Ez a poszt a következő Percről percre része:

Zelenszkij bosszút esküdött

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Őrizetbe vették a zaporizzsjai atomerőmű két alkalmazottját, akik egyébként ukrán fegyveresek voltak Energodarban – számolt be a Zaporizzsjai régió belügyminisztériuma Telegram-csatornáján. 

    Az ukrán tüzérség két tüzérét őrizetbe vették Energodarban. Mindketten az atomerőműben dolgoztak. A nemzetközi terrorizmusért most 10 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthatnak

    – áll a jelentésben.

    TASZSZ orosz hírügynökség azt írja, az atomerőműnek két gyenge pontja van, amelyeket az ukrán hadsereg támad. Ezek a hűtőrendszerek és a kiégett nukleáris fűtőelemek. Magát az atomreaktort vastag falak veszik körül, amelyek megvédik a tüzérségi tűzzel szemben.

    Kiemelik: az Energodarban található zaporizzsjai atomerőmű az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Az ukrán erők az elmúlt napokban több csapást mértek az üzemre, többek között drónokkal, nehéztüzérséggel és rakétavetőkkel lőtték. Hozzátették: a legtöbb esetben a légvédelmi rendszerek visszaverték a támadásokat, de a lövedékek az infrastruktúrát és a nukleáris hulladéktároló területét is eltalálták.

  • Az Egyesült Államokban működő orosz nagykövetség arra kérte a Fehér Házat és a külügyminisztériumot, hogy adjanak ki vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és az orosz delegáció minden tagjának, hogy részt tudjanak venni az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – számolt be Anatolij Antonov amerikai orosz nagykövet szerdán a Rosszija–24 tévécsatorna adásában.

    A nagykövetség korábban is fordult már a Fehér Házhoz és a külügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy teljesítse azon ország kötelezettségeit, amelynek területén az ENSZ székhelye található, és haladéktalanul adjon ki vízumot a miniszternek és az orosz delegáció minden tagjának

    – mondta a nagykövet, hangsúlyozva, hogy „az Egyesült Államok többször is nehézségeket okozott az orosz félnek a munkautakkal kapcsolatban”. 

  • Lengyelország külügyminiszter-helyettese bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért ellenzi azt a javaslatot, hogy minden orosz állampolgárt tiltsanak ki az Európai Unióból.

    Olaf Scholz szerint „ez nem az orosz nép háborúja, hanem Putyin háborúja”.

    Marcin Przidacz erről azt mondta, hogy elutasítja a „jó oroszok és a rossz cár” gondolatát.

    Scholz nem olvasta el azokat a jelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy az egyszerű oroszok körében óriási a támogatottsága Vlagyimir Putyin politikájának. 

    Az orosz társadalom, sajnos, amelyet nem is az utóbbi években, hanem évtizedek, évszázadok óta propagandával táplálnak, egy olyan imperialista álomban él, amelyben a helyzete attól függ, hogy hány területet foglal el, hány országot hódít meg

    – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes a Guardian szerint.

  • António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön Ukrajnában találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, a megbeszélésen a gabonaexport és a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos aggodalmak szerepelnek a napirenden – írja a Reuters.

    A hírügynökség beszámolója szerint a török elnök az orosz–ukrán háború óta most először találkozik személyesen Zelenszkijjel, miközben Vlagyimir Putyinnal az elmúlt hónapokban már kétszer is tárgyalt.

    A lvivi találkozó után közös sajtótájékoztatót tartanak. 

    António Guterres szerdán érkezett meg Lvivbe, és tervei szerint pénteken felkeresi az odesszai kikötőt is, ahol az ENSZ közvetítésével indult újra a fekete-tengeri gabonaexport. Majd szombaton az isztambuli Közös Koordinációs Központba utazik, ahol Ukrajna fekete-tengeri gabona- és műtrágyaexportját felügyelik.

  • Összesen 262 menekültet fogadtak szerdán a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel közösen – közölte a rendőrség.

    A 262 érkező közül 79 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

  • Ukrajna állt az oroszok által annektált Krím félszigeten történt múlt heti három robbanás mögött, amelyek közül az egyik a nyugati parton lévő orosz támaszponton pusztított, és egy repülőgépet is tönkretett – derül ki az ukrán kormány jelentéséből, amelyet egy ukrán tisztviselő juttatott el a CNN-nek.

    A tisztviselő a neve elhallgatását kérte, mert nem volt jogosultsága ahhoz, hogy megossza ezt az információt a médiával. 

    A jelentés szerint a szaki légitámaszpont súlyos, de egyszeri veszteség a félszigeten lévő orosz katonai infrastruktúra számára. 

    A Krím félszigetet augusztus kilencedikén ért másik támadásban nyolc katonai gép megsemmisült és legalább egy ember meghalt, az ukrán vezetés azonban a mai napig tagadta a felelősségét. 

  • Legalább hat civil meghalt, és további 16 megsérült, miután orosz rakéták csapódtak be a harkivi kollégiumba – jelentette be Oleh Szinyehubov, a regionális katonai közigazgatás vezetője, írja az Ukrinform.

    Az épület a hírek szerint teljesen megsemmisült. Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes egy orosz cirkálórakétát okolt a támadásért. A csapás egy nappal azután történt, hogy az ukrán fegyveres erők a jelentések szerint megsemmisítettek egy orosz parancsnoki állást.

    A támadás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bosszút esküdött. „Nem bocsátunk meg, bosszút állunk” – írta a Telegram alkalmazásban az államfő.