Kínzókamra nyomaira bukkantak az ukránok a visszafoglalt területen

Vlagyimir Putyin ukrajnai főmegbízottja a háború kezdetekor közölte az orosz vezetővel, hogy ideiglenes megállapodást kötött Kijevvel, miszerint Ukrajna eleget tesz Oroszország követelésének, hogy országa kimarad a NATO-ból, de Putyin elutasította ezt.

Az orosz vezetéshez közel álló három személy szerint az ukrán származású Dmitrij Kozak megbízott azt mondta Putyinnak, hogy szerinte az általa kialkudott megállapodás megszüntette annak szükségességét, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.

Putyin a háború előtt többször is azt állította, hogy a NATO katonai infrastruktúrája egyre közelebb ér Oroszország határaihoz azáltal, hogy új kelet-európai tagokat vesz fel, és hogy a szövetség most arra készül, hogy Ukrajnát is a pályájára állítsa. Putyin nyilvánosan azt mondta, hogy ez egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszország számára, ami reakcióra kényszerítette. Annak ellenére, hogy korábban támogatta a tárgyalásokat, Putyin világossá tette, amikor Kozak megállapodását bemutatták neki, hogy a segítője által kialkudott engedmények nem mennek elég messzire, és céljait inkább kiterjesztette az ukrán területrészek annektálására is. Az alkut elvetették, és február 24-én Oroszország elkezdte Ukrajna megszállását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta a Reuters állításairól, hogy „ennek semmi köze a valósághoz. Soha nem történt ilyen. Ez abszolút téves információ”.

2021 novemberében Peszkov a nyugati média „üres és alaptalan” kitalációjának nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország Ukrajna lerohanására készül.

Az Egyesült Államok állítása szerint Oroszország 2014 óta több mint 300 millió dollárt költött el teljes titokban arra, hogy több mint 24 ország politikusait befolyásolja.

Ez egy titkosítás alól újonnan feloldott amerikai hírszerzési jelentésen alapul, amelyet kedden tettek közzé – állítja a Külügyminisztérium. A Joe Biden által vezetett adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője úgy nyilatkozott: „Ez csak a jéghegy csúcsa” – írja a BBC. 

Oroszország nyilvánosan nem kommentálta a jelentést. Moszkva már többször is megvádolta az Egyesült Államokat külföldi beavatkozással. 

Az amerikai hírszerzés jelentése szerint „ezek nagyon alacsony számok, és Oroszország valószínűleg további összegeket utalt át teljes titokban olyan ügyekben, amelyek felderítetlenek maradtak” – nyilatkozta a Biden-adminisztráció illetékese. 

A napokban szentpétervári és moszkvai tisztségviselők is lemondásra szólították fel Vlagyimir Putyint.

Mark Fejgin orosz ügyvéd, jogvédő egy tévéműsorban ugyancsak az orosz elnök lehetséges bukásáról beszélt, és azt is elmondta, hogy szerinte ki lehet az utódja. Szerinte Nyikolaj Platonovics Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára, valamint a legbefolyásosabb tábornokok az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldása és a szégyenteljes vereség elkerülése érdekében veszik majd rá Putyint, hogy mondjon le – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ellenzéki orosz emberi jogi aktivista szerint Vlagyimir Putyin körül vészesen fogy a levegő, már a legfőbb bizalmasai közül is egyre kevesebben hisznek benne és nagyra törő elképzeléseiben.

Fejgin szerint elkerülhetetlen Putyin bukása, akinek Mihail Misustyin orosz miniszterelnök lehet az utódja az államfői poszton.

Kijev nem kap semmilyen „biztonsági garanciát”, különösen azért, mert a tervezet lényegében a harmadik világháború „prológusa” – vélekedik Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője. 

A kijevi kamarilla által megszületett a „biztonsági garanciák” névre hallgató projekt, amely lényegében a harmadik világháború bevezetése. Az ukrán náciknak természetesen senki sem vállal semmilyen garanciát – írta kedden a Telegram-csatornáján.

Úgy véli, hogy a Kijev által javasolt megállapodás egyenértékű az észak-atlanti egyezmény 5. cikkelyének Ukrajnára történő alkalmazásával. Ez a cikkely a kollektív védelemre, a NATO alapítószerződésének központi elvére hivatkozik.

Medvegyev úgy véli, hogy Oroszország ősellenségeinek – „a különböző rangú nyugati főnököknek”, akik „hisztérikusan fellebbeznek” – egy dolgot meg kell érteniük.

Ez közvetlenül hatással van a NATO Oroszországgal vívott hibrid háborújára. Ha ezek a felek tovább folytatják azt, hogy a legveszélyesebb fegyverekkel árasztják el a kijevi rezsimet, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb újabb szintet ér el

– figyelmeztetett. Ennek a kampánynak – hangsúlyozta Medvegyev – nem lesznek látható határai, miközben a résztvevők lépései nyilvánvalóan kiszámíthatatlanok.

A kampány a saját katonai forgatókönyvét követi, miközben egyre több résztvevőt von be. Ez mindig is így volt

– tette hozzá. 

A Harkivi régióban történt kudarc után a Kreml a tárgyalások folytatását kérte, Kijev azonban ezt megtagadta. Ezt Olga Sztefanisina miniszterelnök-helyettes közölte a France 24-gyel. Ennek köszönhetően a Kreml azt tervezi, hogy megállítja az ukrán csapatok előrenyomulását a fronton – hangsúlyozta. 

Fotó: Milan Kammermayer / AFP

Mivel Ukrajnának most nagyobb a befolyása, ezért a tárgyalások csak akkor indulnak újra, ha az ország katonai céljai már megvalósultak – tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes bízik abban, hogy Ukrajna hamarosan visszaszerzi a Donbászt és a Krímet, valamint felszólította az európai vezetőket arra, hogy erősítsék meg az Oroszország elleni szankciókat – írja az Obozrevatel. 

Kiemelte, hogy az invázió kezdetén Ukrajna a legrosszabb forgatókönyvre készült. „Hazánk azonban kitartott, bizonyítva, hogy érdemesek vagyunk az EU-tagságra” – tette hozzá. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyelőre nem tervez tárgyalásokat kezdeni az orosz elnökkel. A párbeszéd csak akkor kezdődhet meg, ha az orosz erők elhagyják Ukrajna területét. 

Kiszivárgott egy rádióbeszélgetés, amelyben orosz katonák arról beszéltek, hogy a csapatok miként hagyták el Izjum városát.

Az oroszok az előző hét végén vonultak ki Izjumból, miután egy héttel ezelőtt ukrán ellentámadás indult a térségben. Ezzel összefüggésben most egy Telegram-csatornán hoztak nyilvánosságra egy rádióbeszélgetést, amelyben egy orosz katona azt mondja: 

Azt állította, hogy az ő csapatukat egyáltalán nem értesítették a visszavonulásról, holott a katonai vezetés már hajnal 3 órakor elhagyta Izjumot. Hozzátette azt is, hogy sokan gyalogosan vonultak vissza, hátrahagyva a katonai eszközöket.

Ez utóbbit megerősítette egy másik orosz is, aki azt mondta, hogy nemcsak az eszközöket, hanem az embereket is hátrahagyták. „Az egész ahhoz volt hasonló, ahogyan Szumit elhagytuk” [idén tavasszal] – hangzott el a beszélgetésben, amely itt meghallgatható: