Zéno
EUR 413,48 Ft USD 396,47 Ft GBP 498,53 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
-3 °C
3 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Már Lengyelországot is „nácitlanítanák” az oroszok

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kuli Orsolya

    A BBC a háború kezdete óta ellenőrzi az orosz katonák veszteségeiről szóló jelentéseket, hivatalos közleményeket. Eddig a pillanatig már 2336 orosz katona halálát tudták igazolni, ami csaknem kétszerese az orosz védelmi minisztérium által közölt adatoknak. 

    A BBC News Russian meg tudta állapítani a katonák nevét, rendfokozatát és alakulatát is. Valószínű, hogy a háborúban elesett orosz katonák valós száma sokkal magasabb annál, mint amit a BBC megtudott állapítani. 

    Az összes megerősített katonai veszteség közel 20 százalékát a tisztek teszik ki. Az összes veszteség több mint 25 százalékát pedig ejtőernyősök és tengerészgyalogosok adják. 

    Az ukrán vezérkar szerint már közel 27 ezer orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban. 

  • ENTÉ

    Június 12-én Budapesten a küzdősportok magyarországi képviselőinek összefogásában jótékonysági eseményt rendeznek az ukrajnai menekültek megsegítésére.

    Czinke Gábor, a zuglói Thai Box Akadémia vezetőedzője a közmédiának elmondta: a jótékonysági rendezvénnyel az orosz–ukrán válság Magyarországon tartózkodó bajbajutottainak szeretnének segítséget nyújtani.

    „Sporttal, a szabályos körülmények között megrendezett harccal próbálunk meg fellépni a békéért. Továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mindegy, milyen küzdősportról beszélünk, összetartozunk, egységet képezünk” – mondta. 

  • Horváth Tibor

    Az ukrán csapatok arra készülnek, hogy az orosz katonák holttestét visszaküldik a határon túlra. A hatóságok szerint a nemzetközi joggal összhangban járnak el – írja az Euronews.

    A katonák maradványait egy Kijev melletti létesítménybe szállították, majd hűtőkocsikra rakodják őket. Ukrajna polgári-katonai együttműködési osztályának vezetője szerint bár ezek az átszállítások a nemzetközi protokoll részei, a Kreml nem kérte a holttestek visszaszolgáltatását.

    Az orosz megszállók több száz holttestét őrzik itt. Ukrajna területén többvonatnyi ilyen készlet van. Itt tartják őket mindaddig, amíg államközi szinten nem születik döntés e holttestek átadásáról. Az ukrán fél kész holnap vagy akár ma átadni őket. Az orosz fél részéről azonban eddig nem érkezett semmilyen jelzés, hogy átvennék a holttesteket

    – mondta Volodimir Ljamzin ezredes az ukrán hadseregtől.

    Moszkva állítólag figyelmen kívül hagyta a halottak visszaszolgáltatására vonatkozó többszöri felajánlásokat, míg ukrán tisztviselők szerint Oroszország inkább a veszteségek mértékének eltussolásával foglalkozik.

    A Kreml azt állítja, hogy mindig visszaviszi a halottait. Március vége óta azonban az oroszok nem közöltek veszteségszámokat, akkor azt állították, hogy az invázió óta 1351 katonájuk halt meg, és 3825 megsebesült. 

    Pénteken az ukrán hadsereg 26 900 körülire becsülte az orosz halálos áldozatok számát.

    Nyugati becslések szerint az orosz hadsereg két és fél hónap alatt több katonát veszített Ukrajnában, mint Afganisztánban a szovjet megszállás egy évtizede alatt, az 1980-as években.

  • Kuli Orsolya

    Szlovákia bízik abban, hogy mind a 30 NATO-szövetséges támogatni fogja Finnország és Svédország szövetséghez való csatlakozási terveit – mondta Ivan Korčok külügyminiszter szombaton.

    Szlovákia készen áll arra, hogy megvizsgálja ezt a kérést, és támogassa e két ország tagságát

    – mondta újságíróknak, amikor megérkezett a berlini NATO-csúcsra. Kiállt továbbá Ukrajna további katonai segítsége mellett az Oroszország elleni háborúban.

    Arra a kérdésre válaszolva, hogy a NATO-szövetségesek meddig támogathatják Ukrajnát, azt mondta: „Amíg nem nyernek. Oroszország politikailag elvesztette ezt a háborút, az ellenkezőjét érte el, mint amit el akart érni” – írja az Independent. 

  • Horváth Tibor

    Finnország és Törökország külügyminiszterei találkoznak, hogy átbeszéljék az észak-európai állam NATO-csatlakozását. Törökország már korábban jelezte, hogy szeretné megvitatni Finnország felvételét a szervezetbe, mielőtt hozzájárulását adná.

    Pekka Haavisto finn külügyminiszter ezzel kapcsolatosan kijelentette:

    Biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást.

    Eredetileg arról szóltak a hírek, hogy Törökország megvétózza Finnország vagy Svédország NATO-csatlakozási kísérletét. A Reutersnek nyilatkozva azonban Ibrahim Klain, Erdoğan török elnök szóvivője jelezte, hogy országa „nem zárja be az ajtót”.

    Törökország nemzetbiztonsági kérdésként vetette fel a kérdést Finnország és Svédország számára, mivel számos terroristaszervezet van jelen az északi országokban

    – mondta a török elnöki szóvivő.

  • Horváth Tibor

    Portugália megakadályozta a szankciókkal sújtott orosz milliárdos, Roman Abramovics 10 millió eurós kúriájának eladását – közölte szombaton a Publico című napilap.

    Az algarvei Quinta do Lago luxusüdülőhelyen lévő kúria ingatlan-nyilvántartását március 25-én a külügyminisztérium kérésére befagyasztották, vagyis azóta nem forgalomképes.

    A portugál lap szerint a Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosa 15 nappal az ukrajnai invázió kezdete előtt próbálta eladni az ingatlant

    a vagyonát kezelő, delaware-i székhelyű cégen keresztül. Portugália legnagyobb bankja, a Caixa Geral de Depositos azonban észrevette a lépést, és riasztotta a hatóságokat.

    A Publico arról is ír, hogy az ingatlan Quinta do Lago San Lorenzo North nevű területének 17-es parcellájában található. Abramovicsot a brit kormány és az Európai Unió szankciókkal sújtotta a Putyin elnökhöz fűződő kapcsolatai miatt.

    A milliárdos 2021 áprilisában kapta meg a portugál állampolgárságot egy olyan törvény alapján, amely a középkori inkvizíció idején az Ibériai-félszigetről elűzött szefárd zsidók leszármazottai számára kínál honosítást.

  • Kuli Orsolya

    „Az ukrán nép szabadságának emlékművévé” nevezte át szombaton a kijevi városi tanács az eddig Népek barátsága néven ismert szovjet emlékművet. A 35 méter magas, fémből készült, hatalmas, boltív formájú emlékmű átnevezését Vitalij Klicsko polgármester jelentette be a Telegramon.

    Az emlékművet egy kijevi belvárosi parkban alakították ki 1982-ben. Április végén már lebontották a hozzá tartozó – egy ukrán és egy orosz munkást ábrázoló – szobrot, amely a két nép egységét akarta szimbolizálni.

    A városi tanács szombaton több mint negyven olyan emlékművet is megnevezett, amelyet el kell távolítani Kijev utcáiról, illetve épületeket is kijelölt, amelyeket a jövőben a totalitarizmus korszakával kapcsolatos múzeummá kell átalakítani.

    Kijevben sokan szorgalmazzák, hogy nevezzenek át több olyan helyet a fővárosban, amelynek jelenlegi neve Oroszországhoz vagy Belaruszhoz kötődik. A kijevi metró által indított internetes szavazáson az emberek támogatták, hogy a Minszk nevű megállót Varsóra, a fehéroroszországi Breszt városra utaló Beresztejszka megállót pedig Bucsára nevezzék át, sőt azt is megszavazták, hogy a Lev Tolsztoj orosz író nevét viselő állomást inkább Vaszil Sztusz ukrán költőről nevezzék el – írja az MTI.

  • Kuli Orsolya

    Mitch McConnell, a szenátusi kisebbség vezetője és a republikánus szenátorok egy csoportja találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy előre be nem jelentett kijevi úton – írja az Independent.

    A találkozón a képek szerint John Barrasso, Susan Collins és John Cornyn republikánus szenátorok vettek részt. Azt azonban nem tudni, hogy a találkozó szombaton történt-e, vagy a delegáció még mindig Ukrajnában tartózkodik.

    Az ukrán elnök szerint a látogatás egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa és az amerikai nép támogatja Ukrajnát. 

    Köszönjük, hogy vezető szerepet vállalt nemcsak a hazánkért, hanem a demokratikus értékekért és szabadságjogokért is folytatott harcban. Nagyon nagyra értékeljük

    – fogalmazott Volodimir Zelenszkij. 

  • Kuli Orsolya

    Törökország felajánlotta, hogy a tengeren keresztül evakuálási küldetést hajt végre a mariupoli Azovsztál-acélműben rekedt sérült ukrán harcosok számára. Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője, Ibrahim Kalin a Reutersnek elmondta, hogy Erdoğan és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két héttel ezelőtt tárgyalt a tervről, és az továbbra is „terítéken van”.

    A terv azzal járna, hogy a harcosokat a szárazföldön keresztül Bergyanszkba viszik, ahol egy török hajó a Fekete-tenger túlsó partján lévő Isztambulba vinné őket.

    Valójában a hajónk készen áll arra, hogy Törökországba hozza a sérült katonákat és civileket

    – tette hozzá.

  • Kuli Orsolya

    Átlagosan 31 százalékkal nőtt az autóalkatrészek ára Oroszországban a háború kezdete óta. Egyes alkatrészekből ugyan már a járvány alatt is hiány volt, a szankciók azonban tovább súlyosbították a helyzetet – írja a Kommerszant üzleti napilapra hivatkozva az Azonnali.

    Az egyik legnagyobb orosz kereskedőcég, az Avilon vezérigazgató-helyettese szerint már csak két–négy hónapnyi munkához elegendő alkatrészük lehet raktáron.

    A lap által idézett Tinkoff Biztosító adatai szerint a Ford alkatrészei drágultak a legnagyobb mértékben, átlagosan 83 százalékkal, utána következnek a Subaru, a Mercedes–Benz és a BMW alkatrészei, amelyek ára körülbelül 40 százalékkal növekedett.

  • Kuli Orsolya

    Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jelenleg nem lenne sok értelme a tárgyalásnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Boris Johnson a Daily Mailnek adott interjúban kijelentette: az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban.

    A brit fegyverszállításokra utalva úgy fogalmazott, hogy „ha a szomszédot fegyveres rabló támadja meg, az ember adhat a szomszédjának fegyvert, hogy azzal megvédhesse magát. Ez nem azt jelenti, hogy személyesen vesszük fel a harcot a betörővel”.

    Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy Putyin „katasztrofálisan elszámolta magát” az Ukrajna ellen indított invázióval. Hozzátette: ha az orosz elnök úgy gondolta, hogy ezzel elérheti a NATO kisebb mértékű jelenlétét Oroszország környezetében, ez az elképzelése valószínűleg száz százalékig tévesnek bizonyul.

  • Kuli Orsolya

    Annalena Baerbock német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy több tíz millió ember éhezhet az ukrajnai háború miatt. Ukrajna jelentős mértékben hozzájárul a világ élelmiszerkészleteihez, jelentős mennyiségű étolajat, kukoricát és búzát exportál. De ezek a készletek jelenleg csapdába estek a háború miatt – írja a Sky News.

    A G7-ek németországi csúcstalálkozója után a német külügyminiszter elmondta, hogy a következő néhány hónapban 50 millió ember fog éhezni, különösen az afrikai és a közel-keleti országokban.

    A G7-ek külügyminisztereinek csoportnyilatkozata szerint „Oroszország háborúja a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb élelmiszer- és energiaválságát idézte elő, amely jelenleg a világ legsebezhetőbbjeit fenyegeti”. Hozzátették, eltökélt szándékuk, hogy megőrizzék a globális élelmezésbiztonságot.

    Melanie Joy, Kanada külügyminisztere közölte, kész hajókat küldeni az európai kikötőkbe, hogy elszállítsák a gabonát, ha Ukrajna készletei felszabadulnak. 

  • Horváth Tibor

    A G7-országok soha nem fogják elismerni az Oroszország által annak ukrajnai háborúja révén, erővel megváltoztatni akart határokat – jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában.

    A külügyminiszterek, akik Wangelsben tanácskoztak, leszögezték, hogy „folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadieszközökkel mindaddig, amíg szükséges”.

    Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Ukrajna és annak részeként a Krím szuverenitását és területi egységét

    – hangsúlyozták.

    Baerbock: Ukrajna egy szuverén ország

    A csoport soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock hozzátette, hogy a határkérdésekről csak maga Ukrajna dönthet, mivel a saját területéről van szó.

    A miniszterek megismételték Moszkvának szóló követelésüket:

    Vessen véget a háborúnak, amelyet Ukrajna nem provokált ki, valamint annak a szörnyű szenvedésnek és emberéletben eső kárnak, amelyet előidéz!

  • Horváth Tibor

    Egy ukrán honvédő, aki a mariupoli Azovsztál-üzemben rekedt, leírta, milyen szörnyű körülmények között vannak ott a sebesültek. Az ukrán televízióban az üzem belsejéből bejelentkezve az ismeretlen férfi elmondta, hogy még 600 sebesült van a kiterjedt komplexumban – írja a CNN.

    A körülmények egyszerűen borzalmasak. Ma a kórházban voltam, ami nem más, mint egy hatalmas tornaterem, iskola és több tucat emeletes ágy. A harcosok egyszerűen végtagok, karok, lábak nélkül fekszenek. Nagy számban halnak meg, mert nem tudunk orvosi ellátást biztosítani. Egyszerűen nincsenek gyógyszerek. Akiknek súlyos sebeik vannak, szinte lehetetlen megmenteni

    – mondta az ukrán harcos, aki a kórházi kórteremben uralkodó szagot undorítónak nevezte. Szemtanúja volt annak, hogy a műtőben a medikusok érzéstelenítés nélkül operáltak. A férfi nem biztos benne, hogy minden civilt evakuáltak már a hatalmas komplexumból.

    Szombaton még nem volt hír arról, hogyan haladnak a tárgyalások a súlyosan sebesültek evakuálásáról az Azovsztálból. Pénteken este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy „jelenleg nagyon nehéz tárgyalások folynak az evakuálási misszió következő szakaszáról”.

  • - kof -

    Ahogy Jaroszlav Amoszov, az MMA-harcos végigsétál a szülővárosát, Irpinyt körülvevő utcákon, amely az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 20 kilométerre nyugatra fekszik, vannak röpke pillanatok, amikor úgy tűnik, hogy ez egy átlagos májusi nap.

    Sok ukrán számára azonban az ilyen pillanatok ritkák, mióta Oroszország február 24-én megkezdte invázióját, és Amoszovot minden egyes lépésnél emlékeztetik arra a pusztításra, amelyet Vlagyimir Putyin háborúja hozott hazájára − írta meg a CNN. 

    Nehéz ránézni erre a városra, ami nemrég még tele volt élettel és szépséggel. Az emberek boldogok voltak itt. Ez a város most lángokban áll, és borzalmas ránézni. Nem igazán lehet a városban autózni, mert az utakat fák borítják, egyes helyeken házak darabjai vannak. Csak a pusztulást látod

    − mondta el Amoszov.

    A férfi generációjának egyik legjobb harcosának számít, és 26–0-ás mérlegével jelenleg a leghosszabb veretlenségi szériát tartja az MMA-ban. Május 13-án kellett volna megvédenie váltósúlyú világbajnoki címét a londoni Wembley Arénában, mielőtt Oroszország ukrajnai inváziója miatt visszalépett volna.

  • ENTÉ

    Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Finnországot nem fenyegeti Oroszország biztonsági fenyegetése – az orosz állami tulajdonú RIA híradása szerint. A RIA a Kremlre is hivatkozik. Mint ismert, Putyin figyelmeztette a finn elnököt, hogy hiba volt a NATO-csatlakozás. 

    Sauli Niinistö finn elnök maga közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel országa NATO-csatlakozási tervét. A közlemény szerint Niinistö az orosz elnökkel folytatott beszélgetésekor elmondta, hogy Moszkva 2021 végén megfogalmazott követelése, melynek célja az egyes országok NATO-csatlakozásának megakadályozása, valamint a február 24-én megindított ukrajnai invázió alapjaiban változtatta meg Finnország biztonsági környezetét. 

  • ENTÉ

    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat „totális hibrid háborút” hirdetett Oroszország ellen, aminek a végét szinte lehetetlen megjósolni. Hangsúlyozta, mindenki érezni fogja ennek a háborúnak a következményeit. A Reuters beszámolója alapján a külügyér – utalva az EU-s szankciókra – kiemelte: a Nyugat erőfeszítései Oroszország elszigetelésére kudarcra vannak ítélve. 

  • Balázsi Levente

    Sauli Niinistö finn elnök maga közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel országa NATO-csatlakozási tervét – írja a Sky News.

    A közlemény szerint Niinistö az orosz elnökkel folytatott beszélgetésekor elmondta, hogy Moszkva 2021 végén megfogalmazott követelése, melynek célja az egyes országok NATO-csatlakozásának megakadályozása, valamint a február 24-én megindított ukrajnai invázió alapjaiban változtatta meg Finnország biztonsági környezetét. 

    A finn elnök közleménye szerint a két fél közötti beszélgetés közvetlen volt, és különösebbb nehézségek nélkül zajlott le. A feszültségek elkerülését mindketten fontosnak tartották. 

  • Borsi Gergely

    Olaf Scholz német kancellár nem észlel semmilyen változást Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállásában az Ukrajna ellen indított háborúhoz, amely szerinte „esztelen”, és „az egész világnak árt”.

    Állítását arra alapozta, hogy pénteken több mint egy órán át telefonon tárgyalt Putyinnal.

    A kancellár szerint egyértelmű, hogy Oroszország az elmúlt 11 hétben nem érte el semmilyen deklarált célját, amelyek egyike volt, hogy Ukrajnából az Oroszország és a terjeszkedő NATO közötti ütközőövezetet csináljon. Sőt szerinte a háború új életet lehelt a nyugati védelmi szövetségbe.

    A NATO nem visszahúzódott, hanem megerősítette erőit a keleti szárnyán, és a szövetség még erősebb lesz, miután Finnország és Svédország csatlakozik hozzá

    – jelentette ki Scholz.

  • - kof -

    Ukrajnában bejegyeztek egy törvénytervezetet néhány ukrajnai jogszabály módosításáról. Ennek célja, hogy megtisztítsa a hatalmat az ukránellenes politikai pártok alapítóitól és tagjaitól − írta meg a Kárpáthír.

    Az Ukrán Legfelső Tanács által kidolgozott törvényjavaslat megtiltja az oroszbarát pártok képviselőinek bármilyen pozícióba való megválasztását − számolt be róla a parlament sajtószolgálata. A 7318. számú jogszabály szándéka a nemzetbiztonság, az ukrán állam szuverenitásának és területi integritásának védelme.

  • - kof -

    A Vörös Hadsereg dicsőségét hirdető, a szovjet korszakból származó és heves viták tárgyát képező monumentális rigai emlékű lebontásáról határozott pénteki ülésén a városi tanács − írta meg az MTI. 

    A lett főváros önkormányzata egyben utasította a helyi műemlékeket gondozó hivatalt, hogy szervezze meg a 79 méter magas obeliszk elbontását.

    A bontás nem lesz olcsó, mert a gigantikus emlékművet vasbetonból emelték, és az több óriási bronzszobrot is magában foglal − mondta a városi tanács vitájában Martins Stakis rigai polgármester.

  • - kof -

    Az oroszok által a dél-ukrajnai Herszon városában létesített katonai-polgári adminisztráció bejelentette, hogy kéri Oroszországtól a régió felvételét az Orosz Föderációba − áll a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.

    Hozzáteszik, hogy Oroszország eredeti inváziós tervének „valószínűleg központi része” volt, hogy „manipulált népszavazásokkal” csatoljon ukrán területeket az országhoz. 

    A honvédelmi minisztérium szerint azonban az a tény, hogy Oroszországnak csak Herszonban sikerült oroszbarát helyi vezetést létrehoznia, azt mutatja, hogy politikai céljait tekintve nem tud előrelépni.

  • - kof -

    Az ukrán védelmi minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége azt állítja, hogy az Ukrajnából ellopott gabona már a Földközi-tengeren hajózik. A szállítmányok legvalószínűbb úti célja Szíria lehet − írta meg a Kárpáthír.

    A jelentések szerint a harkivi régióban található Volohiv Jar faluban kollaboránsok segítenek a megszállóknak a gabonát kirakodni a hangárokból, és gabonaszállító teherautók tartanak az orosz határhoz. Szintén 1500 tonna gabonát vittek el gabonaszállító teherautókkal a herszoni régió Malaja Lepetika városából a megszállt Krím félszigetre − áll a közleményben. 

  • - kof -

    Eddig negyven embert vádoltak meg, és 11 ezer ügyben zajlik nyomozás háborús bűnök miatt Ukrajnában − közölte Irina Venegyiktova ukrán legfőbb ügyész.

    Bízom benne, hogy a közeljövőben további ügyeket adnak át a bíróságoknak, és az elkövetők megjelennek a bíróság előtt. Gondoskodunk arról, hogy végigvigyük ezeket az ügyeket

    − írta a legfőbb ügyész a Twitteren. 

  • Balázsi Levente

    Melanie Joly kanadai külügyminiszter bízik abban, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb csatlakozik a NATO-hoz – írja a Sky News.

    A tárcavezető ugyanakkor kijelentette: fontos, hogy a kérdésben konszenzus legyen, miután Törökország megakadályozhatja a két észak-európai állam csatlakozást a katonai szervezethez.

    Melanie Joly szerint a jelenlegi körülmények között azért is alapvető fontosságú a csatlakozás, mert Finnország és Svédország biztonsági garanciát keres. 

  • - kof -

    A háború elől elmenekült emberek lakásait foglalják el az orosz megszállók Melitopolban. Az ukrán hatóságok olyan esetekről is tudnak, amikor orosz katonák nekik tetsző autókat foglaltak le önkényesen – közölte a Zaporizzsjai Megyei Katonai Közigazgatás.

    A közlemény szerint az orosz fegyveresek feltörik a melitopoli lakosok hátrahagyott lakásait és garázsait. Tetteiket a „partizánok és szabotőrök felkutatásával” magyarázzák − írta meg az MTI. 

    A katonai adminisztráció ugyanakkor megjegyezte, hogy Melitopolból még mindig sok civil próbál elmenekülni. Viszont az ellenőrző pontoknál az evakuációs konvojokat az oroszok napokat váratják, annak ellenére, hogy az autókban gyerekek, idősek és nők ülnek.

  • Balázsi Levente

    Moszkva megteszi a megfelelő óvintézkedéseket, ha a NATO nukleáris erőket és infrastruktúrát telepít az orosz határ közelébe – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes.

    Szükséges lesz reagálni a megfelelő óvintézkedések megtételével, amelyek biztosítanák az elrettentés életképességét

    – idézte a Reuters az Interfax orosz hírügynökség alapján a külügyminiszter-helyettest.

    A politikus elmondta, hogy Moszkvának nincsenek ellenséges szándékai Finnországgal és Svédországgal szemben, és a a két ország NATO-csatlakozásának. „valódi” okát sem látja. 

  • Balázsi Levente

    Az oroszok visszaszorításával a harkivi emberek elkezdtek visszatérni az otthonaikba – írja a BBC a kelet-ukrajnai város kormányzójának közlése alapján.

    Oleh Szinyehubov ugyanakkor leszögezte, hogy a városban továbbra is veszélyes a helyzet, így az az embereknek érdemes mérlegelni a biztonságukat, mielőtt visszatérnének.

    Hozzátette, hogy az orosz csapatok erősen elaknázták a térséget. Szinyehubov azt is elmondta, hogy az orosz csapatok nem támadták meg a várost, hanem a térség más közösségeit vették célba.

    Arra kérek mindenkit, hogy megfelelően reagáljon a riasztásokra, és ne tartózkodjon feleslegesen az utcán

    – fogalmazott a kormányzó. 

  • Balázsi Levente

    Összesen 272 menekülőnek segítettek pénteken a budapesti BOK Sportcsarnokban működő humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-vel.

    A tájékoztatás szerint az éjszakát 118 ember ember töltötte a létesítményben. Mint írják, a mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

    Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosítanak számukra.

  • - kof -

    Több mint 700 ezer ukrán menekültet regisztráltak eddig Németországban − jelentette a Welt am Sonntag című lap belügyminisztériumi adatokra hivatkozva.

    A menekültek 40 százaléka gyerek, a felnőtteknek pedig a 80 százaléka nő.