Elkezdődött Mariupol bekebelezése

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az elmúlt 24 órában 95 külföldi és ukrán állampolgár fordult a forródróthoz azzal a kéréssel, hogy evakuálják őket Oroszországba, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokba, valamint Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területeire – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Mihail Mizsincev vezérezredes, az Oroszországi Föderáció Nemzeti Védelmi Irányító Központjának vezetője jelentette be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 19 ezer embert evakuáltak Oroszországba Donbász és Ukrajna veszélyes területeiről.

Az orosz erők előrenyomulnak a Donbász luhanszki részén, és a tartományban sok helyen rossz a helyzet – írja a Guardian.

A harcok elérték a régióban a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Szeverodonyeck „peremvidékét”, amelynek a háború előtt 100 ezer lakosa volt.

Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója érzelmesen reagált néhány európai ország azon kijelentésére, miszerint Ukrajnának meg kellene osztania területeit Oroszországgal.

Rettenetesen dühös vagyok, amikor ezekre a javaslatokra gondolok. Nálunk vér folyik, és gyerekek halnak meg. Menjetek a fenébe azzal, hogy kereskedjünk Ukrajna területeivel. Ez sohasem történik meg

– idézi Aresztovicsot az UNIAN.

Az oroszok olyan sok harckocsit vesztettek a háborúban, hogy már a hatvanéves T–62-es harckocsikat is be kell vetniük – közölte az ukrán hadsereg.

Ezt az információt erősítette meg egy felvétel szerdán, amely Melitopol környékén készült, és amelyben egy tehervonaton több T–62-es harckocsi is látható. 

Ugyanezekről a harckocsikról a melitopoli vasútállomáson is készült több fotó:

A T–62-es harckocsik gyártását 1961-ben kezdték meg a Szovjetunióban. A rendszerváltás után Oroszország több mint 2000 darabot örökölt meg belőlük. 2000-ben azonban azok közül már csak 191 darab volt szolgálatban, a maradék 1929 már a raktárakban pihent.

Nem sokkal később, a szíriai polgárháború idején azonban ismét aktiválták ezeket a harckocsikat, és a szíriai hadseregnek küldtek belőle sokat. Most pedig úgy fest, hogy az ukrajnai háborúban már annyira kifogytak a harckocsikból, hogy ezekkel a járművekkel próbálják pótolni a veszteségeiket.

Az orosz Állami Dumában nemrég terjesztették elő azt a javaslatot, amely szerint fegyveres konfliktus vagy ellenségeskedés esetén hazaárulásnak minősülhet az ellenség oldalára való átállás – írja a Ria Novosztyi.

A javaslat szerint azok, akik úgy döntenének, hogy nem Oroszország oldalán szeretnének harcolni, 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, vagy 500 ezer rubel (körülbelül 3 millió forint) pénzbírság kifizetésére lesznek kötelesek.

A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel a véleményük szerint ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.

Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az Unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az Unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.

A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom „túlságosan széles körű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.

Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését

– hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.

Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. „Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki. Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése.

Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre

– hívta fel a figyelmet.

Újra támadásra készülnek Ukrajna északi részén az ukrán védők – számolt be a The Washington Post ukrán katonákra hivatkozva.

A beszámolók szerint orosz megszállók folyamatos ágyúzás alatt tartják a csernyihivi és szumi régiók határhoz közeli területeit. Szergej Homenko, a határőregység egy tagja azt mondta, a határt teljesen aláaknázták. Az erdőkben élő katonáknak pedig nemcsak az állandó ágyúzással, hanem a mostoha körülményekkel is meg kell birkózniuk.

Az oroszok által megszállt mariupoli kikötő egyik ukrán tisztviselője azt mondta, hogy a következő napokban indul el az első hajó, amely az orosz erők elfoglalása óta elhagyja a várost.

A tisztviselő elmondta, hogy a hajó mintegy 3000 tonna fémet visz az oroszországi Rosztov-na-Donba.

Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte: Mariupol kikötője rendben működik – írja a Guardian.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán azt mondta: „bízik” abban, hogy jövő hét hétfőre, a következő uniós államfői csúcstalálkozó kezdetére megoldják az olajembargó kérdését.

Úgy fogalmazott: a probléma megoldása érdekében még „rengeteget kell beszélniük egymással” a feleknek, de bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni a megegyezést.

Keményen dolgozunk azon, hogy továbbra is egységesek maradjunk

– hangsúlyozta. 

Károly herceg Romániába utazott, hogy kifejezze szolidaritását az ukrán menekültek és a segélyszervezetek iránt.

A herceg egy Bukarest melletti kongresszusi központban tesz látogatást, ahol ételt és ruhákat oszt szét – számolt be a Sky News.

Románia Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója óta csaknem egymillió Ukrajnából menekült embert fogadott be. Az országba még mindig több ezren érkeznek naponta. 

Igor Dodon volt moldovai elnök, aki oroszbarát álláspontjáról és Putyin támogatásáról ismert, most akár húsz év börtönt is kaphat – számolt be Valerij Nagacsevszkij volt orosz parlamenti képviselő.

Tekintettel arra, hogy Dodont a moldovai büntető törvénykönyv négy cikkének megsértésével gyanúsítják, meg kell határozni, hogy ezek közül melyik rendelkezik a legszigorúbb büntetéssel. Ez valószínűleg a hazaárulás lesz. Ha nyomozást folytatnak, ennek értelmében vádat emelnek ellene. Ha az ügy bíróság elé kerül, és a bíróság egyetért az ügyész érveivel, Dodont 12-20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélik

– mondta.

A moldovai média szerint a köztársaság korrupcióellenes ügyészsége Dodon és vejének harmincnapos letartóztatását kéri a bíróságtól – írta az UNIAN.

Június végéig meghosszabbította szerdán az ukrajnai menekülthullám egyszerűbb és hatékonyabb kezelésére márciusban kihirdetett szükségállapotot a cseh kormány – közölték a kormány honlapján a kabinet szerdai ülése idején.

Petr Fiala koalíciós kormányának kérését a rendkívüli intézkedés újabb meghosszabbítására már a múlt héten jóváhagyta a képviselőház. Előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül a cseh kormány csak harminc napra hirdethet szükségállapotot. Ha ezt a parlament nem hagyja utólag jóvá, az intézkedés érvényét veszti. A szükségállapot minden meghosszabbításához azonban már előzetes képviselőházi jóváhagyás kell.

A kormány azt reméli, hogy június végéig sikerül a parlamentben elfogadtatnia mindazokat a szükséges törvénymódosításokat, amelyekre az ukrajnai menekültek miatt van szükség. A mostani szükségállapot a cseh lakosokat semmi módon nem érinti – írta az MTI.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sok milliárd forint bevételt jelentene a következő években.

Ehhez alapvető fontosságú lenne a határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből

– hívta fel a figyelmet az érdekképviselet.

Mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő két-három évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. Ezért a piacért a környező országok között most komoly verseny indul, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban.

A szövetség számítása szerint Magyarországnak lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi ötmillió tonna ukrán gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek – pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában – évi sok milliárd forintos bevételt generálna – írja az MTI.

Két állítólagos belorusz Wagner-csoport-harcost vádoltak meg civilek meggyilkolásával Kijev közelében, így ők az első nemzetközi zsoldosok, akiket háborús bűnökkel vádolnak Ukrajnában.

Az ukrán ügyészek kedden késő este nyilvánosságra hozták annak a nyolc férfinak a nevét és fényképét, akiket állítólagos háborús bűncselekmények – köztük gyilkosság és kínzás – miatt köröznek Motyizsin faluban. Többükről úgy vélik, hogy Szíriában harcolt.

Állításuk szerint öten orosz katonák, egy orosz zsoldos a Wagner-csoport tagja, kettő pedig belorusz zsoldos. A 2014-ben a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatására alapított Wagnert állítólag Jevgenyij Prigozsin, egy nagyhatalmú üzletember finanszírozza, aki szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal, és akit nyugati szankciókkal sújtottak.

Oroszország a háború kezdete óta fizetett harcosokkal erősíti erőit, Szíriából, Líbiából és máshonnan származó zsoldosokkal – köztük a Wagner-csoport harcosaival, akiket bevetett az ukrajnai Donbász régióban folytatott offenzívájában – írja a Guardian.

Oroszország továbbra is teljesíti külső államadóssági kötelezettségeit, annak ellenére, hogy az amerikai pénzügyminisztérium elutasította adósságszolgálati engedélyének meghosszabbítását. A kifizetések rubelben történnek majd – közölte szerdán az orosz pénzügyminisztérium.

A tárca megerősítette: felelős hitelfelvevő, kész továbbra is az adósságszolgálatra és visszafizetni valamennyi adósságkötelezettségét. Hozzátette: mivel az engedély meghosszabbításának amerikai elutasítása lehetetlenné teszi a külső államadósság további, amerikai dollárban történő kiszolgálását, a kifizetések az Oroszországi Föderáció pénznemében történnek, azzal a lehetőséggel, hogy a Nemzeti Elszámolóház utólag átváltja őket a kötelezettség eredeti pénznemére – írja az MTI.

A minisztérium szerint az engedély megújításának megtagadása sérti a külföldi befektetők jogait, és aláássa a nyugati pénzügyi infrastruktúrába vetett bizalmat.

Most rendelkezésre áll a pénz, és a fizetési hajlandóság is megvan. Az oroszok életminőségén nem fog megmutatkozni ez a helyzet, amelyet egy nem baráti ország mesterségesen hozott létre

– mondta Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország zsarolni próbálja a világot azzal, hogy a szankciók feloldásáért cserébe kész feloldani a fekete-tengeri kikötők blokádját.

Kuleba Twitteren azt írta, hogy aki fontolgatja, hogy elfogadja Oroszország ajánlatát, az először látogassa meg a megölt ukrán gyerekek sírját, és beszéljen a szüleikkel.

Ben Wallace brit védelmi miniszter felszólította Oroszországot: engedje meg Ukrajnának, hogy exportálja a gabonáját, és segítse azokat az országokat, ahol a gabonahiány éhínséget okozhat.

Oroszországnak helyesen kell cselekednie

– mondta Wallace újságíróknak Madridban, ahol találkozott kollégájával, Margarita Roblesszel.

A Guardian szerint elutasította azt az ötletet, hogy a gabona felszabadításáért cserébe feloldják az Oroszország elleni szankciókat, de helyeselte azokat a javaslatokat, hogy más fekete-tengeri országok kísérjék Ukrajna gabonaszállítmányait.

Az Európai Unió továbbra is reménykedik abban, hogy az Európai Tanács következő ülése előtt sikerül megállapodni az orosz olajjal szembeni szankciókról – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Továbbra is bízom abban, hogy meg tudjuk oldani a témát az Európai Tanács előtt 

– nyilatkozta Michel az újságíróknak a svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: döntéseket hoznak az orosz hadigépezet megtörése érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a Kremlre a háború befejezésére ösztönözve – írta a Sky News.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely egyszerűsíti az orosz állampolgárság átadásának folyamatát az oroszok által megszállt ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régió lakosai számára.

A rendelet kiterjeszti azt a 2019 óta elérhető rendszert, amely az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban az oroszok által támogatott szakadárok által ellenőrzött területek lakói számára lehetővé teszi az orosz állampolgárság és útlevél megszerzését.

Ivanna Klimpus-Cincadze ukrán parlamenti képviselő szerint a rendelet a megszállást a terület elcsatolásává változtatja, és azzal vádolta az orosz erőket, hogy először elpusztítják, majd ellopják területeiket és népüket.

Oroszország ukrajnai háborúja „hosszú távú negatív hatással” lesz a regionális biztonságra a Balti-tenger térségében – közölték szerdán a Balti-tenger partján fekvő országok külügyminiszterei, akik kilenc év után találkoztak először, immár Oroszország nélkül.

A regionális együttműködés egyik fórumának számító Balti-tengeri Tanács miniszteri találkozóit felfüggesztették, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai szakadárokat.

A hosszú szünet után tíz ország – Németország, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország – külügyminisztere találkozott kedden és szerdán a norvégiai Kristiansandban. Az eseményen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is jelen volt.

Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken: miután március 3-án felfüggesztették tagságát a tanácsban, május 17-én kilépett a szervezetből. Közös nyilatkozatukban a résztvevők azt írták:

Az orosz agresszió teljes mértékben összeegyeztethetetlen a balti-tengeri térség nemzetközi kapcsolatait irányító együttműködési modellel, hosszú távú negatív hatással van a térség biztonságára, és ellentétes a szabályokon alapuló nemzetközi renddel.

Szerintük az Oroszországhoz, illetve a tanács munkájában korábban megfigyelőként tevékenykedő Belaruszhoz fűződő viszony mindaddig nem állítható helyre, amíg újra lehetővé nem válik az együttműködés a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartása mellett.

A szervezet egyúttal támogatásáról biztosította Ukrajnát.