Az ukrán külügyminisztérium és az energiaügyi minisztérium mélységes csalódottságának adott hangot a kanadai kormány döntése miatt, amely engedélyezte a Siemens Canada által megjavított Északi Áramlat 1 turbinák Németországba történő visszaszállítását – írja az Unian hírügynökség.
A nemzetközi közösség – köztük Kanada és Németország – számos komoly szankciót vezetett be Moszkva ellen, hogy megállítsa a háborút. Ukrajna hálás ezekért a határozott lépésekért. Ezzel egyidejűleg a legutóbbi kanadai–német megállapodást Oroszország szeszélyeihez igazították. Ez veszélyes precedens, ami ellentétes a jogállamisággal, és Moszkva büntetlenségét mozdítja elő
– áll a közleményben. Az ukrán fél hangsúlyozza, hogy az Északi Áramlat 1 turbina átadása lehetővé teszi Moszkva számára, hogy az energiát továbbra is az Európa elleni hibrid háború eszközeként használja fel. Ezért felszólítják a kanadai kormányt, hogy vonja vissza ezt a döntést, és biztosítsa a szankciós rendszer integritását.
Az ideiglenesen megszállt Melitopol környékén az orosz tisztek megerőszakolják katonáikat, ha azok nem hajlandók követni a parancsokat. Sőt, a dezertálni próbáló katonák holttestét el is égetik – állítja a RIA Melitopol nevű hírportál.
A kiadvány szerint magában a városban az orosz tisztek igyekeznek „tisztességesen” viselkedni, de a város környékén kegyetlenkednek és durva atrocitásokat követnek el. A RIA Melitopol szerint az orosz katonák már nem akarnak harcolni, amit a parancsokság nem hajlandó elfogadni.
Állítólag július elején egy orosz katona fejbe lőtte magát, hogy ne küldjék a frontra. A katona később belehalt a sérülésbe – írja az Unian hírügynökség.
Vasárnap az ukrán hadsereg száz orosz katonával végzett − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
Az oroszok a kramatorszki régióban szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
A hadsereg beszámolója szerint az ukránok az elmúlt 24 órában három tankot, egy helikoptert és hét katonai járművet semmisített meg.
Hiába az oroszok hadműveleti szünete, Luhanszk kormányzója szerint embertelen állapotok uralkodnak a térségben.
A Guardian tudósítása szerint Liszicsanszk elfoglalása után egyes elemzők azt jósolták, hogy a moszkvai csapatoknak valószínűleg időbe telik majd az újrafelfegyverkezés és az újracsoportosítás.
Eddig nem érezni az orosz erők által bejelentett hadműveleti szünet legapróbb morzsáját sem, hiszen még mindig ugyanolyan intenzitással támadják és ágyúzzák az orosz földeket, mint korábban
– írta Telegram-oldalán Szerhij Hajdaj.
Az Európai Bizottság javaslatot tett egy új, 1 milliárd euró összegben Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási műveletre, amely az Európai Tanács június 23–24-i ülésen jóváhagyott. 9 milliárd euró összegig terjedő rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag első része – írja a Kárpát Hír.
A EB azonban attól tart, hogy Ukrajna nem tudja törleszteni a kölcsönöket, ezért blokkolják a hitel kiutalását.
A kölcsön az Európai Beruházási Banktól (EBB) származna, és az Európai Bizottság kezesként jár el az EU-n kívüli műveletekhez nyújtott kölcsönökért.
Az Európai Bizottság jelenleg is alternatívákat keres a kérdés megoldására. Terveik szerint az EU-tagországok vagy az EBB megosztanák egymással a hitelekkel kapcsolatos kockázatok egy részét.
Az olasz Maneskin együttes július 9-én Rómában adott koncertet. Fellépésük során a művészek egyenesen a színpadról küldték el melegebb éghajlatra Vlagyimir Putyin orosz elnököt és azokat, akik támogatják a háborút – írja az Unian hírügynökség.
"B***d meg Putyin a háborút!
– kiabálta Damiano David szólista a színpadról.
Megjegyzendő, hogy a zenészek a háború első napjai óta támogatják Ukrajnát. Még áprilisban adták ki a Gasoline című dalt, amelyhez videóklip is készült, amiben bemutatták a háború minden szörnyűségét.
Emellett a Maneskin lemondta az összes oroszországi koncertjét, annak ellenére, hogy sok rajongójuk van az országban.
Az orosz tüzérség továbbra is csapásokat mér Szlovjanszk térségére, közölte vasárnap a brit védelmi minisztérium.
A minisztérium hozzáteszi, hogy a tüzérség északon Izium környékéről, keleten pedig a már megszállt Liszicsanszk közeléből támadja a várost.
Liszicsanszk volt az utolsó ukrán ellenőrzés alatt álló nagyobb város a keleti Luhanszki területen, de az ukrán csapatok kivonulása után orosz ellenőrzés alatt áll.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 10 July 2022
— Ministry of Defence ** (@DefenceHQ) July 10, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/0wJwGgHXit
** #StandWithUkraine ** pic.twitter.com/T0mS7E9OIG
Jurij Ignat, az ukrán fegyveres erők légierejének szóvivője elmondta, hogy az ellenséges légiközlekedés 2,5 hónapja nem lépett be Ukrajna légvédelmi övezetébe.
Az orosz erők megváltoztatták a repülőgép-használati stratégiájukat, hiszen készleteik igencsak fogynak, amikkel nem spóroltak az elmúlt 25 hónapban – írja az UNIAN.
Ignat hozzátette, hogy a megszállók csak a frontvonalon használnak repülőgépeket, ahol heves harci összecsapások vannak. Természetesen az ukrán légierő is jelen van a frontvonalon.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy az orosz légierő megsemmisített egy hangárt Donyeckben, amelyben Ukrajnának szállított amerikai tarackágyúkat tároltak − írta meg a Kárpáthír.
Igor Konaszenkov szerint ezeket a fegyvereket Donyeck lakónegyedeinek lövésére használták. Azt mondta: az ellenség minden fronton jelentős veszteségeket szenvedett.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (Insitute for the Study of War) értékelése szerint a Kremlnek szélesebb területi céljai vannak a Donbászon túl is – írja az Independent.
Az ukrajnai fejleményekről szóló július 9-i értékelésükben azt írták, hogy Oroszország valószínűleg el akarja csatolni a Harkovi területet, miután a régióban lévő orosz megbízottak új zászlót mutattak be, azt állítva, hogy az orosz föld elidegeníthetetlen része.
Mint írták, Oroszország agresszívan törekszik a harkivi terület megszálló közigazgatásának „legitimálására és hatalmának megszilárdítására” a Donbászon túli ambíciói érdekében.
A jelentés szerint az orosz csapatok kihívásokkal néznek szembe az orosz haditudósítók közvetlen cenzúrájával kapcsolatban, ezért az öncenzúra előmozdítására törekszenek.
Az orosz megszállók csapatokat vonnak vissza a szeverodonyecki járásban lévő Belogorovka város közelében – számolt be az UNIAN.
A luhanszki terület kormányzója, Szerhij Gajdaj a Telegram-oldalán a következőket közölte:
„Az ellenség csapatokat vonultat fel Belogorovka közelében, bombázza a környező településeket, légicsapásokat mér, de továbbra sem képes elfoglalni az egész luhanszki területet. Csak az elmúlt éjszaka az oroszok hét tüzérségi támadást és négy rakétatámadást hajtottak végre.”
Az ukrán fegyveres erők vezérkara július 7-én közölte, hogy a megszállók megpróbálták áttörni az ukrán csapatok ellenállását és teljes ellenőrzésük alá vonni a régiót, de nem sikerült.
Kanada Ukrajna haragját kockáztatja azzal, hogy visszaküld Németországnak egy megjavított óriásturbinát, amely felgyorsítja az orosz gáz haladását az Északi Áramlat nevezetű gázvezetéken keresztül – írja a Reuters.
Kanada szombaton jelentette be döntését, miután eredetileg a múlt hónapban lefoglalta az orosz Gazprom gáz- és olajipari óriáscég tulajdonában lévő, sérült turbinát, amelyet a Siemens Energy Canada műhelyeiben javítottak.
⚡️ Reuters: Canada will deliver turbine needed for maintenance of Nord Stream 1 gas pipeline to Germany.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 8, 2022
Despite Ukraine opposing it, Canada will hand over the turbine to Russia's Gazprom, Reuters reported, citing anonymous sources.
Kijev arra kérte a kanadai kormányt, hogy lehetőség szerint ne adja vissza Németországnak a turbinát, ugyanis ez sértené az Oroszországgal szembeni szankciók integritását. A súlyos gázhiánnyal küzdő Németországot azonban Moszkva további megszorításokkal fenyegeti – írja a Guardian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton menesztette Kijev öt országba delegált nagykövetét – írja az Independent.
A németországi, indiai, csehországi, norvégiai és magyarországi nagyköveteket indoklás nélkül eltávolította.
Zelenszkij később azt mondta, hogy ez a „szokásos diplomáciai gyakorlat” része. Közölte, hogy új nagyköveteket nevez ki Németországba, Indiába, Csehországba, Norvégiába és Magyarországra is.
Az elnök sürgette diplomatáit, hiszen Ukrajnának továbbra is égető szüksége van a nemzetközi támogatásra, hogy felvegye a versenyt az orosz csapatokkal.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 6768 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6380 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 372 embernek állított ki ideiglenes, 30 napig érvényes tartózkodási igazolást.
Az ukrajnai háború elől 79 ember – köztük 33 gyermek – érkezett Budapestre vonattal.
Andrej Kelin szerint a Nyugat nem érti a konfliktus okait, és figyelmen kívül hagyta Oroszország aggodalmait − írta meg a Sky News.
A történet nagyon rövid: Oroszország a Nyugat szerint agresszívan lépett fel az ártatlan Ukrajnával szemben. Ez egyáltalán nem igaz
− mondta.
Szerinte a „különleges katonai műveletre” azért van szükség, mert Moszkvának meg kellett védenie az orosz ajkú embereket az üldöztetés ellen.
Elmondása szerint ez egy szükséges lépés az Egyesült Államok ellen, amelyet azzal vádolt, hogy a Szovjetunió 1991-es bukása óta megalázza Oroszországot.
Az Oroszország gáz-, olaj- és vegyipari ágazata ellen tervezett kanadai szankciók tervezett kiterjesztése különösen a csővezetékeket, a fémgyártást, az elektromos és gépi berendezéseket érinti. Ezt Melanie Joly kanadai külügyminiszter jelentette be szombaton − közölte a TASZSZ hírügynökség.
Amint ezek az intézkedések hatályba lépnek, a kanadai vállalatoknak 60 napjuk lesz arra, hogy a célzott iparágakkal kötött szerződéseket teljesítsék
− mondta a külügyminiszter, megjegyezve, hogy ezek az intézkedések megakadályozzák, hogy a kanadai vállalatok hozzájáruljanak az orosz gazdaság ezen ágazatainak árutermeléséhez. Egyelőre nem tudni, hogy a szankciók mikor lépnek hatályba.
Az ukrán illetékesek szerint eddig öten meghaltak, heten pedig megsérültek a szombati orosz támadás után – írja a Guardian az AFP-re hivatkozva.
A hírügynökség szerint az észak-donyecki Druzskivkában egy rakétatámadás elpusztított egy szupermarketet, ami csak egy krátert hagyott maga után.
Olekszandr Vilkul , a közép-ukrajnai Krivij Rih polgármestere elmondta, hogy Oroszország kazettás lőszerrel támadta meg a várost, ahol egy halottról már biztosan tudnak, két ember pedig megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint súlyos veszteségeket okoztak Mikolajjivban és Dnyipropetrovszkban, valamint kisebb csapást mértek Donyeckre és Harkivra.
Volodimir Zelenszkij videóüzenettel jelentkezett Telegram-oldalán. Beszámolója szerint megbeszélést tartott Gerard Larcherrel, a francia szenátus elnökével, aki biztosította, hogy minden egyes orosz támadás erősíti az Európai Unió támogatását.
Beszédében külön köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, akik egy új, 400 millió dolláros segélycsomaggal támogatták Ukrajnát – írja az Unian ukrán hírportál.
Egyszerre több megszállt városban, így Luhanszkban és Donyeckben is robbanások hallatszódtak szombat éjszaka. Utóbbiban egy lőszerraktár és egy bánya is égett – írja az Unian ukrán hírportál.
A portál tudósítása szerint Alcsevszkben, Torezben, Harcizskban, Sahterszkben, Kirovszkijban, Ilovaiszkban, Torezben és Donyeck Kalinyinszkij kerületében is nyugtalan volt az éjszaka.
Sahitorszkban evakuálást is elrendeltek a robbanások miatt, de egyelőre csak a városon belül.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!