új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna három drónt kap ingyen, miután egy közösségi finanszírozási kampány 16,3 millió fontot gyűjtött össze a vásárlásra.

    A Szerhij Pritula Alapítvány négy Bayraktar TB2 drónt vásárolt Kijev haderőinek, miután a polgárok és a nemzetközi támogatók hatalmas mértékben adományoztak.

    A Baykar török technológiai cég azonban közölte, hogy nem fogad el fizetséget a drónokért, és három pilóta nélküli légi járművet (UAV) küld ingyenesen az ukrán háborús frontra.

    Azt kérjük, hogy az összegyűjtött összeget Ukrajna küszködő népének támogatására ajánlják fel

    – idézi a közleményt a Sky News.

    Az ukrán színész és politikus, Szerhij Pritula által vezetett The People’s Bayraktar Project túllépte eredeti célját, 12,2 millió fontot gyűjtött össze a berendezés megvásárlására.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz jövő héten a G20 külügyminisztereinek Balin tartandó találkozóján – közölte kedden a Reuters hírügynökséggel a jakartai orosz nagykövetség szóvivője.

    A találkozót július 7–8. között tartják.

  • Mint arról korábban írtunk, június 27-én egy bevásárlóközpontot ért támadás Kremencsukban.

    Az ott tárolt donbászi ukrán fegyveres erőknek szánt fegyverek és lőszerek megsemmisültek. A lőszerek felrobbanása pedig tüzet okozott egy közelben található, nem működő bevásárlóközpontban – közölte az orosz hadsereg.

    Az esetről több közeli térfigyelő-kamera is  felvételt  készített, amelyen látszik, ahogy az emberek menekülnek, ahogy tudnak. A videót Twitteren tette közzé az Ukrainian News24.

  • A Roszaviacija orosz repülési hivatal nem engedi, hogy az állásukat vesztett orosz pilóták külföldön munkát vállaljanak – számolt be a Napi.hu a Moscow Times alapján.

    A pilóták a háború miatt bevezetett európai légi forgalmi korlátozások után váltak munkanélkülivé.

    A hatóságokhoz február és június közepe között 600 külföldi munkavállalási kérelem érkezett. A Roszaviacija többségében megtagadja a hozzájuk beérkezett repülőgép-vezetői engedélyek érvényességének igazolását, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja azt, mivel munkaerőhiánytól tartanak. A kérelmek főként Törökországból, Thaiföldről, Malajziából, Vietnámból és Kambodzsából érkeznek.

  • Ukrajnai vallásos zsidóknak nyitott menekülttábort Balatonőszödön az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség és az Ukrán Zsidó Hitközségek Szövetsége.

    Az EMIH keddi közleménye szerint az ukrajnai és a magyar zsidó szervezet áprilisban fordult a magyar kormányhoz segítségért, hogy több száz ukrajnai menekült speciális, kóser ellátására alkalmas táborhelyet nyithasson a több éve használaton kívüli, mintegy 180 ezer négyzetméteres balatonőszödi kormányüdülőben.

    A két szervezet az üdülőt felújította, alkalmassá tette a menekültek befogadására, a további felújításra és átmeneti bővítésre pedig adománygyűjtő kampányt szervezett.

    A tábor a felújítás-bővítés végeztével 644 ember elszállásolására lesz alkalmas, kiegészülve közösségi terekkel, kóser konyhával, valamint a gyermekek tanulását biztosító osztálytermekkel.

    Hozzátették: a tábor kialakítására azért volt szükség, mert a speciális vallási és étkezési előírások szerint élő menekültek elhelyezése nem volt megoldott Európában – írja az MTI.

  • A G7 vezetői a háromnapos csúcstalálkozót követően is hangsúlyozták álláspontjukat, miszerint teljes mértékben elítélik az orosz erők ukrajnai invázióját.

    Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői kijelentették, hogy továbbra is pénzügyi, katonai, humanitárius és diplomáciai támogatást nyújtanak Ukrajnának mindaddig, amíg szükséges.

    A vezetők elkötelezett szándéka emellett, hogy több mint 2,8 milliárd dollár humanitárius segítséggel támogatják Ukrajnát.

    A világszintű élelmezésbiztonsági problémák megoldásának érdekében a szövetség közölte, hogy további 4,5 milliárd dollárt fog költeni a legkiszolgáltatottabbak éhezéstől és alultápláltságtól való megóvására.

    Ez azt jelenti, hogy idén több mint 14 milliárd dollárt költenek a probléma orvoslására.

    Úgy tűnik azonban, hogy az orosz olajexport árplafonjának bevezetésére vonatkozó tervek felhígultak – csak egy ilyen intézkedés feltárására vállaltak kötelezettséget.

    Azonnali lépéseket teszünk az energiaellátás biztosítása és a rendkívüli piaci viszonyok miatti áremelkedések csökkentése érdekében, például az ársapkák bevezetésével – idézi a G7 közleményét a Sky News.

  • Egy hatéves kislány meghalt, egy három hónapos csecsemő pedig kómában fekszik az Ocsakov városában történt katasztrófa után – közölte egy ukrán tisztviselő.

    Vitalij Kim, a Mikolajiv regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy éjszaka hárman meghaltak, hatan pedig megsebesültek.

    A támadás következtében egyes területeken nincs víz, gáz, energia és internet sem – magyarázta, majd hozzátette, hogy körülbelül 11 rakétát lőttek ki Mikolajivra.

    Vitalij Kim elmondta, hogy néhány rakétát a légvédelem lelőtt, de további részleteket nem közölt. Mikolajivot támadások özöne érte a háború februári kitörése óta – írja a Sky News.

  • Oroszország adattárolás miatt pénzbírságot szab ki a Twitchre, a Pinterestre és a UPS-re is.

    Egy moszkvai bíróság közölte, hogy kedden több ügy közül háromban is pénzbírságot szabott ki a Twitch videóstreaming-szolgáltatásra, a Pinterest közösségi hálózatra és a United Parcel Service-re, mert a külföldi cégek állítólag megtagadták az orosz állampolgárok személyes adatainak oroszországi tárolását.

    Moszkva a tartalom, a cenzúra, az adatok és a helyi képviselet miatt került összetűzésbe a techóriásokkal, ami az invázió kezdete óta teljes információs csatává fajult.

    Az orosz kommunikációs szabályozó hatóság, a Roszkomnadzor május végén közigazgatási eljárást indított az Alphabet Inc. Google és hat másik külföldi technológiai vállalat, köztük az Amazon tulajdonában lévő Twitch, Pinterest és UPS ellen a személyes adatokra vonatkozó jogszabályok állítólagos megsértése miatt.

    A moszkvai bíróságok sajtószolgálata közölte, hogy a Twitchet a Taganszkij kerületi bíróság bűnösnek találta a személyes adatokra vonatkozó orosz jogszabályok megsértésében, és 2 millió rubel (14,2 millió forint) bírsággal sújtotta. A Pinterestet szintén 2 millió rubelre, a UPS-t pedig 1 millió rubelre büntették – írja az Independent.

  • Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter egy tájékoztatón elmondta, hogy 21 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván a kremencsuki bevásárlóközpont elleni támadás után.

    18 ember holttestét találtuk meg, 21 embert még mindig keresünk

    – mondta Monasztirszkij.

    Amint arról az Index már beszámolt, tegnap orosz légitámadás érte Kremencsuk egyik bevásárlóközpontját. A tűzoltók és a katonák folyamatosan túlélők után kutatnak a bevásárlóközpont romjai között, miután az oroszok rakétatámadása legalább 18 ember halálát okozta hétfőn napközben.

  • Június 28-án a Belarusz területen található homeli autópályán észlelték az S–400 Triumf légvédelmi rakétarendszer konvoját – tájékoztat a Belaruszkij Hajun.

    Az S–400 egy orosz hosszú és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer. Úgy tervezték, hogy legyőzzön minden modern és fejlett légi támadóeszközt. Minden egyes rakétarendszer akár 80 célpont elleni támadást is lehetővé tesz – írja a TSzN.

  • Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt megvizsgálja az energiaárak fékezésének lehetőségeit, beleértve az ideiglenes importárplafonok bevezetésének megvalósíthatóságát – idézi a G7 végleges közleményét a Reuters. A tisztviselők szerint ez az olajra és a gázra egyaránt vonatkozik.

    A G7 az orosz energiára vonatkozó globális árplafonról vitázik, azért, hogy megakadályozza Moszkva haszonszerzését az ukrajnai inváziójából, ami meredeken megemelte az olaj- és gázárakat.

    Az orosz olajexportból származó bevételek májusban annak ellenére emelkedtek, hogy a szankciók csökkentették az export mennyiségét – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség júniusi havi jelentésében.

  • Oroszország szankciókat vezetett be Joe Biden amerikai elnök felesége és lánya ellen – írja a Reuters.

    Dr. Jill Biden és Ashley Biden a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a 25 amerikai állampolgár között szerepel a kibővített szankciós listán.

    A lépés egy válaszreakció volt, mivel az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be orosz politikai és közéleti szereplők ellen – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

    Áprilisban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya – Marija Voroncova és Katyerina Tihonova – ellen, valamint Putyin egykori feleségének, Ljudmila Skrebnjevának két felnőtt lánya ellen is, Szergej Lavrov külügyminiszter feleségével és lányával, valamint az orosz biztonsági tanács tagjaival szemben, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnökkel és miniszterelnökkel.

  • Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz légierő tegnap az Egyesült Államokból és európai országokból kapott fegyvereket és lőszereket tartalmazó hangárokat csapott le a Poltavai területen található Kremencsuk közúti járműgyár közelében.

    Az ott tárolt, a donbászi ukrán fegyveres erőknek szánt fegyverek és lőszerek megsemmisültek, a tárolt lőszerek felrobbanása pedig tüzet okozott egy közelben található, nem működő bevásárlóközpontban – közölte az orosz hadsereg.

  • Az Egyesült Királyság külügyminisztere kedd reggel a Twitteren közölte, hogy beszélt Denis Shmyhal ukrán miniszterelnökkel – írja a Guardian.

    Liz Truss azt írta: „Denys Shmyhal miniszterelnökkel ma reggel megvitattuk a legújabb helyzetet és beszéltünk a jövő heti ukrajnai helyreállítási konferenciáról. Az Egyesült Királyság szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel, és együtt fogunk működni velük annak érdekében, hogy támogassuk az újjáépítési terveiket.”

  • Oroszország valószínűleg még nagyobb fenyegetést jelent majd Európa biztonságára az ukrajnai háború után, mint korábban – mondta Patrick Sanders, a brit hadsereg vezérkari főnöke kedden.

    „Noha Oroszország hagyományos képességei legalább egy ideig jelentősen csökkennek, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben kinyilvánította szándékát, hogy helyreállítsa a történelmi Oroszország földjeit, minden haladékot átmenetivé tesz, ezáltal a fenyegetés még élesebbé válik” – mondta Sanders.

    Nem tudjuk, hogyan ér véget az ukrajnai háború, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Oroszország Ukrajna után még nagyobb fenyegetést jelent majd az európai biztonságra, mint korábban.

  • Emmanuel Macron francia elnök a világ azon vezetői között van, akik elítélték a közép-ukrajnai bevásárlóközpontra mért orosz rakétacsapást, és „förtelemnek” nevezték azt – írja a BBC.

    Egy tweetben – amelyben a kremencsuki támadás utóéletéről készült videót tette közzé – Macron azt mondta, hogy az orosz népnek „látnia kell az igazságot”.

    A legtöbb orosz számára továbbra is a televízió a fő hírforrás, amely szilárdan a Kreml ellenőrzése alatt áll, és háborús propagandát sulykol.

  • Ben Wallace védelmi miniszter az orosz agresszióval szemben a brit fegyveres erőkre fordított kormányzati kiadások jelentős növelését kérvényezi.

    A kormányfő állítólag arra kérte Boris Johnsont, hogy az ország katonai kiadásait növelje a GDP 2,5 százalékára – azaz évente további 20 százalékkal.

    A Talk TV szerint Wallace levélben sürgette őt, hogy szólítsa fel a többi NATO-vezetőt saját kiadásaik megemelésére a jelenlegi 2 százalékos minimális célról a nemzeti jövedelem 2,5 százalékára.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a madridi NATO-csúcstalálkozó előtt a Twitteren közölte, hogy beszélt Jens Stoltenberg főtitkárral – számolt be a Guardian.

    Beszéltem telefonon Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Összehangoltuk álláspontjainkat a madridi NATO-csúcstalálkozó előestéjén. Egy erős rakétavédelmi rendszer kiépítéséről tárgyaltunk Ukrajna számára, az orosz terrortámadások megakadályozása érdekében

    – írta bejegyzésében Zelenszkij.

  • Az orosz Nyomozó Bizottság vádat emelt egy ukrán katona ellen, aki megölt egy mariupoli lakost, mert rosszul ejtette ki az ukrán szavakat – írja a Moszkovszkij Komszomolec.

    „A polgári lakossággal szembeni kegyetlen bánásmód, tiltott eszközök és módszerek alkalmazása fegyveres konfliktusban” cikkely szerinti vádat emeltek az ukrán fegyveres erők 501. különálló tengerészgyalogos zászlóaljának egyik katonája ellen.

    A vád szerint március 27-én Anton Cserednyik törzsőrmester megállított két férfit a Mariupol melletti Mirnyij faluban, és felszólította őket, hogy feküdjenek a földre. A férfiak megmutatták a katonatisztnek az irataikat, de ő ukránul követelt egy mondatot. Hogy megfélemlítse a civileket, automata puskával lőtt a levegőbe – áll a vádiratban.

    A félreértett kiejtést ürügyként használva Cherednik lelőtte az egyik férfit

    – írják. Hozzáteszik: a második áldozat túlélte, és részleteket közölt a nyomozókkal az esetről.

  • Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt mondta, hogy a Krím félsziget megsértése háborús felhívást jelentene Oroszországnak – írja a Sky News.

    Az Argumentyi iFaktyi hírportálnak nyilatkozva azt mondta: „Számunkra a Krím Oroszország része és ez örökre így is marad”.

    „Bármilyen kísérlet arra, hogy a Krím félszigetet megtámadják, hadüzenetet jelent országunk ellen” – jelentette ki Medvegyev, majd hozzátette:

    És ha ezt egy NATO-tagállam teszi, az konfliktust jelent az egész észak-atlanti szövetséggel, ami a harmadik világháború kitöréséhez vezetne

    – mondta. Hozzátette, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozna a NATO-hoz, Oroszország megerősítené határait, és készen állna a megtorló lépésekre.

    Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajnától a Krím félszigetet – ezt a lépést a világ vezetői közül valamennyien illegális annektálásnak tartják.

  • Az ukrán erők továbbra is sikeres támadásokkal zavarják az orosz irányítást az orosz területek mélyén – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében.

    Mint írják, az ukrán csapatok megszilárdítják pozícióikat a magasabban fekvő területeken Liszicsanszk városában, miután Szeverodonyecket elvesztették.

    A legújabb hírszerzési frissítés arról is szól, hogy a Moszkva által korábban indított rakétatámadási hullámban olyan fegyverek is voltak, mint a szovjet korszak AS–4 Kitchen és a modernebb AS–23a Kodiak rakéták, amelyeket fehérorosz és orosz légtérből is lőttek ki.

    Ezeket a fegyvereket stratégiai fontosságú célpontok ellen tervezték, de Oroszország továbbra is nagy számban alkalmazza őket taktikai előnyszerzés céljából

    – olvasható a jelentésben. A védelmi minisztérium szerint annak ellenére, hogy Oroszország hat különböző hadsereg alapelemeit vetette be, csak taktikai sikert ért el Szeverodonyecknél, hozzátéve, hogy az orosz fegyveres erők „egyre inkább kiüresednek”.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök ma teszi meg első nemzetközi látogatását az ukrajnai invázió óta. A G7 a kremencsuki légicsapást követően határozottan kiáll Ukrajna mellett.

    Putyin elnök munkalátogatását holnapra tervezik Tádzsikisztánban – közölte Dmitrij Peszkov hétfőn a volt szovjet köztársaságban tett látogatásról.

    Putyin Emomali Rahmon tádzsik elnökkel találkozik, aki közvetlen orosz szövetséges és Tádzsikisztán leghosszabb ideje hivatalban lévő uralkodója.

  • Az ENSZ ukrán képviselői a Biztonsági Tanács összehívását kérték kedden, hogy megvitassák a tömegeket érintő kremencsuki bevásárlóközpont elleni orosz légicsapást, ahol a CNN szerint civilek sokasága halt meg.

    Az ENSZ politikai és békeépítési ügyekért felelős főtitkárhelyettese tájékoztatja majd a tanácsot az ülésen, amely a tervek szerint délután 3 órakor kezdődik – mondta az ENSZ szóvivője a CNN-nek.

    A légicsapást követően eddig 18 halottat és 59 sérültet azonosítottak.

  • Nagy-Britannia újra 1937-ben érezheti magát Oroszország ukrajnai inváziója után, és fel kell készülnie a harcra, hogy megakadályozza a háború terjedését Európában – mondta a hadsereg új vezetője.

    Boris Johnson a többi NATO-vezetővel együtt Madridban készül a csúcstalálkozóra kedden, amelyen várhatóan a hidegháború vége óta a nyugati katonai szövetség legnagyobb átalakításáról fognak megállapodni.

    Ez a mi 1937-es pillanatunk. Nem állunk háborúban, de gyorsan kell cselekednünk, hogy a területi terjeszkedés megfékezésének kudarca miatt ne keveredjünk háborúba – idézi Sir Patrick Sanders tábornokot az Independent.

  • A Fehér Ház tisztviselői egyre kevésbé bíznak abban, hogy Ukrajna valaha is képes lesz visszafoglalni az összes területet, amelyet az elmúlt négy hónapos háború alatt elveszített – mondták amerikai tisztviselők a CNN-nek.

    Szerintük ez még az Egyesült Államok és szövetségesei által küldendő nehézfegyverek és kifinomult haditechnika segítségével sem megoldható.

    Amerikai tisztviselők a lapnak hangsúlyozták, hogy ez a pesszimistább értékelés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy a háború befejezése érdekében hivatalos területi engedményeket tegyen Oroszországnak. Van remény arra is, hogy az ukrán erők egy várhatóan még az idén induló ellentámadás alatt jelentős területdarabokat tudnak majd visszafoglalni.

    Ukrajna hivatalosan legalább 48 darab rakéta-sorozatvető rendszert kért az Egyesült Államoktól, de eddig csak nyolcat ígért neki a Pentagon – tette hozzá egy tisztviselő.

  • Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5912 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4331 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 513 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől hétfőn 165 ember, köztük 78 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai bejelentkezésében a kremencsuki bevásárlóközpont elleni támadásról beszélt. Szerinte Oroszország mára a világ legnagyobb terrristaszervezetévé vált. „Ez tény” – tette hozzá.

    „Európa történetének egyik legmerészebb terrorcselekménye a kremencsuki bevásárlóközpont elleni orosz támadás. Egy békés város, egy hétköznapi bevásárlóközpont, amelyben nők, gyerekek és hétköznapi civilek tartózkodtak. Körülbelül ezer ember volt ott a légiriadó bejelentése előtt. Szerencsére addigra már sokaknak sikerült kijutniuk, de a munkások és néhány látogató még bent maradt” – magyarázta.

    Csak ezek a teljesen agyhalott orosz terroristák – akiknek nem lenne helyük a Földön – lennének képesek egy ilyen létesítményt rakétával eltalálni

    – tette hozzá videóbejelentkezésében.

    Szerinte ez a támadás nem elhibázott rakétatalálat volt, hanem előre tervezett orosz csapás.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy részt vesz a G20-ak novemberi, indonéziai csúcstalálkozóján – állítja a Kreml egyik tanácsadója.

    Megkaptuk a hivatalos meghívást, és pozitívan válaszoltunk, mondván, hogy érdekeltek vagyunk a részvételben

    – mondta Jurij Uszakov. Szerinte a csúcstalálkozóig „sok idő” van hátra, így változhat az orosz részvétel módja. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egyelőre a meghívás személyes részvételre szól.

    Korábban a koronavírus-járvány alatt Rómában megrendezett, októberi csúcshoz Putyin videókapcsolaton keresztül csatlakozott – emlékeztet a BBC.

  • A világ vezetői háborús bűnnek minősítették Oroszország halálos csapását az ukrajnai Kremencsuk egyik bevásárlóközpontjában, a támadás pedig óriási nemzetközi felháborodást keltett.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a mentőakciók folyamatosan zajlanak, a túlélők keresése továbbra is folyamatban van. Az orosz csapás során több mint ezer ember tartózkodott a közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

    Az ukrán védelmi minisztérium álláspontja szerint a támadást direkt a bevásárlóközpont legforgalmasabb órájára időzítették.

    Eddig 16 emberről már biztosan tudni, hogy meghalt, valamint további 59 sérültet azonosítottak eddig – közölte Szerhij Kruk, az ukrán állami katasztrófavédelem vezetője.

    A G7 vezetői elítélik ezt a „borzalmas támadást”, és hozzátették, hogy a civilek elleni támadás háborús bűnnek számít nézetük szerint.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!