Mihajlo Podoljak elmondta, mikor törhet ki a harmadik világháború

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Antony Blinken úgy nyilatkozott, hogy „teljesen biztos” abban, hogy Svédország és Finnország hamarosan a NATO tagja lesz − írta meg a New York Times. 

Joe Biden amerikai elnök, Magdalena Andersson, Svédország miniszterelnöke és Sauli Niinistö finn elnök a washingtoni Fehér Házban 2022. május 19-én megtartott találkozót követően. Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatta Svédország és Finnország NATO-csatlakozási törekvéseit

Fotó: Mandel Ngan / AFP

Pekka Haavisto finn külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Washingtonban arról beszélt, hogy több ország szeretne csatlakozni a NATO-hoz, mert látták, hogy Oroszország minden indok nélkül megtámadja szomszédait.

Nem alaptalanul aggódnak amiatt, hogy ők lesznek a következők

− mondta Blinken.

Az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt „szárnyának” szinódusa pénteken kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát – számoltak be ukrán híradások.

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten „Ne ölj!” parancsolatának megszegését, és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették – írta az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva az MTI.

Az elhúzódó ukrajnai háború súlyos biztonsági kockázatot jelent, emellett súlyos gazdasági következményekkel is jár – mondta a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója a közszolgálati televízió péntek esti műsorában.

Bakondi György a gazdasági kockázatok közül kiemelte a „több tekintetben is végiggondolatlan” európai embargókat, a búzaszállítások elmaradását, valamint a gazdasági kapcsolatok folyamatos leépülését.

Hangsúlyozta: a magyar kormány politikájának fő célja, hogy az ország távol maradjon a háborús konfliktustól, és ne a magyar emberek fizessék meg az árát mindannak, amit a háború vagy a szankciós politika előidéz.

Az oroszok megpróbálják helyreállítani az észak-ukrajnai megrongálódott vasútvonalakat, hogy fenntartsák az ellátási útvonalaikat – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. 

Különösen Harkiv régió ideiglenesen megszállt területein az oroszok 29 különálló szmolenszki vasúti brigád egységeit vonják be speciális gépekkel és berendezésekkel a vasúti infrastruktúra javítására

– olvasható a vezérkar pénteki Facebook-bejegyzésében. 

Az Oroszországból Harkiv régióba és a déli Izyumba vezető vasút az orosz offenzíva kulcsfontosságú utánpótlási vonala. 

Lukasenka fél megtámadni Ukrajnát, mert nem biztos a hadsereg felkészültségében − nyilatkozta Pavel Latusko belarusz ellenzéki képviselő, a koordinációs tanács elnökségi tagja.

Latusko úgy véli: ha Lukasenka nem adott parancsot a támadásra, amikor az orosz hadsereg megtámadta Ukrajna északi régióit, akkor valószínűleg most sem fogja megtenni − írja az ukrán Unian hírügynökség. 

A hadsereg rosszul ellátott, és nincs harci tapasztalata

− mondta el a képviselő.

Megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében, hogy Oroszország teljesíteni fogja az Ausztriába irányuló gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin felhívta Nehammer figyelmét arra, hogy az ukrán hatóságok szabotálják az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. Rámutatott, hogy Ukrajnának minél előbb aknamentesítenie kell kikötőit az ott rekedt külföldi hajók szabad távozása érdekében.

Az orosz elnök elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a világpiac mezőgazdasági termékekkel való ellátásában fellépett nehézségeiért. A Kreml szerint részletes magyarázatot adott az élelmezési válság valódi okairól, amelyek egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió oroszellenes szankciói miatt keletkeztek – írja az MTI.

A TASZSZ beszámolója szerint Nehammer a beszélgetést követően Bécsben elmondta: közölte Putyinnal, hogy a Gazpromot megfosztják a haidachi gáztárolójától, ha az orosz cég nem tölti fel gázzal, és más energiaszolgáltatóknak adják át. Beszámolója szerint az ezúttal is „intenzív és nagyon komoly” tárgyaláson ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajnával kapcsolatos osztrák álláspontot és támogatásáról biztosította a békéhez vezető lépéseket.

Az ukrajnai kikötőkben felhalmozódott gabonaszállítmányok újraindításának lehetőségeiről beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Mario Draghi olasz kormányfő egy nappal azután, hogy ugyanerről az orosz elnökkel is egyeztetett – közölte a római miniszterelnöki hivatal pénteken.

A kormánypalota közleménye szerint Draghi és Zelenszkij mindenekelőtt a világ legszegényebb országait fenyegető élelmiszerválság veszélyéről beszélt. Mérlegelték az ukrajnai gabonaexport újraindításának lehetőségeit. Zelenszkij elismerését fejezte ki a római kormánynak az elkötelezettségéért. A felek érintették az ukrajnai háború legújabb fejleményeit is, különös tekintettel az ország keleti térségére.

Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter pénteken hangsúlyozta: Róma „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel a többi között Tunézia és Egyiptom, amelyek gabonaimportjuk ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszik, máris nehéz helyzetben vannak”.

Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, kihat a migrációra, amelynek a mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a Cisl szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.  

Pangás figyelhető meg az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokban Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szerint, aki erről egy török lapnak nyilatkozott.

Az Unian ukrán hírportál által szemlézett interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a két fél között csupán a foglyok cseréjében zajlik egyeztetés, a fegyverszünetről szóló beszélgetések háttérbe szorultak.

Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat 1 orosz gázvezetéket, de legalábbis jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. „Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató.

Makohon hangsúlyozta: az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. „Az Északi Áramlat 1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: „már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése

– szögezte le. Hangsúlyozta: vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban.

Visszavonásig nem játszhatnak egymással az ukrán és a belorusz csapatok az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) versenysorozataiban – adta hírül az MTI.

A szervezet pénteken jelentette be, hogy a döntés „az UEFA versenysorozatainak gördülékeny lebonyolítása érdekében” született, mivel „a csapatok, a hivatalos személyek és az egyéb résztvevők biztonsága a katonai konfliktus miatt nem lenne száz százalékig garantált”.

A belorusz együttesek egy márciusi UEFA-döntés miatt nem játszhatnak hazai pályán nemzetközi kupameccset, és azokat az összecsapásokat, amelyeken ők a pályaválasztók, zárt kapuk mögött kell lebonyolítani.

Az európai szövetség az orosz együtteseket és válogatottakat korábban már kizárta a sorozataiból. 

Egyre több benzinkúton kapható üzemanyag, ugyanis megérkeztek az első európai szállítmányok − közölte a Kárpáti Igaz Szó. 

Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index

Az A-95 benzin literenként 51 hrivnyás (640 forintos) áron kapható, a dízel drágább, 57 hrivnyába (700 forintba) kerül. A 92-es benzin azonban csak néhol kapható, literenként 49 hrivnyáért (610 forintért) kínálják.

A helyi beszállítók jelentősen növelték a megye üzemanyag-ellátását, szlovákiai és osztrák cégekkel kötöttek szerződést az importjára. Ám míg a háború előtt csupán a szükséges mennyiség öt százalékát importálták Európából, jelenleg az üzemanyag egyharmadát külföldről kénytelenek beszerezni.

Jelentősen csökkenti az orosz gázszállításoktól való függőségét júniustól Szlovákia azzal, hogy alternatív gázmegállapodásokat kötött – jelentette be Richard Sulik miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter.

A politikus elmondta, hogy Szlovákia június 1-jétől 65 százalékkal csökkenti az orosz gáztól való függőségét, az ország gázellátása 2023 végéig garantált. 

Richard Sulik ismertette, hogy a teljes szlovák fogyasztás fedezetéül szolgáló földgáz mintegy 32 százaléka Norvégiából származik majd, csaknem 34 százaléka pedig cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában horvát, olasz, belga és brit kikötőkből érkezik.

Rámutatott arra, hogy az ország gázkereslete évi mintegy ötmilliárd köbméter, és hogy továbbra is vásárolnak majd földgázt Oroszországtól, amellyel 2029-ig van érvényes szerződése a szlovák állami földgázipari vállalatnak (SPP) – adta hírül az MTI.

Folytatni kell Ukrajna katonai és politikai támogatását, ugyanakkor foglalkozni kell az orosz agresszió által sújtott ország újjáépítésével is – állapította meg egybehangzóan pénteki tárgyalásán a cseh és a brit külügyminiszter, Jan Lipavský és Liz Truss Prágában. A brit diplomácia vezetője szerint Marshall-tervet kell kidolgozni Ukrajnának, és nagyobb figyelmet kell szentelni Európa keleti szélei védelmének.

Egyetértettünk abban, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását politikai és gazdasági területen, meg kell erősíteni az ország védelmi képességeit, és dolgozni kell Ukrajna újjáépítésén is

– jelentette ki Jan Lipavský a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón. Liz Truss nagyra értékelte, hogy Csehország a politikai támogatáson kívül hadi felszereléseket és nehézfegyvereket is küldött Ukrajnának. A prágai sajtó értesülései szerint elsősorban T–72-es harckocsikról van szó.

A két külügyminiszter tévesnek minősítette azokat a német sajtóértesüléseket, miszerint a NATO-tagállamok informálisan abban egyeztek volna meg, hogy bizonyos, nyugati gyártmányú fegyvereket, például harckocsikat és harci gépeket nem adnak az ukránoknak. A cseh miniszter szerint ezek az információk nem alapulnak reális tényeken. A támogatást az egyes tagállamok nyújtják Ukrajnának, a NATO-nak mint szervezetnek ilyen programja nincs – tette hozzá. 

Az Ukrajnában zajló háború miatt összesen 37 gyermek vesztette életét a Harkivi régióban, további 108 pedig megsebesült – írja az Unian ukrán hírportál a harkivi regionális ügyészség közlése alapján.

Az ügyészség közösségi oldalán azt is közölte, hogy az orosz erők által elkövetett bombázásokban és ágyúzásokban Harkivban 222, míg a régióban 68 oktatási intézmény sérült meg, négy-négy iskola és óvoda pedig teljesen megsemmisült. 

„Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, európai egységünk mindig is a legnagyobb erősségünk volt, ez marad a vezérelvünk” – írta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállami vezetőknek küldött, a hétfőn kezdődő brüsszeli rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Fotó: Tt News Agency / Reuters

Az MTI beszámolója szerint az elnök arról is írt, hogy a tagállamok vezetői az ukrajnai helyzettel foglalkoznak majd első munkaülésükön, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón csatlakozik be.

Mint hangsúlyozta, az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése, ezért a vezetők az ukrán újjáépítéshez kapcsolódó támogatásokról is tárgyalnak majd.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz légierő nagy pontosságú rakétái az ukrán 10. hegyi rohamhadosztály állásaira mértek csapást a Donyecki régióban lévő Bahmut település közelében – írja az MTI. Emellett

• hét vezetési pontot,
• 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást,
• egy Buk–M1 föld-levegő rakétaindító állást
• és egy Sz–300-as rendszer irányító radarját is rakétatalálat érte.

Az orosz légvédelem csapást mért

• 44 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, aminek következtében „több mint 250 nacionalista megsemmisült”, 84 haditechnikai eszköz pedig, köztük kilenc harckocsi és öt Grad rakéta-sorozatvető üzemképtelenné vált, valamint megsemmisült két lőszerraktár is;
• egy ukrán MiG–29-es repülőgépre,
• nyolc drónra
• és egy Tocska–U ballisztikus rakétára.

A rakéta- és tüzérségi erők csapást mértek 

• 77 vezetési pontra,
• 412 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra,
• valamint 53 tüzérségi lőállásra.

Konasenkov azt mondta, hogy a Harkiv megyei Zavhorodne falu közelében egy utászszázad elleni támadás meghiúsította az ukrán fegyveres erők átkelési kísérletét a Sziverszkij Donyec folyón.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 180 repülőgépet,
• 127 helikoptert,
• 1027 drónt,
• 324 légvédelmi rakétarendszert,
• 3281 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 438 rakéta-sorozatvetőt, 1693 tüzérségi löveget és aknavetőt,
• valamint 3218 speciális katonai járművet veszítettek.

Oroszország idei gabonatermése jelentősen felülmúlhatja a tavalyit, rekordszintközeli lehet – jelentette ki Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter pénteken egy gabonatermeléssel és -feldolgozással foglalkozó moszkvai fórumon. Vlagyimir Putyin orosz elnök május eleji kijelentése szerint

Oroszországban tavaly 121,4 millió tonna gabonát takarítottak be, amiből 76 millió tonna volt a búza. A legtöbb gabonát, 135,5 millió tonnát 2017-ben aratták Oroszországban. A búzatermés akkor 86 millió tonna volt.

A múlt év végén a gabona-önellátás mutatója 150 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a belföldi kereslet teljes kielégítése mellett jócskán jutott exportra is – jegyezte meg a mezőgazdasági miniszter, aki szerint az elmúlt öt évben a gabonatermés rendre meghaladta a 120 millió tonnát – írja az MTI.

A május 27-e, péntek reggel közölt adatok szerint eddig 23 347 menedékeskénti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A tájékoztatás szerint folyamatos a kérelmek elbírálása, amely határidőn belül történik, és eddig 14 569 személy esetében született elismerő döntés. Továbbra is meghaladja a százat az Országos Idegendrendészeti Főigazgatósághoz benyújtott kérelmek száma. 

Ukrajnát tette felelőssé a Kreml azért, mert szünetelnek a béketárgyalások a két ország között – írja a Sky News.

Dmitrij Peszkov szóvivő azt is kijelentette, hogy az ukrán vezetés folyamatosan „ellentmondásos kijelentéseket” fogalmaz meg. 

Ez nem teszi lehetővé számunkra, hogy teljes mértékben megértsük az ukrán fél álláspontját

– idézi a brit médium a szóvivőt.