2024. július 14. 21:00
Spanyolország 2
Anglia 1
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „az ukránok nem terroristák, hogy oroszországi lakónegyedekre nyissanak tüzet”. Erről az elnök kedden, dán újságíróknak online tartott sajtótájékoztatóján beszélt − írta meg az MTI. 

    Zelenszkijnek azt a kérdést tették fel, hogy Ukrajna ágyúzza-e majd Oroszország területét, ha ebbe a Nyugat beleegyezik.

    Nem. Nekünk nem érdekünk a civilek ágyúzása. Nem vagyunk terroristák, hogy polgári negyedeket bombázzunk. Normális, egészséges emberek vagyunk. Fegyverekre az államunk felszabadításához van szükségünk

    − szögezte le az elnök.

    Kifejtette: vannak Ukrajnában olyan helyek, ahol az ukrán erők az orosz csapatoktól több mint száz kilométerre helyezkednek el. Ezért Zelenszkij szerint Ukrajnának olyan fegyverekre van szüksége, amelyek ilyen távolságból képesek elérni az országba behatolt ellenséges erőket.

  • Ukrajna a Nyugattól kért fegyverek mindössze 10 százalékát kapta meg az orosz offenzíva elhárítására – közölte az ukrán védelmiminiszter-helyettes.

    Abból, amire mondtuk, hogy szükségünk van, körülbelül 10 százalékot kaptunk

    – mondta Anna Maljar televíziós nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a Nyugatnak fel kellene gyorsítania a szállítások ütemezését.

    Bármennyire is igyekszik Ukrajna, bármennyire is profi a hadseregünk, a nyugati partnerek segítsége nélkül nem leszünk képesek megnyerni ezt a háborút

    nyilatkoztaMaljar.

  • Párizsa kelet-ukrajnai harcok ellenére is igyekszik nyitva tartani a kommunikációs csatornát Moszkvával, jelezte a francia külügyminisztérium szóvivője az Al Arabiya című lapnak adott interjúban.

    Emmanuel Macron elnök igyekszik fenntartani a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy meggyőzze őt az ellenségeskedések beszüntetésének és a csapatok kivonásának fontosságáról, mondta Anne-Claire Legendre, hozzátéve, hogy a diplomáciai megoldás megtalálásához párbeszédre van szükség, írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    Az orosz–ukrán konfliktus Európát és az egész világot érinti, mondta Legendre. Az Ukrajna körüli események veszélyeztetik a globális erőegyensúlyt és aláássák a nemzetközi élelmezésbiztonságot, hangsúlyozta a francia diplomata.

  • Az Ukrán Legfelső Tanács törvénytervezetet nyújtott be, amelyben felszólítja az elnököt és a kormányt, hogy tárgyaljanak a külföldi adósság leírásáról − írta meg a Kárpáthír

    A tervezetet jegyző képviselők azt sürgetik, hogy a kormány haladéktalanul tárgyaljon minden külföldi hitelező partnerével, hogy írják le és vizsgálják felül Ukrajna állami és államilag garantált külföldi adósságát. 

    Az ukrán pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az állam és az állam által garantált külső adósság 1662,69 milliárd hrivnya (21 ezer milliárd forint). Ukrajnának áprilistól ez év végéig 102 milliárd hrivnya (1331 milliárd forint) külső adósságot kellene kifizetnie.

  • A fegyveres orosz katonák elrabolták a Herszoni Állami Egyetem rektorhelyettesét,  Maxim Vinniket.

    Ez az egyetem szállójának közelében történt, az egyetem főépületének elfoglalása után, írja az Unian hírügynökség.

    Senki nem tudja, hol tartózkodik most Vinnik, aki fogyatékkal él és állandó gyógyszeres kezelésre szorul.

  • Ahogy Szeverodonyeck városa egyre közelebb kerül ahhoz, hogy teljesen elessen, katonai elemzők szerint a túlerővel szembenéző ukrán erők azért akarják elnyújtani a harcokat, hogy minél nagyobb veszteségeket okozzanak Moszkvának − írja a The New York Times

    Az elemzők szerint az ukránok abban reménykednek, hogy arra kényszerítik az oroszokat, hogy utcáról utcára kelljen harcolniuk. Ebben az esetben csökkenthetik az orosz tüzérségi fölényt, mert a csapásokban az orosz egységek is kárt szenvedhetnek.  

  • A wimbledoni füves pályás teniszversenyhez hasonlóan a New Yorkban esedékes US Openen is elindulhatnak az orosz és belorusz teniszezők – írja a Sky News.

    Lew Sherr, az Amerikai Teniszszövetség vezérigazgatója elmondta, hogy az igazgatótanács azért döntött így, mert aggódtak azért, hogy egyes sportolókat saját kormányaik tetteiért és döntéséért felelősségre vonják.

    A vezérigazgató elmondása szerint az orosz és belorusz játékosok semleges zászló alatt fognak játszani.

  • A szentpétervári gazdasági fórumon bemutatták Ukrajna adminisztratív-területi felosztásának sémáját, amit sikeres megszállás esetén alkalmazhatna Oroszország.

    Az Ukrajna felosztását tartalmazó térképet Olekszandr Kots orosz propagandista tette közzé.

    A Kreml szócsöve szerint ez a térkép az „egykori Ukrajna" feldarabolásáról szól. A sémát egy „átmeneti időszakra” – 3-5 évre – tervezték.

    A térképen látható, hogy a megszállók körzetekre osztanák Ukrajnát, írja az Unian hírügynökség. A nyugati körzet nyolc régióból áll (Voliny, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Lviv, Rivne, Ternopil, Hmelnickij, Csernyivci), központja Hmelnickij városa lenne.

    A központi körzet szintén nyolc régiót foglal magában (Vinnicza, Zsitomir, Kijev, Poltava, Szumi, Harkiv, Cserhát, Csernyihiv), a közigazgatási egység központja Kijevben lenne. A többi megye nem látható a képen.

    Ez a séma világosan és egyértelműen mutatja, mi fog történni, ha Oroszország nyeri a háborút

    – írta Olekszij Golubutszkij ukrán politológus.

  • 300 millió euróig terjedő hitellel támogatja az ukrán Naftolhaz földgázipari vállalatot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az orosz invázió miatti ellátási kiesés ellensúlyozására – adta hírül az MTI.

    A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet keddi ismertetése szerint a Naftohaz az első 50 millió eurós folyósítási részletet sürgősségi földgázvásárlásokra használhatja.

    Az EBRD szerint e sürgősségi vásárlások elengedhetetlenek ahhoz, hogy fel lehessen készíteni az ukrajnai földgázhálózatot a következő fűtési szezonra.

    A bank tájékoztatása szerint a Naftohaz összesen egymilliárd euró finanszírozás felhajtását tervezi egymilliárd köbméterig terjedő mennyiségű földgáz beszerzésére.

  • Az oroszok által támogatott szakadár vezetők „hajlandók meghallgatni” a halálra ítélt brit katonák fellebbezését, írja az Independent.

    A 28 éves Aiden Aslint és a 48 éves Shaun Pinnert múlt héten ítélte el egy bíróság az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban (DPR), mert Ukrajna mellett harcoltak. A döntés hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki, brit politikusok elítélték az általuk kirakatpernek nevezett ügyben hozott ítéletet.

    A két britet a marokkói állampolgárságú Brahim Saadounnal együtt csütörtökön ítélték el. Áprilisban fogták el őket, és „zsoldos tevékenységgel” vádolják őket. Két napja Gyenyisz Pusilin szakadár vezető még azt mondta, nem számíthatnak kegyelemre a halálra ítélt katonák.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét hangsúlyozta, hogy készen áll a tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

    Az államfő sajtószolgálatának közlése szerint ezt a média képviselői számára Dániában tartott online sajtótájékoztatón mondta. Elmondása szerint ma már egyedül az orosz elnök dönt arról, hogy az orosz hadsereg leáll-e vagy sem.

    Ha Oroszország véget akar vetni a háborúnak, akkor tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni Ukrajnával kapcsolatban, ez nyilvánvaló. Ezért ezeknek a tárgyalásoknak közvetleneknek kell lenniük. Beszélhetünk közvetítőkkel, vagy akár azok nélkül is. Ha a támadók befejezik a háborút, és elhagyják a területeinket, én személy szerint bármikor készen állok egy ilyen találkozóra

    – idézte Zelenszkijt az Unian hírügynökség.

  • Oroszország több tucat brit újságírót, médiaszemélyiséget és a hadiiparhoz köthető szereplőt tiltott ki területéről − írta meg a Guardian

    Az orosz külügyminisztérium szerint a lépés válasz a szankciókra és az orosz állami média betiltására nyugaton.  

    A listán 29 újságíró szerepel, olyan brit sajtóvállalatoktól, mint a BBC, a Sky News, a Guardian és a Times. 

  • Oroszország ukrajnai inváziója változást idéz elő az Európába irányuló illegális kábítószer-csempészet útvonalaiban – jelentette be kedden az EU kábítószer-ellenes ügynöksége.

    Alexis Goosdeel, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) igazgatója szerint a háború máris „közvetlen hatással” volt az Afganisztánból kiinduló egyik heroincsempész-útvonalra, amely korábban Ukrajnán és más szomszédos országokon keresztül vezetett.

    A kábítószer-kereskedőknek nem érdekük, hogy továbbra is ragaszkodjanak ehhez az útvonalhoz

    – mondta Goosdeel egy online sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy már most is vannak jelei a Törökország és Bulgária, illetve a Törökország és Görögország közötti határon zajló kereskedelem növekedésének.

    Goosdeel szerint a konfliktus arra kényszeríti a Fekete-tengeren keresztül közlekedő csempészeket, hogy más útvonalakat válasszanak, mivel a korábban használt kikötők közül többet is blokád alá vettek. Szerinte valószínű, hogy a csempészet a görög szigeteken és a Földközi-tenger déli részén keresztül fog megélénkülni, írta meg az Independent.

  • A Balti Flotta hadosztályai éleslövészetet hajtanak végre a kalinyingrádi régió gyakorlóterén, írta meg a Kárpáthír.

    Több mint 3000 katona és 300 jármű vonul fel a Kalinyingrádi területen zajló hadgyakorlatban. Erről az orosz Interfax számolt be június 14-én, kedden. A közlemény szerint a manőverekben T72B3 harckocsikat, BMP–2 és BMP–3 gyalogsági harcjárműveket, Msta-S önjáró tüzérségi ágyúkat, valamint Uragan és Grad rakétarendszereket vetnek be. A kalinyingrádi körzetben zajló hadgyakorlat a balti flotta gyakorlatának részét képezi, amelyen mintegy 10 ezer katona, 60 hadihajó, mintegy 45 repülőgép és helikopter, valamint 2000 katonai és speciális jármű vesz részt.

    A hadgyakorlat előestéjén az orosz hajók a balti-tengeri gyakorlatok során szimulált rakétakilövést hajtottak végre a Caliber cirkálórakétákkal ellenséges hajókra és távoli szárazföldi célpontokra.

    A Kalinyingrádi területnek Oroszország egyéb területeivel nincs közös határa, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.

    Itt található az ország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa.

  • A Vlagyimir megyei Pokrov börtöntelepéről egy meg nem nevezett, szigorúbb fokozatú büntetés-végrehajtási intézetbe helyezték át Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, miután jogerőre emelkedett az ellene csalás címén meghozott ítélet.

    Ezt Navalnij ügyvédje, Olga Mihajlova jelentette be. Azt Pokrovban még a jogi képviselővel sem közölték, hogy melyik fegyházba szállították át az őrizetest. Fellebbviteli szinten a moszkvai városi bíróság május 24-én helybenhagyta a Navalnijra márciusban kiszabott kilencéves szabadságvesztést.

    A tárgyaláson két ügyet egyesítettek. Az első eljárást azon a címen indították ellene, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított – és Oroszországban betiltott  Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és munkatársai bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (jelenlegi árfolyamon több mint 3,8 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől.

    Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több mint 2,3 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó volt a károsultja. A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az „igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították.

    Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást, amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (több mint 5,5 millió forintra) megbírságolták. Navalnijt májusban azzal is megvádolták, hogy szélsőséges egyesületet hozott létre, amelynek tevékenysége a tisztviselők és oligarchák elleni gyűlöletkeltésre irányult. Emiatt majd további tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá, írja az MTI.

  • Vlagyimir Putyin a kudarcok ellenére sem tett le Ukrajna teljes elfoglalásáról, erről a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője beszélt kedden – közölte az Independent.

    Oroszország körülbelül egy hónappal az invázió megkezdése után felhagyott több ukrán város bombázásával, miután nem sikerült jelentős előrelépést elérnie. Orosz tisztviselők azt állították, hogy azért, mert elérték a céljaikat, de nyugati tisztviselők rámutattak az Oroszország által elszenvedett hatalmas csapat- és felszerelésveszteségekre.

    Moszkva azóta a keleti Donbász régióra összpontosít, ahol mostanra nagy területeket foglalt el.

  • A nemzeti hadseregek közötti együttműködés időszerű kérdéseit tekintették át a visegrádi csoport vezérkari főnökeinek találkozóján részt vevő katonai vezetők kedden Debrecenben – közölte a tanácskozás után a Magyar Honvédség parancsnoka.

    Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy elmondta: meghívták a tanácskozásra az ukrán vezérkari főnököt is, aki korábban jelezte részvételét, de a háborús helyzet miatt mégsem tudott Debrecenbe utazni. Nem volt ott a találkozón a lengyel vezérkari főnök sem. Ezzel kapcsolatban a magyar parancsnok azt mondta, „a jelenlegi helyzetben a nemzeti érdek előtérbe kerülhet”.

    A tanácskozáson a cseh, a szlovák és a magyar katonai vezetők egyebek mellett áttekintették az orosz–ukrán háború miatt kialakult helyzetet és az Európai Unió harccsoportjának jövő évi szolgálatba állításából adódó feladatokat – ismertette Ruszin-Szendi Romulusz.

  • Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője keddi hadijelentése szerint Kalibr manőverező repülőgépek a Csernyihiv megyei Priluki falunál megsemmisítették az ukrán fegyveres erők egy, tüzérségi fegyvereket és lőszereket tároló arzenálját. Precíziós levegő-föld rakéták az elmúlt egy nap alatt 11 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, köztük két szakasznyi Grad tüzérséget és két lőszerraktárt támadtak.

    Harcászati repülőgépek 101 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, amelynek következtében több mint 350 „nacionalista” életét vesztette, három vezetési pont, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, hat Grad rakéta-sorozatvető, 14 tüzérségi löveg és 22 speciális katonai jármű pedig megsemmisült, tette hozzá Konasenkov.

    Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG–29-es repülőgépet a Donyecki Népköztársaságban lévő Szlavjanszk közelében, és egy Mi–24-es helikoptert a Mikolajiv megyei Sznyegirevkánál, továbbá kilenc drónt, egy Tocska–U és 14 Szmercs rakétát.

    A nap folyamán a rakéta- és tüzérségi erők 280 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 18 vezetési pontot, 59 tüzérségi lőállást és egy üzemanyagraktárat találtak el.

    Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 202 repülőgépet, 131 helikoptert, 1205 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3548 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 521 rakéta-sorozatvetőt, 1947 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3505 darab speciális katonai járművet vesztettek, írja az MTI.

  • Felajánlotta a „mariupoli mintára történő megadás” lehetőségét a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt ukrán erőknek és külföldi zsoldosoknak az orosz védelmi minisztérium kedden.

    Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője arról beszélt, hogy az orosz erők szerdán 8 és 20 óra között Szvatove felé humanitárius folyosót nyitnak a távozáshoz az Azotban tartózkodó civilek számára.

    Mizincev azt tanácsolta az ukrán erőknek és a külföldi fegyvereseknek, hogy reggel nyolckor hagyjanak fel a harci tevékenységgel, engedjék ki az általuk fogva tartott civileket, és tegyék le a fegyvert, amelynek fejében megkímélik az életüket, és a hadifoglyokkal való bánásmódról rendelkező genfi egyezmény normáinak megfelelően fognak eljárni velük szemben, ahogy az a mariupoli kapituláció esetén is történt. Közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius műveletben történő részvételi készségét a fehér zászló felemelésével jelezheti, írja az MTI.

  • Oroszország korlátozni fogja a nyilvánosság hozzáférését egyes kormányzati adatokhoz, hogy megvédje az országot a további szankcióktól – közölte az ottani pénzügyminisztérium, írja a Guardian.

    A minisztérium közleményben közölte, hogy részben korlátozza a költségvetési kiadásokról nyilvánosságra hozott információkat, válaszul a nyugati szankcióknak az orosz gazdaságra gyakorolt negatív következményeire.

  • Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt hirtelen átszállították egy ismeretlen helyre abból a börtönből, ahol tizenegy és fél éves büntetését tölti – közölte a politikus kabinetfőnöke, Leonyid Volkov.

    Amikor Navalnij ügyvédje megérkezett a Moszkvától 119 kilométerre keletre fekvő Pokrovban lévő 2. számú börtöntáborba, közölték vele, hogy ott jelenleg nem tartózkodik ilyen nevű elítélt.

    Fogalmunk sincs, hol van most Alekszej

    – idézte Volkovot a Reuters.

    Múlt hónapban Navalnij videokapcsolaton keresztül egy orosz bíróságon Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta, a Kreml vezetőjét őrültnek nevezet, aki „ostoba háborút” indított, amely miatt ártatlan emberek halnak meg Ukrajnában és Oroszországban, jegyezte meg a Guardian.

  • Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint ukrán katonák tüzet nyitottak a magukat megadni készülő Ukrán Fegyveres Erők 54. dandárjának katonáira – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Igor Konasenkov orosz altábornagy elmondása alapján a Donyecki régió Novomihajlovka településének térségében az orosz csapatok offenzívájának tűzelőkészületei után a fegyveres erők 54. dandárjának több mint harminc katonája döntött úgy, hogy leteszi a fegyvert, és megadják magát.

    Elmondása szerint azonban amikor az ukrán katonák fehér zászlókkal közelítettek az orosz csapatok felé, az ukrán katonák tüzet nyitottak rájuk. Az incidensben harminckét ukrán katona vesztette életét. 

  • Ukrajnának nagymértékben csökkentenie kell az állami kiadásokat, ha nem érkezik több külső pénzügyi segítség, mivel az ország bevételei az orosz inváziót követően a kiadások kevesebb mint felét fedezik – jelentette ki Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke.

    Havonta ötmilliárd dollár (4,1 milliárd font) hitelt kell felvennünk. Ha nem kapjuk meg, csökkentenünk kell a kiadásokat

    – tette hozzá a képviselő a Guardian szerint.

    Hetmancev jelezte: a kormány májusban 101 milliárd hrivnya (2,8 milliárd font) adót szedett be, de 250 milliárd hrivnyát (hétmilliárd font) kellett költenie a hadsereg finanszírozására és az otthonuk elhagyására kényszerülő vagy gyászoló családok támogatására.

  • Ferenc pápa a La Civiltà Cattolica nevű jezsuita lapnak nyilatkozva elítélte az orosz agressziót, de azt is hozzátette: semmi sem fekete-fehér, elképzelhető, hogy a háborút „bizonyos mértékben kiprovokálták” az ukránok.

    A Reuters szerint az egyházfő elítélte az orosz katonák vadságát és kegyetlenségét, de azt is hozzátette, hogy „nem szabad elfelejteni a valós problémákat, ha meg akarjuk oldani őket”. Ezenfelül arról is beszélt, hogy a fegyveriparnak is érdekében állhatott a háború kirobbanása.

    Ami a szemünk előtt zajlik, az egy világháborúhoz hasonlító, globális érdekeket, fegyverkereskedelmet és geopolitikai szempontokat magába foglaló szituáció, amelyben egy hősi nép mártíromságot szenved

    – fogalmazott az egyházfő. 

  • Az ukrajnai orosz invázió legalább három szezonig tartó globális búzahiányt okoz majd, ugyanis az ukrán termés nagy része el van zárva, rekordszintre szorítva ezzel az árakat – jelentette Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter a Reutersnek adott interjúban, amelyet a Guardian vett észre. 

    Oroszország blokkolta Ukrajna – amelyet gyakran neveznek Európa kenyérkosarának – tengeri gabonaexport-útvonalait, de más problémák sokaságával kell szembenéznie például a gabonatárolóhelyek hiányával. Éppen ezért Ukrajna hosszú időre ki fog esni a piacról.

  • Az orosz hadsereg Szeverodonyeck körül összpontosította erőfeszítéseit, de Harkiv közelében is sikerült minimális előrelépést elérnie – közölte a brit védelmi minisztérium titkosszolgálati adatokra hivatkozva.

    Az Unian által észrevett jelentés szerint viszont a katonai kiadások orosz finanszírozásának növekedése ellenére a hadseregnek problémát okozhat a felszerelés utánpótlásával, de a nyugati szankciók és az egyes területeken tapasztalt hiányosságok is gondot jelenthetnek.

  • Dél-Ukrajnában a védők a keddi nap során eddig 16 orosz katonát likvidáltak, és lelőttek egy ellenséges helikoptert. Ezt Vlagyiszlav Nazarov, a Pivden műveleti parancsnokság szóvivője jelentette be, írja az Unian hírügynökség.

    Emellett egységeink egy harckocsit és további hat páncélozott gépjárművet is megsemmisítettek

    – tette hozzá Nazarov.

  • Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Oroszország növelni tudta olajtermelését és -exportját június első felében – adta hírül az MTI.

    Oroszország átlagos napi olajtermelése, beleértve a kondenzátumokat is 1,46 millió tonna volt június első 13 napjában, 68 ezer tonnával több, mint májusban. 

    Az Interfax jelentése szerint Oroszország átlagos napi olajexportja június első 13 napja alatt a májusi havi átlaghoz képest 0,5 százalékkal, napi 662 500 tonnára emelkedett.

    Ezen belül az orosz tengeri olajexport 9,5 százalékkal, napi 470 700 tonnára nőtt, míg a csővezetékeken keresztül történő szállítás 16,5 százalékkal, napi 191 800 tonnára csökkent.

    A legtöbb ország, amely csővezetéken kap olajat Oroszországtól, június 1–13. között csökkentette importját májushoz képest, Magyarország azonban 14 százalékkal, napi 19 700 tonnára növelte a vásárlást a hírügynökség forrásai szerint. 

  • A Kreml szerint a védelmi minisztérium dönt az ukrán szeparatistáknak nyújtott extra támogatásról, írja az Independent.

    A védelmi minisztérium előjoga, hogy további orosz erőkkel segítse a Kelet-Ukrajnában harcoló, Oroszország által támogatott szakadárokat – közölte kedden a Kreml.

    Gyenyisz Pusilin, az oroszok által támogatott szakadár vezető még több katonát kért Moszkvától, amit azzal magyarázott, hogy a donyecki térségben felerősödtek a harcok.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón újra megismételte Moszkva egyik indoklását arra, miért küldött csapatokat Ukrajnába: meg kell védenie a Donyeck és Luhanszk régió – együttesen Donbász néven ismert – többségében orosz ajkú lakosságát.

    Kijev visszautasítja az orosz ajkúak elnyomásának vádját mint ürügyet a területszerzésre.