A CNN szerint megfordult a hadiszerencse az ukrajnai háborúban

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Egyesült Államok 35 százalékra emeli számos orosz importtermék vámját – áll a Joe Biden amerikai elnök által hétfőn aláírt és a Fehér Ház által ismertetett dokumentumban.

Az ezzel kapcsolatos hivatalos nyilatkozat rámutat arra: mivel az amerikai kongresszus megvonta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státuszát Oroszországtól, Biden úgy döntött, hogy 35 százalékra emeli a vámot azokra a termékekre, amelyeknek az importját még nem tiltották be. Az elnök hangsúlyozta: ez a lépés összhangban van az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.    

Konkrétan még nem nevezték meg, hogy mely termékeket sújtja a 35 százalékos vám, de röviddel korábban a Fehér Ház azt közölte, hogy több mint 570 áruról van szó, 2,3 milliárd dollár értékben.

Joe Biden április 8-án írta alá az Oroszországgal és Belarusszal fenntartott normális kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztéséről, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel az Oroszországból származó energiaimport betiltásáról szóló, a kongresszus által már jóváhagyott törvényjavaslatokat. Eszerint az orosz és a belorusz importot megfosztják a legnagyobb kedvezményes elbánástól az amerikai piacon. Ezzel az Egyesült Államok kormányát feljogosítják arra, hogy magasabb vámokat vessen ki az orosz és a belorusz árukra, mint a többi országra, amely tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO).

Az intézkedések 2024. január 1-jéig szólnak, de az amerikai elnöknek lehetősége van arra, hogy helyreállítsa a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal és Belarusszal – számolt be az MTI.

A halálra ítélt brit katonák még nem fellebbeztek az ítélet ellen, és nem kértek kegyelmet - közölte Natalja Nikonorova, a Donyecki Népköztársaság „külügyminisztere”.

Ezek az emberek július 9-ig még fellebbezhetnek az ítélet ellen. Egyelőre nincs ok arra, hogy megváltoztassák az elítélt zsoldosokra vonatkozó bírósági ítéletet

– idézte Nikonorovát a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 éves Shaun Pinnert június elején ítélte el egy bíróság az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban (DPR), mert Ukrajna mellett harcoltak. A döntés hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki, brit politikusok elítélték az általuk kirakatpernek nevezett ügyben hozott ítéletet.

Kanada újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben – jelentette be az ország miniszterelnöke.

Az új szankciók 21 személyt, 2 belorusz és 46 orosz szervezetet érintenek majd, utóbbiak az orosz védelmi ágazatokhoz kapcsolódnak, derül ki Justin Trudeau miniszterelnök hivatalának közleményéből – írja a Sky News.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státuszba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot.

A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a „kijevi rezsimnek”, valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját.

A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is.

Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta: mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Indonézia meghívását a G20-csoport novemberi csúcstalálkozójára, de ennek formáját még pontosítani kell – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó hétfőn Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.

„Igen, megerősítettük részvételi szándékunkat” – mondta az orosz elnöki hivatal tisztségviselője. Usakov azonban nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy Putyin személyesen vagy videókapcsolaton keresztül vesz-e részt a csúcstalálkozón.

Nem tudom, egyelőre személyes meghívásról van szó, de addig még sok idő van hátra. Remélem, hogy a világjárvány lehetővé teszi majd, hogy ezt a fontos fórumot személyes formában tartsák meg, de csak találgatni merek

– mondta.

Az elnöki tanácsadó elmondta: a kérdést meg fogják vitatni a meghívó Joko Widodo indonéz elnök csütörtökre tervezett moszkvai látogatása során. A G20-csúcstalálkozót november 15–16-án Balin tartják – számolt be az MTI.

Nem orosz csapás, hanem ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat a polgári infrastruktúrában a Kijev ellen vasárnap intézett orosz támadás során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn, a hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint június 26-án az orosz légierő négy nagy pontosságú, levegő-föld rakétával mért csapást az Artem Rakétakombinátra Kijev Sevcsenkivszkij kerületében. Az üzem rakéta-sorozatvető lőszert gyártott. Az orosz célellenőrzés szerint mind a négy rakéta célba talált, a létesítmény megsemmisült, anélkül, hogy Kijev polgári infrastruktúrája megsérült volna.

Konasenkov hozzátette: az ukrán hadvezetés most megpróbálja megállítani az ukrán egységek „kaotikus menekülését” Liszicsanszk közelében. Mint mondta: az orosz tüzérség felszámolta az ukrán „náci” Jobboldali Szektor egyik záróosztagát, amely 72. gépesített dandárja első zászlóalja személyi állományának visszavonulását szándékozott megakadályozni – írja az MTI.

Moszkva 43 kanadai állampolgárnak tiltotta meg a belépést Oroszországba, válaszul az Ottawa által idén májusban orosz vállalati és katonai vezetők, valamint családtagjaik ellen bevezetett szankciókra – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Az orosz feketelista kanadai szövetségi és regionális tisztviselőket, funkcionáriusokat, köztük Suzanne Cowant, a kormányzó Kanadai Liberális Párt elnökét, valamint közéleti személyiségeket tartalmaz.

Mivel a Kanadát kormányzó Justin Trudeau (miniszterelnök) rezsimje makacsul a militáns ruszofóbia irányvonalát követi, az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy válaszul Ottawa nyíltan ellenséges fellépésére ellenintézkedéseket hozzon

– közölte a minisztérium.

Az orosz diplomáciai képviselet közzétette az Oroszországba történő beutazási tilalom alá eső kanadai állampolgárok teljes listáját is, amelyen jelenleg 701 név szerepel.

Az orosz csapatok több mint 40 ukrán katonát öltek meg a délkelet-ukrajnai Mikolajiv térségében – közölte a moszkvai védelmi minisztérium.

Moszkva a Kijevet ért rakétatámadás tényét is megerősítette, de tagadta, hogy lakóházat ért volna találat, mondván: a támadás az Artem fegyvergyárat célozta.

Miközben az ukrajnai háború folytatódik, a gyilkosságokról, nemi erőszakról és bántalmazásokról ismert Bucsa városában (amely Kijev mellett található) a hullaházak egyre inkább megtelnek holttestekkel – jelentette a Sky News helyszíni tudósítója.

Bár a mindennapi élet mostanra újraindult a fővárosban, a halál a régió életének részévé vált, és a holttestek bűze már-már nyomasztó – közölte Sally Lockwood.

Az orosz erők a hét második felére elfoglalhatják Liszicsanszk városát – állítja egy orosz tisztviselő.

Korábban az ukrán civileket felszólították arra, hogy minél előbb hagyják el az orosz támadás alatt álló keleti várost.

Az orosz erők kitartóan bombázzák a régiót, miután a hétvégén elfoglalták Szeverodonyeck városát.

Most az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LPR) egyik tisztviselője azt állította, hogy a támadók napokon belül képesek lehetnek elfoglalni Liszicsanszkot – írja a Sky News.

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy légvédelmi rakétákat küld Ukrajnának a védelmi erők fejlesztése érdekében – közölte hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Sullivan hozzátette: Joe Biden amerikai elnök közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a rakéták szállítása már előkészítő folyamatban van – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

Egy hadifogságba esett ukrán katona azt mondta: a parancsnokai magára hagyták, és megparancsolták neki, hogy rejtőzzön el a pincében. A településre érkező orosz katonák a tankokkal összezúzták a pincét, ahol az ukrán katona bujkált, majd a romok alól kiemelték, és orvosi ellátásban részesítették. 

Magamra hagytak, egyedül maradtam, amíg ők elmenekültek. Eltört a karom, és egy szilánk megsebesítette a nyakamat. A parancsnok azt mondta, fussak le a pincébe, és ott rejtőzzek el

– mondta Mihail Nestoruk a Ria Novosztyi beszámolója szerint. 

Amerikai kormányzati források tájékoztatása szerint Washington már ezen a héten be akarja jelenteni, hogy megvásárolt egy norvég fejlett rakétavédelmi rendszert Ukrajna számára. Ez Volodimir Zelenszkij egyik legfontosabb kérésének tesz eleget, aki arra figyelmeztetett, hogy a kulcsfontosságú városok védtelenek az orosz rakétacsapásokkal szemben, beleértve azokat is, amelyek vasárnap a fővárosra, Kijevre zúdultak.

Zelenszkij a G7 vezetőinek elmondta: az országnak erős, modern és hatékony légvédelmi rendszerre van szüksége, amely teljes védelmet tud biztosítani a rakétákkal szemben – írja a Guardian.

A légvédelmi rendszer egyike lesz a számos katonai támogatásra vonatkozó ígéretnek, beleértve a tüzérségi lőszereket is, amelyeket a német elnökségű bajorországi G7-csúcstalálkozón vagy az azt követő madridi NATO védelmi csúcstalálkozón adnak Ukrajnának.

Egy amerikai tisztviselő szerint a G7-ek vezetői a tervek szerint árplafon bevezetésére törekednek Moszkva olajbevételeihez, és új vámokat vetnek ki az orosz árukra.

Az Egyesült Királyság 10 millió fontot ad az ukrán vasutak újjáépítésére, hogy segítse a csapdába esett gabona vonaton történő kivitelét.

Boris Johnson kormánya 10 millió fontot ígér az ukrán vasutak újjáépítésére, hogy vonatokkal exportálhassák a Vlagyimir Putyin fekete-tengeri blokádja miatt csapdába esett gabonát – írja az Independent.

A miniszterelnök a hétfői németországi G7-csúcstalálkozón sürgős fellépésre szólította fel a többi vezetőt, hogy intézkedjenek az alapvető élelmiszer-szállítmányok Ukrajnából való kijuttatása érdekében.

Boris Johnson szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének terve, amely szerint a gabonát ki kellene juttatni Ukrajnából, „esélytelen”, mert Oroszország továbbra is az élelmiszer-ellátást használja alkudozási eszközként a szankciók enyhítésére.

A CIA ügynökei állítólag hírszerzési információkat gyűjtenek Ukrajnában a kijevi erők számára – írja a Sky News.

Joe Biden amerikai elnök korábban nyilvánosan kijelentette, hogy a Fehér Ház nem küld amerikai csapatokat az országba.

A New York Times szerint más NATO-országok, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Litvánia néhány tucatnyi kommandósa is aktív tevékenységet folytat Ukrajnában.

A brit védelmi minisztérium közzétette legújabb hírszerzési adatait.

Az elkövetkező hetekben Oroszország nagy valószínűséggel egyre inkább a tartalékos erők ejtőernyőire támaszkodik

– közölte a védelmi minisztérium.

Ebbe beletartozik az orosz hadsereg tartalékos csapata, amely részmunkaidős önkéntesekből áll, akiket egész egységként vetnek be jellemzően hátországvédelmi feladatokra. A tartalékosok egy másik csoportját – a Humán Mobilizációs Erőforrást – azok a veteránok alkotják, akik az elmúlt öt évben szolgáltak a hadseregben.

Annak ellenére, hogy továbbra is hiány van az Ukrajna számára bevethető tartalékosok számában, az orosz vezetés valószínűleg továbbra is vonakodik általános mozgósítást elrendelni – írja a minisztérium a Sky News szerint.

Egy 21 éves nő és egy 57 éves asszony meghalt a Harkivi területen történt ágyúzás következtében – közölte Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója, írja a Sky News.

A hírek szerint az egyik orosz rakéta egy iskolaudvart is eltalált az éjszaka folyamán.

Három másik civil „robbanóanyag okozta sérüléseket szenvedett”.

Ismét merényletet követtek el egy orosz megszállókkal együttműködő tisztviselő ellen Ukrajnában – írja a CNN a TASZSZ orosz hírügynökség információira hivatkozva. Irina Makhneva autóját Kahkova városában robbantották fel. Irina Makhneva az új adminisztráció oktatási és kulturális ügyeinek felelőse. 

Az ellene elkövetett merényletben nem sérült meg, mert a szerkezet a vártnál korábban robbant fel, és ez megmentette az életét – közölte a TASZSZ a herszoni regionális rendőrkapitányság információ alapján. 

Múlt hét pénteken sikeres pokolgépes támadást hajtottak végre az ukránok, az akkori támadás célpontja Dimitrij Szavlucsenkó, Herszon megye oroszok által kinevezett ifjúságügyi vezetője volt, aki a beszámolók szerint életét is vesztette a támadásban. 

A NATO vezetői sürgetni fogják Tayyip Erdogan török elnököt, hogy szüntesse meg Finnország és Svédország katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével szembeni vétóját. Kedden Madridban háromnapos csúcstalálkozót tartanak.

Törökország, Oroszország hagyományos szövetségese, azzal vádolja Svédországot és más skandináv országokat, hogy támogatják a kurd fegyvereseket és más, Törökország által terroristáknak tartott csoportokat – írja a Sky News.

A NATO vezetői emellett meg kívánnak állapodni az Ukrajnának nyújtott nagyobb katonai segélyről, a közös védelmi kiadások növeléséről, a Kína katonai felemelkedésének kezelésére irányuló új elhatározásról, valamint arról, hogy több csapatot helyeznek készenlétbe a Baltikum védelmére egy esetleges orosz offenzíva esetén.

Az észak-ukrajnai összecsapások alatt az egyik orosz vadászgép elveszített egy titkos levegő-levegő lövedéket – ez olvasható a Defence Blog cikkében. A szóban forgó R–77–1 lövedékkel főleg légi célpontokat lehet támadni, mint például helikoptereket és vadászgépeket. 

A portál azt írja, hogy az orosz lövedékre, illetve annak roncsaira az ukrán katasztrófavédelem szakemberei bukkantak rá. A töltet Zsitomir régióban csapódott a földbe. 

A 170–1 típusú eszköz (NATO AA–12B-ként azonosítja) a szovjet korszak aktív radarvezérlésű R–77(RVV–AE) lövedékének frissebb változata; a Szu–35S vadászrepülőgéphez, valamint a Szu–34 bombázóhoz tervezték elsősorban. A lövedék fejlesztése 2003-ban indult, és 2005 decemberére végeztek az első négy prototípussal, hogy meg tudják kezdeni a tesztindításokat. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Euronewsnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kemény szankciók hatására Oroszország gazdasága „lassan, de biztosan romlik”. A bizottság elnöke emellett még a fenyegetően közeledő élelmiszerválságot is megemlítette. 

 Azt látjuk, hogy a szankciók egyre keményebbek, és egyre jobban felőrlik az orosz gazdaságot. Ha megnézzük a különböző ágazatokat, látni lehet, hogy lassan, de biztosan romlanak

– nyilatkozta a G7-ek csúcstalálkozóján az Európai Bizottság elnöke. 

Ursula von der Leyen arról is beszélt, hogy megállapodás született a G7-országok között: meg fogják vizsgálni az olajárak lehetséges felső határát. „Az Európai Unió most épp eltávolodik az orosz olajtól. De nem szabad, hogy emiatt az történjen, hogy a világpiaci árak emelkedésével Putyin máshonnan is feltölthesse a hadikasszáját” – közölte. 

 A G7-ek keddi találkozójának egyik kiemelt témája az élelmiszer-ellátás lesz, mivel az ukrajnai háború globális élelmiszerválságot is okozhat. Az ENSZ múlt havi közlése szerint „az infrastruktúra hiánya és a kikötők blokádja” 25 millió tonna gabonát halmozott fel az ukrajnai silókban.

Von der Leyen felháborítónak tartja az oroszok blokádját, de véleménye szerint van mód az ukrajnai gabona kiszabadítására. Közölte, hogy bár messze elmarad a háború előtti mértékétől, de az Ukrajnából származó gabonaexport az elmúlt hónapokban elkezdett növekedni. 

 Arra használják ezt az élelmiszert, hogy mindannyiunkat zsaroljanak, és ez tényleg szörnyű. Amit mi teszünk, az az, hogy megpróbálunk segíteni Ukrajnának, hogy a gabonát különböző útvonalakon kijuttassa, például vonaton vagy közúton, vagy akár a Dunán keresztül, és ez egyre hatékonyabban megy

– nyilatkozta Ursula von der Leyen az Euronewsnak. 

Az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet az ukrajnai háborúval összefüggésben.

Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Több mint hatvan ház vált lakhatatlanná Odessza régió május 26-ai támadásában, az áldozatok között pedig gyerekek is vannak – számolt be a régió vezetése. 

Két magánház teljesen megsemmisült és hatvan ház vált lakhatatlanná az odesszai régióban. A terület infrastruktúráját is érték károk 

– számolt be az Unian szerint Jurij Kruk, a régió adminisztrációs vezetője. 

Szeverodonyeckből csak Oroszország vagy a megszállt ukrajnai területek felé utazhatnak a lakosok a katonai közigazgatás egyik vezetője szerint.

A kelet-ukrajnai városban az egészségügyi helyzet labilis, és csak néhány orvos maradt – közölte hétfőn Olekszander Sztrjuk. A szeverodonyecki víz- és élelmiszerhelyzetet „kritikusnak” minősítette.

Az ukrán csapatok csak a folyón keresztül, tutajjal tudják elhagyni a várost – tette hozzá Sztrjuk. Azt mondta, hogy szinte minden egység kivonult, és annyi felszerelést vitt magával, amennyit csak tudott. Sztrjuk elmondta, hogy sok orosz egység a kiürített lakóházaiban szállásolta el magát.

A Szeverodonyecktől délre fekvő Liszicsanszk városát megállás nélkül lövik, és a várost a földdel teszik egyenlővé – tette hozzá Sztrjuk a CNN szerint.

Azt mondanám, hogy mióta elfoglalták Szeverodonyecket, minden erejüket Liszicsanszkra összpontosítják.

A NATO a harci terveinek felülvizsgálatáról tervez megállapodást kötni, a keleti jobb szárny védelmének érdekében – írja a Financial Times. 

Ebben az áll, hogy el fogják vetni azt a korábbi modellt, amely egy esetleges orosz invázió esetén előbb feladta volna a balti államokat, majd megpróbálta volna visszafoglalni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az e heti NATO-csúcson terítékre kerülő katonai tervezet jelentősen növelni fogja a keleti szárny védelmét, a fókuszt pedig az invázió elrettentése helyett a szövetséges terület maximális védelme fogja megkapni. 

Stoltenberg ígéretet tett a keleti szárny védelmére, valamint arra, hogy az oroszok nem fogják tudni elfoglalni a fővárost, Tallinnt. A kedden megkezdett madridi csúcstalálkozó ad otthont az új stratégiai koncepció aláírásának, amely meghatározná a következő évtized céljait, valamint egy részletesebb tervet fogadna a legkeletibb szövetséges védelmére. 

Ennek értelmében a nyugati NATO-szövetségesek ígéretet tesznek a csapataik, hajóik és repülőgépeik bevetésére a keleti szárny védelmének érdekében, ha szükség van rá. Az új tervezet, amely a NATO hidegháborús, esetleges szovjet invázióra vonatkozó stratégiájára emlékeztet, lehetővé tenné a katonai parancsnokai számára, hogy előre értesüljenek például a készenlétben álló erőkről. 

Oroszországot a biztonságunkat érintő legközvetlenebb és legközelibb fenyegetésként jelölnék meg 

– közölte Stoltenberg. 

A június 29-én és 30-án tartandó NATO-csúcs megrendezéséről az után döntöttek, hogy Moszkva megfenyegette Litvániát, amiért az megakadályozta az orosz áruk kalinyingrádi exklávéba történő szállítását. 

A Kreml állítja, „nem a mi problémánk”, ha a nyugati szankciók miatt blokkolják az orosz kötvénykifizetéseket, és visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint több mint egy évszázad óta először nem törleszti külső adósságát.

A Guardian szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírókkal folytatott szokásos napi telefonbeszélgetésében azt mondta, hogy Oroszország májusban esedékes kötvénykifizetéseket teljesített, de az, hogy azokat az Euroclear blokkolta az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt, „nem az ő problémájuk”.