Oroszország a potenciális fenyegetések és kockázatok figyelembevételével kívánja folyamatosan erősíteni fegyveres erőit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, amikor a katonai főiskolák végzőseivel találkozott, írja a TASZSZ hírügynökség.
Fegyveres erőinket a potenciális katonai fenyegetések és kockázatok figyelembevételével továbbfejlesztjük és megerősítjük, a modern fegyveres hadviselés tanulságai alapján pedig javítjuk összetételüket
– jegyezte meg az államfő.
Putyin a fegyveres erők fejlesztésének kiemelt irányaként említette az új fegyverrendszerek beszerzését, amelyek a következő években és évtizedekben meghatározzák majd a hadsereg és a haditengerészet ütőerejét.
Szükségünk lesz a robotika, vagyis a drónok szélesebb, sokkal szélesebb körű felhasználására; szükségünk lesz az új fizikai elveken alapuló fegyverek aktív fejlesztésére. Lézeres, elektromágneses és más típusú fegyverekről beszélek. Természetesen folytatódni fog az intenzív harci kiképzés és a szövetségeseinkkel való aktív együttműködés gyakorlása
– tette hozzá az elnök.
A The Telegraph című brit lap honlapját blokkolták Oroszországban, derül ki az orosz médiahatóság (Roszkomnadzor) adataiból.
A lépés az orosz főügyészség kérésére történt, írja az Al Jazeera angol nyelvű kiadása.
Amióta februárban csapatokat küldött Ukrajnába, Oroszország keményen fellépett a konfliktusról szóló médiaközvetítésekkel szemben, és 15 éves börtönbüntetéssel fenyegette azokat az újságírókat, akik szerinte szándékosan „álhíreket” terjesztenek az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúról.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az ukránok Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belorusz elnököt gyűlölik a legjobban.
A „Rating” nevű szociológiai csoport 2022. június 18–19-én elvégzett országos felmérése alapján a megkérdezettek 75 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnában a dolgok jó irányba haladnak. A kutatásban részt vevők 13 százaléka pesszimista, 12 százalék pedig nem akart válaszolni arra a kérdésre, ki fogja nyerni a háborút.
A felmérés szerint Andrzej Duda lengyel elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök azok a külföldi vezetők, akiket a leginkább kedvelnek az ukránok, írja az Unian hírügynökség.
Érdekesség, hogy Orbán Viktorral szemben is negatív hozzáállás uralkodik Ukrajnában – a megkérdezettek 53 százaléka nem szimpatizál a magyar miniszterelnökkel.
A dél-ukrajnai Mikolajiv városában több robbanás történt a regionális közigazgatás szerint, írja a CNN.
Szemtanúk három nagy robbanásról számoltak be, és a városról készült felvételeken legalább egy nagy fekete füstoszlop látható. A robbanások a Mikolajiv környéki területet hétfőn ért rakétatámadásokat követik.
Oroszország nem tudja garantálni, hogy nem sújtják halálbüntetéssel az Ukrajnában elfogott amerikai katonákat – jelentette ki az NBC-nek adott interjújában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Peszkov arra a kérdésre, miszerint tudja-e garantálni, hogy az elfogott amerikaiakat ne ítéljék halálbüntetésre, azt válaszolta:
Semmit nem tudok garantálni. Ez a nyomozástól függ.
Az Ukrajnában elfogott két amerikai jelenleg az oroszok által támogatott ukrajnai Donyeck régióban tartózkodik – közölte kedden az Interfax hírügynökség egy forrásra hivatkozva.
A Kreml hétfőn azt jelentette, a genfi egyezmény nem terjed ki az Ukrajnában elfogott két amerikai zsoldosra, akiket felelősségre kell vonniuk tetteikért.
Hét embert továbbra is keresnek a fekete-tengeri gázfúrótornyok elleni ukrán támadás után – közölte egy krími forrás kedden a TASZSZ-szal.
Ukrajna három csapást mért a tornyokra, jelentette hétfőn Szergej Akszjonov krími vezető. A támadáskor 109 ember tartózkodott a helyszínen, közülük 94-et evakuáltak. Három ember megsérült, az eltűnt személyek keresése folytatódik.
A három sérült továbbra is kórházban van, tette hozzá a TASZSZ forrása.
Az orosz Biztonsági Tanács titkára Kalinyingrádba utazott, miután Litvánia blokkolta az Oroszországból oda irányuló áruszállítást.
Nyikolaj Patrusev a RIA hírügynökség szerint a régió biztonsági helyzetéről szóló megbeszélésen elnököl.
Erre azután kerül sor, hogy a Kreml figyelmeztetett, lépéseket tehet Litvánia ellen az általa „nyíltan ellenségesnek” nevezett lépés miatt.
Ha a közeljövőben nem áll helyre teljes mértékben a kalinyingrádi régió és az Oroszországi Föderáció többi része közötti, Litvánián keresztül történő teherszállítás, akkor Oroszország fenntartja a jogot, hogy nemzeti érdekei védelmében lépéseket tegyen
– közölte az orosz külügyminisztérium.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím integrációs projekteket indított a megszállt Herszon és Zaporizzsja területével.
A krími kormány miniszterelnök-helyettese, Georgij Muradov szerint szoros kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat alakítottak ki, és igyekeznek javítani a közlekedési kapcsolatokon is.
A közlekedési útvonalak létrehozása biztosítja a zavartalan élelmiszer-, gyógyszer- és humanitárius segélyszállításokat a felszabadított területeken
– idézte Muradovot a Guardian.
A Hadtudományi Intézet (Institute for the Study of War) legfrissebb jelentése szerint Oroszország arra készül, hogy fokozza a támadásokat Szeverodonyeck városa ellen:
Ukrainian officials are emphasizing that this week will be decisive for Russian efforts to take Severodonetsk, where Russian forces will likely attempt to clear the Azot plant & complete encirclement operations by driving up the T1302 highway. Full report: https://t.co/b8LJ4lcYtf pic.twitter.com/EWbU5j3BOj
— ISW (@TheStudyofWar) June 20, 2022
Mivel az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt drámai helyzetbe került a világ, elérkezett az ideje, hogy a tábornokok helyett a diplomatáké legyen a főszerep – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának első munkanapján az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfőn.
Németh Zsolt, a közgyűlés magyar delegációjának vezetője azt mondta: mielőbb véget kell vetni az öldöklésnek, a háború már eddig is jelentős számú áldozatot követelt. Katonai, gazdasági, politikai és társadalmi következményei katasztrofálisak.
Szavai szerint látni kell, hogy a régi világrend megszűnőben van, amelyet új világrend követ. Az 1975-ös Helsinki Záróokmányban rögzítettek szerinti világrend a végéhez érkezett – jelentette ki.
Amiben mi, közép-európai országok egészen biztosak vagyunk: semmiképpen sem akarjuk a jaltai típusú, érdekszférákon alapuló világrend visszatérését. Semmiképpen sem akarjuk a Szovjetunió helyreállítását
– fogalmazott.
Kijelentette: a jelenlegi helyzetben indokolt lenne összehívni az Európa Tanács tagállamai vezetőinek negyedik csúcstalálkozóját. Amennyiben az Európa Tanács él ezzel a lehetőséggel, fontos szerephez juthat az új politikai felépítés kialakításában – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Az orosz erők az éjszaka folyamán szétlőttek egy iskolát a donyecki területen lévő Advijivka városban – közölte a Donyecki régió kormányzója.
Ez már a harmadik iskola, amelyet az oroszok leromboltak Advijivkában, jegyezte meg Pavlo Kijrilenko, aki hozzátette, a megszállók mintegy 200 iskolát romboltak le a donyecki területen.
Herszon régió arra számít, hogy az év végéig Oroszország alkotmányos tagjává válik, és ezt megelőzően népszavazást tartanak – közölte egy magas rangú helyi tisztviselő kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
Az év folyamán népszavazást tartunk, és a népszavazást követően kérni fogjuk Oroszország vezetésétől az orosz tagságot
mondta Kirill Sztremouszov, a herszoni katonai-polgári közigazgatás oroszpárti helyettes vezetője. Hozzátette: a régió arra számít, hogy még ebben az évben csatlakozhat Oroszországhoz.
A dél-ukrajnai Herszon régió a Krímmel határos. Március közepén az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a régió teljes egészében orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. A katonai-polgári közigazgatást április végén hozták létre ott, és a helyi hatóságok közölték, hogy a régió szeretne csatlakozni Oroszországhoz.
Az orosz külügyminisztérium bekéreti Markus Ederert, az Európai Unió moszkvai nagykövetét, amiért Litvánia megtiltotta az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádon keresztül történő tranzitját – írja a Guardian.
Litvánia az uniós szankciós szabályokra hivatkozva tiltotta meg a szankciók hatálya alá tartozó áruk Litvánián keresztül történő tranzitját a Litvánia és Lengyelország közötti orosz exklávéba.
Ez természetesen egy olyan helyzet, amelyet diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Tudomásom szerint bekéretik Marcus Ederet, az Európai Unió oroszországi nagykövetét a külügyminisztériumba
– mondta Anton Aljhanov, Kalinyingrád kormányzója az orosz televíziónak vasárnap este.
Az ukrán hatóságok 24 órán belül elmenekülnek a NATO támogatása nélkül, jelentette ki kedden Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke, aki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentéseire reagált.
Korábban Kuleba az ARD televízió egyik adásában azt mondta, hogy országa akkor is folytatja az Oroszország elleni háborút, ha a nyugati szövetségesek leállnak a fegyverszállítással. Kuleba kijelentette: ha kell, ásókkal fognak harcolni.
Amint a NATO leállítja a fegyverszállításokat, amelyeken önök profitot termelnek, és nem küld több zsoldost, 24 órán belül elszaladnak
– üzente Volodin, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Volodin hangsúlyozta, hogy az ukrán hatóságok külföldi bankszámlákon tartják a pénzüket, családjaik pedig távol vannak Ukrajnától.
Az elmúlt napon erős támadások érték Liszicsanszkot, melyről Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó számolt be.
Az Unian a tisztviselő közlése alapján azt írja, hogy a támadás tegnapelőtt este, valamint egész hétfőn folyatódott. Az ágyúzásokban toronyházak, valamint a helyi rendőrség épülete is megsemmisültek.
Az áldozatok pontos számát még nem sikerült megállapítani, ugyanis az előző nap gyakorlatilag lehetetlen volt biztonságosan mozogni a városban.
Ukrajna meghiúsította Oroszország erőfeszítéseit, hogy ellenőrzése alá vonja a Fekete-tenger északnyugati részét, közölte hétfőn az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.
Az ukrán erők a jelentések szerint a múlt héten nyugati Harpoon hajóelhárító rakétákkal megsemmisítettek egy orosz hajót, amely fegyvereket és személyzetet szállított a Kígyó-szigetre, ami a fegyverek első sikeres alkalmazása volt – közölte a minisztérium.
Az, hogy Ukrajna képes megvédeni a partjait, aláásta Oroszország eredeti inváziós hadműveleti tervének életképességét, amely szerint a tenger felől kellett volna nyomás alatt tartani az Odessza régiót, tette hozzá a minisztérium.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 21 June 2022
— Ministry of Defence ** (@DefenceHQ) June 21, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/caMOn7mcGv
** #StandWithUkraine ** pic.twitter.com/0HsqaxnVVy
Oroszország kitartóan ostromolja a kelet-ukrajnai városokat, a támadók további csapatokat és felszerelést telepítenek a térségbe, közölte Szerhij Hajdaj, Luhanszk ukrán kormányzója.
Egyszerűen pokol van arrafelé. Minden lángba borul, a lövések még egy órára sem szűnnek meg. Szeverodonyeck gyakorlatilag halott várossá vált, ahol nincs áram, élelmiszer és gyógyszer
– jelezte Hajdaj írásos kommentárjában, írja az Independent.
Az ukrán hadsereg megállította Marijanka térségében a támadási kísérleteket, így az orosz erők kénytelenek voltak visszavonulni – közölte a Facebookon az ukrán fegyveres erők vezérkara, melyről az Unian számolt be.
A tájékoztatás szerint az orosz hadsereg továbbra is offenzívát intéz Szeverodonyeck ellen, hogy teljes ellenőrzést biztosítson a város felett. A közlemény arra is kitér, hogy Bahmut irányában, valamint Nyikolajevka, Versina és Szemigory településeinek területén is hadműveleteket hajtanak végre az oroszok.
Az ukránok azt is állítják, hogy Pokrovszkij, Nyikolajevka és Belogorovka közelében a polgári infrastruktúrát is támadás érte.
Legalább három ember meghalt hétfőn az északkeleti Harkiv régiót érő orosz ágyúzásban – közölte a régió közigazgatásának vezetője.
Az elmúlt napokban az orosz megszállók fokozták a régió központjának és más településeknek a bombázását
–idézte a CNN Oleh Szinehubovot, Harkiv regionális kormányzóját. A politikus hozzátette, hogy a támadásban három ember halt meg: egy 65 éves nő Kutuzivkában, egy 61 éves nő és egy 49 éves férfi pedig Balaklijában.
Összesen 5523 fő lépett be Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A román–magyar határszakaszon 4339 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz hadsereg erőt gyűjt ahhoz, hogy ismét támadást hajtson végre Harkiv városa és a Harkivi terület ellen – közölte hétfő este Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök egy nemzetközi fórumon szólalt fel, és azt mondta: „Az orosz hadsereg próbál erőt gyűjteni ahhoz, hogy megtámadhassa Harkivot. Ismét. Ezt a területet már korábban felszabadítottuk, de ők megint el akarják foglalni, mi tudunk erről. Jelenleg is másfél millió lakos van a városban”.
Zelenszkij azt is közölte, hogy az oroszok vélhetően Szlovjanszk városát is el akarják foglalni vagy meg akarják semmisíteni, és hogy az oroszok állandóan bombázzák a félmilliós Mikolajivot. Az ukrán elnök ezután nagyobb fegyveres és anyagi támogatást kért a nemzetközi közösségtől ahhoz, hogy megállíthassák az oroszokat.
Moszkva több mint 1500 ukrán civilt tart fogva orosz börtönökben – közölte Ukrajna miniszterelnök-helyettese az Ukrinform szerint.
Hadifogolyként tartják őket fogva Rosztovban és Kurszkban, holott nem kellene
– mondta újságíróknak Irina Verescsuk.
Az Európai Unió 9 milliárd eurós kölcsönt adhat Ukrajnának – írja a Bloomberg.
A hírügynökség szerint a politikusok jövő héten hoznak döntést erről. A kölcsön futamideje 25 év lenne, de a visszafizetés csak 10 év eltelte után kezdődne meg. Államcsőd esetén pedig az unió elengedné a tartozást, és az uniós tagállamok költségvetéséből egyenlítenék ki az összeget.
A javaslatot ezen a héten véglegesítik a szakemberek, a jövő hét csütörtökön és pénteken rendezett uniós csúcson pedig dönthetnek róla a tagállamok állam- és kormányfői. A döntés elfogadásához mind a 27 állam támogatására szükség lesz.
Hétfőn 143 ember, köztük 54 gyermek érkezett Budapestre vonattal, mindannyian az orosz–ukrán háború elől mentek külföldre, közölte kedd reggel a BRFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is, közölte a hatóság.
Oroszország vasárnap éjjel bejelentette, hogy leállítják a Kazahsztánból érkező olaj tengeri, az Európai Unióba irányuló szállítását. Azóta a kazahok egy hasonló lépéssel reagáltak.
Mint megírtuk, múlt hét pénteken egy kisebb diplomáciai konfliktus alakult ki Kazahsztán és Oroszország közt abból, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök visszautasított egy kitüntetést az oroszoktól, majd kijelentette, hogy nem ismeri el szuverén államként a donbászi szakadár köztársaságokat.
Ennek is szerepe lehet abban, hogy az oroszok vasárnap bejelentették: leállítják azt a fekete-tengeri, Novorosszijszk közelében lévő terminált, amelyen keresztül Kazahsztán az olajexportjának mintegy kétharmadát bonyolítja le (nagyrészt az Európai Unió irányába). Az oroszok a hivatalos indoklásnál arra hivatkoztak, hogy
A TERMINÁL KÖZELÉBEN TÖBB TUCAT, A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBÓL SZÁRMAZÓ VESZÉLYES ROBBANÓFEJEKET TALÁLTAK.
Ezek közt volt állítólag három torpedó is. Emiatt hétfőtől kezdve leállították az olajszállítást, egészen addig, amíg a robbanóanyagokat meg nem vizsgálják és hatástalanítják.
A kazahokat vélhetően nem győzte meg az, amit az oroszok mondtak, ugyanis nem sokkal később bejelentették, hogy válaszlépésként leállítják az Oroszországból, Kazahsztánon keresztül keletre érkező szénexportot. Állításuk szerint mintegy 1700 vagonnak megfelelő szenet blokkoltak eddig a határon.
#Kazakhstan in response to #Russia's blocking of #Kazakh oil exports blocked 1,700 railcars with #Russian coal on its territory.
— NEXTA (@nexta_tv) June 20, 2022
Tensions between Russia and Kazakhstan are rising.
📰UNIAN pic.twitter.com/PBixnh8uI1
Fegyverkezni kezdett a világ, amivel a magyar hadiipar is jól járhat. Nagy bevételt jelent a világ nagy fegyvergyártóinak a háború. A Stinger rakétákat gyártó Raytheon részvényei az invázió óta 16, a Lockheed Martiné pedig 3 százalékkal erősödtek.
Európában már 2014 óta érzékelhető a fegyverkezési hullám, ami a háború óta felgyorsult. A V4 tagállamai, köztük Magyarország, haderőfejlesztésbe kezdtek.
A magyar fegyveripart komoly nemzetközi partnerekkel (Rheinmetall, Airbus, Nurol Makina, Unique Alpine AG stb.) karöltve hozta létre a magyar állam, így versenyképes, a piacon ismert, keresett termékeket fognak gyártani és fejleszteni itthon. Emellett a Hirtenberger megvásárlása és az Aero Vodochody magyar kézbe kerülése is jó befektetésnek bizonyulhat a jelenlegi helyzetben – állítja a növekedés.hu. Mindez komoly bevételeket generálhat Magyarország számára.
Egy nemzetközi nyomozás részeként, céges információk alapján, összesen 4,5 milliárd dollárnyi értékben azonosították palotákat, villákat, földbirtokokat és jachtokat, amelyek strómanokon keresztül Vlagyimir Putyin birtokában állhatnak – írja a The Guardian.
Azt írták, hogy az összes érdekeltséget az LLCInvest nevű domainszolgáltatón keresztül jegyezték be. Ráadásul tavaly szeptemberben kiszivárgott néhány levél, amelyekben ezeknek az érdekeltségeknek a tulajdonosai úgy levelezgettek egymással, mintha egy szervezetnek a tagjai lennének (holott hivatalosan semmi közük nincs egymáshoz).
A vizsgálatot az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a Meduza nevű, az orosz kormánytól független hírportál végezte közösen. A Kreml egyik szóvivője a hírre reagálva azt mondta, hogy az orosz elnöknek semmi köze nincs ahhoz a 86 céghez és nonprofit szervezethez, amelyeket a vizsgálat érintett.
Az érintett érdekeltségek közt van az a Fekete-tenger partján lévő palota, amelyről korábban Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is azt mondta, hogy Vlagyimir Putyiné lehet.
The assets they hold are worth at least $4.5B
— Organized Crime and Corruption Reporting Project (@OCCRP) June 20, 2022
These include the Black Sea palace famously investigated by @navalny, the Villa Sellgren, the Igora Hotel, and other properties previously tied to Putin — but not known, until now, to be interconnected. /4 https://t.co/N3XickgJQL pic.twitter.com/TvTxGQ7uPa
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!