Orosz ügynökök szerint Putyin halálos beteg

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Vége
2022-05-12T184956Z 295900179 RC2M5U9QQC3D RTRMADP 3 UKRAINE-CRIS

A legfontosabbak

Index
2022.05.13. 21:43
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A háború alatt 101 egészségügyi intézmény teljesen megsemmisült, további 570 pedig megrongálódott – állítja Mihajlo Raduckij, az ukrán parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Szerinte szándékosan támadták ezeket az intézményeket.

    Már nem abban reménykednek, hogy elfoglalják a területeinket, hanem rakétacsapásokkal és bombázással meg akarják semmisíteni az összes egészségügyi létesítményt

    – mondta a bizottság elnöke. Kiemelte: „ha a polgárainkat kórházak, szülészet, orvosi ellátás és orvosok nélkül hagyjuk, az az ukrán nép elleni népirtás lenne” – írja a Sky News.

  • Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint nagyon nehezen haladnak az Oroszországgal folytatott tárgyalások az ukrán védők evakuálásáról a déli Mariupolban található azovsztali acélműből. Korábban Verescsuk elmondta, hogy 38 súlyos sérült katona szabadon bocsátásáról próbál tárgyalni, de elismerte, hogy az egyeztetések nem mentek jól. „Lehet, hogy az eredmény nem fog mindenkinek tetszeni, de a mi feladatunk az, hogy evakuáljuk a fiainkat. Mindegyiket. Élve” – mondta. „Ha Isten is úgy akarja, mindannyiukat megmentjük” – tette hozzá.

  • Felfüggesztették a TASZSZ orosz hírügynökség tagságát az Európai Hírügynökségek Szövetségében (European Alliance of News Agencies, EANA), a vezetőség pénteken közzétett indoklása szerint azért, mert „megsértette a szövetség alapelveit”.

    Clemens Pig, a szervezet vezetője újságíróknak elmondta: Szarajevóban rendezett konferenciájukon a szövetség tagjai nagy többséggel szavazták meg a határozatot.

    A szervezet öttagú igazgatótanácsa még február 27-én fogalmazta meg a felfüggesztésre irányuló indítványt. A szövetség azt kifogásolta, hogy az orosz kormány által újonnan elfogadott jogszabályok súlyosan korlátozzák a sajtószabadságot.

    A mostani határozat értelmében a TASZSZ képviselői nem vehetnek részt a szervezet egyetlen tanácskozásán sem, és megszűnik minden hivatalos kapcsolat az orosz hírügynökség és az EANA között.  

    Alexandru Ion Giboi, a szövetség főtitkára közölte:

    A felfüggesztés határozatlan időre szól, és a szövetségbe történő visszatérés feltételei rendkívül nehezek lesznek.

    Az EANA egyúttal kifejezte teljes szolidaritását az Ukrinform ukrán hírügynökségnek. Giboi leszögezte: mindent elkövetnek azért, hogy támogassák az Ukrinformnál dolgozó „barátaikat és kollégáikat”.

  • A Csehországba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott állami segély már nem lesz „veszteség” a társadalom számára, ha legalább egyharmaduk munkába áll – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter pénteken, amikor a parlamenti alsóházban ismertette a kormány stratégiai elképzeléseit az ukrajnai menekülthullám kezelésére.

    A legutóbbi adatok szerint eddig több mint 340 ezer menekült érkezett Ukrajnából Csehországba.

    Ők speciális, egyéves tartózkodási vízumot kaptak, amely szociális segélyekre, egészségügyi ellátásra és az oktatási rendszerhez történő hozzáférésre is feljogosítja őket. A menekültek augusztus végéig fejenként havi ötezer koronás (82 500 forint) pénzsegélyt is kapnak. A sajtó szerint a menekültek egy része valószínűleg már visszatért hazájába, vagy más országba utazott. Pontos kimutatás azonban erről nincs.

    A munkaügyi hivatal nyilvántartásából kitűnik, hogy eddig már több mint negyvenezer ukrán ÁLLT munkába.

  • A japán Nissan Motor Company egy évre felfüggeszti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában – jelentette be csütörtökön a társaság vezérigazgatója, Makoto Uchida.

    A Nissan szentpétervári gyárában már március 14-én felfüggesztették a munkát, mivel gondot okozott az alkatrészek szállítása.

  • Oroszország ezen a hétvégén, szombaton felfüggeszti az áramszállítást Finnországba – közölte a RAO Nordic beszállító. 

    A RAO Nordic, az Inter RAO orosz állami energiaholding leányvállalata közleményben tudatta, hogy május 14-étől „kénytelen felfüggeszteni az áramimportot”. A RAO Nordic „nem tud fizetni az Oroszországból importált áramért” – tette hozzá a közlemény.

    Ez a helyzet kivételes, és kereskedésünk több mint 20 éves története során először fordult elő

    – olvasható a közleményben.

    A finn üzemeltető, a Fingrid közölte: Finnországban nincs veszélyben a villamosenergia-ellátás. Elmondásuk szerint az Oroszországból származó energia Finnország teljes energiafogyasztásának mintegy 10 százalékát teszi ki.

  • Mariupolban az orosz megszállók még gyerekeket is vallatni kezdtek – állítja a város polgármesterének tanácsadója, Petro Andrjuscsenko.

    Az utolsó Mariupolból kitelepítettek arról számolnak be, hogy az oroszok már a gyerekeket is kihallgatják

    – mondta, hozzátéve: mindez a szülők jelenlétében történik.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt az ukrajnai helyzetről Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel.

    Az amerikai fél kezdeményezésére Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. Megvitatták a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseit, köztük az ukrajnai helyzetet

    – közölte az orosz védelmi minisztérium.

    Austin „azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában, és hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát” – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője.

    Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter legutóbb február 18-án beszélt telefonon.

  • Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Kreml szóvivője, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök rákos daganathoz hasonlította az orosz világot.

    Ez teljesen felháborító, féktelen és elfogadhatatlan kijelentés

    – jelentette ki pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. Szerinte „ez az oroszok iránti gyűlölet kvintesszenciája, amely valószínűleg áttétként fertőzte meg az egész lengyel politikát, az egész lengyel vezetést, és sajnálatunkra sok tekintetben tulajdonképpen a lengyel társadalmat is”.

    Morawiecki május 11-én a Daily Telegraph című brit lapnak írt cikkében azt állította, hogy az orosz világ ideológiája rákos daganat, amely egész Európára veszélyt jelent. Ezzel kapcsolatban a lengyel miniszterelnök felszólította a nyugati országokat, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást annak érdekében, hogy végül „teljesen kiirtsák az orosz vezetés szörnyű ideológiáját”.

  • Pekka Haavisto finn külügyminiszter pénteken türelmet kért, és lépésről lépésre történő megközelítést sürgetett a finn és svéd NATO-tagsággal szembeni török ellenállás miatt – írja a Reuters.

    Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban azt mondta, hogy a NATO-tag Törökország nem tudja támogatni a finnek és a svédek csatlakozási tervét. Ez komoly akadályt jelent, hiszen a tagsághoz mind a harminc tagállam egyhangú támogatása szükséges.

    Egy kis türelemre van szükségünk ebben a folyamatban, ez nem egy nap alatt történik. Lépésről lépésre haladjunk a kérdésekkel!

    – mondta Haavisto újságíróknak.

    Erdoğan nyilatkozata meglepetésként érte Finnországot, miután Haavisto az elmúlt hónapokban kétszer is Törökországba látogatott, Sauli Niinistö finn elnök pedig április elején telefonon beszélt Erdoğannal, és utána az alábbit osztotta meg Twitteren:

    Törökország támogatja Finnország céljait.

    Niinistö és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön indította el Finnország NATO-csatlakozási folyamatát azzal, hogy bejelentették, mindketten támogatják a szövetséghez való csatlakozást.

  • A helyi oroszbarát média állítása szerint amikor még az ukránok ellenőrizték a területet, a drogszállítmányok a helyi rendőrségen folytak keresztül.

    Jelenleg a rendőri szervek küzdenek a drogkereskedelem ellen, miközben az ukránok próbálják destabilizálni a helyzetet

    − nyilatkozta Alekszej Szelivanov, a régió helyettes rendőrfőnöke a Zaporizzsja-24 televíziócsatornának, amit a TASZSZ hírügynökség idézett.

    Az ukrán rendőrség nemcsak védte a drogmaffiát, hanem vezette is. A zaporizzsjai régióban minden kábítószer az ukrán rendőrség vezetésén keresztül ment. A kábítószer-kereskedelemmel, a kábítószer-terjesztéssel, valamint a banditizmussal, a fosztogatással és Ukrajna destabilizálási kísérleteivel kell most foglalkoznunk

    − mondta Szelivanov a tévécsatorna adásában.

  • Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken újságíróknak nyilatkozva megjegyezte, hogy Törökország sem Svédország, sem Finnország csatlakozását a NATO-hoz nem látná szívesen – írja a Guardian.

    A skandináv országok olyanok, mint a terrorszervezetek vendégházai. Mi több, még a parlamentjeikben is rendelkeznek mandátumokkal

    – mondta Erdoğan, akinek a megjegyzései elsősorban a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű militáns csoportra irányultak, bár úgy tűnt, hogy a skandináviai kurd származású közösségek egészére is vonatkoztak.

    A NATO-hoz való csatlakozáshoz valamennyi tagország konszenzusára szükség van.

    Svédországban jelentős kurd diaszpóra él, a közösséget a Közel-Keleten kívül az egyik legnagyobbnak tartják. A kurd származású prominens svéd állampolgárok között jelenleg hat parlamenti képviselő van. A török hatóságok viszont nem szolgáltattak még bizonyítékot azon állításukra, hogy a szóban forgó parlamenti képviselők kapcsolatban állnak a PKK-val.

    Finnország kurd nyelvű lakosságát 2020-ban 15 000 főre becsülték, ami a lakosság kevesebb mint egy százaléka.

    Törökország 1952 óta a NATO tagja, amely a nyugati országok felé irányuló külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére a Görögországgal fennálló konfliktusai miatt májusban egy Athénban tervezett NATO-hadgyakorlaton nem vett részt.

  • Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy a konfliktus február végi kirobbanása óta több százezer gyermeket deportált erőszakkal Ukrajnából.

    Ljudmila Denyiszova ukrán ombudsman szerint 210 ezer gyermek van azon 1,2 millió ukrán között, akiket állítólag akaratuk ellenére vittek el Ukrajnából.

    Amikor a gyermekeinket elviszik, lerombolják a nemzeti identitást és megfosztják országunkat a jövőtől

    – mondta az ombudsman.

  • Moszkva Bukarest és Szófia hasonló intézkedéseire válaszul kiutasította a román nagykövetség tíz és a bolgár diplomáciai misszió egy munkatársát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

    Pénteken mindkét ország nagykövetét bekérették az orosz diplomáciai tárcához. A román misszióvezetőnek átadott jegyzék tíz, nemkívánatos személynek nyilvánított külügyi alkalmazott nevét tartalmazta. A külügyminisztérium rámutatott, hogy az intézkedés válasz volt Románia április 5-i döntésére, amely tíz orosz diplomata kiutasításáról szólt.

    A román hatóságok április 5-én a bukaresti orosz nagykövetség tíz alkalmazottját utasították ki. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta akkor, hogy Moszkva ezt a lépést az Egyesült Államok és szövetségesei által az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” lejáratására irányuló kampány részének tekinti.

  • A gázért folytatott harcot Vlagyimir Putyin orosz elnök nyerte, mivel az európai felvásárlók mindegyike rubelben fizet, köztük Olaszország is – írta a Libero című jobboldali olasz napilap pénteken Mario Draghi kormányfő kijelentését kommentálva, miszerint a rubeles fizetés nem sérti a szankciókat.

    A Libero úgy vélte: az Európai Unió búcsút mondhat a szankcióknak, mivel azokat a tagállamok megkerülték. Európa folyamatos bejelentései ellenére „mindenki rubelben fizet. (...) Oroszország nyerte a gázért folytatott háborút” – írta a jobboldali napilap.

    Az Il Fatto Quotidiano napilap, amely a kormánypárti Öt Csillag Mozgalomhoz (M5S) áll közel, úgy vélte, Mario Dragi elismerte, hogy Európa „úgy fizet, ahogy Putyin akarta”. Az újság szerint a közgazdász Draghi kijelentése egyértelműen rámutatott Európa gyengeségére.

    A Corriere della Sera emlékeztetett, hogy május 9-től az Ausztrián keresztül Olaszországba érkező gázvezeték nyomása csökkent. Ezen a vonalon jut be az Olaszország által vásárolt orosz gáz egyharmada.

  • A moszkvai bíróság pénteken 12,8 millió rubel (több mint 73 millió forint) pénzbírságot szabott ki az orosz Szabadság Rádióra, mert megtagadta az orosz törvények által tiltott információk eltávolítását, beleértve „az ukrajnai hadműveletről szóló álhíreket” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Összesen hatvan jegyzőkönyv érkezett a bírósághoz a rádióval szemben, amelyek miatt a maximális bírság 240 millió rubel (közel 1,4 milliárd forint) is lehetett volna. Korábban 16 jegyzőkönyv szerint a Szabadság Rádiót 15 millió rubelre (több mint 86 millió forint) büntették.

    Március elején a Roszkomnadzor korlátozta a Szabadság Rádió és a BBC honlapjához való hozzáférést. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet szerint ezeknek a sajtóorgánumoknak a tiltása „zavargásokra, szélsőségességre és illegális tömegakciókban való részvételre felhívó weboldalak blokkolására vonatkozó szabályoknak megfelelően történt”.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében ismét megvitatta az ukrajnai helyzetet, így a moszkvai és kijevi delegáció közötti tárgyalások menetét is – olvasható a Kreml közleményében.

    Vlagyimir Putyin részletesen felvázolta a donbászi népköztársaságok védelmét szolgáló különleges katonai művelet logikáját és fő feladatait, beszélt a civilek biztonsága érdekében tett intézkedésekről

    – áll a közleményben. Szóba került továbbá az is, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek részvételével civileket evakuáltak, akiket – a közlemény szerint – „az ukrán biztonsági erők tartottak fogva a mariupoli Azovsztal üzemben”.

    Putyin felhívta a német kancellár figyelmét „a nemzetközi humanitárius jog folyamatos durva megsértésére a náci ideológiát valló fegyveresek által embertelen terroristamódszerek alkalmazására” – fogalmaz a közlemény.

    Oroszország és Németország vezetői megvitatták és alapvetően értékelték az orosz–ukrán tárgyalások helyzetét, amelyeket a Kreml szerint Kijev akadályoz.

    A beszélgetés a német fél kezdeményezésére zajlott, amelynek eredményeit követően Putyin és Scholz megegyezett abban, hogy az említett kérdésekről tovább fogják folytatni a párbeszédet.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kész a tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de közvetítők nélkül.

    Kész vagyok beszélni Putyinnal. De csak vele. Mindenféle közvetítő nélkül

    – mondta Zelenszkij a Rai 1 olasz tévécsatornának adott interjúban.

    Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a Putyinnal való tárgyalások kérdése napról napra bonyolultabbá válik. Emellett szerinte maga az ukrán társadalom sem áll pozitívan az ukrán és az orosz elnök közötti tárgyalásokhoz.

    Arra a kérdésre, hogy Ukrajna milyen békét akar, Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi integritását, hagyományait és népét, nyelvét és függetlenségét.

    Mindezt megsértette az Orosz Föderáció. Helyre kell állítani a határokat. Mit jelent ez? Vonja ki a csapatait. Nem azt mondom, hogy vissza kell adni mindent, amit kifosztottak. Nem ezek az igazi értékek. Azok az emberi életek

    – fogalmazott az ukrán elnök.

  • Az orosz kormány döntése szerint összesen120 millió rubel egyszeri segélyt osztanak szét Ukrajna lakosainak a „felszabadított” területeken.

    Ukrajna felszabadított területein tízezer rubel egyszeri összeget folyósítanak a lakosok számára. Több mint 14 ezer kérelem érkezett be, több mint 12 ezer ember már meg is kapta a támogatást

    – közölte az orosz szükséghelyzeti minisztérium.

  • Ukrajna volt európai uniós nagykövete arról beszélt a Sky Newsnak, hogy nehéz kompromisszumot találni Oroszországgal.

    Előbb-utóbb minden háborúnak diplomáciai megoldással kell véget vetni, de a helyzet tragédiája az, hogy Oroszország mindnyájunkat halottnak akar látni, mi pedig túl akarunk élni

    – fogalmazott Konstantin Jeliszejev.

  • A korábbiaktól eltérően kizárólag hétköznap, nyitvatartási időben nyújthatják be menedékes kérelmüket az Ukrajnából menekülők a Budapest X. kerületi, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán – tájékoztatta az MTI-t az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF).

    A főigazgatóság azt javasolja, hogy az érintettek az ügyfélszolgálatra érkezés előtt előzetesen töltsék fel elektronikusan adataikat, amelyet megtehetnek a Menedekes applikáción vagy az Enter Hungary felületén keresztül.

    Az applikáció az OIF honlapjáról is letölthető, az adatok elektronikus megküldésével gyorsul az ügyintézés, így a személyes megjelenést követően már csak az adatok ellenőrzése, a fénykép és ujjnyomat rögzítése szükséges.

  • Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország fennhatóságát a Krím felett – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz Rai 1 hírcsatornának az Ukrinform szerint.

    A Krím már a háború előtt is autonóm terület volt. Ez a Krími Autonóm Köztársaság saját jogrenddel, saját parlamenttel. De Ukrajna része. A Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része

    – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette, hogy az oroszok nem voltak hajlandók megállapodni Ukrajnával a krími helyzet rendezésének elhalasztásáról. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta a német kancellárnak, hogy nem Moszkva, hanem Kijev akadályozza a béketárgyalásokat.

    A Kreml közleménye az Olaf Scholzcal folytatott telefonbeszélgetésről közvetlenül azelőtt történt, hogy Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter – aki jelenleg Németországban tartózkodik – újságíróknak azt mondta, úgy érzi, Oroszországnak nincs kedve sem a béke-, sem a biztonsági tárgyalásokra.

    Az orosz elnök megismételte a háború – amelyet „különleges katonai műveletként” emlegetnek – indokolását, és azt állítja, hogy a mariupoli acélműben rejtőzködő civileket ukrán erők tartják fogva – írja a BBC.

  •  A németek csaknem kétharmada tart attól, hogy hazájuk belesodródik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújába, a többség azonban úgy véli, hogy a kormánynak a veszély ellenére nem szabad visszafognia magát a Kijevnek nyújtott támogatásban – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés, melyet az MTI adott hírül.

    Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a német állampolgárok 63 százaléka aggódik amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.

    A nőknél csaknem háromnegyedes, 73 százalékos ez az arány, a férfiaknál jóval kisebb, 51 százalék.

    Pártok szerinti bontásban a legnagyobb arányt – 77 százalékot – a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD támogatóinak körében regisztrálták.

    Az aggodalom legkevésbé a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek támogatóira jellemző, csupán 46 százalékuk érez háborús veszélyt.

  • A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán erők sikeresen megakadályozták az orosz csapatok átkelési kísérletét a Donyec folyón.

    Az ukrán tüzérség szétlőtte a folyón kiépített pontonhidat, és az oroszok „jelentős mennyiségű páncélozott manőverező elemét vesztették el legalább egy zászlóaljharccsoportnak” – írja a Sky News.

    A jelentés szerint a folyón való átkelés rendkívül kockázatos, és azt mutatja, milyen nyomás nehezedik az orosz parancsnokokra. Az orosz erőknek nem sikerült jelentős előrelépést elérniük a harcokban, annak ellenére sem, hogy ide összpontosították erőiket, miután Kijev és Csernyihiv környékéről kivonták és átcsoportosították az egységeket.

  • A Szolyvai járás egyik településének lakosai körében riadalmat keltett egy ismeretlen repülő szerkezet, amely valamilyen ismeretlen anyagot permetezett a település fölött − közölte a Kárpáthír.

    A permetezést rögzítő videót Myron Trychynet töltötte fel a Facebookra, ami alatt számos komment jelent meg. Egyes verziók szerint a katasztrófaelhárítás gyakorlatozott, azt gyakorolta, hogyan kell tűzoltásakor vizet permetezni. Egy másik verzió szerint kullancsirtás volt, de elfelejtették róla értesíteni a lakosságot. És volt, aki viccelődve azt írta, biztos a koronavírus új típusát hintik szét éppen.

    Egyelőre egyetlen hivatalos szerv sem erősítette meg, valójában minek lehettek szemtanúi a Szolyvai járási lakosok.

  • Oroszország titkos mozgósításba kezdett és hozzányúlt a régi, raktárban lévő katonai technikához. Erről Kirill Budanov, az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője beszélt − írja a Kárpáthír

    Szerinte a burkolt mozgósítás kétféleképpen zajlik. Az első a tényleges mozgósítás, a második a tartalékosok igénybevétele. Ez lényegében az az eset, amikor a tartalékosokkal rövid távú szerződéseket kötnek ellenséges cselekmények végrehajtására. Ezek a tények beigazolódnak, vannak olyan foglyaink, akik már most így vesznek részt a harci cselekményekben − mondta Budanov, aki hozzátette, Oroszország nem jelenti be nyilvánosan a mozgósítást, mivel az a szankciók idején még inkább érintené az ország gazdaságát. Ráadásul a hatóságok nem fogják tudni megmagyarázni intézkedésük okait, hisz a propagandasajtó szerint „az orosz hadseregben minden a tervek szerint halad”.

    Budanov azt is elmondta, hogy az orosz hadseregben felmerült a katonai felszerelés hiánya, ezért hozzányúltak az 1960–1980-as raktárkészletekhez. Hangsúlyozta, ilyen hosszú tárolás után ez a felszerelés „csak feltételesen nevezhető harci felszerelésnek”.

  • A New Lines magazin birtokába jutott egy, a Kremlhez közeli oligarcháról készült hangfelvétel, aki az orosz elnököt „vérrákban nagyon betegnek” minősítette. A vérrák típusát nem határozták meg.

    A beszámoló szerint az FSZB, Oroszország belbiztonsági ügynökségének főhadiszállása „szigorúan titkos feljegyzést” küldött ki valamennyi regionális igazgatójának.

    Az igazgatók utasítást kaptak, hogy oszlassák el az ezzel kapcsolatos pletykákat, amelyek az FSZB helyi egységein belül terjedhetnek. Az egyik regionális egység forrása szerint a legtöbb FSZB-tiszt úgy véli, hogy Putyin valóban súlyos egészségi állapotban szenved

    – mondta Christo Grozev, a Bellingcat, egy igazságügyi szakértői weboldal vizsgálati vezetője.

    A New Lines szerint az orosz elnök arca most sokkal puffadtabb, mint korábban, és ez arra utalhat, hogy valamilyen betegség elleni gyógyszeres kezelésben részesül – számolt be a Sky News.

  • Ukrajna addig harcol a Fekete-tenger távoli Zminyi-szigetéért (Kígyó-sziget), ameddig csak szükséges – közölte az ukrán katonai hírszerzés vezetője pénteken.

    Aki uralja a szigetet, bármikor blokkolhatja a civil hajók mozgását minden irányban Ukrajna déli részén

    – mondta Kyrylo Budanov televíziós kommentárjában.

    Egyes védelmi tisztviselők szerint a Kígyó-sziget körül az elmúlt napokban kiújuló harcok hamar a Fekete-tenger nyugati partvidékének ellenőrzéséért folytatott harcokká válhatnak – írja az Independent.

  • A nemzetközi vezetőknek fel kell készülniük az ukrajnai háború elhúzódására, és mérlegelniük kell annak hosszú távú következményeit – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a BBC tudósítása szerint. 

    A tárcavezető erről a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport németországi csúcstalálkozójára érkezve beszélt. Le Drian elmondta, hogy a találkozón részt vevő vezetőknek az Ukrajnában zajló háborúval kell foglalkozniuk, amely az egész világra nézve súlyos következményekkel jár.