Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Bizonyos feltételek mellett engedélyezte az ukrán kormány, hogy szeptember 1-jétől külföldre utazhassanak az exportérdekeltségű vállalatok férfi alkalmazottai – közölte Julija Szviridenko gazdasági miniszter pénteken egy tévéműsorban.

Ukrajnában a hatályos törvény szerint a hadköteles korú férfiak nem hagyhatják el az országot a hadiállapot ideje alatt.

A külföldi munkautak a kormány döntése értelmében legfeljebb hét napig tarthatnak, és egy vállalattól egyszerre legfeljebb tíz fő utazhat. A feltételek között szerepel, hogy a vállalat hivatalosan fizessen alkalmazottainak munkabért, az átlagfizetésnek legalább húszezer hrivnyának, azaz mintegy 220 ezer forintnak kell lennie, és a cégnek nem lehet adó- és illetéktartozása.

Szviridenko azzal indokolta a kormány pénteken hozott döntését, hogy számos megkeresés érkezett exportorientált vállalkozásoktól a munkájukat érintő külföldi utak engedélyezésére. Elmondta: ez fontos lépés, amelyre az üzleti életben szükség van.

Az exportcégek alkalmazottai így részt vehetnek nemzetközi rendezvényeken, üzleti szerződéseket köthetnek, amelyek hozzájárulnak az ukrajnai vállalkozások fejlődéséhez – közölte a gazdasági miniszter.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint még hozzáfűzte: a külföldre utazó férfiaknak az utazás előtt 200 ezer hrivnya, azaz körülbelül 2,2 millió forintot letétbe kell helyezniük – számolt be az MTI.

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy 775 millió dolláros új védelmi felszerelés- és lőszercsomagot nyújt Ukrajnának, beleértve a HIMARS-rakétarendszert, tüzérségi eszközöket és aknamentesítő rendszereket – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

A Sky News úgy tudja, hogy az orosz erők lőszereket vittek a zaporizzsjai atomerőmű belsejébe, amit katonai bázisként használnak.

Most olyan felvételek keringenek a neten, amelyeken vélhetően orosz katonai járművek láthatók az atomerőmű egyik turbinacsarnokában. A CNN szerint a járművek a reaktortól 130 méterre állomásoztak.

Nyugati tisztviselők szerint mind Ukrajna, mind Oroszország nehezen tudja befolyásolni a háború menetét, ezért kijelenthető, hogy a katonai konfliktus „műveleti holtpontra” jutott.

Egy sajtótájékoztatón a tisztviselők elmondták, hogy mindkét fél létszámhiánnyal küzd, ami hozzájárult az állóháború kialakulásához – írja a Sky News.

Elmondták, hogy Oroszország „szörnyű” nehézségekkel küszködik, miközben átszervezi a csapatait. A támadóerőket akut készlethiány is sújtja, többek között az alapvető lőszerekből is hiány van – jelezték a szakértők.

„Végső soron ez rontja majd az oroszok támadási képességét” – állapították meg.

A Fehér Házban 2021 októberében már világosan tudták, hogy Oroszország nagyszabású offenzívát indít Ukrajna ellen. Erről a Washington Post írt a Fehér Házban és a NATO-ban lévő forrásaira támaszkodva.

A cikk szerint 2021 októberében az amerikai elnök megbeszélésre hívta a katonai és hírszerzési tiszteket, akik meggyőzték Joe Bident arról, hogy a Kreml háborúra készül.

Vlagyimir Putyin tervei ambiciózusak voltak: az orosz elnök villámháborúban akarta elfoglalni Ukrajna nagy részét. Az Egyesült Államok megértette, hogy sürgősen fel kell készíteni Ukrajnát a fegyveres konfliktusra. Ősszel a Fehér Ház elkezdte keresni a módját annak, hogyan lehetne növelni az ország védelmi képességét.

Joe Biden az októberi titkos találkozó után két fontos döntést hozott: figyelmeztette Moszkvát a háború következményeire, és tájékoztatta Kijevet és a szövetségeseket a fenyegető veszélyről.

A Washington Post úgy értesült, hogy 2022. január 12-én a CIA igazgatója, William Burns Kijevbe utazott, hogy figyelmeztesse Volodimir Zelenszkijt az orosz tervekre. Az ukrán elnök akkor értesült arról, hogy a Kreml villámháborúra készül Ukrajna ellen.

A beszélgetésük egy pontján Zelenszkij megkérdezte, hogy ő vagy a családja veszélyben van-e. Burns erre azt felelte, hogy az elnöknek komolyan kell vennie a személyes biztonságát.

Zelenszkij végül úgy döntött, nem hozza nyilvánosságra az orosz támadásról szóló információt, hogy ne keltsen pánikot a nyilvánosságban. Úgy vélte, hogy ez az út a vereséghez vezet – írja a Washington Post.

Volodimir Zelenszkij pénteken aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a háború végéig moratóriumot vezetnek be a gáz-, a melegvíz-szolgáltatási és a távfűtési díjakra. A jogszabályt július végén fogadta el a parlament – írta az MTI. 

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálatának beszámolója szerint házkutatásokat tartott az egyik kijevi önkéntes zászlóaljnál, ugyanis felmerült a gyanú, hogy ezeken a helyeken illegálisan tartanak lőfegyvereket és lőszereket.

A házkutatások során több mint 60 darab, nyilvántartásban nem szereplő Kalasnyikov gépkarabélyt és a hozzájuk tartozó mintegy ezer lőszert foglaltak le. A lefoglalt fegyvereket szakértői vizsgálatra küldték − írta meg a Kárpáthír.

Az egység tagjait fegyverek, lőszerek vagy robbanóanyagok illegális kezelésével gyanúsítják.

A nyugati sajtóban az utóbbi időben egyre szaporodnak azok a riportok, amelyek szerint az Ukrajnába szállított fegyverek jelentős része a feketepiacra kerül. Az ukrán állam következetesen cáfolja ezeket a híreket. 

Heves harcok dúlnak a dél-ukrajnai Herszon megyében és a Donyec-medencében, Oroszországból csapásokat mértek Szumi és Csernyihiv megyék határ menti területeire, a támadásokban több lakos életét vesztette – közölte az Ukrajinska Pravda hírportál pénteken, helyi kormányzók közlései alapján.

Az északi országrészben lévő Csernyihiv megyét háromszor lőtték az oroszok, a szomszédos szumi régióban 93 lövedék becsapódását jelentette a helyi hatóság. Személyi sérülés nem történt, de károk keletkeztek.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye három járását érte orosz támadás, egy férfi életét vesztette. Az egyik járásra Torado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy gyerek megsérült. Nyikopol város központjában is lövedékek csapódtak be, károk keletkeztek több épületben, senki nem sérült meg.

Harkivot és környékét ismét lőtték az orosz erők, az előzetes adatok szerint egy nő vesztette életét, Pecsenyihi településen pedig egy férfi sérült meg. Egy rakéta becsapódott egy tanintézmény épületébe.

Donyeck megyében az elmúlt egy napban öt civil halt meg, és tízen sebesültek meg. Helyi idő szerint hajnali 5 óra körül a stratégiai fontosságú Kramatorszkot ágyúzták az orosz csapatok, ennek következtében részben megrongálódott a helyi műszaki főiskola épülete. A régióban nincs gázellátás, helyenként vezetékes víz és áram sincs.

A déli Mikolajiv megyét SZ-300-as rakétákkal, valamint Szmercs típusú sorozatvetőkből kazettás lövedékekkel lőtték, eddig négy sérültről érkezett hír.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy a harcok leginkább keleten és főként Porovszke-Bahmut és Lozove-Pervomajszk irányban folynak.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közleményében tudatta: olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint az  orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű működő energiablokkjait az oroszok a közeljövőben le fogják állítani, és a nukleáris létesítményt leválasztják az ukrán energiarendszer áramellátását biztosító vezetékekről. Az értesülés forrását nem fedte fel a vállalat.

Az oroszok pénteken közölték az erőmű ukrán vezetésével, hogy korlátozzák a személyzet beléptetését a létesítménybe: az atomerőmű területére csak a működést biztosító kezelők léphetnek be – írták.    

A katonai cselekményekre vonatkozó állítások valódiságát független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részt fog venni a Krími Platform elnevezésű, kijevi kezdeményezés augusztus 23-ára tervezett második csúcstalálkozóján – hozta nyilvánosságra a Jevropejszka Pravda hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.

Közben a Politico című amerikai lap – az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint – a Biden-adminisztráció magas rangú képviselőjére hivatkozva azt írta: az Egyesült Államok támogatni fogja, hogy az általa adott fegyverekkel az ukrán hadsereg az Oroszország által még 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím félszigeten hajtson végre támadásokat a terület visszaszerzése érdekében.

„Természetesen nem mi választunk célpontokat, és minden, amit (Ukrajnának) biztosítottunk, önvédelmi célokat szolgál. Bármilyen cél, amelyet szuverén ukrán földön kívánnak elérni, értelemszerűen önvédelem” – jelentette ki a név nélkül nyilatkozó tisztségviselő. Megerősítette, hogy Joe Biden elnök adminisztrációja a Krím félszigetet szuverén ukrán területnek tekinti.

Recep Tayyip Erdogan török államfő – aki csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és António Guterres ENSZ-főtitkárral – útban hazafelé a repülőgépen újságíróknak elmondta: javasolta Zelenszkijnek, hogy Törökországban üljön tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált Wolfgang Kubickinak, a német parlament alelnökének friss nyilatkozatára, és azt mondta, hogy a német politikusok felhívásai az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték elindítására „a kábítószer-függőségre” emlékeztetik őt.

„Egyes német politikusok felhívása, hogy rövid időre indítsák el, majd zárják be az Északi Áramlat 2-t, irracionálisak. Olyan, mint a kábítószer-függőség, amikor valaki azt mondja, hogy csak még egyszer utoljára, anélkül, hogy észrevenné minden egyes utolsó alkalom pusztító következményeit. Az orosz gáztól való függés öl!” – szögezte le a miniszter a Twitteren.

Két orosz harci repülőgép megsértette csütörtökön Finnország légterét Porvoo város térségében – közölte a finn védelmi minisztérium.

Két MiG–31-es típusú vadászrepülőgépet gyanúsítanak azzal, hogy illegálisan behatolt a finn légtérbe a Finn-öböl felett – közölte a tárca.

Az incidens két percig tartott, amikor a gépek nyugati irányba repültek egy kilométert a reggeli órákban. A finn légierő riasztotta egységeit a repülőgépek azonosítására.

A finn határőrség vizsgálatot indított az ügyben. Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú határa van Oroszországgal. Helsinki a svéd vezetéssel közösen májusban szakított hagyományos semlegességével, és az ukrajnai háború miatt felvételét kérte a NATO-ba – írja az MTI.

Egy orosz diplomata szerint a jövő hónapban nemzetközi ellenőrök látogathatnak a zaporizzsjai erőműbe − írta meg a The Guardian. 

Az elmúlt hetekben felerősödtek azok a felhívások, hogy semleges szakértők számára engedélyezzék az erőmű ellenőrzését, mivel Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a helyszín bombázásával.

Mihail Uljanov, Oroszország képviselője a Bécsben lévő nemzetközi szervezeteknél, ahol a NAÜ székhelye is van, azt mondta:

Jelenleg tárgyalunk erről a kérdésről a NAÜ titkárságával. Szinte mindennap beszélek az ügynökség főigazgatójával, Rafael Grosszival.

Elmondása szerint a megbeszélések a jövő héten folytatódnak, olyan kérdésekről, mint az ellenőrök száma, az útvonal, amelyen haladni fognak, a tartózkodásuk időtartama és az elvégzendő feladatok.

A konfliktusokban részt vevő minden félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot, az nem választás kérdése, hanem kötelesség – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Bizottság válságkezelésért felelős biztosa a humanitárius világnap alkalmából pénteken.

Fotó: David Goldman / MTI

Josep Borrell, valamint Janez Lenarcic közös nyilatkozatukban felhívták a figyelmet arra, hogy a harcoló felek számtalanszor sértik meg a nemzetközi humanitárius jogot azáltal, hogy nem vesznek tudomást a fegyvereik elé kerülő civilekről.

Hangsúlyozták: a „legszörnyűbb támadások” némelyike közvetlenül az EU határán történt az idén, mivel – mint írták – Oroszország nem mutat könyörületet Ukrajna polgári lakossága iránt.

Kijelentették: a háború szabályai világosak. A civileket, köztük az egészségügyi dolgozókat és a segélymunkásokat mindig védeni kell, soha nem szabad rájuk fegyvert fogni.

A főképviselő és az uniós biztos közölte, hogy 2022-ben a segélymunkások ellen elkövetett támadások 40 humanitárius dolgozó halálához és 68 megsebesüléséhez vezettek, 136-ot elraboltak. Végezetül figyelmeztettek arra is, hogy az ukrajnai orosz invázió drámai hatással van az egész világra is, ugyanis tovább súlyosbította az amúgy is jelentős globális élelmiszerválságot – írja az MTI.

Csehország gáztartalékai 11 hónapra elegendők, ha a tél a korábbi évek átlagának megfelelő lesz – közölte Zbynek Stanjura pénzügyminiszter pénteken Prágában, sajtótájékoztatón. A minisztérium ugyanakkor számol azzal, hogy a gázfogyasztást a korábbi évek átlagához viszonyítva 15 százalékkal csökkenteni kell majd, ahogy azt az Európai Unió előírta.

Ha kemény tél következik, akkor a tartalék tavaszig tart ki. Ez azonban nem drámai probléma, mert utána a nyári hónapok következnek – mondta David Prusvic, a tárca szakigazgatója. A pénzügyminisztérium két vezetője szerint Csehországnak a következő 11 hónapban nem lesznek gondjai a gázellátással.

Zbynek Stanjura elmondta: azzal számolnak, hogy rövidesen megtelnek a csehországi gáztárolók. Másfelől Hollandiából annyi cseppfolyós gázra számíthatnak, amennyi nagyjából az éves cseh fogyasztás egyharmadát képes fedezni.

Szükség esetén az állami gáztartalékok is felhasználhatók

– tette hozzá a miniszter.

David Prusvic közölte: ha gázhiány lép fel a következő időszakban, az ugyan károkat okoz a cseh gazdaságnak, de a „helyzet nem drámai”. Ilyen esetben a cseh GDP az idén csak 3-4 százalékkal, jövőre pedig mintegy 4,5 százalékkal emelkedne, ami alacsonyabb, mint a jelenlegi előrejelzések – mondta.

Jozef Síkela ipari és kereskedelmi miniszter szerdán nem zárta ki, hogy ha a következő hónapokban súlyos problémák lépnek fel, korlátozni kell a lakossági gázfogyasztást is – írja az MTI.

Andrej Alekszejenko, az orosz Krasznodar város polgármestere rövidesen komoly feladatot kaphat a Kremltől Ukrajna megszállt területein. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint ugyanis rövidesen kinevezhetik Harkiv megye megszállt részeinek kormányzójává − közölte a Kárpáthír. 

Egy másik forrás megerősítette, hogy Alekszejenkót több magas rangú pozíció betöltésére is fontolóra vették, az orosz kormány pedig már jóvá is hagyta a kinevezését.

Vlagyimir Szolovjov, az orosz közmédia egyik „leggátlástalanabb propagandistája” szintén arról számolt be, hogy Alekszejenko lesz a harkivi vezető. A Kreml egyre inkább törekszik arra, hogy az Orosz Föderációba integrálja Ukrajna megszállt részeit, ezt akár „népszavazásokkal”, látványos áldemokratikus formában meg is rendezhetik.

Harkiv megszállt részeit ideiglenesen az orosz Krasznodar megyei közigazgatáshoz csatolták.

António Guterres, az ENSZ főtitkára pénteken Odesszába, Ukrajna legnagyobb kikötővárosába utazott − közölte a The New York Times. 

António Guterres ENSZ-főtitkár felszáll egy hajóra az odesszai kikötőben 2022. augusztus 19-én

Fotó: Saviano Abreu / UN / Handout / Reuters

Egy nappal azután, hogy a nyugat-ukrajnai Lvivben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Guterres személyesen tekintette meg az ENSZ legfontosabb, közelmúltbeli eredményét a háborúban: az Ukrajnából a globális piacokra induló gabonaszállítmányokat. Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter pénteken elmondta, hogy a főtitkárral közösen megtekintették a gabona hajóra rakodásának folyamatát az odesszai kikötőben.

Az Oroszország által február 24-ét követően megszállt ukrán területeken egyre nagyobb ellenállási mozgalom bontakozik ki az oroszokkal szemben. Az ukrán partizánok orosz tisztviselőket és a velük kollaborálókat gyilkolnak meg, vasúti síneket rongálnak, szabotázsakciókat szerveznek, patriotikus falfirkákat és röplapokat terjesztenek.

Az olasz külügyminiszter és a centrista Polgári Elkötelezettség (IC) vezetője, Luigi Di Maio elítélte Dmitrij Medvegyev beavatkozását a szeptember 25-i olaszországi parlamenti választási kampányba.

A volt orosz elnök és miniszterelnök egy Telegram-posztban lengette be az európai gázszállítások megakadályozásának lehetőségét – írja az Euronews.   

Jobb télen melegben lenni az oroszok társaságában, mint büszke magányban, kikapcsolt radiátor mellett. Szeretnénk, ha az európai polgárok nemcsak elégedetlenségüket fejeznék ki kormányaik tettei miatt az urnáknál, hanem meg is büntetnék őket nyilvánvaló ostobaságukért

– fogalmazott Dimitrij Medvegyev.

„Ez a beavatkozás súlyos esete” – kommentálta az esetet Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt (PD) vezetője. 

„Az olaszok fognak szavazni, nem az oroszok. Nem érdekel, hogy haragban állnak a világgal” – reagált az ügyre Matteo Salvini. 

Liz Truss brit külügyminiszter megerősítette, hogy az idei G20-csúcstalálkozón szemtől szemben akar beszélgetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

A csúcstalálkozóra 2022 novemberében kerül sor Indonéziában. Joko Widodo indonéz elnök szerint mind Putyin, mind Hszi Csin-ping kínai vezető nyitott arra, hogy részt vegyen a találkozón.

Truss júliusban egyszer már jelezte, hogy kész közvetlenül találkozni Putyinnal – írja a Bloomberg.

Mivel Volodimir Zelenszkij is jelezte, hogy elfogadja az indonéz meghívást, illetve közvetítést, a háborúzó felek vezetőinek találkozója is létrejöhet Bali szigetén. 

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 44 700 orosz katona esett el, az elmúlt napon 400 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 1899 tankot,
• 4195 páncélozott harcjárművet,
• 1016 tüzérségi rendszert,
• 266 rakétavetőt,
• 141 légvédelmi berendezést,
• 234 repülőgépet,
• 197 helikoptert és
• 3130 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 15 orosz hajót, 795 hadműveleti és taktikai drónt, 94 egység speciális felszerelést és 190 cirkálórakétát számoltak fel.

Az ukrán Energoatom állami nukleáris vállalat szerint az orosz erők azt tervezik, hogy lekapcsolják a zaporizzsjai atomerőmű működő blokkjait, és leválasztják azokat az ukrán elektromos hálózatról – írja az Al Jazeera.

Az Energoatom közleményében azt írja, hogy a dél-ukrajnai erőművet ellenőrző Oroszország „nagyszabású provokációra” készül ott.

Moszkva maga vádolta Kijevet azzal, hogy csütörtökön „provokációt” készített elő a helyszínen. 

Új megbízott parancsnokot neveztek ki a Fekete-tengeri Flotta élére Viktor Szokolov orosz ellentengernagy személyében – közölték pénteken orosz hírügynökségek. 

Augusztus tizedikei kinevezésének korábban a médiában megszellőztetett hírét maga a parancsnok erősítette meg egy szevasztopoli rendezvényen. Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt – írta meg az MTI.

Elődje, Igor Oszipov 2019 májusa óta vezette a Fekete-tengeri Flottát. Sajtójelentések szerint a leváltását olyan kudarcok idézték elő, mint a zászlóshajó, a Moszkva cirkáló áprilisi elvesztése, valamint a flotta szevasztopoli főhadiszállása és több krími katonai objektum ellen elkövetett diverzáns támadások.

Radan Kanev azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy egyértelmű ajánlást adjon a tagállamoknak. A kérés célja, hogy Alekszej Alcsin Oroszországnak való kiadatása ne történjen meg. Alekszej Alcsin akkor vált ismerté, amikor az ukrajnai háború elleni tiltakozásul bulgáriai tartózkodása alatt elégette orosz útlevelét. 

Az Orosz Föderáció által nyújtott minden emberi jogi garancia nem több üres nyilatkozatoknál. Minden orosz állampolgár, aki nyílt háborúellenes és ellenzéki tevékenységben vesz részt, nemcsak kínzás, megaláztatás és embertelen bánásmód veszélyének van kitéve, hanem nem hivatalosan kimondott halálbüntetésnek is

– írta a bolgár képviselő Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének címzett nyílt levelében.

A képviselő arra szólította fel a bizottságot, hogy foglaljon egyértelműen állást a kérdésben, és függesszenek fel minden, orosz állampolgárokat érintő, folyamatban lévő és jövőbeli kiadatási eljárást. Különös tekintettel azokra, akik korábban nyíltan kritizálták a rendszert – írja az Euractiv. 

Bulgáriában kedden tüntetést tartottak Alekszej Alcsin várható kiadatása miatt, az ügyről döntő bíróság épülete előtt. „Kreml szolgái” – állt több tüntető transzparensén is, utalva ezzel a bírákra és az ügyészekre is. 

A mentők túlélő emberek és holttestek után kutatnak a Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa elleni támadásokban lerombolt kollégium romjai alatt – írja a Guardian.

Fotó: Stringer / Reuters

Volodimir Timosko, a Harkiv megyei rendőrség vezetője elmondta, hogy jelenleg 19 halottról – köztük egy gyermekről – és 20 sebesültről tudnak, és a halálos áldozatok száma várhatóan emelkedni fog, miután orosz rakéták csapódtak be két kollégiumba.

Megnyílt a Starbucks kávéházlánc átkeresztelt oroszországi utódja, amely a Starbucks logóját viseli egy kis változtatással. Ez a legújabb átnevezése a nyugati franchise-nak, amely az ukrajnai invázió miatt hagyta el az országot – írja a Moscow Times.

A Starbucks, amely 130 oroszországi üzletében 2000 embert foglalkoztatott, március 10-én felfüggesztette a munkát. A seattle-i székhelyű vállalat májusban jelentette be, hogy közel 15 év után teljesen kivonul Oroszországból.

A Stars Coffee, az átnevezett korábbi Starbucks-lánc csütörtökön nyitotta meg első kávézóját Moszkva központjában.

Hamarosan ingyenes útvonalon térhetnek haza Észtországból, Lettországból és Litvániából az ukrajnai háború elől menekült ukránok – számolt be Olekszij Borodaj, az ideiglenesen megszállt területek újraintegrálásáért felelős miniszterhelyettese. 

A helyettes elmondása szerint azok nem vehetik igénybe az ingyenes járatot, akik Oroszországon keresztül hagyták el Ukrajnát. De a balti államokkal kötött megállapodásban foglalt útvonalak egy-másfél héten belül működni fognak – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban találkozik Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnökkel. 

A rendszeres párbeszéd legmagasabb szintű nyomon követése érdekében megvitatják az orosz–kazah kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit, a stratégiai partnerséget és együttműködést is

– közölte a Kreml korábban. Emellett a Kreml közölte, hogy szóba kerül az integrációs egyesületekkel, köztük a FÁK-kal való kétoldalú együttműködés is, melynek az idei elnöke Kazahsztán.  

Kasszim-Jomart Tokajev 2022. június 17-én Szentpéterváron

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

A kazah elnök sajtószolgálata szerint a megbeszéléseken megvitatják a kétoldalú stratégiai partnerség sürgető kérdéseit, beleértve a kereskedelmi és gazdasági együttműködés továbbfejlesztését is – írja a TASZSZ.