Az ENSZ genfi emberi jogi hivatala aggodalmának adott hangot kedden a mariupoli ukrán hadifoglyok oroszbarát hatóságok által tervezett bírósági perével kapcsolatban, amelyekre akár napokon belül sor kerülhet, és amely az ENSZ hivatala szerint önmagában is háborús bűncselekményt valósíthat meg.
Az oroszbarát mariupoli hatóságok fémketreceket állítanak fel a mariupoli filharmonikus zenekar nagytermében az általuk „nemzetközi törvényszéknek” nevezett intézmény létrehozásának részeként – közölte Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának (OHCHR) szóvivője.
Amennyiben szándékosan megfosztják a hadifoglyokat a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguktól, az már önmagában háborús bűnök elkövetését jelenti Oroszország részéről, mivel a genfi konvenció értelmében az ukrajnai hadifoglyokat is megilleti a jogi védelem – tette hozzá a szóvivő.
A Fehér Ház hétfőn helytelenítését fejezte ki Dennis Rodman egykori neves amerikai kosárlabdázó Oroszországba tervezett útja miatt, amelyen közbenjárna Brittney Griner börtönre ítélt, szintén amerikai kosárlabdázó érdekében.
„Nyilvánosan elérhető információ, hogy a kormány jelentős ajánlatot tett az oroszoknak, és minden, ami a bevett csatornákon kívül zajlik, valószínűleg csak tovább bonyolítja és akadályozza a Griner szabadon engedésére irányuló erőfeszítéseket” – jelentette ki az amerikai kormány egy magas rangú, névtelenséget kérő tisztségviselője az MTI szerint.
Az illetékes felidézte, hogy az amerikai külügyminisztérium utazási figyelmeztetést adott ki Oroszországra.
Dennis Rodman emlékezetes túrát tett Észak-Koreába is, amikor is találkozott Kim Dzsongunnal.
A NATO nem fogja felvenni új tagjai közé Ukrajnát – fogalmazott Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Medvegyev hangsúlyozta, hogy Kijev csak a Moszkvával való megállapodással szerezhetett volna biztonsági garanciákat, azonban az ukrán kormány „nyugati pénzzel és rakétákkal ösztönözve ezt elutasította”.
A volt kormányfő szerint Ukrajna jelenlegi vezetői számára nincsenek és nem is lesznek biztonsági garanciák, hozzátéve, hogy egyetlen szomszéd sem adhat garanciákat Kijevnek, „még akkor sem, ha hevesen gyűlölik Oroszországot”.
Oroszország tüzérségi és légitámadásokat hajtott végre Zaporizzsja térségében, ahol az Európa legnagyobb atomerőműve közelében zajló harcok miatt katasztrofális nukleáris incidens veszélye fenyeget – írta az Al-Jazeera az ukrán vezérkar közlésére hivatkozva.
A zaporizzsjai atomerőműhöz közel fekvő Nikopol, Krivij Rih és Szinelnyikovszkij településekre kilőtt orosz rakéták legalább négy embert megsebesítettek – írta Valentyn Reznicsenko kormányzó a Telegramon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjének felesége az Instagram-oldalán osztott meg néhány pillanatot a görögországi nyaralásáról. A 47 éves Tatjana Navka tányérokat tört egy étteremben.
Az egykori műkorcsolyázó olimpiai bajnok és férje, Dmitrij Peszkov is szerepel az Európai Unió szankciós listáján.
Görögország tagadta, hogy Tatja Navka belépett volna az országba, azonban görög sajtóértesülések szerint egy orosz üzletember jachtján hajózott a török és görög szigetek között. Így látogathatott meg egy görög szigetet a szankciók ellenére.
The wife of Dmitri Peskov, Putin’s spokesperson and warmonger, is in Greece right now, enjoying her European summer vacation.
— Visegrád 24 (@visegrad24) August 20, 2022
This isn’t right.
Via @KremlinTrolls pic.twitter.com/gG4Ff4eBga
Ukrajna-szerte építenek bunkereket és óvóhelyeket a tanévkezdésre hamarosan visszaérkező diákok számára – írja a CNN.
Noha az iskolák arra készülnek, hogy szeptemberben megnyitják kapuikat a tanulók előtt, sok pedagógus kénytelen szembenézni azzal, hogy nem tudják biztosítani a növendékek biztonságát és a szülők nyugalmát, amennyiben valamelyik létesítményt támadás érné.
Iskoláinkat nem arra tervezték, hogy védekező létesítményként használhassák őket
– fogalmazott a csatornának Szerhij Horbakov, az ukrán oktatási ombudsman.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6498-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6641-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 282 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte keddre Moszkva, hogy a felek megvitathassák a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzetet – közölte a RIA orosz állami hírügynökség Dmitrij Poljanszkij ENSZ-nagykövet-helyettesre hivatkozva.
A Guardian szerint egyelőre nem tudni, hogy a találkozót valóban megtartják-e.
Nehéz lesz a következő 5-10 tél Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.
A kormányfő észrevételeit azután fogalmazta meg, hogy az európai földgázárak a nyári átlagár tizenötszörösére emelkedtek, a villamos energia ára megugrásának okai mögött pedig az orosz szállításcsökkentések veszélye áll.
A helyzet egész Európában nagyon nehéz. Egyes ágazatok komoly nehézségekkel küzdenek a magas energiaárak miatt
– fogalmazott újságírók előtt Alexander De Croo.
Az ukrán oldalon fennálló áramszünet miatt szünetel a lónyai határátkelőhelyen az átlépés kedd reggel 8 órától – közölte a rendőrség.
A tájékoztatás szerint a leállás a ki- és a belépő irányú forgalmat is érinti. A rendőrség az átkelésre várakozás érdekében a barabás vagy a beregsurányi közúti határátkelőhelyek valamelyikének igénybevételét javasolja az autósoknak.
Az amerikai kormány felszólítja az Ukrajnában tartózkodó amerikaiakat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot, mivel Oroszország fokozza erőfeszítéseit a polgári infrastruktúra és a kormányzati létesítmények elleni támadások megindítására a következő napokban – írja a CNN.
Az amerikai nagykövetség arra kéri az Egyesült Államok állampolgárait, hogy most magánkézben lévő felszíni közlekedési lehetőségeket használva hagyják el Ukrajnát, ha ez biztonságosan megtehető
– áll a nagykövetség honlapján található figyelmeztetésben.
Ukrajnában szerdán tartják a függetlenség napja nemzeti ünnepet, amelyről korábban már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más nyugati tisztviselők is azt mondták, lehetséges, hogy az oroszok ezen a napon intenzív támadásokat, köztük rakétatámadásokat hajthatnak végre. Ezért Kijevben hétfőtől csütörtökig megtiltották a tömegrendezvények, gyűlések és egyéb nagyobb tömegekkel járó rendezvények megtartását.
Ukrajna informális koalíciót kötött augusztus 22-én több európai állammal – közölte az Interfax-Ukrajna híradására hivatkozva a Kárpátalja.ma. Az egyezséggel az Ukrajna melletti nemzetközi támogatást akarják erősíteni. A lap az informális koalíció tagjai között említi Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, és Magyarországot, Romániát és Szlovákiát is. Hozzátéve, hogy az érintett országok állam- és kormányfői tanácsadói hétfőn Kijevbe látogattak, ahol Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője fogadta a diplomatákat.
A lap szerint a koalíciót Kijev kezdeményezte: a cél ezzel az, hogy elsősorban biztonsági kérdésekben tudjanak egyeztetni a felek, de a szankciókról és Ukrajna biztonságának jövőbeli garanciáiról is tárgyalnak. Andrij Jermak elmondta, havonta videókonferencián fogják tartani a kapcsolatot, és szeretnék, ha a kezdeményezéshez több ország csatlakozna.
A fegyverszállítmányok kapcsán Jermak kijelentette: a támogatottság nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább nő.
Kilátásba helyezte még ebben a hónapban a Jermak–Rasmussen-csoport ajánlásainak dokumentum formátumban történő megjelenését, amelyben Ukrajna biztonságának garanciái kapcsán gyűjtötték össze ajánlásaikat.
A TSN ukrán hírcsatorna riportja szerint a találkozón elhangzottak szerint a külföldi országok képviselői készen állnak segíteni Ukrajnának mind katonai, mind humanitárius fronton, és hangosan kijelentették: nincsenek kétségeik Ukrajna győzelmét illetően.
„Tájékoztattuk kollégáinkat a front helyzetéről, azokról az igényekről, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy sikereink még nagyobbak legyenek. Beszéltünk a szankciók nyomásának folytatásáról, a jövőbeni biztonsági garanciákról. Az Ön győzelme a mi győzelmünk” – közölte az elnöki hivatal.
A csatorna közreadott egy felvételt is a találkozót követő sajtótájékoztatóról, amelyen feltűnik Altusz Kristóf, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatója is. A felvétel szerint 37 másodpercnél lép a mikrofonhoz.
Frissítés:
Az ukrán elnöki hivatal honlapjára feltöltött közlemény szerint míg több ország teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát, a lengyel diplomata például közölte, hogy az ukránok védik Európát a zsarnokságtól, és ezért a győzelemig segíteni fogják az ukrán népet, Altusz Kristóf arról beszélt, hogy
„A szívünk mindig nyitva áll ukrán barátaink előtt. Támogatni fogunk minden menekültet, aki az országunkba érkezik, de mindent megteszünk azokért is, akik vissza akarnak térni Ukrajnába.”
Az Index mind a kormányt, mind az elnöki hivatalt megkereste a találkozón elhangzottakkal, illetve a magyar részvétellel kapcsolatban. Amint válaszaik megérkeznek, frissítjük cikkünket.
Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Oroszország azt tervezi, hogy új támadást indít az ukrán lakossági infrastruktúra és kormányzati létesítmények ellen – írja a Reuters.
Információink szerint Oroszország az elkövetkező napokban fokozza erőfeszítéseit, hogy támadásokat indíthasson Ukrajna polgári infrastruktúrája és kormányzati létesítményei ellen
– mondta egy amerikai tisztviselő.
Hozzátette azt is, hogy aggasztónak találják azt a folyamatos fenyegetést, amelyet az orosz támadások jelentenek az ukrán civilekre és a polgári infrastruktúrára.
Összesen 122 menekültet fogadtak hétfőn a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel közösen – közölte a rendőrség.
A 122 érkező közül 42 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
António Guterres, az ENSZ főtitkára kritikusnak nevezte a helyzetet az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, Európa legnagyobb atomerőművében a hétfői ENSZ Bizonsági Tanács nagyköveti ülését követően kiadott közleményében. A térségben ugyanis folytatódnak a lövések és a harcok – írta a The Guardian.
Hangsúlyozta, hogy minden atomfegyverrel rendelkező országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy „nem használja először”. Úgy fogalmazott, hogy
„a nukleáris kardcsörtetésnek véget kell vetni… üljenek tárgyalóasztalhoz, hogy enyhítsék a feszültséget és egyszer s mindenkorra véget vessenek a nukleáris fegyverkezési versenynek.”
A főtitkár hangsúlyozta, hogy „az emberiség jövője a mi kezünkben van”, és ragaszkodott ahhoz, hogy a megosztottságot párbeszéddel és diplomáciával váltsák fel, hogy „megmentsék a következő generációkat a háború csapásától”.
Úgy vélte, hogy a jövő érdekében tárgyalásra, kompromisszumra és elszámoltathatóságra van szükség, és kijelentette, hogy mivel az ENSZ a világ nemzeteit képviseli, „az emberiség legjobb reménye egy jobb, békésebb holnap felépítésére”.
Ukrajna javasolta, hogy zárják ki az orosz polgárokat az Európai Unióból, ezt Finnország és a balti államok is támogatják, azonban Olaf Scholz német kancellár szerint ezzel a háborút és Putyin törekvéseit elítélő orosz ellenzéki értelmiségieket is szankcionálnák – foglalta össze a HVG.
Volodimir Zelenszkij erre úgy reagált, hogy ezekre a személyekre menekültként kell tekinteni, amire megvan a nemzetközi jogi oltalom, azonban azokat az oroszokat, akik csak üdülni vagy üzleti útra érkeznének az Európai Unióba, nem lenne szabad beengedni.
Ciprus külügyi főtitkára nem támogatja az elképzelést, arra hivatkozva, hogy náluk jelentős számú orosz kisebbség él, közülük a legtöbben Limasszolban, ahol a 237 ezer fős lakosságból mintegy 50 ezer orosz. A Politicónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem foszthatjuk meg őket rokonaiktól. A szigetország az oroszok elleni korábbi uniós szankciókat támogatta, annak ellenére, hogy az számukra is kedvezőtlenül hatott gazdaságilag, ugyanis sok orosz cég távozott tőlük.
Görögország sem tiltaná ki az oroszokat, a kormány ezt azzal indokolta, hogy jelentős számú orosz turista érkezik hozzájuk, noha Putyin népe ellen az eddigi uniós korlátozásokat támogatta. Közvetlen járattal ugyan nem érkezhetnek, de Törökország és Szerbia felől többszörösére nőtt a turistaforgalom.
Ukrajna egész területe felszabadul a megszállók alól. Oroszországra azonban más sors vár: a jövőben összeomlik – erről Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára beszélt a 24-es csatornának az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A titkár szerint az ukránok ellentámadására a Krím félszigeten Vlagyimir Putyin orosz elnök még a legrosszabb rémálmaiban sem gondolt volna. Elmondása szerint az oroszok eddig azt hihették, hogy biztonságban vannak, azonban nemcsak ezt kell lenyelniük, hanem a következő 5-7 évben rájuk váró dolgokat is.
Oroszország összeomlását a saját szemünkkel fogjuk látni – fogalmazott Alekszej Danilov, majd hozzátette, hogy a jelenlegi formájában már nem fog működni.
Egyre csak növekedni fog a Krím félszigeten elkövetett ismeretlen eredetű támadások száma az oroszok által megszállt területen – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy rádiós műsorban.
Az Unian beszámolója szerint a tisztviselő megjegyezte: a mostani egy nagy intenzitású háború, ami nem csak egy irányban zajlik. Podoljak szerint az orosz erők korábban úgy gondolták, hogy következmények nélkül tehetik Ukrajnában mindazt, amit tesznek.
Havi 205 000 rubelt (3365 dollárt) fizettek az ukrajnai háborúban önkéntesként szolgáló oroszoknak.
Nem fizették ki a harctéri fizetésünket – napi nyolcezer rubelt (130 dollárt). Nem fizettek semmilyen prémiumot sem
– mesélte egy középkorú tatárföldi férfi, álnevén Alekszandr, aki két hónapig szolgált önkéntesként.
Semmit sem jelentettünk nekik. Nulla. Szégyenletes volt
– tette hozzá.
A férfi egyike volt azoknak az önkénteseknek, akik nevük megváltoztatása mellett beleegyeztek abba, hogy megosszák az élményeiket a Szabad Európával.
Az önkéntesek elbeszélései szerint a szolgálati idejük letelte után elvitték őket Ukrajnából Oroszország nyugati Rosztov régiójába: az autóbusz megállt egy mezőn, a velük utazó tiszt kiosztotta a műanyag zacskóba csomagolt személyes tárgyaikat (iratok, telefon), majd magukra hagyták őket és az autóbusz visszatért Ukrajnába.
Mások arról számoltak be, hogy egyáltalán nem kapták meg a korábban megígért fizetséget.
Néhány srácnak egyáltalán nem volt semmi a számláján. Később megtudtuk, hogy a bank elvesztette a zászlóaljunk több tucat emberének adatait. Nekem néhány ezer rubel volt a számlámon. Mindannyian felvettük, amit csak tudtunk, és szétosztottuk magunk között, hogy a fiúk hazajuthassanak. Így viselkedtünk egymással
– nyilatkozta egyikük.
A Szabad Európa által megszólaltatott férfiak mind a BARSZ zászlóaljak tagjai voltak: ez az orosz hadsereg tartalékosainak a rövidítése.
Ezenkívül a férfiak azzal sem voltak tisztában, hogy a szerződést a védelmi minisztériummal vagy más szervezettel írták-e alá.
Amikor aláírtuk a dokumentumokat, a nyomtatvány tetején lévő, a szerződő felekre vonatkozó információkat üresen hagyták, hogy később azt írhassanak bele, amit akarnak
– emlékezett vissza Borisz, egy másik leszerelt önkéntes.
A brit bankok díjakat és illetékeket kérhetnek az oroszellenes szankcióknak megfelelően befagyasztott orosz számlák kezeléséért – áll a brit Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatala által hétfőn közzétett hivatalos engedélyben.
A bank a szabályzat értelmében befagyasztott számlákról levonhatja a banki és szolgáltatási díjakat, amelyek e számlák szokásos vezetésével vagy karbantartásával kapcsolatosak. Ez magában foglalja a karbantartási díjak hátralékának kifizetését is – olvasható a hivatalos közleményben.
A közlemény szerint azok, akiknek adókötelezettsége keletkezett az ilyen kifizetések miatt, az Egyesült Királyság adószolgálatának kötelesek megfizetni – írja a TASZSZ. Az engedélyt március 10-én adták ki, ám augusztus 22-én lépett hatályba, meghatározott időkeret pedig nincsen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Kövessék velünk ma is a legfontosabb történéseket!