A Donyeck megyében található Szlovjanszk és Kramatorszk települését is rakétacsapás érte csütörtökön. Ukrán források szerint a légicsapás mindkét városban követelt áldozatokat, az oroszok viszont továbbra is tagadják, hogy civilek lakta területeket támadnának.
Luhanszk elfoglalása után az oroszok vélhetően Donyeck megye még ukrán kézen lévő településeit próbálják majd meg irányításuk alá vonni, írja az M1 Híradó az ukrán vezetésre hivatkozva.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Összesen öt orosz harckocsit iktattak ki az ukrán fegyveres erők légideszant rohamdandár ejtőernyősei egy meg nem nevezett harcterületen – írja az ukrán fegyveres erők bejegyzése alapján az Unian.
Állításuk szerint azokat, aki nem rekedtek a katonai járműben, az ukrán katonák elfogták.
Tizenkét orosz tankot semmisítettek meg az ukrán ejtőernyősök az Ukrajna keleti részén végrehajtott bevetés során – állítja az ukrán hadsereg.
Az orosz páncélosok csütörtökön megpróbáltak áttörni az ukrán vonalakon, de a védők felkészültek rájuk, közölte pénteken a fegyveres erők vezérkara.
A védők rakétavetőkkel semmisítették meg az érkező tankokat, ugyanakkor az offenzíva nem állt meg, csak lelassult – írja a Sky News.
Berlin minden lehetséges módon támogatja Kijevet, de garantálnunk kell a saját biztonságunk − jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön – adta hírül a Kárpáthír.
Biztonsági aggályokra hivatkozva Németország mégsem szállítja le Ukrajnának a korábban beígért Fuchs páncélozott csapatszállító harcjárműveket. Ezt azután jelentette be a német védelmi miniszter, miután az ellenzék további katonai segítséget szorgalmazott Ukrajnának. Lambrecht a CDU/CSU Bundestag-frakciójának kérését „rablásnak” nevezte.
Eberhard Zorn tábornok, a német hadsereg főparancsnoka korábban azt közölte, hogy a Bundeswehr nem tud fegyvereket szállítani készleteiből Ukrajnának.
Az Egyesült Államok további négy HIMARS, azaz nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszert küld Ukrajnába – közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő pénteken egy sajtótájékoztatón.
A további négy HIMARS-zal 12-re emelkedik az Ukrajnának átadott rakétarendszerek száma.
A négy HIMARS-on kívül az Egyesült Államok akár 400 millió dollár értékben további katonai felszereléseket és ellátmányt is küldhet Kijevnek. A felszerelések között három taktikai jármű, romboló lőszerek, ütegelhárító rendszerek és egyéb pótalkatrészek szerepelnek a Defense News szerint – írja a Guardian.
Az új szállítmány 1000 darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert is tartalmazni fog, tette hozzá a védelmi tisztviselő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „személyes hálát” éreznek az ukránok Boris Johnson nemrég lemondott brit miniszterelnöknek azért a támogatásért, amit az Oroszországgal szemben vívott háborúban kaptak tőle – írja a Guardian.
A brit lap emlékeztet: Boris Johnson jó kapcsolatot ápolt Zelenszkijjel, akit meg is látogatott Kijevben, utóbbi pedig üdvözölte, mikor megnyerte a bizalmi szavazást a Konzervatív Pártban.
Ukrajnában a munkaadóknak nem kell többé fizetniük az átlagbért azoknak az alkalmazottaknak, akiket a mozgósítás során besoroztak a hadseregbe – közölte a Kárpátalja.ma hírportál.
Galina Tretyakova, a Legfelsőbb Tanács szociálpolitikai és veteránjogi bizottságának vezetője jelezte: a katonák ma már a régi munkahelyükről kapott fizetés nélkül is jól keresnek. Egy mozgósított katona egyszeri, 30 ezer hrivnyás pénzbeli támogatást kap, majd minden aktív harci műveletben való részvétel után 100 ezer hrivnyát.
Az orosz parlament felsőháza megtiltotta a brit diplomaták, köztük a nagykövet belépését az épületbe, válaszul arra a brit döntésre, hogy kizárják az orosz diplomatákat a brit parlamentből.
A döntés meglehetősen egyszerű, bár kellemetlen, de ebben a helyzetben erre van szükség. Hazánknak határozottan ki kell állnia saját álláspontja és becsülete mellett
– mondta Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
A világ legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országai alkotta G20-csoport külügyminiszterei nem tudtak pénteken közös álláspontot elfoglalni Oroszország ukrajnai háborúja, illetve annak globális hatásai kezelése kapcsán − írta meg az MTI.
A tanácskozást eleve kibillentette egyensúlyából több váratlan politikai fejlemény, így Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki lemondása és az indonéziai Bali szigetének egyik üdülőhelyén tartott konferenciától távol, Japánban Abe Sindzó volt kormányfő pénteki meggyilkolása.
Bizonytalan volt a konszenzus a Kína és Oroszország vezette Kelet, illetve az Egyesült Államok és Európa vezette Nyugat közötti szakadék miatt is. Nem készült közös fénykép, és közös közleményt sem adtak ki, mint a korábbi években, és érezhető volt a „kesernyés hangulat”, mindenekelőtt Oroszország és a nyugati résztvevők között.
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akik első ízben tartózkodtak közös helyiségben a háború kitörése óta, tudomást sem vettek egymásról.
Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy hatalmas, lángokban álló gabonamezőről osztott meg egy képet a hivatalos Twitter-oldalán. Az ukrán tisztviselő szerint az gabonatáblákat az orosz erők gyújtották fel a megszállás alatt álló Zaporizzsja régióban.
Jusson eszünkbe ez a kép, minden alkalommal, amikor az oroszok azt mondják, hogy törődnek a globális élelmezési biztonsággal. Emberek milliói fognak éhezni Oroszország Ukrajna elleni, brutális háborúja miatt
– fogalmazott a szóvivő.
Russia’s troops set fire to grain fields in Ukraine’s fertile Zaporizhzhia region. Remember this picture every time Russians say they care about global food security. Millions of people across the world will face hunger - because Russia launched a brutal war against Ukraine. pic.twitter.com/8BktmNCM79
— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) July 8, 2022
29 éves korában meghalt Anatolik Petejcsuk, akinek halálhírét a Técsői járásban található Uglyai kistérség közösségi oldalán jelentették be – írja a Kárpátinfo.net.
A portál azt írja: a férfi a községben élt, és az ukrán hadsereg tagjaként vett részt a háborúban.
A Nyugat megpróbál rávenni más országokat az olajtermelés növelésére, de a globális energiapiac stabil, és nem tűr kapkodást, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kabinet ülésén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Látjuk, hogy a Nyugat megpróbál más országokat, olajexportőröket arra kényszeríteni, hogy növeljék az olajkitermelésük mennyiségét. A globális energiapiac azonban nagyon nyugodt, valójában stabil, és nem siet. A Nyugat által elkövetett hibákat nem lehet néhány nap alatt kijavítani
– mondta az államfő.
Putyin szerint ugyanez a helyzet az úgynevezett „zöld megállapodással”, amely az államfő értelmezésében „bezárta az ajtót az új projektekbe, technológiákba és ígéretes területekbe történő beruházások előtt”.
Az eredmény előre látható: az energiaárak növekednek – tette hozzá az elnök.
Ukrajna fegyveres erői megtámadták az ellenséget Verhnekamenszkij térségében, közölték az Ukrán Védelmi Erők csütörtök este hat órakor – írja az Unian hírügynökség.
Az orosz megszállók az offenzíva miatt a visszavonulás mellett döntöttek, írta a vezérkar.
Korábban Oroszország kijelentette: Donbasz elfoglalása esetén sem szándékozik elhagyni Ukrajna déli részét.
Az energiaválság Oroszország Ukrajna elpusztítására tett kísérlete – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken a szlovén parlamentben, hozzátéve: Kijev villamosenergia-exporttal próbálja mérsékelni az európai gázhiányt.
Oroszországnak az Európai Unió is célpontja, de a szervezet meg tudja védeni magát
– mondta az ukrán elnök videón közvetített beszédében.
A szlovén törvényhozásban – az Ukrajna támogatására rendezett eseményen – Urska Klakocar Zupancic házelnök elmondta: a háború kezdete óta Szlovénia azon országok oldalán áll, amelyek a leghatározottabban elítélték a független és szuverén Ukrajna elleni támadást. Zelenszkij köszönetet mondott minden európai országnak, amely támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy felszabadítsa az országot az orosz megszállás alól.
„Moszkva továbbra is azon dolgozik, hogy megakadályozza Ukrajna előrehaladását, de Oroszországnak fogy az üzemanyaga ahhoz, hogy továbbra is ezen az úton haladjon” – jelezte az ukrán elnök. Emellett köszönetet mondott Szlovéniának, amiért a legutóbbi EU-csúcson támogatta Ukrajna uniós csatlakozási szándékát.
Zelenszkij arra kérte a szlovén vállalatokat, hogy csatlakozzanak Ukrajna helyreállítási tervéhez. Mint mondta: bízik benne, hogy Ukrajna újra szabad lesz, ami az EU érdeke is – írja az MTI.
Az ukrán fegyveres erők előretolt egységeit is meglátogatta dnyipropetrovszki útja során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán lap cikke szerint Zelenszkij beszélt is a katonákkal, és több kitüntetést is átadott. Egyúttal megköszönte nekik az Ukrajnáért tett erőfeszítéseket.
Nem vált be a Nyugat terve, hogy elszigetelje Oroszországot az Ukrajnában zajló események miatt – közölte a külügyminisztérium.
A G7-ek terve, hogy bojkottálják Oroszországot a G20-ak találkozóján, kudarcot vallott
– közölte Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Zaharova a német külügyminisztert is „hazugsággal” vádolta, miután Annalena Baerbock bírálta Moszkvát, amiért blokkolja a párbeszédet a nemzetközi partnerekkel – írja az al-Dzsazíra.
Oroszország figyelmeztette Litvániát és az Európai Uniót, hogy „kemény intézkedéseket” foganatosíthat ellenük, ha nem indul újra egyes áruk tranzitja Kalinyingrád irányába.
Ha a helyzet nem stabilizálódik az elkövetkező napokban, akkor Oroszország kemény intézkedéseket fog hozni Litvánia és az EU ellen
– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője – írja a Sky News.
Litvánia – amely NATO-tag – megtiltotta az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk tranzitját a területén keresztül az orosz exklávéba.
Ukrajna 71 millió dollár értékben lefoglalta a Rosznyeft orosz állami olajvállalatot, a Gazprom gázipari cég és a Roszatom atomenergetikai vállalat tulajdonában lévő vagyontárgyakat – közölte pénteken az ukrán állambiztonsági szolgálat.
Az SBU közleményében azt állította, hogy Oroszország az említett vagyonokból származó nyereség egy részét az Ukrajna elleni inváziójának előkészítésére, valamint szabotázs- és hírszerzési tevékenységek finanszírozására használta fel.
A Rosznyeft és a Gazprom nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére, a Roszatom nem kívánt nyilatkozni. A Kreml még nem reagált az SBU nyilatkozatára.
Ukrajna szerint az invázió utáni újjáépítés alsó hangon is 750 milliárd dollárba kerülhet, és a gazdag oroszoknak segíteniük kellene a számla kifizetésében – írja az Independent.
Többek között az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka is szerepel egy Kanada által frissített szankciós listán – írja az Unian ukrán hírportál a kanadai külügyminisztérium közlése alapján.
Kanada listáján emellett 29 államilag támogatott, általuk propagandistának nevezett személy is helyet kapott, továbbá megtiltotta bizonyos, Oroszországból származó aranyfajták behozatalát.
Az oroszországi úszószövetség vezetése hazai rendezésű pénzdíjas versenyeket hirdetett meg azt követően, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) az év végéig felfüggesztette az orosz sportolók nemzetközi viadalokon való részvételét.
A FINA-nak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlását követően elfogadott döntése nyomán az orosz vizes sportok képviselői nem indulhattak a múlt hét végén zárult budapesti világbajnokságon sem.
Ellensúlyozandó a háború miatt elrendelt nemzetközi sportszankciókat, az orosz úszószövetség elnöke, Vlagyimir Szalnyikov bejelentette, hogy mintegy negyvenmillió rubeles (260 millió forintos) díjalappal írnak ki versenyeket úszók mellett műugrók és szinkronúszók számára. Az esemény színhelye Kazany lesz – számolt be az MTI.
A kutatók megmutatták, hogyan néz ki a frontvonal Ukrajna keleti részén, ahol az orosz inváziós erők igyekezek minél gyorsabban és hatékonyabban előrenyomulni.
A The Fire Information for Resource Management System rendszeréből származó szenzoros műholdfelvételek bizonyítják, hogy a fő harcok a frontvonal mentén zajlanak Donyeck és Luhanszk régióban, valamint a Krivij Rih–Mikolajiv-vonal mentén, írja az Unian hírügynökség.
Emellett az egyik felvételen az látható , hogy az odesszai gázmezőnél feltehetően ég egy olajfúró torony, amelyet állítólag egy ukrán rakéta talált el még június végén. A rakétacsapás után Moszkva azzal fenyegetőzött, hogy megtorló csapásokkal válaszol a támadásra.
Csak egy kis részét használta ki Oroszország potenciáljának az „ukrajnai különleges hadműveletben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók előtt, akinek szavait a Guardian adta hírül.
Oroszország lehetőségei akkorák, hogy csak egy kis részét használja ki az ukrajnai különleges műveletben
– fogalmazott a Kreml szóvivője.
Több mint egymillió ember védi Ukrajnát, jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy konferencián – írja az Unian hírügynökség.
Reznyikov korábban arról beszélt, hogy a védelmi minisztérium minél több embert szeretne mozgósítani, akik aztán az orosz megszállók ellen küzdhetnek a fronton.
A védelmi minisztérium már jelezte, hogy az ukrajnai mozgósítás addig fog tartani, amíg szükséges azon egységek utánpótlása, amelyek az államot védik az orosz agressziótól.
Oroszország állandóan változtatja üzeneteit Ukrajnában indított háborújának terveiről, de Vlagyimir Putyin elnök nem tett le arról a szándékáról, hogy elfoglalja az egész országot, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.
Folyamatosan szállták meg államunkat: először politikailag, aztán a Krím félszigeten, majd a Donyec-medencében, utána egy teljes körű invázióban. Ez alapján Oroszország tervei között egyaránt szerepel a politikai vezetés megváltoztatása és egész Ukrajna megszállása. Teljesen biztosak vagyunk benne
– fogalmazott az államfő.
Kijelentette, hogy azért sem hisz Moszkvának, mert állandóan változtatja a retorikáját. Szavai szerint Oroszországnak a Donyec-medencében több a tüzérségi fegyvere, több rakéta-sorozatvetője van, mint az ukrán hadseregnek. Több katonát is veszítenek, de Oroszországnak nem számít sem a technikai, sem az emberáldozat – hangsúlyozta. Rámutatott: Ukrajna éppen azért kér még több fegyvert partnereitől, hogy ellenállhasson ellenségének.
Délen az elnök szerint kicsit könnyebb, mert az ukrán fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, sőt esetenként ellentámadást is végrehajtanak. Harkiv megye a keleti országrészben szintén majdnem teljesen felszabadult, bár az oroszok egyelőre ott hagyták csapataikat – mondta az MTI szerint.
Zelenszkij szerint ha néhány körülmény megfelelően alakul, akkor a háború még az év vége előtt véget érhet.
Ha erősek vagyunk, eljuthatunk arra a pontra, ahol Oroszországnak le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz
– fejtette ki az elnök, aki fontosnak nevezte azt is, hogy Moszkva lássa: a világ országai együtt állnak ki Ukrajna mellett.
Mariupol városi tanácsa állítása szerint az orosz katonák minden értékes kiállítási tárgyat elvittek a város múzeumaiból, ugyanúgy fosztogatva, mint a nácik a második világháborúban.
A tanács Telegramon közzétett közleményében azt írta, hogy a helyi történelmi és művészeti múzeumokat teljesen kifosztották, és magukat az intézményeket is lerombolták.
A tanács fogadkozott, hogy az orosz erőket megbüntetik, és mindent visszaadnak a felszabadított Mariupolnak, írja a Sky News.
Egy ukrán regionális tisztviselő az orosz erők által két hete elfoglalt városban romló életkörülményekre figyelmeztetett, mondván, hogy Szeverodonyeckben nincs víz, áram és működő csatornarendszer, miközben a holttestek a forró lakóházakban bomlanak.
Luhanszk régió kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok folyamatosan lőnek, miközben megpróbálják megszilárdítani a helyzetüket a kelet-ukrajnai Luhanszk tartományban.
Nem volt jelen a balin rendezett G20-találkozó délutáni ülésszakának nagy részében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, megszólalása után pedig elhagyta az üléstermet – állítja Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője.
A politikus a Guardian szerint „nem túl tiszteletteljes” magatartásként jellemezte az orosz diplomácia vezetőjének viselkedését, aki elmondása szerint azt is közölte: Oroszország nem felelős a globális élelmiszerválságért, az Oroszország elszigetelését célzó szankciókat pedig háborús üzenetként értékelte.
A Donyeck megyében található Szlovjanszk és Kramatorszk települését is rakétacsapás érte csütörtökön. Ukrán források szerint a légicsapás mindkét városban követelt áldozatokat, az oroszok viszont továbbra is tagadják, hogy civilek lakta területeket támadnának.
Luhanszk elfoglalása után az oroszok vélhetően Donyeck megye még ukrán kézen lévő településeit próbálják majd meg irányításuk alá vonni, írja az M1 Híradó az ukrán vezetésre hivatkozva.
A NATO volt parancsnoka, Philip Breedlove tábornok nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna akkor mérhetne pusztító csapást a Kremlre, ha megtámadja és felrobbantja a Kercsi-szoroson átívelő hidat, amely az orosz szárazföldet köti össze a Krím félszigettel.
Az Unian ukrán hírportál szerint a korábbi parancsnok megjegyezte, hogy a hidat a nemrég Ukrajnának szállított, Harpoon típusú rakétákkal is meg lehetne támadni.
Egy moszkvai bíróság hét év börtönbüntetésre ítélt egy képviselőt, amiért elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai beavatkozását, jelentette az AFP hírügynökség tudósítója.
A hatvanéves Alekszej Gorinovot bűnösnek találták abban, hogy „tudatosan hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről.
A vádlott egy plakáttal jelent meg a bíróságon, amelyen ez állt:
Tényleg szükség van erre a háborúra?