Több országot is rakétacsapással fenyeget a Roszkozmosz vezetője

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Associated Press jelentése szerint Oroszország megkezdte az Azovstal acélgyárban, a lerombolt Mariupol városában lévő erődszerű üzemben megölt ukrán harcosok holttestének átadását.

A Guardian a múlt héten arról írt, hogy az üzemen kívül a városban a holttestek száma a becslések szerint 20 000 és 50 000 között mozog.

Az AP szerint a lebombázott üzemből elszállított halottak tucatjait a kijevi régióba szállították, ahol igyekeznek DNS-vizsgálattal beazonosítani az elesett katonákat.

Az önkéntes zászlóalj azon ukrán egységek közé tartozott, amelyek közel három hónapig védték az acélművet, mielőtt a múlt hónapban a könyörtelen orosz offenzíva felőrölte az egységet. Azt nem tudni, pontosan hány holttest maradt az üzemben.

Az amerikai hatóságok azzal vádolják Roman Abramovicsot, hogy engedély nélkül lépett az orosz légtérbe két amerikai eredetű repülőgéppel. A szövetségi ügyészek most a két repülőgép lefoglalását kérik – tudta meg a BBC a bírósági papírokból.

Az engedély kiváltására a Moszkvával szemben bevezetett amerikai szankciók miatt van szükség.

Abramovics ellen az Egyesült Királyság is szankciókat vezetett be az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően. A szankciók a Chelsea labdarúgóklubot sújtották, melyet Abramovics 2003 nyarán vásárolt meg. Az orosz üzletember végül úgy határozott, hogy a játékosok és alkalmazottak érdekében eladja a klubot.

Több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről – erősítette meg hétfőn újságíróknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő hozzáfűzte, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik. Elmondta: a hírszerzés első feladata az volt, hogy az ukrán katonák élve kikerüljenek az üzemből. Ezt szavai szerint a hírszerzés végrehajtotta. A második feladat pedig most az, hogy mindannyiukat élve hazajuttassák – fejtette ki.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkij kijelentette, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról. Értésre adta, hogy ilyen megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a világközösségben „nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie.

Az elnök közölte, hogy Ukrajnát nem hívták meg június 8-ra Ankarába, ahol a török és az orosz fél elsősorban a fekete-tengeri közlekedés, benne az ukrán gabonát külföldre szállító hajók szabad mozgásának szavatolásáról tárgyalnak, és amelyen a tervek szerint részt vesz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is – számolt be az MTI.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.

Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadbíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni

– fogalmazott Milos Zeman.

A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.

„Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

A franciaországi Lille-ben tartanak tanácskozást az európai kiberbiztonsági szakemberek, akik a Nemzetközi Kiberbiztonsági Fórum (FIC) keretében találkoznak majd – adta hírül az MTI.

Három nap alatt több mint 13 ezer résztvevőt várnak, hogy egyeztessenek a legfrissebb információkról, köztük a kiberfenyegetettségről és a védekezés leghatékonyabb módszereiről az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktus fényében. 

Kaja Kallas észt miniszterelnök arról ismert, hogy erősen bírálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Oroszország ukrajnai háborúját. Küzd a hatalomban maradásért, miután feloszlatta kormánykoalícióját, mondván, hogy az nem volt egységes ahhoz, hogy szembenézzen az Oroszország jelentette veszélyekkel.

Kallas legjobb esélye az, ha sikerül megegyeznie a parlament legkisebb ellenzéki pártjával, a konzervatív Pro Patria párttal, amely várhatóan hétfőn dönt arról, hogy csatlakozik-e hozzá és a szociáldemokratákhoz egy új kormányszövetségben.

Ha ez nem sikerül, akkor bizalmatlansági szavazás és esetleg előrehozott választások felé veheti az irányt az Európai Unió és a NATO keleti peremét erősítő országban – írja a Bloomberg.

Olaszország berendelte az orosz nagykövetet, hogy tiltakozzon Moszkva azon vádjai miatt, miszerint az olasz média oroszellenes propagandakampányt folytat az ukrajnai háborúról szóló tudósításaiban.

Az olasz külügyminisztérium közölte, azért hívta be Szergej Razov nagykövetet, hogy visszautasítsa azokat a célzásokat, amelyek szerint Olaszország aktívan részt vesz az oroszellenes médiakampányban, írja a Guardian.

Szombaton a római orosz nagykövetség a Facebookon tett közzé állítólagos kivonatokat az orosz külügyminisztérium jelentéséből, amely a külföldön tartózkodó orosz állampolgárok „jogainak megsértéséről” szól.

A jelentés bírálta „a nyílt oroszellenes kampányt” az olasz médiában. Moszkva úgy érzi, az olasz újságírók elfogultan írnak a háborúról, ez az attitűd pedig „döntően befolyásolja” az olaszok oroszokhoz való hozzáállását, állítják Európa keleti felében.

Az ukrán hadsereg közlése szerint több mint 100 kilométerre szorította vissza az orosz hajókat Ukrajna fekete-tengeri partjaitól, ahol Moszkva hajói hetek óta tengeri blokádot tartottak fenn.

Az ellenséges tengeri erők legyőzésére irányuló akcióink eredményeként az orosz fekete-tengeri flotta hajócsoportját visszaszorítottuk az ukrán partoktól

– közölte az ukrán védelmi minisztérium a Telegramban, írta meg a BBC.

Megfosztottuk az orosz flottát a Fekete-tenger északnyugati része feletti teljes ellenőrzéstől, amely szürke zónává lett

– tájékoztatott a minisztérium, hozzátéve, hogy Moszkva jelenleg ott próbálja visszaszerezni a kontrollt.

Kijev szerint a tenger felől érkező orosz rakétacsapások veszélye továbbra is fennáll.

Kétnapos látogatásra érkezett Odesszába hétfőn Claudia Roth, a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere – adta hírül az MTI.

A politikust Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális és információs politikai miniszter hívta a térségbe.

Meg akarjuk mutatni, milyen a kulturális élet egy támadás idején

– jelentette ki a német zöldpárti miniszter, akit Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója és Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere is fogad majd.

Az ukrán csapatok nem adják meg magukat Szeverodonyeckben – jelentette be a város polgármestere. Korábban írtunk róla, hogy a helyzet most nem fest túl jól az ukránok szemszögéből, Olekszandr Sztrjuk polgármester pedig most jelentette be, hogy az elmúlt órákban tovább folytatódtak a könyörtelennek leírt utcai harcok.

Az ukrán katonák egyelőre nem hajlandók elhagyni a stratégiailag fontos keleti várost – idézte az ukrán politikust az UNIAN hírügynökség, vette észre a BBC.

A helyzet óránként változik, de elegendő akaraterő és eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy a várost teljes mértékben visszavegyük az oroszoktól

– fogadkozott Sztrjuk. 

John Kerry, az Egyesült Államok éghajlatváltozással foglalkozó megbízottja arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háborút nem szabad ürügyként felhasználni arra, hogy a világ szénfüggőségét meghosszabbítsák.

A BBC-nek nyilatkozva John Kerry bírálta, hogy számos nagy ország nem tartja be a COP26-klímacsúcson tett ígéreteit. A klímadiplomaták ma ismét találkoznak Bonnban, új, energiabiztonsági aggodalmak közepette. 

Ha az országok a háborúra válaszul tovább növelik szénfüggőségüket, akkor nekünk annyi

– mondta Kerry. A tavaly novemberben Glasgow-ban tanúsított törékeny egység valószínűleg próbára lesz téve Bonnban, mivel az országok az ukrajnai orosz invázió következményeivel és a megélhetési válsággal foglalkoznak.

Ennek ellenére globálisan még mindig nem haladunk elég gyorsan, hogy megfékezzük a felmelegedést okozó gázok kibocsátását, amelyek a hőmérsékletet felfelé hajtják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt nemrég, hogy akár 75 millió tonna gabona is rekedhet Ukrajnában ősszel, ha folytatódik a fekete-tengeri kikötők orosz blokádja.

Zelenszkij becslése szerint jelenleg 22-25 millió tonnát nem tudnak eljuttatni a tengerentúlra a megszálló erők miatt – írja a BBC a Reutersre hivatkozva.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, beleértve a búzát is. Szakértők azt mondják, a háború miatt akár globális szintet is ölthet az élelmiszerhiány.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, nem igaz, hogy Oroszország blokkolja az ukrán exportot.

Húszmillió rubel pénzbírságban részesült a Szabad Európa Rádió az Ukrajna elleni háborúról szóló, az orosz bíróság szerint hazug információk sugárzása miatt – közölte a Guardian.

Egy moszkvai bíróság húszmillió rubel (120 000 000 forint) bírsággal sújtotta az Egyesült Államok által támogatott műsorszolgáltatót az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint, amiért „hamis” tartalmakat közvetített a hallgatók irányába az orosz–ukrán háború kapcsán.

Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor március elején blokkolta a Szabad Európa Rádió és néhány más külföldi médium honlapját, emlékeztetett a Reuters.

Terjedelmes cikket közölt a német Spiegel arról, hogy a német kormány miért hátráltatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Azt írták, hogy a német kormánynak nincs egyértelmű stratégiája a háború kérdésében, emiatt lassú a döntéshozatal. Példaként hozták fel, hogy április végén a németországi Ramsteinben tartott nemzetközi egyeztetés előtt a német védelmi miniszter és Olaf Scholz kancellár eltérő véleményen volt abban a kérdésben, hogy küldjenek-e harckocsikat Ukrajnának. 

A Spiegel szerint a NATO vezetői országai – az amerikaiak, a britek, a franciák, a németek – között van egy kimondatlan konszenzus abban a kérdésben, hogy harckocsikat nem vagy legfeljebb csak kis számban adnak Ukrajnának. A németeket ezenkívül még az is visszatartja, hogy félnek attól,

Vagyis a németek nem teljesen bíznak az ukránokban, és rájuk nézve a Spiegel szerint különösen kellemetlen lehetne, ha a második világháború után most ismét német harckocsik jelennének meg orosz földön.

A német kormány az utóbbi hetekben a Leopard harckocsik Lengyelországnak való átadásáról tárgyalt (amelyeket a lengyelek a saját, átadott tankjaik helyett kapnának meg), de a tárgyalások nemrég ezzel kapcsolatban is elakadtak.

Újabb tízmillió forint értékű gyógyszerszállítmányt küld Ukrajnába az Ökumenikus Segélyszervezet – mondta a szervezet elnök-igazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Lehel László elmondta: a Hungary Helps program részeként lebonyolított magyar kormányzati akció után az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi konzorciumként dán, finn, svéd, holland, angol gyűjtés alapján koordinálja a szállítmányok eljuttatását, ezúttal a beregszászi kórházba.

A háború első hónapjaiban elsősorban élelmiszert és higiéniai eszközöket szállítottak, de Ukrajnában jelenleg nincs krónikus élelmiszerhiány, ezért fontosabb lett a gyógyszer, illetve a helyi igényeket felmérve egyre sürgetőbb a menekültek visszaköltözésének támogatása, a lakhatás problémájának megoldása.

Kárpátalján például több száz intézményben, iskolákban helyeztek el menekülteket, a intézmények őszi nyitásához azonban új helyet kell találni a menekülteknek

– tette hozzá.

Eddig 35 256 tartózkodási engedélyt adott ki Románia a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő (menedékesként elismert) ukrán állampolgárok számára, 4356 ukrán állampolgár pedig menedéket kért Romániától – adta hírül az MTI.

A román bevándorlási hivatal (IGI) hat regionális befogadóközpontban biztosít szállást és ellátást a menedéket igénylő külföldiek számára. Ezek telítettsége a háború első heteiben elért 68 százalékról 53 százalékra csökkent.

Hétfő reggel telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a bizalmi szavazás előtt álló Boris Johnson brit miniszterelnök – írja a BBC.

Zelenszkij közösségi oldalán azt írta, hogy többek között a fronton kialakult helyzetről, egy továbbfejlesztett biztonsági csomagról és az élelmiszerválság kezelése érdekében a kikötők feloldásáról egyeztetett kollégájával.

Az Ukrajna ellen indított invázió miatti hatodik szankciócsomagban szereplő uniós olajembargó minden tizedik dollár devizabevétel elvesztését ígéri Oroszországnak – derül ki a legnagyobb orosz magánhitelintézet, az Alfa-Bank értékeléséből.

A bank szerint tavaly Oroszország ötvenmilliárd dollárt keresett az EU-ba irányuló olajexportból. Ez az összes olajbevétel 45 százaléka, amely 110 milliárd dollárt tett ki, és az Orosz Föderáció Központi Bankja szerint az összes exportbevétel mintegy tíz százaléka – írja a Moscow Times.

A PlayUA nevű ukrán portál számolt be arról, hogy az orosz katonák ellopták a PlayStation 4-es játékkonzolját egy mariupoli lakostól.

A tolvajnak azonban nem volt meg a Playstation Network-felhasználó jelszava, ezért több, a tulajdonos által megvásárolt játékhoz nem tudott hozzáférni. Valahogy sikerült megtalálnia a konzol eredeti birtokosát, és egy online üzenetváltásban az alábbi párbeszéd játszódott le köztük:

Orosz katona: Küldd el a PS Network jelszavát!

Tulajdonos: Nem.

Orosz katona: Kell a jelszavad a rejtett játékokhoz. Az e-mail-címed nem kell, az megvan.

Erre a tulajdonos már egyáltalán nem válaszolt, mire az orosz katona azt írta: „Hé, miért nem válaszolsz, élsz még?”, de erre az üzenetre sem kapott választ.

Az oroszoknak még azért is szükségük lehetett az ukrán felhasználó jelszavára, mert a háború kezdete után az orosz felhasználókat teljesen kitiltották a Playstation Networkről, vagyis nem tudják használni annak szolgáltatásait.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter példátlannak nevezte az észak-atlanti szövetség számos országának azon döntését, hogy nem engedték át a repülőgépét a szerbiai látogatásra.

Rengeteg kérdés érkezett a médiából tegnap este és ma reggel arról, hogyan reagáltunk az Észak-atlanti Szövetség egyes tagjai által hozott példátlan döntésekre, valamint azokra a döntésekre, amelyek megakadályozták az orosz külügyminiszter szerbiai látogatását. Természetesen megtörtént az elképzelhetetlen, megértem, hogy milyen érdeklődést mutat e felháborító akciók értékelése iránt

– mondta Lavrov hétfőn az online sajtótájékoztatón.

Szergej Lavrov 2022. június 6-án

Fotó: Russian Foreign Ministry / Handout / REUTERS

A külügyminiszter cinikusnak nevezte a Nyugat álláspontját, miszerint megfosztják Szerbiát a partnerválasztás lehetőségétől, ugyanis szerinte ez egy szuverén állam külpolitika-gyakorlásához való jogának a megfosztása is

Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis orosz irányba

– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Massimo Giletti, az olasz La7 tévécsatorna műsorvezetője rosszul lett, miután Moszkvából bejelentkezve készített interjút az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselőjével, Maria Zaharovával.

Az újságíró, miután befejezte Skype-interjúját Zakharovával, a Non è l’Arena műsor vendégeivel folytatott beszélgetést, de néhány perccel később a műsor résztvevői észrevették, hogy valami történik Gilettivel.

Úristen, Massimo, mi folyik itt? Segítsetek Massimónak!

– kiáltott fel a műsorvezető társa, majd a csatornán hirtelen reklámot közvetítettek. A reklámblokk után az újságíró elmondta, hogy Giletti rosszullétet tapasztalt. Az adás a műsorvezető nélkül folytatódott, de alig egy óra múlva ismét felvette a kapcsolatot a stúdióval.

Giletti cukorhiánynak vagy a moszkvai hideg időjárásnak tulajdonította a szédülést, és visszatért a tévéműsorba. Az újságírónak Vlagyimir Szolovjov orosz televíziós műsorvezető nyújtott elsősegélyt – írta a Ria Novosztyi.

Végzős diákok táncoltak egy harkivi középiskola udvarán, amiről videó is készült.

A tíz diák abban az iskolában táncolt keringőt, amit február 27-én orosz kommandósok foglaltak el.