Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal lezárjuk mai hírfolyamunkat az orosz–ukrán háború eseményeiről.
Ezúton is szeretnénk megköszönni egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az ukrajnai gazdák már 6,5 millió tonna termést gyűjtöttek be, ami a várható mennyiség 10 százaléka – közölte Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke. A miniszterelnök szerint a kormány több mint 40 milliárd hrivnya értékű kedvezményes hitelt bocsátott ki – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A héten az Egyesült Államok is bejelentette egy 100 milliárd dolláros mezőgazdasági fenntarthatósági kezdeményezés létrehozását Ukrajnában. A USAID további 150 millió dollárt tervez bevonni más nemzetközi adományozóktól és magánvállalkozásoktól, így a teljes összeg 250 millió dollár
– tette hozzá Smihal. Elmondása szerint Ukrajna felkészült a felhalmozódott gabona ideiglenes tárolására. Az újonnan beszerzett speciális konténerek körülbelül 10-15 millió tonna kalászos tárolását teszik lehetővé.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a tengeri kikötők feloldása dollármilliárdokat ér az ország gazdasága számára. Júniusban Ukrajna teljes exportja 3,2 milliárd dollárt tett ki. Ez 20 százalékkal több, mint márciusban, mégis csaknem fele a háború előtti mutatóknak – mondta.
Frank-Walter Steinmeier német államfő vasárnap azt mondta, hogy a háború, amelyet Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen folytat, egyben egy „Európa egysége elleni háború” is.
Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk, nem szabad hagynunk, hogy az egyesült Európa nagyszerű munkája, amelyet oly ígéretesen kezdtünk el, megsemmisüljön!
– mondta a nyugat-németországi Paderborn városában mondott beszédében az államfő.
„Ez a háború nem csak Ukrajna területéről szól, hanem az értékeink és a béke rendjének kettős közös alapjáról is. Ám ezen értékek védelme azt is jelenti, hogy készek vagyunk jelentős hátrányok elfogadására is” – figyelmeztetett Steinmeier.
Oroszország nemcsak a határokat kérdőjelezi meg, nemcsak egy független és szuverén szomszédos állam területeit szállja meg, hanem még Ukrajna államiságát is megkérdőjelezi
– tette hozzá a német elnök a Guardian híradása szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán erők „lépésről lépésre” nyomulnak előre a megszállt déli Herszon régióban. Szombaton brit védelmi tisztviselők súlyos harcokról számoltak be Herszon közelében.
Értékelésük szerint az ukrán előrenyomulás azt jelentette, hogy a folyótól nyugatra lévő orosz utánpótlási vonalak „egyre inkább veszélybe kerültek”.
A kijevi erők a régióban lévő folyami átkelőket vették célba, hogy megnyújtsák az orosz utánpótlási vonalakat.
Szombaton tüzérségi csapás érte a Dnyipro mellékfolyóján, az Inhulec-folyón átívelő Darjivszkij hidat. Kedden a Dnyiprón átívelő Antonivszkij hidat vették célba amerikai rakétavetőkkel.
1/3⚡️ The situation with Antonivskyi Bridge in Kherson is under the fire control of the Ukrainian Armed Forces, General Romanenko says.
— Flash (@Flash43191300) July 23, 2022
"They (Russians) see that they can stay surrounded. This is an operational surrounding. pic.twitter.com/kleIUKr6ZA
Brit tisztviselők az Antonivszkij hidat az orosz erők „kulcsfontosságú sebezhetőségének” nevezték, és szombaton azt mondták, hogy ha „az orosz erők Herszonban elvágnák az utat, az jelentős katonai és politikai visszaesést jelentene Oroszország számára.
Közben Zelenszkij egyik magas rangú védelmi tanácsadója azt állította, hogy a térségben lévő mintegy ezer orosz katonát bekerítették az ukrán erők.
Herszon városa, amely a Dnyipro folyótól nyugatra stratégiai fontosságú helyen fekszik, a háború elején került orosz kézre – írja a BBC.
Mihail Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz külügyminiszter napszúrást kaphatott, vagy skizofrén, mivel két ellentétes állítása is volt vasárnap – írja az Unian.
Szergej Lavrov mai nyilatkozatai az Arab Liga tagállamainak képviselőivel tartott találkozóin jól mutatják, hogy miért nem szabad nyáron sokáig a napon tartózkodni. Klasszikus orosz skizofrénia: reggel azt mondjuk, hogy Moszkva tárgyalásokra törekszik, este pedig már azt, hogy meg akarunk szabadulni a népellenes kijevi rezsimtől
– fogalmazott Podoljak a Telegramon. Hozzátette, mindezt egy olyan ország képviselője mondja, amely minden ok nélkül megszállt egy másik államot, és a lehető legbrutálisabban gyilkol meg embereket.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy segíteni fognak az ukránoknak megszabadulni „a nép- és történelemellenes rezsimtől”. A tárcavezető erről az Arab Liga tagállamainak állandó képviselőivel folytatott kairói találkozóján beszélt.
Sajnáljuk az ukrán népet, amely sokkal jobb sorsot érdemel. Sajnáljuk a szemünk láttára összeomló ukrán történelmet, és sajnáljuk azokat, akik behódoltak a kijevi rezsim állami propagandájának, amelynek célja Ukrajnát Oroszország örök ellenségévé tenni
– fogalmazott Szergej Lavrov az Unian beszámolója szerint, aki szerint az orosz és az ukrán emberek továbbra is együtt fognak élni.
„Moszkva segíteni fog az ukrán népnek abban, hogy megszabaduljon a rezsimtől” – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Az ukrán külügyminisztérium segíti az országot az Oroszország által indított háború miatt elhagyni kényszerült állampolgárait, de célnak tekinti, hogy közülük mindenki hazatérjen – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Mindent megteszünk az ukránok jogainak védelme érdekében. Az egyetlen dolog, amit nem teszünk, az az, hogy külföldön maradásra biztatjuk őket. Azt akarjuk, hogy az ukránok hazatérjenek
– fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője, akinek szavait a Kárpáti Igaz Szó idézte.
Dmitro Kuleba egyúttal köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek segítik az Ukrajnából menekülőket. Tájékoztatása szerint jelenleg csaknem kétmillió ukrán gyermek tartózkodik valamelyik külföldi országban.
Az ukrán Etnikai Ügyek és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálata szerint a megtámadott vallási helyszínek között ott vannak az ukrán vallási közösségek templomai, mecsetei, zsinagógái, oktatási és közigazgatási épületei.
A Kyiv Independent arról számolt be, hogy az orosz támadások által tönkretett vagy lerombolt 183 helyszín közül öt muzulmán, öt zsidó, a többi 173 pedig keresztény.
⚡️ Russia’s war has fully or partly ruined 183 religious sites in Ukraine.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 24, 2022
According to the State Service for Ethnic Affairs and Freedom of Conscience, the lists includes churches, mosques, synagogues, educational and administrative buildings of Ukraine’s religious communities.
Összesen 127 kórházat romboltak le az orosz erők a háború kezdete óta, és közel 900 egészségügyi intézményt ért támadás – állítja Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
A tárcavezető közlése szerint a 127 kórházban olyan mértékű a pusztítás, hogy a károkat lehetetlen helyreállítani. A Kárpáti Igaz Szó azt írja, hogy az oroszok 90 mentőautót lőttek ki, 250-et pedig eltulajdonítottak.
A gyógyszertárakban is komoly károk keletkeztek, összesen 450 patikát ért támadás. 41 patika teljesen megsemmisült, és több gyógyszerész is kénytelen volt felhagyni a betegek kiszolgálásával.
Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök a teljes körű orosz invázió közepette szeretne harmadjára is Ukrajnába utazni, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel, mielőtt elhagyja a Downing Streetet.
Johnson Zelenszkijjel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után jelent meg egy hír, amelyben a brit kormányfő hangsúlyozta Nagy-Britannia „rendíthetetlen elszántságát” Ukrajna támogatására – írja a Telegraph.
A brit miniszterelnök Ukrajna hűséges szövetségese az orosz invázió kezdete óta. Ezen a héten meglátogatta azt a gyakorlóteret is, ahol az ukrán hadsereg katonáit képezi ki a brit haderő.
🇺🇦🇬🇧 Boris Johnson is planning a final trip to see Volodymyr Zelensky in Ukraine before leaving Downing Street, The Telegraph can disclose, as an ally said he “can’t just walk away”https://t.co/diO0fTZKje
— The Telegraph (@Telegraph) July 24, 2022
Az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni a herszoni régióban, de jelentős veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
A megszállók Andrejevka közelében légicsapást indítottak. Ezt követően a Száraz-tó, Andrejevka és Bruskinszkoje, Belogorka irányába próbáltak előrenyomulni. Katonáink azonban esélyt sem adtak erre az ellenségnek
– idézi a jelentést az Unian.
A vezérkar megjegyezte, hogy az orosz csapatok a legnagyobb erőfeszítéseket az ukrán harcosok visszaszorítására összpontosítják.
„Maga az esküvői procedúra könnyebbé vált a hadiállapot alatt, de eljutnom ide Kijevbe sokkal nehezebben volt, mint megházasodni” – mondta egy katonaorvos a CNN-nek.
Ez részben a hadiállapotnak köszönhető, amely megszüntette a szokásos egy hónapos várakozási időt a házassági szándékról való kérelem benyújtása és az esküvő között.
Az intézkedés célja, hogy a katonák a rendelkezésükre álló korlátozott idő alatt is megházasodhassanak.
Nagyon veszélyes időszakot élünk, és az emberek, akik holnap, holnapután vagy akár egy év múlva terveztek házasodni, rájöttek arra, hogy csak egyszer élünk, itt és most. Talán ez lehet a hirtelen döntésük hátterében
– fogalmazott Okszana Poberezsec házasságkötő.
Több száz ember vonult végig Észak-Írország fővárosában, Belfastban, hogy emlékeztesse a brit közvéleményt arra, hogy még nem ért véget az ukrajnai háború.
A tömegben ukrán állampolgárok és szimpatizánsok is voltak, akik ukrán zászlókat lengetve vonultak végig Belfast belvárosán, és olyan üzeneteket skandáltak, mint „állítsuk meg a népirtást Ukrajnában” – írja a Guardian.
A jelenlévők egyike, Katerina Zajcsik elmondta, hogy a fő üzenetük az, hogy a harcok folytatódnak, és Ukrajnának továbbra is szüksége van támogatásra.
Oleg Sankaruk, az észak-írországi ukránok elnöke a városházán a tömeghez szólva köszönetet mondott azoknak a kormányzati szerveknek, amelyek már eddig is támogatást ajánlottak fel az ukrán családok befogadására.
Several hundred Ukrainians along with supporters have taken part in a march through Belfast and a rally at City Hall to highlight their country's ongoing plight.https://t.co/Wsc4swv4Ro
— Belfast Telegraph (@BelTel) July 24, 2022
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kairói látogatásakor megnyugtatóan nyilatkozott az Egyiptomba irányuló orosz gabonaszállításokkal kapcsolatban.
Megerősítettük az orosz gabonaexportőrök elkötelezettségét, hogy minden kötelezettségüket teljesítik. Megvitattuk az együttműködés konkrét paramétereit ezen a területen, megállapodtunk az illetékes minisztériumok közötti további kapcsolattartásról, és egyetértettünk a gabonaválság okait illetően
– mondta az orosz diplomácia vezetője az egyiptomi kollégájával, Sameh Soukrival tartott sajtótájékoztatón az Al Jazeera beszámolója szerint.
Happening now… Press conference between FM #Sameh_Shoukry and Russian FM Sergey Lavrov to elaborate on the issues discussed during the official talks.@mfa_russia
— Egypt MFA Spokesperson (@MfaEgypt) July 24, 2022
🇪🇬🇷🇺 pic.twitter.com/hHn3yAaJ2g
Az orosz állami táviratcsatornák beszámolója szerint Irán állítólag már szállított Oroszországnak Shahed 129 csapásmérő és felderítő drónokat. A jövőben a katonai rakományt Asztrahánon és Volgográdon keresztül tervezik eljuttatni Ukrajna határáig.
A rakomány alapját a Shahed 129 nevet viselő nehéztámadó drónok képezik, amelyek fejlesztésénél az izraeli Hermes 450 drónt és az amerikai MQ–1 Predatort vették alapul.
A Shahed 129 törzsének hossza 8 méter, a szárny fesztávolsága 16 méter. A bejelentett harci terhelés legfeljebb 400 kg. Repülési sebessége 150 és 200 kilométer/óra közé tehető.
Repülési hatótávolsága akár az 1700 kilométert is elérheti. A fejlesztők szerint a drón akár 24 órán keresztül is a levegőben maradhat. Az iráni drónokat még nem tesztelték teljes körű háborúban – írja az Unian.
Az oroszok a múlt hónapban legalább kétszer jártak Iránban, hogy fegyverkezésre alkalmas drónokat vizsgáljanak, amiről a CNN számolt be korábban.
Exclusive: A Russian delegation has visited an airfield in central Iran at least twice in the last month to examine the Shahed-191 and Shahed-129 drones, both of which can carry precision-guided missiles. https://t.co/EHfXafnDKO
— Natasha Bertrand (@NatashaBertrand) July 16, 2022
Fogságban tartják a harcot megtagadó orosz katonákat a luhanszki régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap beszámolója szerint az orosz szerződéses katonák három hónap szolgálat után szabadságot kaptak, és eldönthették, akarják-e a folytatni a háborúban való szolgálatukat.
Azonban amikor úgy döntöttek, hogy leszerelnek, és elhagyják Ukrajnát, előbb őrizetbe vették, majd a luhanszki régióban található Brjankába szállították őket.
A katonákat szörnyű körülmények között tartják, és a szemtanúk kínzásokról is beszámoltak.
Az egyik szerződéses katona apja elmondta, hogy a fia parancsot kapott, hogy három hónapra különleges hadműveletre kell menniük, de ellenségeskedésben nem kell részt venniük, mert nem rendelkeznek harci kiképzéssel, csak a határon teljesítenek majd szolgálatot.
Szerhij Hlan, a herszoni régió vezetőjének egyik segítője az ukrán televíziónak adott interjúban az AFP beszámolója szerint úgy fogalmazott: „Elmondhatjuk, hogy szeptemberre biztosan felszabadul a herszoni régió, és a megszállók minden terve kudarcot vall.”
Az ukrán mezőgazdaság számára fontos herszoni régiót a háború elején foglalták el az orosz csapatok.
Az ukrán hadsereg azonban, megerősítve a nyugati, nagy hatótávolságú tüzérség újabb szállítmányaival, az elmúlt hetekben egyre nagyobb előnyre tett szert a térségben.
Látjuk, hogy fegyveres erőink nyíltan előrenyomulnak. Mondhatjuk, hogy a védekezésről áttérünk az ellentámadásra
– állapította meg Hlan.
Az orosz erők március 3-án foglalták el a régió fővárosát, Herszont. Ez volt az első nagyobb város, amely Moszkva inváziójának kezdetét követően elesett.
#BREAKING Ukraine's southern Kherson region will 'definitely be liberated' from Russia by September: local official to TV pic.twitter.com/hVUWBlju8X
— AFP News Agency (@AFP) July 24, 2022
Az oroszok által megszállt Melitopolban az orvosok nem hajlandóak felvenni a fizetésüket, mert azt rubelben kapják. Ennek ellenére továbbra is dolgoznak – mondta Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere az Unian szerint.
Elmondása szerint az orvosok kevesebb mint fele maradt csak a városban, akik nem tudják szakszerűen elvégezni az állampolgárok egészségügyi ellátását.
Ivan Fedorov arról is beszélt, hogy Melitopol a kórházi körzet központja, amely több mint félmillió embert szolgál ki.
A független orosz Novaja Gazeta új weboldalát mindössze egy héttel az indulása után blokkolták.
A Guardian beszámolója szerint a lap márciusban már egyszer kénytelen volt felfüggeszteni a működését, most azonban az új weboldalukat az orosz távközlési felügyelet az ügyészség kérésére letiltotta.
A Novaja Gazeta közleménye szerint az ügyészség az orosz hadsereg hiteltelenítésével vádolta meg őket, amely egy olyan új bűncselekmény, amelyet március óta széles körben alkalmaznak az ukrajnai háborúról szóló kritikák elfojtására.
Az egyiptomi tisztviselők az orosz–ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezését sürgették – erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt Kairóban.
Az orosz diplomácia vezetője most először találkozott Abdel Fattah el-Sissi elnökkel, majd egyiptomi kollégájával, Samek Shukryval tárgyalt az ukrajnai háborúról.
Az orosz külügyminiszter kairói látogatása volt az első az afrikai látogatások sorában, ahol Lavrov támogatást próbál szerezni Oroszországnak.
Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent cikk szerint Lavrov dicsérte az afrikai nemzeteket, amiért a szankciókban a független utat választották, és azt mondta, hogy a Nyugat Oroszországot teszi felelőssé az élelmiszerválságért, ami csak egy újabb kísérlet arra, hogy másokra hárítsák a felelősséget – számolt be a Guardian.
Phenjan vasárnap azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy biológiai fegyvereket gyártott Ukrajnában, megismételve az ENSZ által márciusban elutasított orosz állítást.
A kommunista állam februárban azt állította, hogy „az Egyesült Államok politikája az ukrajnai válság gyökere”, és ebben a hónapban hivatalosan elismerte a két önjelölt oroszbarát szeparatista régiót Kelet-Ukrajnában, ami arra késztette Kijevet, hogy megszakítsa diplomáciai kapcsolatait Észak-Koreával.
Washington számos biológiai laboratóriumot hozott létre több tucat országban és régióban, köztük Ukrajnában, a nemzetközi szerződéseket figyelmen kívül hagyva
– közölte vasárnap a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) arra hivatkozva, amit szerinte Oroszország „észlelt”.
Moszkva márciusban azzal vádolta meg Washingtont, hogy biológiai fegyverek kifejlesztésére irányuló kutatásokat finanszíroz Ukrajnában.
Washington és Kijev tagadta, hogy Ukrajnában biológiai fegyverek előállítására szolgáló laboratóriumok léteznének, az Egyesült Államok szerint a vádak annak a jelei, hogy Moszkva maga is alkalmazhat ilyen taktikát.
Izumi Nakamitsu, az ENSZ leszerelési ügyekért felelős főtitkárhelyettese márciusban szintén azt mondta, hogy „az ENSZ-nek nincs tudomása semmilyen biológiai fegyverprogramról Ukrajnában” – írja az AFP hírügynökség.
North Korea accused the United States of manufacturing biological weapons in Ukraine, echoing a Russian claim dismissed by the United Nations in March. | @AFP https://t.co/wkT4CDAJDJ
— Inquirer (@inquirerdotnet) July 24, 2022
Harkiv polgármestere, Ihor Terehov arra kéri a lakosokat, hogy biztonsági okokból minimalizálják a föld feletti tömegközlekedési eszközökkel történő reggeli utazásokat.
A városvezető szerint ez a hét megmutatta, hogy az orosz erők úgy lövik a tömegközlekedési csomópontokat, piacokat, bevásárlóközpontokat, iskolákat, sporttelepeket és egyetemeket, mintha azok katonai létesítmények volnának.
Terehov az alábbit üzente Telegram-csatornáján:
Ez a terror ellenünk folytatódni fog. A fő feladatunk most a túlélés. Tervezzék meg menetrendjüket a városban való mozgáshoz úgy, hogy minimálisra csökkentsék a reggeli utakat a föld feletti közlekedésben. Használják gyakrabban a metrót!
⚡️The invaders started shelling public transport stops in Kharkiv, said the mayor of the city Ihor Terekhov.
— Flash (@Flash43191300) July 24, 2022
He urged citizens to abandon public transport every morning and use the subway. pic.twitter.com/xMG7yiu5Ej
A csütörtöki harkivi bombázásban hárman meghaltak, és 23-an megsérültek.
„Nagy vágyam, hogy Kijevbe menjek” – mondta Ferenc pápa, amikor egy esetleges jövőbeli ukrajnai útról kérdezték. A szentatya a pápai repülőgépen beszélt a vele Rómából Kanadába tartó újságíróknak.
Moszkvába még egyetlen pápa sem látogatott el, és Ferenc pápa többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját.
Egy exkluzív interjúban a hónap elején a pápa azt mondta a Reutersnek, hogy reméli, kanadai útja után hamarosan Moszkvába és Kijevbe utazhat. Az interjú után a Kreml közölte, hogy nem volt érdemi kapcsolata a Vatikánnal egy esetleges látogatással kapcsolatban, miközben Ukrajna megújította a pápának szóló meghívását.
A pápa vasárnap repült Edmontonba kanadai útjának kezdetén, amelynek során bocsánatot kíván kérni a római katolikus egyháznak a bentlakásos iskolákban játszott szerepéért, ahol sok bennszülött gyermeket bántalmaztak.
Az AFP riportot közölt az Izrael és Oroszország közötti kapcsolatok megromlásáról, miután bezártak egy ügynökséget, amely az orosz zsidók Izraelbe való kivándorlását segíti.
Az orosz döntés, hogy bezárják a zsidók Izraelbe történő bevándorlását bonyolító ügynökséget, olyan esemény lenne, amely súlyos hatást gyakorolna a kétoldalú kapcsolatokra Izrael és Oroszország között
– mondta vasárnap Jair Lapid miniszterelnök, akinek szavait a Guardian adta hírül.
Egy moszkvai bíróság a múlt héten közölte, hogy az igazságügyi minisztérium kérte a Zsidó Ügynökség „feloszlatását” nem részletezett jogsértések miatt, és július 28-ra tűzte ki a meghallgatást.
Egyes szakértők ezt a Kreml figyelmeztető lövéseként értelmezték Lapid felé, aki keményebb retorikát követett az ukrajnai konfliktus kapcsán, mint a július 1-jén lemondott korábbi izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett.
Lapid elrendelte, hogy „egy jogi küldöttséget készítsenek elő arra, hogy Moszkvába induljon, amint megkapják az orosz jóváhagyást a tárgyalásokra, és tegyenek meg mindent a jogi párbeszéd elmélyítésére, a vita enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseken felül” – írja a Jerusalem Post.
The closure of the Jewish Agency’s offices in Russia will have a serious impact on Israel-Russia relations, Prime Minister Yair Lapid warned following reports of the agency's impending departure from #Russia.
— The Jerusalem Post (@Jerusalem_Post) July 24, 2022
Report by @ZvikaKlein and @LahavHarkov https://t.co/2poz3JDPIw
A Tengeri Kikötők Igazgatósága megkezdte Odessza, Csornomorsk és Pivdennij kikötőinek felkészítését a gabona fekete-tengeri exportjára a megállapodásnak megfelelően – írja az Ukrajinszka Pravda.
A fentiek figyelembevételével tájékoztatjuk önöket, hogy a meghatározott tengeri kikötőkbe a hajók érkezése és indulása karaván kialakításával történik, amelyet a vezetőhajó kísér
– áll az igazgatóság közleményében.
A megállapodás értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhat az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatja a gabona- és műtrágyaszállításokat.
Az orosz állami légitársaságok pilótáit és személyzetét is bevetik az ukrajnai háborúban – közölte a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága az Unian szerint.
Az An–124-100 és a II–76 MD repülőgépekkel többször személyzetet, fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítottak, hogy részt vegyenek a háborúban
– áll a jelentésben.
A hírszerzés megjegyezte, hogy a pilóták elégedetlenek, arról panaszkodnak, hogy sem ők, sem a családtagjaik nem tudnak külföldre menekülni.
Az amerikai képviselőház fegyveres erőinek bizottsági vezetője szerint az Egyesült Államok és szövetségesei akár 25-30 HIMARS rakétarendszert is biztosíthatnak Ukrajnának, beleértve a már elküldötteket is.
Adam Smith az ukrán elnökkel folytatott szombati találkozója után vázolta a terveket az amerikai kormány által működtetett Szabad Európa Rádiónak, írja a Bloomberg. Az amerikai HIMARS és más hasonló rendszerek az elmúlt hetekben komoly segítséget nyújtottak az ukránoknak, akik több orosz katonai létesítményt is támadni tudtak.
Ukrajna legalább 50 darab HIMARS-ot kért. Az Egyesült Államok eddig egy tucatot szállított, és további négyet jóváhagyott a pénteken bejelentett, 270 millió dolláros új katonai segélycsomag keretében.
Íme a Guardian videója, ahol az odesszai kikötő bombázása látható. A támadás alig 12 órával az után történt, hogy Moszkva és Kijev megegyezett az ukrán gabonaexport ügyében.
Az utóbbi napokban az odesszai kikötőt ért orosz támadás okozta a legnagyobb felháborodást, ugyanis nem sokkal az után indították meg a légicsapást, hogy Oroszország és Ukrajna aláírta az ukrán gabonaexport fekete-tengeri áramlásáról szóló megállapodást, amiben Törökország közvetítőként vett részt.
További részletek a Liveumap oldalán, ahol valós idejű, interaktív formában látható a háború jelenlegi állása. Pirossal jelölik az orosz ellenőrzés alatt álló területeket.
A támadókat megsemmisítették – idézi a TASZSZ Vlagyimir Rogov szavait, aki a zaporizzsjai régió katonai-polgári közigazgatása főtanácsának tagja.
Amint azt írta Telegram-oldalán, az ukrán erők rakétákkal és támadó drónokkal próbálták meg bevenni a várost, ezt azonban sikerült elhárítania az orosz légvédelemnek.