Oroszország szerdán azzal vádolta meg Norvégiát, hogy az ország blokkolja az áruszállítást az ő fennhatósága alá tartozó Spitzbergákon élő oroszoknak. Nem sokkal azután, hogy Moszkva megtorlással fenyegetett, kibertámadás ért norvég weboldalakat – írja az Euronews.
Követeljük, hogy a norvég fél mielőbb oldja meg ezt a kérdést. Hangsúlyoztuk, hogy az Oroszországgal szembeni barátságtalan lépések megtorló intézkedésekhez vezetnek
– írta az orosz külügyminisztérium szerdai közleményében, majd hozzátették, hogy már beidézték a moszkvai norvég ügyvivőt.
Oroszország állítása szerint Norvégia megakadályozta a storskogi szárazföldi határátkelőnél, hogy felszerelést és élelmiszer-szállítmányokat pakoljanak egy hajóra, amely a Spitzbergákon élő orosz bányászokhoz érkezett volna.
Az orosz Szövetségi Tanács elnökhelyettese, Konsztantyin Koszecsev eközben a párizsi szerződés megszegésének vádjával illette Oslót.
Szerdán a norvég hatóságok ismertették azt is, hogy kibertámadás áldozata lett néhány norvég weboldal. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök információi szerint a támadás „nem okozott jelentős károkat” – írja az Euronews.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
„A Nyugat saját magát ejtette csapdába, mert nem volt képes előre látni azokat a tendenciákat, amelyek globális dominanciája gyengüléséhez vezetnek” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) központjában.
A hírszerzés létrehozásának százéves évfordulója alkalmából tartott beszédében az orosz elnök a nemzetközi folyamatok stratégiai előrejelzését jelölte meg a szolgálat egyik kiemelt feladatának.
A Nyugat csapdába ejtette magát
– állapította meg Putyin, aki szerint mindez azért következhetett be, mert nem tudta kielemezni a világban zajló folyamatokat és saját befolyásának gyengülését.
Az ilyen elemzésnek reálisnak, objektívnek, hiteles információkon és megbízható források lehető legszélesebb körén kell alapulnia
– fogalmazott, hozzátéve: „nem szabad a kívánatost tényszerűnek beállítani”. Meglátása szerint a Nyugat éppen ebbe a csapdába esett bele, mert cselekedeteiben abból indul ki, hogy nincs semmiféle alternatívája a liberális globalizációnak.
Az egyik leggazdagabb orosz oligarcha kolosszális hibának nevezte az Ukrajna elleni háborút. Oleg Gyeripaszka szerint Oroszország számára is hátrányos Ukrajna lerombolása.
Oleg Gyeripaszka milliárdos orosz oligarcha elítélte az ukrajnai orosz inváziót, hangsúlyozva a háború negatív gazdasági következményeit, ami ritka bírálat egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szorosan szövetséges oligarcha részéről. Azt mondta, hogy
Ukrajna elpusztítása „kolosszális hiba” lenne Oroszország számára.
Az alumíniummágnás a Forbes szerint megkérdőjelezte, hogy „kinek a győzelmét” jelenti az ukrajnai háború. Megjegyzései nagyrészt a konfliktus gazdasági következményeire vonatkoztak, mondván, „nyilvánvaló”, hogy a Nyugat szankciói negatívan hatottak az orosz gazdaságra, amit Putyin nem volt hajlandó elismerni.
Oroszország feladott mindent, amit gazdaságilag elért a Szovjetunió összeomlását követő években
– mondta Gyeripaszka.
Oroszország is meghívást kapott a novemberben esedékes G20-csúcsra, amit Balin rendeznek meg, arról azonban még nem született döntés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz-e rajta – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók előtt.
A Guardian tudósítása szerint a szóvivő elmondta: a Kreml a szükséges időben fog dönteni arról, hogy az orosz elnök személyesen is ott lesz-e az indonéz szigeten.
Az ideiglenesen megszállt Melitopol városa hamarosan gáz nélkül maradhat, az orosz megszálló erők ugyanis megrongálták a fő gázvezetéket. Ezt Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere állítja, írja az Unian hírügynökség.
Fedorov elmondása szerint az oroszok rongálták meg a fő gázvezetéket, emiatt néhány napon belül leáll a központi gázellátás.
Ukrajna megkezdte a villamos energia exportját az Európai Unióba, jelentette be csütörtökön Gyenyisz Smihal ukrán kormányfő és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, mondván, hogy az Ukrajna és az EU igényeit egyaránt szolgálja.
Ez egy plusz villamosenergia-forrást biztosít az EU számára. És egy szükséges bevételi forrás Ukrajnának. Így mindkét fél jól jár
– tweetelte csütörtökön von der Leyen.
**** Very glad to announce that as of today, Ukraine can export electricity to the EU market.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) June 30, 2022
It will provide an additional source of electricity for the EU.
And much-needed revenues to Ukraine.
So we both benefit. #StrongerTogether pic.twitter.com/1BG600uUJt
Vlagyimir Putyin orosz elnök ismételten cáfolta, hogy Moszkva akadályozná az ukrán gabona exportját, illetve megkérdőjelezte az ukrán mezőgazdasági termékek hiányának jelentőségét is a globális piacokon, mondván, hogy mindössze ötmillió tonna gabona rekedt az országban, ami a világ termelésének alig fél százaléka.
Ez nem olyan mennyiség, amely bármiben is befolyásolná a globális piacokat. Nem akadályozzuk az ukrán gabonaexportot. Az ukrán hadsereg aláaknázta a kikötők bejáratát, és senki sem akadályozza őket az aknamentesítésben, egyben pedig szavatoljuk a szállítmányok biztonságát ezekről a helyekről
– állítja Putyin, aki újra elismételte, hogy a nyugati szankciók tehetők felelőssé a globális élelmiszerpiacokon jelentkező zavarokért és a növekvő fogyasztási árakért.
Oroszország teljes mértékben kész kielégíteni a baráti országok mezőgazdasági termelőinek műtrágyák iránti igényeit – erről is beszélt az orosz elnök a Joko Widodo indonéz elnökkel Moszkvában folytatott megbeszélései nyomán tartott sajtótájékoztatóján, írja az MTI.
Az Oroszország ellen irányuló szankciókat agressziónak és háborús indoknak tekinthetjük – mondta Dmitrij Medvegyev, orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Reuters szerint.
Bizonyos körülmények között az ilyen ellenséges lépéseket nemzetközi agressziós cselekménynek, sőt casus bellinek (háborús ürügynek) is lehet tekinteni
– fogalmazott a volt orosz elnök. Majd hozzátette, Oroszországnak joga van ahhoz, hogy megvédje magát.
Belaruszban négy hónappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindulása után a helyi független sajtó tudomása szerint egyre többen kapnak katonai behívóparancsot, ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar csütörtökön „rejtett mozgósításról” beszélt.
Az ellenzéki belorusz Zerkalo (Tükör) nevű hírportál arról számolt be, hogy az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli – déli – Homel régióban az utóbbi napokban megsokasodott azok száma, akik behívóparancsot kaptak. Olyanok is kaptak felszólítást, hogy jelentkezzenek a kaszárnyákban, akiket korábban katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy rejtett mozgósításról van szó, és információi szerint július közepéig hadgyakorlatokat terveznek Belorussziában a hadkötelesek bevonásával, írja az MTI.
Azok a deportált ukránok, akik vissza tudnak térni az ukrán határhoz, okmányok nélkül is beléphetnek az országba, jelentette be Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán hírtelevíziók közös műsorfolyamában, írja a Kárpátalja.
Jelenleg olyan útvonalakat dolgozunk ki, amelyeken ingyenes járművek fognak közlekedni, melyek pénz és útlevél híján is segítik az ukránokat. Egyszerűen nincs útlevelük, ezeket elveszik a táborokban. Segítünk nekik hazajutni
– mondta Verescsuk, aki szerint a járatok Észtországból és Lettországból indulnak majd, mivel ebből az irányból térnek vissza a legnagyobb számban a deportáltak.
A korrespondent.net emlékeztet, jelenleg több százezer ukrán nem tud hazatérni Oroszországból.
Az orosz külügyminisztérium behívatta a moszkvai brit nagykövetet, Deborah Bronnert, hogy tiltakozzon Boris Johnson brit miniszterelnök Oroszországra és Vlagyimir Putyinra vonatkozó „sértő” megjegyzései ellen.
A minisztérium szerint Bronnertnek átadtak egy memorandumot, amely szerint „a brit hatóságok képviselőinek sértő retorikája elfogadhatatlan”, hozzátéve, hogy az udvarias társadalomban az ilyen kijelentésekért bocsánatot szoktak kérni, írja a Guardian.
Oroszország lépése azután történt, hogy Boris Johnson kijelentette, Putyin nem kezdte volna el a háborút Ukrajnában, ha nő lenne, és azt mondta, hogy a katonai művelet „a toxikus maszkulinitás tökéletes példája”.
Legalább 341 gyerek halt meg Ukrajnában február 24-e óta, írja a Kárpátalja.ma az ukrán ügyészségre hivatkozva. Legkevesebb 631-en pedig megsebesültek.
Az ügyészség szerint mintegy 2096 oktatási intézményt is megrongálódott a háború kitörése óta, ebből 215 iskola teljesen megsemmisült.
Egy ukrán katonai tisztviselő szerint Oroszország június második felében fokozta a rakétacsapásokat az országban lévő célpontok ellen.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kilőtt rakéták több mint fele elavultnak számított, emiatt kevésbé pontosak, ezzel magyarázható, hogy Oroszország több ízben lakóépületeket talált el.
Oroszország tagadja, hogy Ukrajna február végi lerohanása óta civileket célozna, írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
Kanada 39 darab páncélozott csapatszállító járművet küld Ukrajnába idén nyáron, jelentette be Justin Trudeau miniszterelnök.
Kanada ezen felül további hat drónmegfigyelő kamerát is szállít Ukrajnának, kiegészítve a tavasszal elküldött 18 darabos szállítmányt, írja a Bloomberg.
Joko Widodo indonéz elnök csütörtökön azt mondta, hogy átadta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán vezető üzenetét, írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Átadtam Zelenszkij elnök üzenetét Putyin elnöknek
– mondta Widodo újságíróknak a Kremlben folytatott megbeszéléseket követően.
Liszicsanszk városa végtelen légicsapásoktól szenved, állítja Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője.
A Telegramban közzétett bejegyzésében Haidai azt írja, hogy az oroszok „szinte minden erejüket” bevetik, hogy el tudják foglalni a várost, amely Ukrajna keleti részén, a Luhanszki területen fekszik.
Haidai szerint az oroszok már eddig is nagy a pusztítást végeztek a városban, állítólag a rendőrkapitányság épülete megsemmisült, a város olajfinomítója pedig megrongálódott.
Rengeteg lakos vonattal próbál menekülni a városból, tette hozzá a politikus, írja a BBC.
A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Madridban.
Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel
– fogalmazott az MTI tudósítása szerint a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeivel kapcsolatban az észak-atlanti szövetség főtitkára, aki a záró sajtótájékoztatón ismét azt sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
Ukrajnával és Moldovával írt alá közúti árufuvarozásról szóló megállapodásokat az Európai Unió a két ország exportjának támogatása érdekében – adta hírül az MTI az Európai Bizottság közlése alapján.
A brüsszeli közlemény szerint a megállapodások hozzá fognak járulni az ellátási láncok biztosításához, beleértve az élelmezésbiztonságot, miután Oroszország Ukrajna elleni háborúja akadályozza a hagyományos közlekedési útvonalakat.
Az EU és Ukrajna továbbá megállapodást írt alá az ország transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) és az EU és Ukrajna közötti infrastrukturális összeköttetésének javítása céljából is.
Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora arra figyelmeztetett, hogy az országon belül több millió embernek van szüksége humanitárius segítségre, miközben Oroszország folytatja offenzíváját.
Ukrajnában ma csaknem 16 millió embernek van szüksége vízre, élelmiszerre és egészségügyi szolgáltatásokra
– mondta Osnat Lubrani egy sajtótájékoztatón.
Sir Richard Branson brit milliárdos Ukrajnába utazott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és hogy megnézze a pusztítást, amelyet a vélhetően orosz rakéták okoztak.
A Virgin Group alapítója elmondta: a találkozó célja az volt, hogy kiderítsék, az üzleti élet a civil társadalommal és a kormányokkal együttműködve mit tehet Ukrajna leghatékonyabb támogatása érdekében.
Now Richard Branson has rocked up in Kiev to pay homage to Zelensky.
— UNN (@UnityNewsNet) June 29, 2022
Are the deliberately now trying to turn people against them?! pic.twitter.com/bcoKKhQ7b5
Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította Boris Johnson brit miniszterelnök állítását, miszerint egy nő nem szállta volna meg Ukrajnát.
Putyin cáfolatként Margaret Thatcher döntésére mutatott rá, amikor a korábbi brit vezető csapatokat küldött a Falkland-szigetekre, írja az Independent.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint új vasfüggöny ereszkedik le Oroszország és a Nyugat közé. A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, amely az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre többször jelent meg a különböző politikai diskurzusokban.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy Washington a következő napokban egy nyolcszázmillió dolláros fegyversegélyt jelent be Ukrajna részére.
Addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges
– jelentette ki Biden a madridi NATO-csúcstalálkozó alkalmával tartott sajtótájékoztatón.
A bejelentés azután történt, hogy az Egyesült Királyság további egymilliárd font katonai segélyt ígért Ukrajnának.
Bernie Ecclestone, a Formula–1 korábbi mindenható ura csütörtökön egy televíziós interjúban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „első osztályú ember”, akiért az életét is hajlandó lenne feláldozni, írja a Sky News.
A 91 éves brit szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már véget vethetett volna az országa elleni orosz inváziónak, ha hajlandó lenne Putyinnal beszélni.
Amikor Ecclestone-t arról kérdeztek, hogy a háború kitörése óta még mindig barátjának tekinti-e Putyint, az idős üzletember csak annyit mondott:
Golyót kapnék érte.
'I'd still take a bullet for him.'
— Good Morning Britain (@GMB) June 30, 2022
Bernie Ecclestone says Ukrainian President Zelensky should have listened to Putin to avoid war because Putin 'is a sensible person'. pic.twitter.com/jZ1hLnrYTU
Néhány nappal ezelőtt gyűltek össze a G7-es országok vezetői egy csúcstalálkozón, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök is szóba került.
Elsőként a brit miniszerelnök, Boris Johnson pedzegette, hogy a nagy melegben talán le kellene vetkőzniük, hogy „megmutassák, keményebbek, mint Putyin”, aztán kanadai kollégája emlegette az orosz elnök félmeztelen lovaglását.
A G7-országok vezetőinek gúnyos megjegyzéseiről természetesen Putyin is értesült, aki egy Tádzsikisztánban rendezett találkozó után reagált a történtekre. Minderről szűkszavúan csak úgy nyilatkozott:
nem tudom, mennyire akarnak levetkőzni, derék alatt vagy felett, de akárhogy is legyen, szerintem undorító látvány lenne
– számolt be a Metro.
Ha az utca végén olyan szomszéd van, mint Oroszország, az 59 éves Vytas Grudzinska nem sokat pihen. – Éjszaka látszanak a legjobban a katonák – mondja, és a szomszéd kertje mögötti zöld foltra mutat – írja a CNN.
A Kybartai nevű kisváros, ahol Grudzinska él, a NATO-n és az Európai Unión belül helyezkedik el, de egyben a világ egyik legforróbb határa – a Suwalki-folyosó – mentén található. Ez a mintegy hatvan mérföld széles földterület Oroszország erősen megerősített, atomfegyverrel ellátott, balti, Kalinyingrádi területe és szövetségese, Fehéroroszország között helyezkedik el.
A hágó – amelyet sok elemző a NATO-n belüli gyenge pontnak tekint – a Kreml csapatai közötti szorításba került. Attól tartanak, hogy ha Ukrajna elbukik, Oroszország rajtuk keresztül menne át, elvágva őket a balti államoktól.
A szovjet megszállás mély sebeket ejtett Európa ezen részén. A szovjetek a negyvenes és ötvenes években litvánok tízezreit deportálták erőszakkal a szibériai és az északi Gulagba. Csaknem harmincezer litván fogoly pusztult el a kényszermunkatáborokban.
Többek között ennek is köszönhető a litvánok bizalmatlansága, és ezért csatlakoznak egyre többen a határt védő hadsereghez, mióta elkezdődött a háború. Az ukrajnai háború első napjai óta a havonta csatlakozni kívánó újoncok száma tízről tizenkettőre, több mint százra emelkedett.
Emlékszünk a szovjet megszállásra, és nem szeretnénk, ha többé megszállnának minket. Szabad emberek vagyunk
– nyilatkozta egyikőjük.
Az orosz fegyveres erők legfőbb főparancsnokának utasítására június 29-én 144 megszálló katonáért cserébe az oroszok 144 ukrán katonát adtak át, írta meg csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője hangsúlyozta, hogy az orosz katonák és az ukrán szakadárok élete, egészsége és felszabadulása prioritást élvez Oroszország számára.
Az ukrán atomfelügyeleti szerv, az Enerhoatom szerint Oroszország provokációt készíthet elő a zaporizzsjai atomerőműnél, amelyet márciusban foglalt el az orosz hadsereg.
Az oroszok őrizetbe vettek néhány alkalmazottat, akiket kínzásnak vetnek alá. A megszállók hamis tanúvallomásokat próbálnak kicsikarni tőlük arról, hogy márciusban valamilyen fegyvereket (robbanóanyagokat, tölteteket) rejtettek el a zaporizzsjai erőmű hűtővíztartályaiban
– írták.
Az Enerhoatom szerint az oroszok ezután ki fogják ürítteteni a hűtővizes tartályokat, és leállítanak egyes biztonsági rendszereket, ez pedig súlyos veszélyt jelenthet a nukleáris erőmű biztonsága szempontjából – különösen a nyári időszakban, amikor amúgy is nagyobb a túlmelegedés, az eszközök meghibásodásának veszélye.
Az ukrán felügyeleti szerv azt is hozzátette, hogy az „ellenőrzés” közben az oroszok valóban robbanóanyagot helyezhetnek el a tartályokban, majd azt követelhetik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (IAEA), hogy indítsanak vizsgálatot Ukrajna ellen emiatt. Mindezt pedig az orosz propaganda úgy adhatja el, hogy Oroszország mindent megtesz a nukleáris biztonság érdekében, és valójában nem ők, hanem az ukránok veszélyeztetik azt – írta az Enerhoatom.
Mindeközben a szervezet leszögezte: ha fegyvert is találnak az erőmű területén a következő napokban, az az oroszok fegyvere lesz, és ha ezt tényleg megteszik, az kimeríti majd a nukleáris terrorizmus fogalmát.
A zaporizzsjai erőműnél már márciusban is voltak problémák, amikor a létesítményt tüzérségi találat érte, és tűz ütött ki. Az esetnek nem lett következménye, de egyesek szerint könnyen bekövetkezhetett volna egy, a csernobilihez hasonló katasztrófa.
Oroszország egy „demokratikus, igazságos világrendért küzd, amely a tiszteleten és bizalmon alapul” – ezt mondta csütörtökön Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök Szentpétervárott vett részt egy nemzetközi jogi konferencián. A Gazeta szerint Putyin arról beszélt, hogy a demokratikus világért küzdenek.
A NEXTA szerint az orosz elnök azt is hozzátette: „A világ egyik országát sem szabad diszkriminálni, az Orosz Föderáció a szuverén egyenlőség talaján áll.”
🤡Bunker President Putin said that Russia will strive for a more democratic world
— NEXTA (@nexta_tv) June 30, 2022
"There should be no discrimination against countries in the world, Russian Federation stands for sovereign equality," Putin said. pic.twitter.com/IVlwH6ZGWA
Oroszország szerdán azzal vádolta meg Norvégiát, hogy az ország blokkolja az áruszállítást az ő fennhatósága alá tartozó Spitzbergákon élő oroszoknak. Nem sokkal azután, hogy Moszkva megtorlással fenyegetett, kibertámadás ért norvég weboldalakat – írja az Euronews.
Követeljük, hogy a norvég fél mielőbb oldja meg ezt a kérdést. Hangsúlyoztuk, hogy az Oroszországgal szembeni barátságtalan lépések megtorló intézkedésekhez vezetnek
– írta az orosz külügyminisztérium szerdai közleményében, majd hozzátették, hogy már beidézték a moszkvai norvég ügyvivőt.
Oroszország állítása szerint Norvégia megakadályozta a storskogi szárazföldi határátkelőnél, hogy felszerelést és élelmiszer-szállítmányokat pakoljanak egy hajóra, amely a Spitzbergákon élő orosz bányászokhoz érkezett volna.
Az orosz Szövetségi Tanács elnökhelyettese, Konsztantyin Koszecsev eközben a párizsi szerződés megszegésének vádjával illette Oslót.
Szerdán a norvég hatóságok ismertették azt is, hogy kibertámadás áldozata lett néhány norvég weboldal. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök információi szerint a támadás „nem okozott jelentős károkat” – írja az Euronews.