavazták meg a határozatot.

A szervezet öttagú igazgatótanácsa még február 27-én fogalmazta meg a felfüggesztésre irányuló indítványt. A szövetség azt kifogásolta, hogy az orosz kormány által újonnan elfogadott jogszabályok súlyosan korlátozzák a sajtószabadságot.

Alexandru Ion Giboi, a szövetség főtitkára közölte:

A felfüggesztés határozatlan időre szól, és a szövetségbe történő visszatérés feltételei rendkívül nehezek lesznek.

Az EANA egyúttal kifejezte teljes szolidaritását az Ukrinform ukrán hírügynökségnek. Giboi leszögezte: mindent elkövetnek azért, hogy támogassák az Ukrinformnál dolgozó „barátaikat és kollégáikat”.

A Csehországba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott állami segély már nem lesz „veszteség” a társadalom számára, ha legalább egyharmaduk munkába áll – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter pénteken, amikor a parlamenti alsóházban ismertette a kormány stratégiai elképzeléseit az ukrajnai menekülthullám kezelésére.

Ukrán menekültek tartózkodási engedélyért állnak sorban Prágában 2022. március 2-án

Fotó: Michal Cizek / AFP

Ők speciális, egyéves tartózkodási vízumot kaptak, amely szociális segélyekre, egészségügyi ellátásra és az oktatási rendszerhez történő hozzáférésre is feljogosítja őket. A menekültek augusztus végéig fejenként havi ötezer koronás (82 500 forint) pénzsegélyt is kapnak. A sajtó szerint a menekültek egy része valószínűleg már visszatért hazájába, vagy más országba utazott. Pontos kimutatás azonban erről nincs.

A japán Nissan Motor Company egy évre felfüggeszti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában – jelentette be csütörtökön a társaság vezérigazgatója, Makoto Uchida.

A Nissan szentpétervári gyárában már március 14-én felfüggesztették a munkát, mivel gondot okozott az alkatrészek szállítása.

Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Kreml szóvivője, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök rákos daganathoz hasonlította az orosz világot.

Ez teljesen felháborító, féktelen és elfogadhatatlan kijelentés

– jelentette ki pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. Szerinte „ez az oroszok iránti gyűlölet kvintesszenciája, amely valószínűleg áttétként fertőzte meg az egész lengyel politikát, az egész lengyel vezetést, és sajnálatunkra sok tekintetben tulajdonképpen a lengyel társadalmat is”.

Morawiecki május 11-én a Daily Telegraph című brit lapnak írt cikkében azt állította, hogy az orosz világ ideológiája rákos daganat, amely egész Európára veszélyt jelent. Ezzel kapcsolatban a lengyel miniszterelnök felszólította a nyugati országokat, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást annak érdekében, hogy végül „teljesen kiirtsák az orosz vezetés szörnyű ideológiáját”.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter pénteken türelmet kért, és lépésről lépésre történő megközelítést sürgetett a finn és svéd NATO-tagsággal szembeni török ellenállás miatt – írja a Reuters.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban azt mondta, hogy a NATO-tag Törökország nem tudja támogatni a finnek és a svédek csatlakozási tervét. Ez komoly akadályt jelent, hiszen a tagsághoz mind a harminc tagállam egyhangú támogatása szükséges.

Egy kis türelemre van szükségünk ebben a folyamatban, ez nem egy nap alatt történik. Lépésről lépésre haladjunk a kérdésekkel!

– mondta Haavisto újságíróknak.

Erdoğan nyilatkozata meglepetésként érte Finnországot, miután Haavisto az elmúlt hónapokban kétszer is Törökországba látogatott, Sauli Niinistö finn elnök pedig április elején telefonon beszélt Erdoğannal, és utána az alábbit osztotta meg Twitteren:

Törökország támogatja Finnország céljait.

Niinistö és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön indította el Finnország NATO-csatlakozási folyamatát azzal, hogy bejelentették, mindketten támogatják a szövetséghez való csatlakozást.

A helyi oroszbarát média állítása szerint amikor még az ukránok ellenőrizték a területet, a drogszállítmányok a helyi rendőrségen folytak keresztül.

Jelenleg a rendőri szervek küzdenek a drogkereskedelem ellen, miközben az ukránok próbálják destabilizálni a helyzetet

− nyilatkozta Alekszej Szelivanov, a régió helyettes rendőrfőnöke a Zaporizzsja-24 televíziócsatornának, amit a TASZSZ hírügynökség idézett.

Az ukrán rendőrség nemcsak védte a drogmaffiát, hanem vezette is. A zaporizzsjai régióban minden kábítószer az ukrán rendőrség vezetésén keresztül ment. A kábítószer-kereskedelemmel, a kábítószer-terjesztéssel, valamint a banditizmussal, a fosztogatással és Ukrajna destabilizálási kísérleteivel kell most foglalkoznunk

− mondta Szelivanov a tévécsatorna adásában.

Fotó: Rick Mave / SOPA Images / Getty Images Hungary

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken újságíróknak nyilatkozva megjegyezte, hogy Törökország sem Svédország, sem Finnország csatlakozását a NATO-hoz nem látná szívesen – írja a Guardian.

A skandináv országok olyanok, mint a terrorszervezetek vendégházai. Mi több, még a parlamentjeikben is rendelkeznek mandátumokkal

– mondta Erdoğan, akinek a megjegyzései elsősorban a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű militáns csoportra irányultak, bár úgy tűnt, hogy a skandináviai kurd származású közösségek egészére is vonatkoztak.

Svédországban jelentős kurd diaszpóra él, a közösséget a Közel-Keleten kívül az egyik legnagyobbnak tartják. A kurd származású prominens svéd állampolgárok között jelenleg hat parlamenti képviselő van. A török hatóságok viszont nem szolgáltattak még bizonyítékot azon állításukra, hogy a szóban forgó parlamenti képviselők kapcsolatban állnak a PKK-val.

Törökország 1952 óta a NATO tagja, amely a nyugati országok felé irányuló külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére a Görögországgal fennálló konfliktusai miatt májusban egy Athénban tervezett NATO-hadgyakorlaton nem vett részt.

Moszkva Bukarest és Szófia hasonló intézkedéseire válaszul kiutasította a román nagykövetség tíz és a bolgár diplomáciai misszió egy munkatársát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

Pénteken mindkét ország nagykövetét bekérették az orosz diplomáciai tárcához. A román misszióvezetőnek átadott jegyzék tíz, nemkívánatos személynek nyilvánított külügyi alkalmazott nevét tartalmazta. A külügyminisztérium rámutatott, hogy az intézkedés válasz volt Románia április 5-i döntésére, amely tíz orosz diplomata kiutasításáról szólt.

A román hatóságok április 5-én a bukaresti orosz nagykövetség tíz alkalmazottját utasították ki. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta akkor, hogy Moszkva ezt a lépést az Egyesült Államok és szövetségesei által az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” lejáratására irányuló kampány részének tekinti.

A moszkvai bíróság pénteken 12,8 millió rubel (több mint 73 millió forint) pénzbírságot szabott ki az orosz Szabadság Rádióra, mert megtagadta az orosz törvények által tiltott információk eltávolítását, beleértve „az ukrajnai hadműveletről szóló álhíreket” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Összesen hatvan jegyzőkönyv érkezett a bírósághoz a rádióval szemben, amelyek miatt a maximális bírság 240 millió rubel (közel 1,4 milliárd forint) is lehetett volna. Korábban 16 jegyzőkönyv szerint a Szabadság Rádiót 15 millió rubelre (több mint 86 millió forint) büntették.

Március elején a Roszkomnadzor korlátozta a Szabadság Rádió és a BBC honlapjához való hozzáférést. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet szerint ezeknek a sajtóorgánumoknak a tiltása „zavargásokra, szélsőségességre és illegális tömegakciókban való részvételre felhívó weboldalak blokkolására vonatkozó szabályoknak megfelelően történt”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében ismét megvitatta az ukrajnai helyzetet, így a moszkvai és kijevi delegáció közötti tárgyalások menetét is – olvasható a Kreml közleményében.

Vlagyimir Putyin részletesen felvázolta a donbászi népköztársaságok védelmét szolgáló különleges katonai művelet logikáját és fő feladatait, beszélt a civilek biztonsága érdekében tett intézkedésekről

– áll a közleményben. Szóba került továbbá az is, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek részvételével civileket evakuáltak, akiket – a közlemény szerint – „az ukrán biztonsági erők tartottak fogva a mariupoli Azovsztal üzemben”.

Putyin felhívta a német kancellár figyelmét „a nemzetközi humanitárius jog folyamatos durva megsértésére a náci ideológiát valló fegyveresek által embertelen terroristamódszerek alkalmazására” – fogalmaz a közlemény.

Oroszország és Németország vezetői megvitatták és alapvetően értékelték az orosz–ukrán tárgyalások helyzetét, amelyeket a Kreml szerint Kijev akadályoz.

A beszélgetés a német fél kezdeményezésére zajlott, amelynek eredményeit követően Putyin és Scholz megegyezett abban, hogy az említett kérdésekről tovább fogják folytatni a párbeszédet.

Az orosz kormány döntése szerint összesen120 millió rubel egyszeri segélyt osztanak szét Ukrajna lakosainak a „felszabadított” területeken.

Ukrajna felszabadított területein tízezer rubel egyszeri összeget folyósítanak a lakosok számára. Több mint 14 ezer kérelem érkezett be, több mint 12 ezer ember már meg is kapta a támogatást

– közölte az orosz szükséghelyzeti minisztérium.

Ukrajna volt európai uniós nagykövete arról beszélt a Sky Newsnak, hogy nehéz kompromisszumot találni Oroszországgal.

Előbb-utóbb minden háborúnak diplomáciai megoldással kell véget vetni, de a helyzet tragédiája az, hogy Oroszország mindnyájunkat halottnak akar látni, mi pedig túl akarunk élni

– fogalmazott Konstantin Jeliszejev.

A korábbiaktól eltérően kizárólag hétköznap, nyitvatartási időben nyújthatják be menedékes kérelmüket az Ukrajnából menekülők a Budapest X. kerületi, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán – tájékoztatta az MTI-t az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF).

A főigazgatóság azt javasolja, hogy az érintettek az ügyfélszolgálatra érkezés előtt előzetesen töltsék fel elektronikusan adataikat, amelyet megtehetnek a Menedekes applikáción vagy az Enter Hungary felületén keresztül.

Az applikáció az OIF honlapjáról is letölthető, az adatok elektronikus megküldésével gyorsul az ügyintézés, így a személyes megjelenést követően már csak az adatok ellenőrzése, a fénykép és ujjnyomat rögzítése szükséges.

Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország fennhatóságát a Krím felett – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz Rai 1 hírcsatornának az Ukrinform szerint.

A Krím már a háború előtt is autonóm terület volt. Ez a Krími Autonóm Köztársaság saját jogrenddel, saját parlamenttel. De Ukrajna része. A Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része

– fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette, hogy az oroszok nem voltak hajlandók megállapodni Ukrajnával a krími helyzet rendezésének elhalasztásáról. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta a német kancellárnak, hogy nem Moszkva, hanem Kijev akadályozza a béketárgyalásokat.

A Kreml közleménye az Olaf Scholzcal folytatott telefonbeszélgetésről közvetlenül azelőtt történt, hogy Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter – aki jelenleg Németországban tartózkodik – újságíróknak azt mondta, úgy érzi, Oroszországnak nincs kedve sem a béke-, sem a biztonsági tárgyalásokra.

Az orosz elnök megismételte a háború – amelyet „különleges katonai műveletként” emlegetnek – indokolását, és azt állítja, hogy a mariupoli acélműben rejtőzködő civileket ukrán erők tartják fogva – írja a BBC.

 A németek csaknem kétharmada tart attól, hogy hazájuk belesodródik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújába, a többség azonban úgy véli, hogy a kormánynak a veszély ellenére nem szabad visszafognia magát a Kijevnek nyújtott támogatásban – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés, melyet az MTI adott hírül.

Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a német állampolgárok 63 százaléka aggódik amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.

A nőknél csaknem háromnegyedes, 73 százalékos ez az arány, a férfiaknál jóval kisebb, 51 százalék.

Pártok szerinti bontásban a legnagyobb arányt – 77 százalékot – a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD támogatóinak körében regisztrálták.

Az aggodalom legkevésbé a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek támogatóira jellemző, csupán 46 százalékuk érez háborús veszélyt.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán erők sikeresen megakadályozták az orosz csapatok átkelési kísérletét a Donyec folyón.

Az ukrán tüzérség szétlőtte a folyón kiépített pontonhidat, és az oroszok „jelentős mennyiségű páncélozott manőverező elemét vesztették el legalább egy zászlóaljharccsoportnak” – írja a Sky News.

A jelentés szerint a folyón való átkelés rendkívül kockázatos, és azt mutatja, milyen nyomás nehezedik az orosz parancsnokokra. Az orosz erőknek nem sikerült jelentős előrelépést elérniük a harcokban, annak ellenére sem, hogy ide összpontosították erőiket, miután Kijev és Csernyihiv környékéről kivonták és átcsoportosították az egységeket.

Ukrajna addig harcol a Fekete-tenger távoli Zminyi-szigetéért (Kígyó-sziget), ameddig csak szükséges – közölte az ukrán katonai hírszerzés vezetője pénteken.

Aki uralja a szigetet, bármikor blokkolhatja a civil hajók mozgását minden irányban Ukrajna déli részén

– mondta Kyrylo Budanov televíziós kommentárjában.

Egyes védelmi tisztviselők szerint a Kígyó-sziget körül az elmúlt napokban kiújuló harcok hamar a Fekete-tenger nyugati partvidékének ellenőrzéséért folytatott harcokká válhatnak – írja az Independent.

A nemzetközi vezetőknek fel kell készülniük az ukrajnai háború elhúzódására, és mérlegelniük kell annak hosszú távú következményeit – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a BBC tudósítása szerint. 

A tárcavezető erről a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport németországi csúcstalálkozójára érkezve beszélt. Le Drian elmondta, hogy a találkozón részt vevő vezetőknek az Ukrajnában zajló háborúval kell foglalkozniuk, amely az egész világra nézve súlyos következményekkel jár.