Csecsen házelnök: Nem állunk meg, amíg Berlinig nem jutunk

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Négyhavi csúcsáról csökkent szerdán a földgáz piaci ára Norvégiának köszönhetően, mert a kormány beavatkozott, hogy véget vessen az országban dúló olaj- és gázipari sztrájknak. Az egyre erősödő sztrájk azzal fenyegetett, hogy az egyre mélyülő energiaválságot még tovább súlyosbítja – írja a CNBC.

A földgázkereskedés európai referenciaértékének számító holland TTF-tőzsdei árfolyam 2,5 százalékkal került lejjebb: megawattóránként 161 euróra (164,6 dollárra) csökkent.

Amikor a konfliktus ilyen messzemenő társadalmi hatásokkal járhat egész Európa számára, nincs más választásom, mint hogy beavatkozzak a konfliktusba

– közölte Marte Mjos Persen munkaügyi miniszter egy nyilatkozatban. 

A norvég kormány kedden késő este javaslatot tett a „kötelező bérdöntőbíráskodásra”, hogy az offshore dolgozók munkabeszüntetésének végleg vége szakadjon. A helyi törvények értelmében a kormány bizonyos feltételek figyelembe vétele mellett beavatkozhat. 

Hamarosan Ukrajnába érkezik a török gyártmányú Bayraktar TB2-es drón, amelyet Litvánia biztosít a hadban álló országnak, egy helyi közösségi finanszírozási kampánynak köszönhetően – írja a CNN.

 A Vanagas nevet viselő drón hétfőn érkezik meg a balti országba, a lőszerekkel együtt. A „vanagas” litván fordítása annyit tesz, hogy „sólyom”. A közösségi finanszírozási kampány hat hónapja indult a litván online műsorszolgáltató, a Laisves TV közreműködésével, és mintegy hat millió eurót sikerült összegyűjteni a drón vásárlásához. 

Azonban a gyártó, a török Bayrak vállalat, amint megtudta, hogy közösségi finanszírozás által gyűjtik hozzá a pénzt, ingyen adta oda a drónt a vásárlást intéző litván védelmi minisztériumnak. 

Az adományokból 1,5 millió eurót lőszervásárlásra fordítottak. 

Találkozót tartottak szerdán a kijevi Szófia-székesegyházban a korábban Moszkvához hű ukrán ortodox egyházi „szárny” és a 2019-ben függetlenné vált, nemzeti ukrán ortodox egyház képviselői – közölte Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a találkozó célja az ortodox egyházon belüli megosztottság megszüntetése volt. Tkacsenko történelminek minősítette a találkozót.

Megtört a jég. Ma, amikor a háború kihívások elé állít bennünket, mindent, ami fölösleges, hátrahagyunk. A megosztottság leküzdése, Ukrajna népének szolgálata és közös otthonunk építése közös célunk. Hiszem, hogy ez a találkozó új út kezdete egyházaink számára Ukrajna szabad és békés jövője érdekében

– kommentálta az eseményt Tkacsenko a Facebookon. A miniszter nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen eredménnyel zárult a találkozó. Hangsúlyozta viszont, hogy tárcája minden lehetséges módon hozzájárul az egyházi újraegyesüléshez.

Ukrán híradások május végén számoltak be arról, hogy az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt „szárnyának” szinódusa kinyilvánította, nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát Moszkvától – írja az MTI.

Harkivban életét vesztette egy 39 éves brazil mesterlövésznő, Thalita do Valle. 

A Sao Paulo-i származású nő korábban modellkedett és jogásznak tanult, majd ezt követően önkéntesnek állt és az Iszlám Állam ellen is küzdött Irakban mesterlövészként. Ukrajnába június elején érkezett meg, szintén önkéntesként. 

Testvére azt mondta, hogy Thalita do Valle érkezése után három héttel, június 30-án halt meg a Harkivi területen, amikor rakétatámadás érte a bunkert, ahol rejtőzött. Vele együtt meghalt egy 40 éves brazil férfi,  Douglas Burigo is, aki ki akarta menteni őt onnan.

Újabb fegyverszállítmányok érkeznek Ukrajnába – mondta szerdán Olaf Scholz német kancellár a Bundestagban.

Kifejtette, hogy Ukrajna most kelet-európai országoktól kapna új fegyvereket egy csereegyezmény részeként: ezek az országok a szovjet korszakból származó, könnyen kezelhető fegyvereket adnának át Ukrajnának, amelyek helyett modernebbeket kapnának a németektől. 

Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy ez megtörténhessen

– mondta Olaf Scholz, majd azt is hozzátette, hogy a következő hetekben leszállítják a fegyvereket. Azt viszont nem nevezte meg, hogy pontosan mely kelet-európai államok érintettek ebben az ügyletben. 

Szerda délután cáfolat érkezett ukrán részről arra a hírre, hogy az orosz haderő sikeresen megsemmisített két, az Egyesült Államok által szállított HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert – írja a CNN.

Az orosz propagandisták aktívan hamis információkat terjesztenek az amerikai HIMARS tüzérségi rendszer állítólagos megsemmisítéséről

– olvasható az ukrán egyesített erők munkacsoportjának szerdai közleményében. 

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament házelnöke szerdán azt mondta: ha az amerikaiak lefoglalják az ő külföldi érdekeltségeiket, akkor cserébe ők is visszakövetelhetik tőlük Alaszkát.

Oroszország 1867-ben adta el Alaszkát 7,2 millió dollárért. Az orosz házelnök ezzel összefüggésben most azt mondta:

Amikor megpróbálják lefoglalni az érdekeltségeinket külföldön, azt sem szabad elfelejteniük, hogy nekünk is van mit visszakövetelnünk tőlük. 

Az orosz parlament alsóháza szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely súlyos börtönbüntetést helyez kilátásba az „Oroszország biztonságát veszélyeztető nyilvános felszólalásokkal” szemben – írja az MTI. 

A tervezett törvény szerint a szóban forgó bűncselekményért hét évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki. Az alsóház (állami duma) a kémkedés és a „külföldiekkel folytatott bizalmas együttműködés” büntetési tételét is megemelte.

Ezek a törvényi szigorítások „az orosz nemzeti érdek védelmét szolgálják, megfelelő és időszerű választ adnak az országunk előtt álló kihívásokra” – nyilatkozott Vaszilij Piszkarjov, a törvényjavaslat egyik társszerzője a kormányzó Egyesült Oroszország párt nevében.

A javaslat értelmében mindazon személyek, akik nyilvános szerepléseikben Oroszország biztonsága elleni fellépésre buzdítanak, mostantól kettőtől négy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. A büntetési tétel öt évvel növekedhet, ha a felhívást a médiában teszik közzé, illetve hét évvel, ha a bűncselekményt szervezett módon hajtják végre. 

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy apokaliptikus helyzetbe kerül, ha továbbra is igyekszik segíteni Oroszország ukrajnai akcióinak kivizsgálását.

Dmitrij Medvegyev azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „az igazi demokráciát kockáztatva káoszt és pusztítást akar terjeszteni az egész világon” – írja a Sky News.

Az Egyesült Államok támogatta az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi bíróság felállítására irányuló felhívásokat. Medvegyev erre reagálva azt mondta,

az Egyesült Államok egész történelme az őslakos indiánok leigázása óta véres háborúk sorozatát jelenti. Felelősségre vontak valakit ezekért a bűnökért? Melyik bíróság ítélte el az Amerika által ott kiontott tengernyi vért?

Az apokalipszisre utalva azt mondta, az Egyesült Államoknak és haszontalan strómanjainak emlékezniük kellene a Biblia szavaira, „ne ítélj, hogy ne ítéltess”, mert Isten haragjának nagy napja eljön hozzájuk.

A norvég hatóságok engedélyezték az ország sarkvidéki Svalbard szigetcsoportján élő orosz bányászok számára szánt alapvető fontosságú áruk áthaladását.

Orosz tisztviselők a múlt héten felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy Norvégia úgy döntött, hogy megakadályozza az Arktikugol orosz állami szénbányászati vállalat által Barentsburg városában foglalkoztatott mintegy 400 bányásznak szánt orosz áruk – köztük élelmiszerek – áthaladását. Az árukat a norvég-orosz szárazföldi határon állították meg az orosz hajózás elleni nyugati szankciók miatt.

Norvégia most engedélyezte, hogy az áru továbbutazhasson Barentsburgba egy norvég teherautón, majd egy norvég hajóval – írja a Moscow Times.

Több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a háború véget érhessen – erről beszélt szerda délután Volodimir Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint.

Azt mondta, hogy szerinte a háború csak akkor érhet véget, ha Oroszországon nemzetközileg növelik a nyomást, miközben Ukrajnának az eddiginél is nagyobb támogatást adnak. 

Ma azon múlik, hogy meddig tart a háború, hogy az Orosz Föderáció megérti-e végre, mit cselekedett, és elkezdi elhagyni az országunk területét

– mondta az elnök, aki szerint az ukrajnai harc már nem is egy hagyományos katonai konfliktus, hanem az oroszok „nyíltan terrorcselekményt” hajtanak végre az ukrán civilek ellen. 

Zelenszkij azt is kifejtette, hogy az eddigi szankciók nyomást helyeztek ugyan az oroszokra, de súlyos következményeket még nem kellett megtapasztalniuk, részben amiatt, hogy „néhány szövetséges még mindig segít az Orosz Föderációnak”. 

Az elnök végül azt mondta: a háború kimenetelét tekintve sok minden múlhat azon is, hogy milyen hamar tudják fejleszteni a légvédelmüket a rakétatámadások ellen, és ezzel összefüggésben azon is, hogy mennyien térnek majd haza a menekültek közül. 

Körülbelül hét-tíz évnyi munka és több mint 14 milliárd dollár kell ahhoz, hogy újjáépítsék Mariupolt – írta Vadim Bojcsenko, a város polgármestere.

Közlése szerint a városban 1356 társasház semmisült vagy rongálódott meg, és a családi házak mintegy negyven százalékát is lebombázták, ezeknek a többségét teljesen újjá kell építeni.

Az Európai Befektetési Bank és a nagy ukrajnai vállalkozások már jelezték, hogy készek segíteni az újjáépítésben

– tette hozzá a polgármester.

Jelenleg csaknem egymillió ukrán szerez harci és katonai tapasztalatot, és Ukrajna gyors tempóban újjá is fegyverzi hadseregét a NATO-szabványoknak megfelelően – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán – írja az MTI.

A Twitteren írt bejegyzésében a tisztségviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők számbeli fölényét az „ukrán minőség határozottan felülmúlja”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország február 24-én indított háborújának egyik állítólagos célja az ukrán hadsereg „demilitarizálása” volt.

Ezzel szemben most gyors ütemben fegyverzik újjá az ukrán hadsereget, méghozzá a NATO-szabványoknak megfelelően, nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket és technológiát – emelte ki Danyilov.

Ausztria megtámadja az Európai Unió azon döntését, amely szerint a gázt és az atomenergiát a zöld és fenntartható átmeneti energiaforrások közé sorolná – írja a Sky News.

Különösen az Ukrajnában dúló háború miatt nem használhatunk »greenwashing« technikát az atomenergiát és a fosszilis gázokat érintő beruházásokhoz

– közölte Leonore Gewessler, az ország klímavédelmi minisztere közleményében.

Az atomenergia és a földgáz nem járul hozzá a klímavédelemhez

– tette hozzá.

Ez azután történt, hogy az Európai Parlament visszautasította az Európai Bizottság úgynevezett energiataxonómiai döntésének blokkolását.

Amint ez a »greenwashingprogram« életbe lép, Ausztria benyújtja a már előkészített panaszát az Európai Bíróságnak

– mondta, hozzátéve, hogy Ausztria más tagállamokat is szövetségesévé kíván tenni a folyamatban.

A háború traumáinak enyhítésében szeretne segítséget nyújtani az Ökomenikus Segélyszervezet az ukrajnai menekült gyerekeknek szervezett táboraival, amelyeknek Somogy megye és Budapest ad otthont. 

A szervezet MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint nagy hangsúlyt helyeznek a Bucsából, Kijevből, Harkivból, Mariupolból, Donyeckből, Herszonból, valamint a Rahói járásból érkező gyerekek megrázkódtatásainak feldolgozására, például csoportfoglalkozások és közös játékok formájában.

Emellett kézműves- és sportfoglalkozások, kerékpártúra, kirándulás, balatoni hajózás, solymászbemutató, kalandpark és játékos magyar nyelvtanulás is szerepet kapott a programban. 

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy a fogva tartott amerikai kosárlabdázó, Brittney Griner fellebbezhet az ítélet ellen, vagy kegyelemért folyamodhat, amint megszületik az ítélet.

Brittney Griner 2022. július 1-jén a Moszkva melletti Khimki városi bíróságon

Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A kétszeres olimpiai aranyérmes Grinert február 17-én – néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország elindította az inváziót – a moszkvai seremetyjevói repülőtéren tartóztatták le kábítószerrel kapcsolatos vádakkal. Azzal vádolták, hogy a poggyászában marihuána volt. Májusban az amerikai külügyminisztérium jogtalannak minősítette őrizetbe vételét.

Az olyan próbálkozások, amelyek úgy állítják be az ügyet, mintha az amerikai nőt jogellenesen vették volna őrizetbe, nem állják meg a helyüket

– mondta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője az Independent szerint.

Ukrajna 2022-ben legalább ötvenmillió tonna gabona betakarítására számít, ami jóval elmarad az előző évi 85 millió tonnás terméstől, de még mindig meghaladja a várakozásokat – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterének első helyettese.

Figyelembe véve a vetési kampány körülményeit és nehézségeit, valamint a háborús időszak alatti logisztikát, arra számítunk, hogy a termés nem lesz olyan rossz, magasabb lesz, mint az elmúlt öt év átlaga – mondta Viszockij a CNN szerint.

Elmondta, hogy Ukrajnának legalább a gabona egy részét exportálnia kell. „A belső fogyasztásunk kevesebb mint húszmillió tonna, ami azt jelenti, hogy a termésből legalább harmincmillió tonnát kell majd exportálni” – mondta Viszockij, és hozzátette:

Márciusban 350 ezer tonna, áprilisban pedig egymillió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak. Júniusban ez 2,1 millió tonna volt. Ez azt jelenti, hogy az alternatív logisztikai útjaink, a fekete-tengeri kikötők kivételével megnövekedtek.

Azt is elmondta, hogy a búzatermés élelmiszeripari minőségű lesz, ami azt jelenti, hogy liszt- és kenyérkészítésre lehet felhasználni, nem pedig az állattenyésztés takarmányozására.

Moszkva visszautasította azokat a híreket, amelyek szerint egy orosz zászló alatt közlekedő teherhajót tartóztattak fel Törökországban azzal a gyanúval, hogy lopott gabonát szállított Ukrajnából.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy hamisak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a Zsibek Zsoli teherhajót a törökországi Karaszu kikötőben lefoglalták.

Alekszej Zajcev külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy a hajó „a szokásos eljárásokon megy keresztül” – írja az Independent. Ukrajna törökországi nagykövete vasárnap azt állította, hogy a török hatóságok feltartóztatták a hajót.

Japán „barátságtalan” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, ami nem segíti a kapcsolatok fejlesztését sem a kereskedelem, sem a gazdaság, sem az energiaszektor területén – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Kisida Fumio japán miniszterelnök megjegyzéseiről – az orosz kőolaj árának a jelenlegi szint mintegy felére korlátozásáról – Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Tokió „nagyon barátságtalan” álláspontot képvisel Moszkvával szemben – írja az Independent.

Felújítják Bukarestben a vészhelyzeti riasztórendszert és a lakosság figyelmeztetésére szolgáló légvédelmi szirénákat, erre 2,7 millió lejt (216 millió forint) utalt ki a román főváros önkormányzata – tudatta szerdán a News.ro hírportál.

Nicusor Dan bukaresti főpolgármester szerint az utóbbi több mint 30 évben nem történt komolyabb beruházás a 300 szirénából és hat (kerületenként egy) riasztóközpontból álló rendszer fejlesztése érdekében, így ma már csak 155 sziréna és két kerületi riasztóközpont működőképes, a szirénák nagy része pedig kézi vezérlésű.

A főpolgármester elmondta:

Emellett tíz új riasztóközpontot szereznek be a szükséges kommunikációs eszközökkel együtt, hogy a lakosság vészhelyzeti figyelmeztetését központosított rendszerben „egyetlen gombnyomással” meg lehessen oldani.