Örülnénk, ha Vlagyimir Putyin orosz elnököt teljesen eltávolítanák a hatalomból – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden a Sky News brit televíziós csatornának nyilatkozva.
Morawiecki az Ukrajnát érő orosz támadásokról úgy vélekedett: „ha Európa és a szabad világ elveszti ezt a csatát, ezt a háborút, akkor többé nem leszünk biztonságban”. Szerinte ugyanis mindig Putyin „fenyegetése és zsarolása” uralkodna felettünk. A lengyel miniszterelnök kifejtette:
Természetesen örülnénk neki, ha Putyint eltávolítanák, de Oroszország szuperhatalmi státusza és az a brutális erő, amelyet az orosz elnök képvisel, nem teszi ezt lehetővé.
Hozzátette, hogy „mindannyiunk győzelmének számítana”, ha Ukrajna megőrizné a szuverenitását, hiszen „ezért támogatjuk a legkülönfélébb módokon” az országot.
Stratégiai hibát követnek el az orosz erők azzal, hogy kizárólag a Luhanszk régióban található Szeverodonyeck megszerzése törekednek – nyilatkozta Kurt Volker a BBC Radio 4 Today című műsorában.
Míg a város ugyan fontos a luhanszki régió számára, de nem olyan fontos a küzdelem szempontjából, ezért úgy gondolom, hogy az ukránok képesek lesznek a visszaszorításra
– jelentette ki a brit közszolgálati médium műsorában a szakértő, aki korábban az Egyesült Államok ukrajnai különleges képviselőjeként is dolgozott.
A Kreml ukrajnai „különleges hadművelete” véget ért, és megkezdődött a harmadik világháború – állította az orosz állami tévé egyik műsorvezetője.
Olga Szkabejeva a Rosszija 1 műsorában a nézőknek nyilatkozva azt sugallta, hogy Oroszország most olyan helyzettel néz szembe, amiben „demilitarizálnia” kell a NATO-t – írja az Ukraine World ukrán hírportálra hivatkozva a Sky News.
Talán eljött az ideje annak, hogy beismerjük, Oroszország különleges hadművelete Ukrajnában véget ért. Abban az értelemben, hogy egy valódi háború kezdődött. Sőt mi több, ez a harmadik világháború. Nemcsak Ukrajnát, hanem az egész NATO-t is kénytelenek vagyunk demilitarizálni
– fogalmazott Olga Szkabejeva.
Russian TV propagandist Olga Skabeyeva suggested again that it's time to admit that the "special operation" was over and the Third World War had begun. According to her, Russia is forced to demilitarise not only Ukraine, but the whole NATO. pic.twitter.com/xOObJ1NglT
— UkraineWorld (@ukraine_world) May 30, 2022
Az Európai Tanács 9 milliárd eurót ad Ukrajnának a háború utáni újjáépítéshez – írja a Guardian.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy világ hét legfejlettebb iparú országát tömörítő G7-csoport továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében.
Összesen 150 orosz katona halt meg hétfőn az ukrán fegyveres erők vezérkarának beszámolója szerint – írja az Unian ukrán hírportál. Állításuk szerint a február 24-e óta tartó invázióban már a 30 500 főt is elérte az orosz veszteségek száma.
Az ellenség legnagyobb veszteségei Krivij Rih és Zaporizzsja irányában voltak
– idézte a portál a fegyveres erők közleményét.
Az Európai Uniónak elő kell mozdítania az Oroszország elleni hetedik szankciós csomagot, amelyben az orosz gáz is szerepel – jelentette ki Brüsszelben újságírók előtt Katja Kallas észt miniszterelnök.
Úgy gondolom, hogy a gáznak benne kell lennie a hetedik szankciós csomagban, de én realista vagyok, ezért nem hiszem, hogy végül bekerül majd
– idézte a Guardian a miniszterelnök szavait, aki „tisztességes kompromisszumnak” nevezte az olajembargóról nemrég született uniós döntést.
Karl Nehammer osztrák kancellár kizárta annak a lehetőségét, hogy egy következő, Oroszország elleni szankciós csomagnak egy esetleges gázembargó is a része legyen.
A gázembargó nem lesz napirenden, ezt Olaf Scholz német kancellár is egyértelművé tette. Az orosz olaj sokkal könnyebben kompenzálható. A gáz viszont teljesen más
– idézte a Guardian a politikust.
Az indoklás szerint azért függesztették fel a gázszállítást, mert a hollandok nem voltak hajlandók rubelben fizetni. A gázipari óriás közleményében azt írta, hogy bár nyomatékosan felhívták a holland gázelosztó (GasTerra) figyelmét, hogy az áprilisi szállításért már rubelben kell fizetni, ezt mégsem teljesítették.
A GasTerra részben állami tulajdonban van és a cégnél már előzetesen jelezték, számítottak a Gazprom lépésére. A leállás azt jelenti, hogy Hollandia nem kapja meg a június és október közötti időszakra leszerződött kétmillió köbméter földgázt az oroszoktól. A GasTerra bejelentette, más forrásokból igyekeznek pótolni őszig a kieső mennyiséget - adta hírül a Deutsche Welle.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, az Európai Unió állam- és kormányfői kedd hajnalra megállapodtak az orosz olajat érintő szankciókról, amire Orbán Viktor miniszterelnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is reagált, amikor üdvözölte a megállapodást.
Utóbbival kapcsolatban Mihail Uljanov is megnyilvánult a Twitteren, aki egy bécsi székhelyű nemzetközi szervezetben képviseli Oroszországot. Uljanov a posztjában azt írta, hogy a bizottsági elnök helyesen gondolkodott akkor, amikor azt mondta: Oroszország találni fog más importőröket.
Figyelemre méltó, hogy most ellentmond saját tegnapi kijelentésének. A gondolkodásmód nagyon gyors változása azt jelzi, hogy az EU nincs jó állapotban
– olvasható a bejegyzésben.
As she rightly said yesterday, #Russia will find other importers. Noteworthy that now she contradicts her own yesterday’s statement. Very quick change of the mindset indicates that the #EU is not in a good shape. https://t.co/MEtjlphv2U
— Mikhail Ulyanov (@Amb_Ulyanov) May 30, 2022
Oleg Krjucskov, aki az oroszok által elcsatolt Krím kinevezett kormányának tanácsadója, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy a megszállt Herszon és Zaporizzsja régiók átálltak az orosz mobilkommunikációs és internethálózatok használatára − közölte a Guardian.
Ahogy fogalmaz:
Egy újabb kijevi terrortámadás miatt leállt a kommunikáció a Herszon és Zaporizzsja régiókban. Oroszország megoldotta a problémát. A felszabadított területeken már kizárólag orosz internet- és mobilszolgáltatók érhetőek el. Vége az ukrán propagandának, Zelenszkij hazugságtornyai ledőltek.
Krjucskov elmondta, hogy már árusítják az orosz mobilszolgáltatók SIM-kártyáit.
Szeverodonyeck katonái a lassan előrenyomuló orosz csapatok ellen harcolnak, a civilek evakuálása jelenleg nem lehetséges – közölte Olekszandr Strjuk, a város adminisztrációjának vezetője.
Korábban Szerhij Hajdaj, a Luhanszki régió kormányzója Telegramon azt írta, a helyzet rendkívül bonyolult, Szeverodonyeck egy része orosz irányítás alatt áll.
Nem tudnak szabadon mozogni a városon – harcosaink továbbra is a településen maradnak. Az ellenség hadműveletet tervez a környező falvak megtisztítására. A sebesült önkénteseket elszállították Szeverodonyeckből
– idézi Szerhij Hajdajt a Guardian.
Meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatain a Budapesti Közlekedési Központ az Ukrajnából érkező menekült személyek számára. A Fővárosi Önkormányzat döntése alapján a díjmentes utazás továbbra is egy személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmány felmutatásával vehető igénybe – tájékoztatta szerkesztőségünket a BKK.
2022. augusztus 31-ig ukrán úti okmányuk felmutatásával díjmentes utazásra jogosultak a BKK-járatokon – a 100E autóbusz, a sikló, a nosztalgiajáratok és a hajó kivételével –, valamint a HÉV és a környéki „kék” buszok Budapesten belüli szakaszán azok az ukrán állampolgárok, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk otthonaikat.
Arról, hogy a díjmentes utazáshoz milyen dokumentumokkal kell rendelkezni, itt olvashat részletesebben.
Megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete, így 2019 óta először van misszióvezetője Washingtonnak a kelet-európai országban − írta meg az MTI.
Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: „megtiszteltetés” számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét.
Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát
− írta.
Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségre vonási eljárása (impeachement) alatt. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.
Brinket − akit Biden áprilisban jelölt a posztra − az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban. Ezt megelőzően − 2015 és 2018 között − a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. 2014 és 2015 között pedig Taskentben volt diplomata.
Bulgáriában a turisztikai szezon kezdete előtt a Fekete-tenger partján lévő üdülőkből az ország központi részein lévő befogadóközpontokba telepítik át az ukrán menekülteket – jelentette be hétfőn Kalina Konsztantinova bolgár miniszterelnök-helyettes.
Bulgária nem engedheti meg magának többé, hogy ukrán állampolgárokat szállásoljon el a strandok mentén épült hotelekben
– idézte a politikus szavait az MTI.
Az átutaztatást az elkövetkező napokban kezdik meg, a turistaszezon június elején indul. A hatóságok szerint jelenleg mintegy 90 ezer ukrán menekült tartózkodik Bulgáriában.
Elhagyta Mariupolt az első teherhajó – jelentette az orosz Interfax hírügynökség a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik vezetőjére hivatkozva. Ez az első alkalom, hogy kereskedelmi hajó indult a városból, mióta az oroszok elfoglalták azt.
Ugyanerről számolt be Mariupol kikötőjének szóvivője is a múlt héten, amikor elmondta, hogy az első teherhajó mintegy 2700 tonna vashulladékkal megrakva fog kifutni az Azovi-tengerre és a célállomása a Don menti Rosztov lesz.
Oroszország is reagált az Európai Unió legutóbbi szankciójára, amely részben megtiltotta az olajimportot Moszkvából, és közölte, hogy más importőröket fognak találni.
Mihail Uljanov, a bécsi nemzetközi szervezetek orosz képviselője egyetért Ursula von der Leyen azon korábbi kijelentésével, miszerint Oroszország más importőröket fog találni, miután az Európai Unió tagállamai megállapodtak az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról.
Az orosz képviselő figyelemre méltónak tartja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének azon kijelentését, hogy az olajembargó az év végére 90 százalékkal csökkenteni fogja az orosz olaj importját az Európai Unióba.
Jól mondta tegnap, Oroszország más importőröket fog találni. Figyelemre méltó, hogy most ellentmond saját tegnapi kijelentésének. A nagyon gyors szemléletváltás azt jelzi, hogy az EU nincs jó formában
– írta Twitter-bejegyzésében Mihail Uljanov.
As she rightly said yesterday, #Russia will find other importers. Noteworthy that now she contradicts her own yesterday’s statement. Very quick change of the mindset indicates that the #EU is not in a good shape. https://t.co/MEtjlphv2U
— Mikhail Ulyanov (@Amb_Ulyanov) May 30, 2022
A tengerparti ukrán város polgármestere a Telegramnak elmondta, hogy április közepe óta 16 ezer helyi lakost temettek tömegsírokba az oroszok. Az Aljazeera idézi Vadim Bojcsenkót, aki szerint az egyik szomszédos falu közelében 25 új tömegsírt találtak, amelyekben egymásra fektetve, sorban helyezték el a halottakat.
A polgármester elmondta azt is, hogy eddigi adataik szerint 22 ezer mariupoli lakos veszíthette életét február óta és több ezer holttest lehet még a lerombolt épületek romjai alatt.
Az orosz katonai invázió miatt az ukrán vállalkozások mintegy 17 százaléka megszűnt, közben az ország gazdaságának egyharmada leállt − írta meg a Kárpáthír.
Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök elmondta, hogy különféle becslések szerint a gazdaság 30-50 százaléka odaveszett. Az előrejelzések szerint a GDP 30-50 százalékos csökkenésére kell számítani. Átlagosan a gazdaság mintegy 35 százaléka nem működik ma. A miniszterelnök szerint a békeidőhöz képest a költségvetési tervnek jelenleg csak az 50-75 százalékát hajtják végre.
Ugyanakkor a szociális szükségletek, a humanitárius szükségletek és az aknamentesítés költségei drámaian megnőttek, Ukrajna területének több mint 300 ezer négyzetkilométerét aláaknázták vagy szennyezték be olyan lövedékekkel és bombákkal, amelyek nem robbantak fel, vázolta Szmihal. A gazdaság és az infrastruktúra veszteségei elérik a 600 milliárd dollárt és tovább nőnek. Számos vállalat bezárt, több mint 200 gyár, a vállalkozások 17 százaléka leállt, 60 százaléka a háború előtti szint alatt működik.
Katonai mozgósítási gyakorlatokat tart Belarusz júniusban és júliusban is az ukrán határ közelében – írja a Sky News a BelTA belarusz állami hírügynökség alapján.
A gyakorlatokat az ország déli részén lévő Gomel régióban tartják, amely bizonyos helyeken határos a csernobili atomkatasztrófa helyszíne körüli tilalmi zónával.
Összesen 4954 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon hétfőn, míg a román–magyar határszakaszon 4450-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 243 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Meghalt egy francia újságíró, miután a páncélozott evakuációs járművet, amelyben utazott, eltalálta egy orosz gránát repesze a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városában – közölték az ukrán és a francia hatóságok.
A 32 éves Frédéric Leclerc-Imhoff hat éve dolgozott a BFMTV csatornának, és második alkalommal vett részt a konfliktusban − tudatta a Guardian.
Egy kollégájával, Maxime Brandstaetterrel utazott együtt, ő enyhén sérült meg − közölte a csatorna.
Olekszandr Vilkul, az Ukrán Katonai Igazgatóság vezetője szerint folyamatosan ágyúzzák az oroszok a Dnyipropetrovszk régió elfoglalt településeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tájékoztatás szerint hétfőn Zeledolszkaja és Apostolovszkaja községeit érték támadások, de Ozokorivka és Novovoroncovka településen is lövésekről érkeztek jelentések.
Oroszország offenzívája hétfőn elérte Szeverodonyeck központját, ukrán tisztviselők pedig arra figyelmeztettek, hogy a Donbászért folyó harc elérte a „maximális intenzitást” − írja a Telegraph.
A lap által megszerzett hírek szerint az orosz egységeket „öngyilkos küldetésekre” küldik, hogy sikerüljön elfoglalni a várost, amivel megszereznék az ellenőrzést a régió felett.
Három területen készülhetnek nagyobb offenzívára az orosz csapatok Ukrajnában, akik Szlobozsanszknál, Szlavjanszknál és Limanszknál tettek előkészületeket egy lehetséges rohamművelet végrehajtására – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán.
A vezérkar szerint az ellenség Szlobozsanszk irányába már régóta készül a támadásra. Az ukrán hírszerzés úgy véli,
AZ OROSZ KATONÁK AZ UTÓBBI IDŐBEN AZT TANULMÁNYOZTÁK, MILYEN MÓDOKON LEHETSÉGES AZ ELŐRENYOMULÁS EZEN A TERÜLETEN.
Valamint fegyvereket, katonai felszereléseket és más, a harcokhoz szükséges eszközöket szállítanak ide Oroszországból.
Összesen 82 menekültet fogadott hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a társszerveivel együtt – közölte a rendőrség.
A 82 érkező közül 28 gyermek volt, aki vonattal érkezett Budapestre. Mint írják, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Akár halálbüntetéssel is sújthatják az ukrán Azov-ezred tagjait, akik Mariupol városában megadták magukat − közölte hétfőn Jurij Szirovatko, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki „népköztársaság” igazságügyi minisztere.
A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva Szirovatko kijelentette, hogy az Azov-ezred tagjaira, az általuk elkövetett bűncselekmények miatt
a legsúlyosabb büntetés szabható ki: a halálbüntetés.
Mint mondta, a hadifoglyok a „Donyecki Népköztársaság” területén vannak, köztük a mariupoli Azovsztal acélművekben elfogott 2300 harcos is − írta meg az MTI.
Szirovatko hangsúlyozta, hogy az Azov-ezredet terrorszervezetnek tekintik, és tagjai ellen bűntetőeljárást indítanak.
A kijevi vezetés ismételten felajánlotta, hogy az Azovsztalban fogságba esetteket kicserélnék orosz hadifoglyokra. Moszkva ugyanakkor leszögezte, hogy az ukrán harcosokat bíróság elé állítják.
Szombaton Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is az Azovsztalban elfogottak szabadon engedését követelte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, semmiképp nem fognak nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldeni Ukrajnába − közölte a Kárpáthír.
A közelmúltban igen nagy port kavartak azon értesülések, melyek szerint egyes tisztviselők azt állították, hogy a Biden-kormányzat arra készül, hogy olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld majd Ukrajnának, melyek segítségével akár oroszországi célpontok ellen is támadást indíthatnak.
Amint megjelentek az erről szóló jelentések, az orosz állami média arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok ezzel „átlépi a vörös vonalat”.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index kedden is percről percre tudósít az orosz–ukrán háborúról, kövessék velünk a legújabb fejleményeket!