Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin a Pjotr Mandrik nevét viselő moszkvai Központi Katonai Klinikai Kórházat kereste fel Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az államfő rendszeres tájékoztatást kap a sebesült katonák helyzetéről, és most a napirendje lehetővé tette, hogy személyesen is felkeresse őket.
Putyin az orosz Államtanács elnökségi ülésén azt hangoztatta, hogy az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” minden résztvevője „hős”, és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzájuk. Felhívta a figyelmet a katonák orvosi ellátására, valamint a sebesültek és az elesettek hozzátartozóinak a szociális támogatására.
Közölte, hogy emelik a harcok részvevőinek illetményét, emellett bejelentette, hogy Oroszországban június 1-től 10 százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért. Úgy vélekedett, hogy az infláció idén éves szinten nem haladja meg a 15 százalékot – írja az MTI.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Az elmúlt 24 órában 95 külföldi és ukrán állampolgár fordult a forródróthoz azzal a kéréssel, hogy evakuálják őket Oroszországba, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokba, valamint Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területeire – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Mihail Mizsincev vezérezredes, az Oroszországi Föderáció Nemzeti Védelmi Irányító Központjának vezetője jelentette be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 19 ezer embert evakuáltak Oroszországba Donbász és Ukrajna veszélyes területeiről.
Az orosz erők előrenyomulnak a Donbász luhanszki részén, és a tartományban sok helyen rossz a helyzet – írja a Guardian.
A harcok elérték a régióban a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Szeverodonyeck „peremvidékét”, amelynek a háború előtt 100 ezer lakosa volt.
Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója érzelmesen reagált néhány európai ország azon kijelentésére, miszerint Ukrajnának meg kellene osztania területeit Oroszországgal.
Rettenetesen dühös vagyok, amikor ezekre a javaslatokra gondolok. Nálunk vér folyik, és gyerekek halnak meg. Menjetek a fenébe azzal, hogy kereskedjünk Ukrajna területeivel. Ez sohasem történik meg
– idézi Aresztovicsot az UNIAN.
Az oroszok olyan sok harckocsit vesztettek a háborúban, hogy már a hatvanéves T–62-es harckocsikat is be kell vetniük – közölte az ukrán hadsereg.
Ezt az információt erősítette meg egy felvétel szerdán, amely Melitopol környékén készült, és amelyben egy tehervonaton több T–62-es harckocsi is látható.
Footage apparently showing Russian T-62 tanks that have been pulled from storage.
— Jimmy (@JimmySecUK) May 25, 2022
This seems to confirm a Ukrainian government report that Russia has been forced to return these ancient vehicles to active service in an attempt to replace huge tank losses.pic.twitter.com/TEN6aapdn5
Ugyanezekről a harckocsikról a melitopoli vasútállomáson is készült több fotó:
#Ukraine: Ancient Russian T-62M and T-62MV tanks are already in Russian-controlled Melitopol, #Zaporizhzhia Oblast.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) May 25, 2022
We will monitor where they are used and the first time that they are lost or destroyed. pic.twitter.com/TujAvft6TI
A T–62-es harckocsik gyártását 1961-ben kezdték meg a Szovjetunióban. A rendszerváltás után Oroszország több mint 2000 darabot örökölt meg belőlük. 2000-ben azonban azok közül már csak 191 darab volt szolgálatban, a maradék 1929 már a raktárakban pihent.
Használatukat az orosz hadsereg 2013-ra teljesen beszüntette.
Nem sokkal később, a szíriai polgárháború idején azonban ismét aktiválták ezeket a harckocsikat, és a szíriai hadseregnek küldtek belőle sokat. Most pedig úgy fest, hogy az ukrajnai háborúban már annyira kifogytak a harckocsikból, hogy ezekkel a járművekkel próbálják pótolni a veszteségeiket.
Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin a Pjotr Mandrik nevét viselő moszkvai Központi Katonai Klinikai Kórházat kereste fel Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az államfő rendszeres tájékoztatást kap a sebesült katonák helyzetéről, és most a napirendje lehetővé tette, hogy személyesen is felkeresse őket.
Putyin az orosz Államtanács elnökségi ülésén azt hangoztatta, hogy az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” minden résztvevője „hős”, és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzájuk. Felhívta a figyelmet a katonák orvosi ellátására, valamint a sebesültek és az elesettek hozzátartozóinak a szociális támogatására.
Közölte, hogy emelik a harcok részvevőinek illetményét, emellett bejelentette, hogy Oroszországban június 1-től 10 százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért. Úgy vélekedett, hogy az infláció idén éves szinten nem haladja meg a 15 százalékot – írja az MTI.
Az orosz Állami Dumában nemrég terjesztették elő azt a javaslatot, amely szerint fegyveres konfliktus vagy ellenségeskedés esetén hazaárulásnak minősülhet az ellenség oldalára való átállás – írja a Ria Novosztyi.
A javaslat szerint azok, akik úgy döntenének, hogy nem Oroszország oldalán szeretnének harcolni, 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, vagy 500 ezer rubel (körülbelül 3 millió forint) pénzbírság kifizetésére lesznek kötelesek.
A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel a véleményük szerint ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.
Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az Unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az Unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.
A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom „túlságosan széles körű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.
Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését
– hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.
Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. „Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki. Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése.
Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre
– hívta fel a figyelmet.
Újra támadásra készülnek Ukrajna északi részén az ukrán védők – számolt be a The Washington Post ukrán katonákra hivatkozva.
A beszámolók szerint orosz megszállók folyamatos ágyúzás alatt tartják a csernyihivi és szumi régiók határhoz közeli területeit. Szergej Homenko, a határőregység egy tagja azt mondta, a határt teljesen aláaknázták. Az erdőkben élő katonáknak pedig nemcsak az állandó ágyúzással, hanem a mostoha körülményekkel is meg kell birkózniuk.
Az oroszok által megszállt mariupoli kikötő egyik ukrán tisztviselője azt mondta, hogy a következő napokban indul el az első hajó, amely az orosz erők elfoglalása óta elhagyja a várost.
A tisztviselő elmondta, hogy a hajó mintegy 3000 tonna fémet visz az oroszországi Rosztov-na-Donba.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte: Mariupol kikötője rendben működik – írja a Guardian.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán azt mondta: „bízik” abban, hogy jövő hét hétfőre, a következő uniós államfői csúcstalálkozó kezdetére megoldják az olajembargó kérdését.
Úgy fogalmazott: a probléma megoldása érdekében még „rengeteget kell beszélniük egymással” a feleknek, de bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni a megegyezést.
Keményen dolgozunk azon, hogy továbbra is egységesek maradjunk
– hangsúlyozta.
Találkozott egymással Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.
A találkozón Schallenberg kijelentette: Ausztria támogatja Ukrajnát az EU-tagjelölt státusza felé vezető úton, valamint az Oroszország elleni szankciók fokozásával is egyetért.
Hálás köszönet Ausztriának, amiért kiállt Ukrajna mellett, és egészségügyi ellátást nyújtott a háború áldozatainak
– írta Twitteren Kuleba.
Met with my Austrian counterpart and friend @a_schallenberg. We discussed Austria’s support on our path to EU candidate status and ways to step up sanctions pressure on Russia. Grateful to Austria for standing by Ukraine, and for providing medical treatment to victims of war. pic.twitter.com/m1lwdm9Eha
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 25, 2022
Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petro Andruscsenko szerint Oroszország elkezdte Mariupol de facto annektálását.
A tanácsadó azt mondta, május 25-étől a mariupoli lakosok az úgynevezett Donyecki Népköztársaság állampolgársága nélkül is kaphatnak orosz állampolgárságot.
Andruscsenko kiemelte: eddig csak akkor kaphattak a megszállt területek lakosai gyorsított orosz állampolgárságot, ha rendelkeztek a Donyecki Népköztársaság személyi igazolványával. Azonban szerdától minden, a donyecki régióban bejegyzett állampolgár gyorsított eljárással kaphat orosz állampolgárságot – írta az UNIAN.
Károly herceg Romániába utazott, hogy kifejezze szolidaritását az ukrán menekültek és a segélyszervezetek iránt.
A herceg egy Bukarest melletti kongresszusi központban tesz látogatást, ahol ételt és ruhákat oszt szét – számolt be a Sky News.
Románia Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója óta csaknem egymillió Ukrajnából menekült embert fogadott be. Az országba még mindig több ezren érkeznek naponta.
Igor Dodon volt moldovai elnök, aki oroszbarát álláspontjáról és Putyin támogatásáról ismert, most akár húsz év börtönt is kaphat – számolt be Valerij Nagacsevszkij volt orosz parlamenti képviselő.
Tekintettel arra, hogy Dodont a moldovai büntető törvénykönyv négy cikkének megsértésével gyanúsítják, meg kell határozni, hogy ezek közül melyik rendelkezik a legszigorúbb büntetéssel. Ez valószínűleg a hazaárulás lesz. Ha nyomozást folytatnak, ennek értelmében vádat emelnek ellene. Ha az ügy bíróság elé kerül, és a bíróság egyetért az ügyész érveivel, Dodont 12-20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélik
– mondta.
A moldovai média szerint a köztársaság korrupcióellenes ügyészsége Dodon és vejének harmincnapos letartóztatását kéri a bíróságtól – írta az UNIAN.
Június végéig meghosszabbította szerdán az ukrajnai menekülthullám egyszerűbb és hatékonyabb kezelésére márciusban kihirdetett szükségállapotot a cseh kormány – közölték a kormány honlapján a kabinet szerdai ülése idején.
Petr Fiala koalíciós kormányának kérését a rendkívüli intézkedés újabb meghosszabbítására már a múlt héten jóváhagyta a képviselőház. Előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül a cseh kormány csak harminc napra hirdethet szükségállapotot. Ha ezt a parlament nem hagyja utólag jóvá, az intézkedés érvényét veszti. A szükségállapot minden meghosszabbításához azonban már előzetes képviselőházi jóváhagyás kell.
A kormány azt reméli, hogy június végéig sikerül a parlamentben elfogadtatnia mindazokat a szükséges törvénymódosításokat, amelyekre az ukrajnai menekültek miatt van szükség. A mostani szükségállapot a cseh lakosokat semmi módon nem érinti – írta az MTI.
Vlagyimir Putyinnak több súlyos betegsége van, a rákkal is küzd, de „abban nem lehet reménykedni, hogy holnap meghal.” – Ezt mondta Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott nagyinterjúban.
Budanov szerint biztos értesüléseik vannak arról, hogy Vlagyimir Putyin súlyos beteg, de ez nem azt jelenti, hogy hamarosan meghal.
Legalább néhány éve még hátravan. Ha tetszik, ha nem, ez így van
– mondta Budanov, hozzátéve azt is, hogy mindemellett a betegség meglátszik Putyin vezetői, döntéshozatali képességein.
Azt hitte, hogy három napon belül elfoglalja az egész országot, és orosz zászlót húznak fel a kijevi városháza épületén is.
– példálózott a hírszerzés vezetője.
Kirilo Budanov ebben az interjúban azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin csak nagyon kevés emberrel, egy szűk kör tagjaival találkozik a háború kezdete óta személyesen, a többiektől igyekszik távol maradni. Mindeközben az aktuális hadi helyzetről csak „korlátozott” mértékben értesül, mivel az összes orosz tisztviselő igyekszik eltitkolni a saját kudarcait.
Arra a kérdésre, hogy Putyin a betegsége miatt kijelölt-e utódot, Budanov azt mondta: „Ez egy nagyon érdekes kérdés. Néhányszor már volt példa arra, hogy elgondolkodott ezen, és elméletben kijelölt egy-egy személyt. Több ilyen ember is volt már.”
Most azonban – a mániákus viselkedését látva – valószínűleg az a helyzet, hogy túlságosan fél ahhoz, hogy kijelöljön egy utódot, mivel attól tart, hogy az a személy még idő előtt megpróbálhatná kiszorítani őt a hatalomból. Ezért most mindenkitől távolságot tart, és úgy tesz, mintha örökké uralkodna
– fogalmazott Budanov, hozzátéve: a 20–21. század diktátorai is rendszerint ugyanígy haltak meg.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője megismételte azt a korábbi állítását is, miszerint Vlagyimir Putyint a háború kezdete után meg akarták gyilkoltatni a kaukázusi régió képviselői.
Ez a kísérlet teljes kudarc volt, de megtörtént
– mondta, kiegészítve ezt azzal, hogy az erre vonatkozó információkat az orosz kormány titkosította.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sok milliárd forint bevételt jelentene a következő években.
Ehhez alapvető fontosságú lenne a határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből
– hívta fel a figyelmet az érdekképviselet.
Mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő két-három évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. Ezért a piacért a környező országok között most komoly verseny indul, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban.
A szövetség számítása szerint Magyarországnak lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi ötmillió tonna ukrán gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek – pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában – évi sok milliárd forintos bevételt generálna – írja az MTI.
Két állítólagos belorusz Wagner-csoport-harcost vádoltak meg civilek meggyilkolásával Kijev közelében, így ők az első nemzetközi zsoldosok, akiket háborús bűnökkel vádolnak Ukrajnában.
Az ukrán ügyészek kedden késő este nyilvánosságra hozták annak a nyolc férfinak a nevét és fényképét, akiket állítólagos háborús bűncselekmények – köztük gyilkosság és kínzás – miatt köröznek Motyizsin faluban. Többükről úgy vélik, hogy Szíriában harcolt.
Állításuk szerint öten orosz katonák, egy orosz zsoldos a Wagner-csoport tagja, kettő pedig belorusz zsoldos. A 2014-ben a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatására alapított Wagnert állítólag Jevgenyij Prigozsin, egy nagyhatalmú üzletember finanszírozza, aki szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal, és akit nyugati szankciókkal sújtottak.
Oroszország a háború kezdete óta fizetett harcosokkal erősíti erőit, Szíriából, Líbiából és máshonnan származó zsoldosokkal – köztük a Wagner-csoport harcosaival, akiket bevetett az ukrajnai Donbász régióban folytatott offenzívájában – írja a Guardian.
Oroszország továbbra is teljesíti külső államadóssági kötelezettségeit, annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyminisztérium elutasította adósságszolgálati engedélyének meghosszabbítását. A kifizetések rubelben történnek majd – közölte szerdán az orosz pénzügyminisztérium.
A tárca megerősítette: felelős hitelfelvevő, kész továbbra is az adósságszolgálatra és visszafizetni valamennyi adósságkötelezettségét. Hozzátette: mivel az engedély meghosszabbításának amerikai elutasítása lehetetlenné teszi a külső államadósság további, amerikai dollárban történő kiszolgálását, a kifizetések az Oroszországi Föderáció pénznemében történnek, azzal a lehetőséggel, hogy a Nemzeti Elszámolóház utólag átváltja őket a kötelezettség eredeti pénznemére – írja az MTI.
A minisztérium szerint az engedély megújításának megtagadása sérti a külföldi befektetők jogait, és aláássa a nyugati pénzügyi infrastruktúrába vetett bizalmat.
Most rendelkezésre áll a pénz, és a fizetési hajlandóság is megvan. Az oroszok életminőségén nem fog megmutatkozni ez a helyzet, amelyet egy nem baráti ország mesterségesen hozott létre
– mondta Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.
Oroszország a háború kezdete óta felhasználta precíziós rakétáinak több mint hatvan százalékát – közölte az ukrán katonai hírszerzés.
Tisztviselőjük, Vadim Skibitszki egy rádióműsorban azt mondta, hogy az orosz hadseregben elő van írva, hogy bizonyos egységeknél hány ilyen fegyvernek kell állandóan készenlétben lennie, és egyes fegyvertípusokból – például az Iszkander rakétákból – már annyit ellőttek, hogy nem tudnak többet felhasználni.
Hozzátette, hogy az oroszok mindeközben azért nem tudják pótolni a készleteiket, mert nagymértékben támaszkodnak a külföldről származó alkatrészekre is, amelyekhez viszont a szankciók miatt a háború kezdete óta nem jutnak hozzá.
Ezért az oroszok most arra kényszerültek, hogy taktikát váltsanak: ezáltal az utóbbi időben egy-egy célpontra több rakétát lőnek ki – kettő-négy helyett például akár nyolc-tizenkét darabot is –, azok viszont már nem precíziós rakéták, vagyis kisebb pontossággal találják el a célpontot – mondta Vadim Skibitszki.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország zsarolni próbálja a világot azzal, hogy a szankciók feloldásáért cserébe kész feloldani a fekete-tengeri kikötők blokádját.
Kuleba Twitteren azt írta, hogy aki fontolgatja, hogy elfogadja Oroszország ajánlatát, az először látogassa meg a megölt ukrán gyerekek sírját, és beszéljen a szüleikkel.
Russia now blackmails the world by demanding to lift sanctions in exchange for them unblocking Ukraine’s food exports. Any foreign politician or official who may think of accepting this game should first visit the graves of killed Ukrainian children and talk to their parents.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 25, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nem adja fel országa földjeit az Oroszországgal folytatott háború befejezéséért cserébe.
A békemegállapodásról szóló tárgyalások addig nem folytatódhatnak, amíg Oroszország nem bizonyítja, hogy hajlandó visszavonni csapatait és felszerelését a február 24. előtti helyzetbe, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte az inváziót
– mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon tartott videóbeszédében. Az ukrán elnök szerint Oroszországnak előre jeleznie kell a visszavonulást, mielőtt a béketárgyalások folytatódnának – írja az Independent.
Ukrajnának minél több rakétarendszerre van szüksége, méghozzá minél előbb – ezt mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon.
Washingtonnak mielőbb teljesítenie kell az ígéretét, és el kell látnia minket rakétarendszerekkel, amint csak lehet
– mondta Dmitro Kuleba.
A külügyminiszter úgy érvelt: ha Ukrajna nem kap ezekből a fegyverekből, akkor nem tudják visszafoglalni Herszont és környékét, ahol szerinte sokan a felszabadításra várnak, és ahonnan az oroszok Ukrajna középső részét, valamint Odesszát is fenyegethetik. Ezenkívül a Donbászban is tovább romlik a helyzet, ahol már így is rommá lőttek, megsemmisítettek több falut az oroszok.
Dmitro Kuleba mindeközben azt is elismerte, hogy fegyverzet szempontjából sokkal jobb most Ukrajna helyzete, mint egy hónappal ezelőtt volt, és ebben nagy szerepe van az Egyesült Államoknak, amely fontos szervezőszerepet vitt ebben.
Ben Wallace brit védelmi miniszter felszólította Oroszországot: engedje meg Ukrajnának, hogy exportálja a gabonáját, és segítse azokat az országokat, ahol a gabonahiány éhínséget okozhat.
Oroszországnak helyesen kell cselekednie
– mondta Wallace újságíróknak Madridban, ahol találkozott kollégájával, Margarita Roblesszel.
A Guardian szerint elutasította azt az ötletet, hogy a gabona felszabadításáért cserébe feloldják az Oroszország elleni szankciókat, de helyeselte azokat a javaslatokat, hogy más fekete-tengeri országok kísérjék Ukrajna gabonaszállítmányait.
Az orosz parlament megszüntette a katonai szolgálat felső korhatárát – számolt be a Sky News.
Az Állami Duma alsóháza három olvasatban, egyetlen ülésen hagyta jóvá a törvényjavaslatot, nem sokkal utána pedig a Szövetségi Tanács is elfogadta. A törvényről már csak az orosz elnök, Vlagyimir Putyin aláírása hiányzik az életbelépéshez.
Ma különösen meg kell erősítenünk a fegyveres erőket és segítenünk kell a védelmi minisztériumot
– mondta Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke.
Az Európai Unió továbbra is reménykedik abban, hogy az Európai Tanács következő ülése előtt sikerül megállapodni az orosz olajjal szembeni szankciókról – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.
Továbbra is bízom abban, hogy meg tudjuk oldani a témát az Európai Tanács előtt
– nyilatkozta Michel az újságíróknak a svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: döntéseket hoznak az orosz hadigépezet megtörése érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a Kremlre a háború befejezésére ösztönözve – írta a Sky News.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely egyszerűsíti az orosz állampolgárság átadásának folyamatát az oroszok által megszállt ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régió lakosai számára.
A rendelet kiterjeszti azt a 2019 óta elérhető rendszert, amely az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban az oroszok által támogatott szakadárok által ellenőrzött területek lakói számára lehetővé teszi az orosz állampolgárság és útlevél megszerzését.
Ivanna Klimpus-Cincadze ukrán parlamenti képviselő szerint a rendelet a megszállást a terület elcsatolásává változtatja, és azzal vádolta az orosz erőket, hogy először elpusztítják, majd ellopják területeiket és népüket.
#Russia simplifies procedure 4obtaining its citizenship on occupied #Ukrainian lands. It turns occupation into annexation, 1st destroying, then stealing our territories &people. #RU must Bdefeated, otherwise the 🌎 will return 2Dark Ages, where tyrants ruled the fate of millions. pic.twitter.com/MMLiEZFpwu
— Ivanna Klympush (@IKlympush) May 25, 2022
Az ukrán fegyveres erők megosztott egy videót, amelyen egy úgynevezett kamikazedrón semlegesít egy orosz tankot, és váratlanul éri a rajta alkoholt fogyasztó orosz katonákat – számolt be az Independent.
Egy modern, erős robbanóanyaggal felszerelt kamikazedrón egyenesen a harckocsiba repült, helyrehozhatatlan károkat okozva az ellenségnek
– áll az ukrán különleges műveleti erők Facebook-bejegyzésében, amelyben megosztották a videót. Ez volt az első alkalom, hogy ukrán tisztviselők videót tettek közzé az Egyesült Államok által szállított drónokról akció közben.
Oroszország ukrajnai háborúja „hosszú távú negatív hatással” lesz a regionális biztonságra a Balti-tenger térségében – közölték szerdán a Balti-tenger partján fekvő országok külügyminiszterei, akik kilenc év után találkoztak először, immár Oroszország nélkül.
A regionális együttműködés egyik fórumának számító Balti-tengeri Tanács miniszteri találkozóit felfüggesztették, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai szakadárokat.
A hosszú szünet után tíz ország – Németország, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország – külügyminisztere találkozott kedden és szerdán a norvégiai Kristiansandban. Az eseményen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is jelen volt.
Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken: miután március 3-án felfüggesztették tagságát a tanácsban, május 17-én kilépett a szervezetből. Közös nyilatkozatukban a résztvevők azt írták:
Az orosz agresszió teljes mértékben összeegyeztethetetlen a balti-tengeri térség nemzetközi kapcsolatait irányító együttműködési modellel, hosszú távú negatív hatással van a térség biztonságára, és ellentétes a szabályokon alapuló nemzetközi renddel.
Szerintük az Oroszországhoz, illetve a tanács munkájában korábban megfigyelőként tevékenykedő Belaruszhoz fűződő viszony mindaddig nem állítható helyre, amíg újra lehetővé nem válik az együttműködés a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartása mellett.
A szervezet egyúttal támogatásáról biztosította Ukrajnát.