Valami nincs rendjén Vlagyimir Putyinnal?

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A védelmi minisztérium továbbra is egyenruhával, sisakokkal és golyóálló mellényekkel látja el a fegyveres erőket, és már most elkezdtük felszerelni a csapatokat téli ruházattal – közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes csütörtökön.

A miniszterhelyettes szerint ezzel párhuzamosan elkezdték felszerelni a csapatokat téli ruházattal is – írja a Kárpáti Igaz Szó. Maljar hozzátette, hogy június első felében több mint 55 ezer golyóálló mellényt és 27 ezer sisakot adott át a fegyveres erőknek.

Elmondása szerint a szaktárcánál arra törekednek, hogy két dandárnak elegendő készletet halmozzanak fel, így amikor a tartalékhadtest egységei befejezik a kiképzést, biztosított lesz a számukra a felszerelés.

A Fehér Ház minden követ megmozgat annak érdekében, hogy minél több információt gyűjtsön az Ukrajnában eltűnt két amerikai férfiről.

A 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh – mindketten Alabamából származnak – családjaik attól tartanak, hogy fogságba estek, miután állítólag önként jelentkeztek harcolni az ukrán hadsereg egyik egységébe.

A páros feltehetően részt vett a Harkiv környéki harcokban, de nem tértek vissza onnan. Állítólag június 8. óta semmi hír nincs róluk.

Az amerikai tisztviselők szerint nincs információ arról, hogy a két férfi az oroszok fogságába esett volna.

Szerinte Oroszország azt a látszatot akarta kelteni, hogy kész tárgyalni, miközben azt tervezi, hogy hátba szúrja Ukrajnát.

Kijev mindenképpen szeretne visszatérni a tárgyalásokhoz, de csak a megfelelő időben – tette hozzá.

Klasszikus „orosz stílus”: városok lerombolása, nyilvános kivégzések elrendelése, annexió előkészítése, de még mindig úgy tesznek, mintha tárgyalnának

– írta egyik Twitter-bejegyzésében Podoljak.

A BBC oroszországi szerkesztője, Steve Rosenberg exkluzív interjút készített Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki szerint nincs többé mozgástér Oroszország és Nagy-Britannia kapcsolatát illetően.

Mind Boris Johnson brit miniszterelnök, mind Liz Truss külügyminiszter nyíltan azt hirdeti, hogy le kell győzni Oroszországot, térdre kell kényszeríteni Oroszországot

• – mondja Lavrov. „Gyerünk hát, tegyék meg!” – teszi hozzá.

Lavrov ezenfelül azzal vádolja az Egyesült Királyságot, hogy ismét feláldozza népe érdekeit politikai ambíciói kedvéért, a politikusaik csak a következő választásokra gondolnak, semmi másra.

Más nyugati nemzetekhez hasonlóan az Egyesült Királyság is fegyverekkel látja el Ukrajnát az orosz megszállók elleni harchoz.

Február vége óta legalább 480 ukrán gyermekes család és 180 egyedülálló felnőtt kért tanácsot hajléktalanellátásról – írja a Guardian beszámolója.

Annak ellenére, hogy a brit kormány azt mondta, hogy az „Otthon Ukrajnának” és a családi vízumprogramok lakhatást biztosítanak a menekülteknek, a megállapodások meghiúsulásával az emberek nehéz helyzetbe kerülnek.

Az adatokból kiderül, hogy az „Otthon Ukrajnának” programban máris hiányosságok mutatkoznak: június 3-ig 145 eset végződött hajléktalansággal. Ebből 90 azért ért véget, mert a megállapodás meghiúsult, további 55 pedig azért nem indult el rendesen, mert a szállás nem volt elérhető vagy nem volt megfelelő a megérkezéskor.

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

 Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt

– nyilatkozott Megyinszkij.

A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

Csehország eddig több mint 3,7 milliárd korona (60 milliárd forint) értékben küldött katonai és humanitárius segélyt Ukrajnának – közölte Petr Cech védelmiminiszter-helyettes a képviselőház védelmi bizottságának csütörtöki ülésén.

Ágyúkhoz való lőszert, kézifegyvereket, egészségügyi anyagot és légvédelmi eszközöket küldtünk Ukrajnának

– jelentette ki a miniszterhelyettes.

Az ellenzéki pártok képviselői szerint a kormányzat túl bizalmasan kezeli az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és még őket sem hajlandó pontosabban tájékoztatni róla. 

A kormányfő felszólalásában megerősítette, hogy Csehország segítségnyújtása Ukrajnának folytatódni fog.

Mario Draghi olasz miniszterelnök – aki ma Kijevbe látogatott Franciaország és Németország vezetőivel együtt – elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben folytatott megbeszéléseinek fő üzenete az volt, hogy Olaszország Kijevet az EU részeként szeretné látni.

Látogatásom legfontosabb üzenete az, hogy Olaszország Ukrajnát az Európai Unióban akarja látni. Azt szeretné, hogy Ukrajna tagjelölt státuszt kapjon, és ezt az álláspontot fogja támogatni az Európai Tanács következő ülésén

– nyilatkozta az olasz miniszterelnök.

Mario Draghi és Volodimir Zelenszkij Kijevben 2022. június 16-án

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Hozzátette:

Történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Az ukrán nép minden nap megvédi a demokrácia és a szabadság értékeit, amelyek az európai projekt, a mi projektünk alapját képezik. Nem várhatunk. Nem késleltethetjük ezt a folyamatot.

A kelet-ukrajnai Harkiv városától mintegy hat mérföldre lévő mezőn a J9-es hadsereg egysége végzi zord munkáját – orosz katonák holttesteit ássa ki.

Egy fa alatti sekély tömegsírban hat halott van, durva halomban egymásra halmozva. Itt senki sem tudja, ki temette el őket – a helyi lakosok vagy a visszavonuló oroszok.

A holttesteket ellepik a legyek, és a szag is nyomasztó, de a J9-es egység tagjait és a két ásót, aki segít nekik, ez nem zavarja. Hozzá vannak szokva.

Jurij, az egyik sírásó azután kapta ezt a munkát, hogy egy másik faluban öt holttestet talált a saját kertjében eltemetve, és hívta a J9-es egységet, hogy ássák ki őket.

„Segítettem nekik ásni, és tetszett nekik a munkám, mert korábban is sírásó voltam, így most én segítek nekik” – mondta a BBC-nek.

Ez azt jelenti, hogy minden nap faluról falura járva exhumálja a holttesteket – ukránokat és oroszokat. Ezeket az orosz halottakat a hullaházba viszik, mintát vesznek az azonosításhoz, és végül ukrán halottakra cserélik őket.

„Az Egyesült Királyság több mint 20 nagy hatótávolságú fegyvert – M109-et – vásárolt egy belga fegyvergyártó cégtől, amiket felújított és Ukrajnába küld” – közölte Ben Wallace, Nagy-Britannia védelmi minisztere.

A nehézfegyverek 155 mm-es lövedékek kilövésére képesek.

„Oroszország egyes területeken 20:1 arányban haladja meg Ukrajna tüzérségét, de a szövetségesek elkezdik támogatni Ukrajnát nagy hatótávolságú tüzérségi és rakétarendszerekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a győzelmet” – mondta Ben Wallace.

„Négy hónappal Ukrajna lerohanása után Oroszországnak nem érdeke, hogy béketárgyalásokra kerüljön sor” – idézi Szergej Radcsenko akadémikus szavait a BBC.

A Johns Hopkins Egyetem professzora szerint a tárgyalásokkal kapcsolatos minden remény egyelőre szertefoszlott.

Szerinte a Nyugat elszigeteltségének és szankcióinak sokkja kezd elmúlni, miután Oroszország a kezdeti kudarcokból kilábalva fokozatos előnyökre tett szert a Donbászban.

Ha az ukránok elegendő fegyverrel rendelkeznek ahhoz, hogy ellentámadást indíthassanak, akkor potenciálisan olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy visszavágjanak az oroszoknak

– mondja Radcsenko, majd így folytatta: „Ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy erős pozícióból tárgyaljon.”

Radcsenko nem számít arra, hogy ez a nyár végéig megtörténik.

Olaf Scholz német kancellár kijevi látogatását követően azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij elfogadta a meghívást, hogy részt vegyen a következő, idén Németországban tartandó G7-találkozón – értesült a Sky.

Scholz a francia Emmanuel Macronnal és az olasz Mario Draghival tett látogatást Kijevben.

Továbbra is árusítanak Big Macet a McDonald’s egyes franchise-telephelyein Oroszországban, annak ellenére hogy az éttermek többsége vasárnap új márkanévvel és tulajdonjoggal nyit ki – tájékoztat a Reuters.

A McDonald’s májusban eladta 850 oroszországi éttermének nagy részét. Az új orosz Meki Vkuszno – i tocska (Finom – és pont) névre hallgat.

Egyes vállalkozók azonban nyitva tartották éttermüket, és autentikus mcdonald’s-os ételeket árulnak továbbra is, a logót pedig átlátszó fehér szövet borítja Moszkvában és Szentpétervárott is. A Big Macet Bolsoj Burgerre keresztelték át.

Nemrégiben ért véget a francia elnök, Emmanuel Macron, a német kancellár, Olaf Scholz, az olasz miniszterelnök, Mario Draghi és a román elnök, Klaus Iohannis találkozója, ahol Macron elmondta, hogy az Európai Unió mind a négy, Kijevben jelen lévő vezetője támogatja, hogy Ukrajnának azonnali EU-tagjelölti státuszt adjanak.

Franciaország fokozná a fegyverszállítást az Oroszországgal háborúban álló ukránoknak – tette hozzá. Draghi a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy kijevi látogatásának fő üzenete az volt, hogy Olaszország az EU részeként szeretné látni Ukrajnát.

Scholz ígéretet tett arra, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát, amíg szüksége van rá, és hősiesnek minősítette Kijev oroszellenes harcát.

Németország nyolcszázezer ukrán menekültet fogadott be, és anyagilag és katonailag is támogatja Ukrajnát – mondta, hozzátéve:

Ezt mindaddig folytatjuk, amíg Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra.

A holland hírszerzés felfedte, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálatnak (GRU) dolgozó kém hamis brazil fedőnevet használt, hogy Brazíliából Hollandiába utazzon – tájékoztat a BBC.

A kémnek a Nemzetközi Büntetőbíróságnál kellett volna gyakornoki állást vállalnia, ami azt jelentette volna, hogy hozzáfér az ICC épületéhez és rendszereihez.

Hollandiába érkezésekor őrizetbe vették, és a következő elérhető járattal visszaküldték Brazíliába.

Ha a hírszerző tisztnek sikerült volna beszivárognia az ICC-hez, akkor 

A brazil állampolgár Viktor Muller Ferreira néven mutatkozott be, aki 1989. április 4-én született, holott a valódi neve Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov, aki 1985. szeptember 11-én született.

Az AIVD szerint Cserkaszov jól felépített fedőazonosságot használt, amellyel eltitkolta minden oroszországi kapcsolatát.

Orosz légicsapás ért egy civileknek menedéket nyújtó épületet Ukrajna keleti részén, Liszicsanszk városában, legalább három ember meghalt és heten megsebesültek – értesült a BBC.

Feltárjuk a romokat

– írta a helyi kormányzó, Szerhij Hajdaj Telegram-oldalán.

Liszicsanszkot több alkalommal bombázták az elmúlt hetekben. Oroszország taktikája megfontolt – le kell simítani, összetörni, és csak a felperzselt földet hagyni.

A város a Sziverszkij Donyec folyó túloldalán fekszik Szeverodonyeck mellett, amely gyakorlatilag már orosz kézen van.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója ellátogatott Herszon régióba, ahol felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy biztosítsanak a fegyveres erőknek nagy hatótávolságú fegyvereket, hogy felszabadítsák a déli területet az orosz megszállóktól.

Megjegyezte, hogy az ukrán katonák és az orosz megszállók pozíciói a Herszon régióban csak néhány kilométerre vannak tőle.

Herszon régió. Néhány kilométerre az orosz állásoktól. Több tucat elpusztult szellemfalu… Még korlátozott erőforrásokkal is visszaverjük az ellenséget

– mondta a tanácsadó az Unian szerint.

Az Oroszország által támogatott donyecki terület szeparatistáinak vezetője kizártnak tartja, hogy kegyelmet adjon annak a két brit állampolgárnak, akiket az el nem ismert, önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaságban halálra ítéltek.

Arra a kérdésre, hogy a helyi közigazgatás fontolóra veszi-e Aiden Aslin és Shaun Pinner kegyelemben részesítését, Gyenyisz Pusilin így válaszolt: „Nem látok erre semmi esélyt” – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Pusilin azt is elmondta, hogy Aslinnak, Pinnernek és a marokkói állampolgárságú  Szádun Brahimnak – akik mindannyian orosz fogságba estek – egy hónapjuk volt arra, hogy fellebbezzenek a donyecki orosz helyettes bíróság június 9-én hozott ítélete ellen.

Szádun nővére, Imán Szádun azt mondta a BBC-nek, hogy úgy érzi, hogy testvére történetével nem foglalkoznak kellő mértékben.

Az orosz külügyminisztérium új szankciókat jelentett be 121 ausztrál állampolgár, köztük újságírók és védelmi tisztviselők ellen arra hivatkozva, hogy az országban ruszofób program van.

Az újonnan szankcionált személyek között vannak az ausztrál ABC News, a Sydney Morning Herald és a Sky News újságírói, valamint különböző védelmi tisztviselők.

A minisztérium hasonló szankciókat jelentett be kedden a brit média 29 tagjával, köztük öt Guardian-újságíróval szemben válaszul az „Oroszországról szóló hamis információk terjesztésére”, valamint „a brit kormány oroszellenes fellépésére”.

Eddig 143 ezer orvos és 261 ezer szakdolgozó tevékenykedett az ukrán egészségügyben, de a háború alatt a szféra 2273 dolgozója hagyta el Ukrajnát – közölte Viktor Ljasko.

Az egészségügyi tárcavezető elmondása szerint ez az ágazatban dolgozók fél százaléka, és ebben a szakaszban nem befolyásolja az ellátást vagy az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét Ukrajnában.

Az ágazatban tevékenykedők 95 százaléka idejében megkapta a bérét, de néhol késedelmekről számoltak be. A háború eddig tizenkét orvos életét követelte, 47-en súlyosan megsebesültek. 672 egészségügyi intézményben keletkezett kár, 115 helyrehozhatatlan – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A luhanszki kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán katonák igyekeznek visszaszorítani a támadókat Szeverodonyeckben, de a város nyolcvan százaléka már orosz irányítás alatt áll.

Map of the situation of #Severodonetsk acc to Rybar.

80% of the city is now captured by the #Russians / #LNR pic.twitter.com/ET4mZ4NsDA

— The Cube (@War_cube_) June 15, 2022

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő csütörtökön Kijevbe érkezésük után felkeresték az ukrán főváros Irpiny negyedét, ahol Klaus Iohannis román elnök is csatlakozott hozzájuk.

Az ukrajnai Irpiny városa, akárcsak előtte Bucsa, az orosz–ukrán háború kegyetlensége és az értelmetlen erőszak szimbólumává vált – mondta Olaf Scholz német kancellár Kijev külvárosában tett látogatásán, hozzátéve, hogy a háborúnak azonnal véget kell vetni.

Olaf Scholz Irpinyben 2022. június 16-án

Fotó: Ludovic MARIN / various sources / AFP

A területen mintegy 300 civil holttestét találták azt követően, hogy az orosz csapatok március végén kivonultak onnan.

A vezetők később tárgyalnak Volodimir Zelenszkij elnökkel az ország további katonai és pénzügyi támogatásáról, valamint Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelméről.