Tömegesen menekül a lakosság a Zaporizsjei atomerőmű környékéről

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.08.15. 11:41
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) munkatársai azonosították azt a csecsen nemzetiségű férfit, aki megkínzott egy ukrán kisfiút.

    A gyanú szerint a katona fegyvert tartott a fiatal fejéhez, miközben az ukrán csapatok tartózkodási helyéről faggatta őt. A fiút ezután többször is bántalmazták és halálosan megfenyegették, írja a Kyiv Post.

    Az orosz katonák a háború során állítólag többször is megkínozták az ukrán civileket, miközben információkat próbáltak kinyerni tőlük.

  • Ukrajna lerombolta az orosz, Wagner-csoport nevű zsoldoshadsereg donbászi főhadiszállását, miután a Kreml egy propagandistája akaratlanul elárulta annak helyét − írta meg a Daily Mail

    Szergej Sreda „haditudósító” a múlt héten képeket tett közzé az interneten, amiken a bázison látható, és kezet fog Jevgenyij Prigozsinnal, a „Putyin szakácsának” nevezett oligarchával, a Wagner-csoport tulajdonosával.

    A képeken azonban olyan részletek is szerepeltek, amelyek lehetővé tették a hírszerzők számára, hogy meghatározzák a helyszínt. Vasárnap a Wagnerrel kapcsolatban álló orosz Telegram-csatornák megerősítették, hogy a parancsnokságot találat érte.

    Nem világos, hogy Prigozsin a támaszponton tartózkodott-e még a találat idején. Tagadta, hogy ő szerepelne a fényképeken, és azt állítja, hogy soha nem járt a bázison.

  • A Twitteren osztották meg azt a felvételt, amelyen két herszoni kisfiú az utcán sétálva egy páncéltörővel (RPG) és egy Kalasnyikovval játszik – írja a Mandiner.

    2022-08-15 12 09 36-Index - Külföld - Videón, ahogy egy páncéltö
    Fotó: Twitter

    A felvételen látszik, hogy a két gyerek játék közben elsüti a páncéltörőt, majd eldobják a fegyvereket, és elfutnak. Pár másodperccel később pedig füst száll fel onnan, amerre a fegyverrel céloztak.

  • Az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben napról napra nő a katasztrófa esélye – állítja a létesítménynek otthont adó város polgármestere.

    Európa legnagyobb erőművét az ukrajnai invázió első napjaiban foglalták el orosz katonák, állítólag egyfajta pajzsként használják azt. A múlt héten a létesítményt többször is tűz alá vették, az ukrán és orosz fél egymást vádolta a tüzérségi tűzzel.

    Ami ott történik, azt nyugodtan nevezhetjük nukleáris terrorizmusnak

    – mondta Enerhodar város polgármestere, írja az al-Dzsazíra.

  • Az ENSZ által támogatott Közös Koordinációs Központ (JCC) közleménye szerint további hat hajó kapott engedélyt a fekete-tengeri humanitárius folyosón való áthaladásra. 

    Két hajó, a Kafkam Etler és a Zelek Star már az átvizsgáláson is átesett a Márvány-tengeren, és folytathatja útját Csornomorszkba, hogy megrakodják.

    A többi négy hajó – Great Arsenal, Zumrut Ana, Ocean S, Kubrosliy – átvizsgálását keddre tervezik. Amennyiben ez sikeres, ezek a hajók is Csornomorszkba mennek – írja a Guardian.

  • Mintegy 20 ezer orosz katona maradt magára Herszonban, miután a parancsnokok visszavonultak, és magukra hagyták őket, írja a Sky News.

    Ha igazak a jelentések, akkor rengeteg katona került távolra a parancsokat osztó tisztektől és a kulcsfontosságú utánpótlási vonalaktól. Így pedig igencsak kiszolgáltatottá válnak az ukrán hadseregnek.

  • Viktor Sztorozsenko ukrán színész nemrég súlyosan megsebesült a donyecki fronton. A művész most több fotót is közzétett, amelyeken látható, hogyan nézett ki az operáció után. Sztorozsenko megköszönte az egészségügyi dolgozóknak a törődést és a gondoskodást.

    Sztorozsenko 1990. szeptember 15-én született Szevasztopol városában. A Kijevi Nemzeti Színházi Film és Televíziós Egyetem elvégzése után indult be a színészi pályafutása, írja az Unian hírügynökség.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 43 750 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 200 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 1876 tankot,
    • 4141 páncélozott harcjárművet,
    • 985 tüzérségi rendszert,
    • 261 rakétavetőt,
    • 136 légvédelmi berendezést,
    • 233 repülőgépet,
    • 195 helikoptert
    • és 3044 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 787 hadműveleti és taktikai drónt, 92 egység speciális felszerelést és 187 cirkálórakétát számoltak fel.

  • „Minden hadifogoly, és különösen az Azovsztál védői olyan harcosok, akik jogosan védték meg az országukat. Ezért a mariupoli cellák felállítása hivatalosan is Oroszország háborús bűnei közé tartozik” – közölte Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren.

    A Mariupoli Városi Tanács pár napja arról számolt be, hogy az orosz megszállók cellákat állítottak fel a Mariupoli Filharmónián, hogy kirakatpert rendezzenek az ukrán védők ellen.

    Az Ukrinfrom beszámolója szerint a pert 2022 szeptemberére tervezik.

  • Összesen 97 menekültet fogadtak vasárnap a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel közösen – közölte a rendőrség.

    A 97 érkező közül 25 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. 

    A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

  • A brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg előrehaladott tervezési fázisban van, hogy népszavazást tartson az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról.

    Augusztus 11-én az orosz média arról számolt be, hogy a Moszkva által beiktatott közigazgatási vezető, Denisz Puszilin azt mondta, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazás időpontját a „Donyecki Népköztársaság teljes felszabadulása” után fogják kihirdetni.

    Nem világos azonban, hogy a szavazásról szóló végleges döntés már megszületett-e − írja a brit védelmi minisztérium.

  • Új-Zéland 120 katonát küld Nagy-Britanniába, hogy így segítsék az ukrán katonák kiképzését – írja a Sky News.

    A lépés lehetővé teszi, hogy két gyalogsági kiképzőcsapat felvértezze az ukrán csapatokat olyan alapvető készségekkel, mint a fegyverkezelés, a harci elsősegélynyújtás és a hadműveleti törvények ismerete.

    A nagyjából 800 ukrán katona kiképzésére négy helyszín áll rendelkezésre Nagy-Britanniában, a kiképzést kizárólag ezen helyszínek egyikén végzik.

    Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern hangsúlyozta, hogy az új-zélandi katonák nem folytattak harcokat és nem is fognak harcba szállni Ukrajnában.

  • Az ukrán–lengyel határátkelők egyikén akadt fenn az útlevélvizsgálaton egy hadköteles férfi − írta meg a Kárpáthír

    A 43 éves férfi sokgyermekes családapának állítva magát próbált kijutni Ukrajnából, hogy ne kelljen bevonulnia. A határon arról mutatott be igazolást, hogy három kiskorú édesapja, valamint a gyermekek születési bizonyítványait is felmutatta. Az okiratok vizsgálata során azonban felmerült annak a gyanúja, hogy azok egyike hamisítvány.

    Amikor előállították és kikérdezték, a férfi bevallotta, hogy a felmutatott keresztlevelek egyike valóban hamisítvány, amelyekhez ezer dollár ellenében jutott.

  • Oroszország állítólag nem fizeti ki az Ukrajnában harcoló katonai tartalékosokat és önkéntes egységeket, valamint a megszállt területeken dolgozó orosz munkásokat, írja a P.M. News.

    Emellett az állam elegendő élelmiszert, lőszert vagy cigarettát sem biztosít a katonáknak – állították az újoncok. Moszkva pedig a harcban elesett önkéntes katonák temetéséről sem gondoskodott, és azok, akik hazatértek Ukrajnából, arról számoltak be, hogy „becsapva” érezték magukat.

    A Novaja Gazeta című orosz független lap pénteken arról számolt be, hogy orosz tisztviselők a megszállt Ukrajnában speciális fogolytáborokban tartják fogva azokat a szerződéses katonákat, akik nem hajlandók harcolni.

  • Az egyre gyakoribb robbanások Európa legnagyobb atomerőműve környékén, és a közeli város bombázása felgyorsította a civilek menekülését a környékről − írta meg a The New York Times.  

    Vasárnap reggel mintegy ezer autó torlódott fel az orosz és ukrán ellenőrzésű terület közötti frontvonalon átvezető átkelőhelyen.

    A menekülők áradata az elmúlt héten felgyorsult, ahogy a zaporizzsjai Atomerőmű közelében egyre gyakoribbá váltak a robbanások − mondta egy interjúban Dmitro Orlov, Enerhodar város száműzött polgármestere. Elmondta, hogy az orosz tüzérség a város külterületéről lőtte ki a rakétákat. 

  • Összesen 42 ország, köztük az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság, valamint az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy azonnal vonja ki katonai erőit az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nukleáris katasztrófa lehetőségére figyelmeztetett, ha nem hagyják abba a harcokat − közölte a Guardian

    A közlemény elfogadhatatlannak nevezte az orosz katonai személyzet és fegyverek telepítését az atomlétesítménybe, mivel az

    figyelmen kívül hagyja a biztonság, a védelem és a biztosítéki elveket, amelyek tiszteletben tartására a NAÜ valamennyi tagja kötelezettséget vállalt.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javaslatára Kijev újabb 90 napra meghosszabbítja az augusztus 23-án lejáró hadiállapotot. Ugyanez a rendelet vonatkozik az általános mozgósításra is, írja az Infostart.

    A hadiállapot és az általános mozgósítás 2022. november 21-ig marad érvényben, ha addig nem ér véget a háború, az ősszel várhatóan ismét meghosszabbítják. A hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiak továbbra sem hagyhatják el Ukrajnát, és bármelyik pillanatban megkaphatják a behívójukat a hadseregbe.

    Az egyik párt parlamenti frakciójának képviselője egyébként kezdeményezte a hadköteles kor kibővítését. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a 60 év felettiek is beállhatnak a seregbe. Ugyanakkor ez csak az önként jelentkezőkre vonatkozna, nem tervezik kötelező jelleggel bevezetni.

  • Belarusz számos jelét látja annak, hogy a nyugati országok készek az együttműködésre – jelentette be Roman Golovcsenko miniszterelnök.

    Golovcsenko megjegyezte, hogy „Európa a lehető legkeményebb télre készül”, így a közeljövőben bizonyos változások következhetnek be  írta meg az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

  • Novopavlovszk és Zaporizzsja irányában az oroszok aktívan lövik a településeket különböző tüzérségi típusokból (tankok, ágyúk), jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    Az oroszok eközben légi felderítést is végeztek.

    „Vremivka falu irányában az ukrán katonaság semlegesítette a megszállók felderítőcsoportját. Az ellenség Pavlivka irányában is támadott, de nem járt sikerrel és visszavonult” – tette hozzá a vezérkar, írja az Unian hírügynökség.

  • Magyarország területére 2022. augusztus 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7501 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 7835 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság MTI-nek eljuttatott hétfő reggeli közleményéből.

    A beléptetettek közül a rendőrség 378 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 14-én 97 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Jevhen Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint az oroszok február 24-e óta több mint 22 ezer csapást mértek polgári célpontokra Ukrajnában. Hozzátette, hogy nincs olyan létesítmény, amely ne válhatna célponttá, megemlítve, hogy az orosz erők bevásárlóközpontokat, iskolákat és kulturális örökségi helyszíneket is támadtak már, írja a Kyiv Independent.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök levelet írt Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek, amelyben azt javasolja, hogy a két ország alakítson ki szorosabb kapcsolatokat.

    Az észak-koreai állami média, a KCNA szerint a levélben az állt, hogy Oroszország hozzájárulna „a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez”.

    Válaszlevelében Kim Dzsongun azt írta, hogy a két ország közötti „stratégiai és taktikai együttműködés, támogatás és szolidaritás” új szintre lépett.

    Közös erőfeszítéseik az „ellenséges katonai erők” fenyegetéseinek és provokációinak meghiúsítására összekötik őket – írta.

    A KCNA nem nevezte meg az „ellenséges erőket”, de Phenjan vélhetően az Egyesült Államokra és annak szövetségeseire utalt, írja a Sky News.

    Korábban arról is lehetett olvasni, hogy Észak-Korea hajlandó felajánlani 100 ezer „önkéntest” az Ukrajnával katonai konfliktusban álló orosz hadseregnek.

  • Újabb főtisztet veszített az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – írja az ukrán Unian hírügynökség

    Ruszlan Kononovics őrnagy meghalt a harcokban. Hivatalosan nácitlanítottuk és demilitarizáltuk

    – közölte a Telegramon Anatolij Sztefan „Stirlitz”, az Ukrán Fegyveres Erők tisztje.

  • A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) megnevezte azokat a területeket, amelyek az Orosz Föderáció számára prioritást élveznek az Ukrajna elleni háborúban.

    Az inváziós erők és az ukrán hadsereg aktívan harcolnak a következő területeken: Harkiv város és a Harkivi terület északkeleti része; Liszicsanszk körzet; Bahmut és Dél-Ukrajna szerepel a jelentésben.

    Az ISW szerint a Kreml inkább Bahmut környékén és esetleg Sziverszkig nyomul előre csapataival, miközben egyidejűleg megpróbálja kihasználni a szakadár ukránok tevékenységét, hogy elfoglalja azokat a területeket, amelyeket 2014 óta nem tudott annektálni.

    Az ukrán hadsereg a Herszon régióban és környékén jelentős nehézségeket okozhat az orosz hadvezetés számára, különösen, ha az ukrán erők folytatják ott az ellentámadást, írja az Unian hírügynökség az ISW-re hivatkozva.

  • Ukrajna közölte, hogy az oroszok Herszon régióban egyre nagyobb nehézségekkel néznek szembe, mivel stratégiai fontosságú hidak sérültek meg.

    Az orosz erők Ukrajna inváziójának a kezdetén foglalták el Herszon városát.

    Nyugat felé lassan nyomulnak előre, de az előrehaladást hátráltatja, hogy az általuk ellenőrzött három hidat az elmúlt hetekben többször is bombázták – számolt be az Al Jazeera.

  • Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb eseményekről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.