16:00, December 04.
Franciaország 0
Lengyelország 0
al-Tumama Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 04.
Anglia 0
Szenegál 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Az ukrán hadsereg felszabadította a Herszon megyei Kiszelevka települést. Ezt Olekszandr Szamojlenko, a herszoni területi tanács vezetője jelentette be, írja az Unian hírügynökség.

    A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szakértői korábban arról számoltak be, hogy az orosz csapatok a megszállt Herszontól 15 kilométerre, Kiszelevkában elhagyták előretolt állásaikat.

  • Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye katonai kormányzója szerint nem voltak áldozatok.

    Mindeközben már tervezik a kötelező evakuálást Enerhodarból. Az erőmű kiszolgálására épült dél-ukrajnai városban idén télen nem lesz távfűtés, mivel napok óta leállt az oroszok kezén lévő zaporizzsjai atomerőmű, ahonnan forró vizes vezetékek szállítják a lakásokba a meleget, jelezte korábban Olekszandr Sztaruh.

  • A milliárdos Rinat Akhmetov tulajdonában lévő ukrán acélgyár elkezdett előregyártott óvóhelyeket építeni és szállítani az Oroszország ellen a fronton harcoló katonáknak − írta meg a Bloomberg.

    A kapszulák képesek ellenállni a 150 milliméteres lövedékek találatainak, ha 1,5 méterrel a föld alá temetik őket − közölte a Metinvest Holding LLC acélgyártó. Támadások alatt rejtekhelyként, étkezdeként vagy tábori fürdőhelyként is használhatók.

  • Putyin azt mondta António Guterres ENSZ-főnöknek egy telefonbeszélgetés során, hogy az ukrán gabonát a legnagyobb szükséget szenvedő országokba kell küldeni – közölte a Kreml.

    A beszélgetése során a figyelem elsősorban az ukrán gabona exportjáról szóló isztambuli megállapodások végrehajtására összpontosult, írja az al-Dzsazíra.

    Mindkét fél hangsúlyozta annak fontosságát, hogy prioritásként kielégítsék az Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában élelemre szorulók szükségleteit – olvasható az oroszok által kiadott közleményben.

  • Kijev újabb 4 Gepard típusú önjáró légvédelmi gépágyút kap Berlintől. Németország korábban 20 Gepardot küldött Ukrajnának, egy ilyen tüzérségi rendszer percenként akár 1000 lövést is képes leadni 35 milliméter kaliberű lövedékekkel.

  • Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.

    A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása.

    Holott nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.

  • Franciaország meghosszabbítja jövőre az energiaárakra tavaly bevezetett árplafont, és 15 százalékban maximálja a villamos energia és a gáz árának az emelkedését – jelentette be szerdán Élisabeth Borne francia miniszterelnök.

    Azt is megerősítette, hogy amennyiben a lakosság takarékosodik, nem lesznek kimaradások a szolgáltatásban.

    Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor is a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamos energia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta – számolt be az MTI.

  • Oroszország szankciókat vezetett be 30 brit állampolgár ellen, akik PR-cégek vezetői és a védelmi lobbi képviselői – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

    Az indoklás szerint London a Moszkvával szembeni barátságtalan irányvonala keretében lépéseket tesz Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletének” meghiúsítására, és következetes katonai támogatást nyújt a „kijevi náci rezsimnek”.

    Az orosz külügyminisztérium mások között beutazási tilalom alá helyezte Francis Inghamet, a Public Relations and Communications Association főigazgatóját, aki arra ösztönzi a brit vállalatokat, hogy utasítsák el az orosz e-kereskedelmi szolgáltatókkal való együttműködést, Nicky Regazzonit, a PR Network marketinghálózat társalapítóját, amely hálózat másfél száz olyan vállalatot koordinál, amely részt vesz az Oroszország elleni kampányban, továbbá Hamish Stephen de Bretton-Gordont, egy vegyi- és biológiai fegyverszakértőt, aki azt állította, hogy Oroszország mind brit területen, mind az ukrán civil lakosság ellen kész lenne vegyi fegyvert bevetni.

    Az orosz diplomáciai tárca szerint a tiltólista bővítése folytatódik – számolt be az MTI.

  • Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” tisztje a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a „Luhanszki Népköztársaság” egész területe továbbra is a szakadár erők ellenőrzése alatt áll, de a frontvonal egyes szakaszokon már nagyon közel, mintegy tíz kilométerre húzódik a határtól.

    A donyecki területvédelmi parancsnokság Mikolajivka és Mikolajivka-2 település elfoglalásáról tett szerdán bejelentést. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője azt mondta, hogy Marjinkánál sikerült megállítani és részben megsemmisíteni egy ukrán diverzáns csoportot − közölte az MTI. 

    Beszámolója szerint Piszkiben és Pervomajszkében, ahol az ukrán erők az elmúlt nap folyamán áttöréssel próbálkoztak, „stabil” a helyzet, Horlivkánál pedig két támadást vertek vissza a szakadárok. Pusilin közlése szerint Artemivszk (Bahmut) külterületein a szakadár és orosz „szövetséges erők” megvetették a lábukat, és előrenyomulásra készülnek.

  • A déli Melitopol város polgármestere elmondta, hogy a Harkivi területen az orosz katonák menekülés közben minden közlekedési eszközt megragadtak, ami a kezük ügyébe került.

    Ivan Fedorov azt írta a Telegramon, hogy amikor az orosz csapatok elérték a határt, 20 kilométeres sor alakult ki. „Az orosz tiszteknek nem volt elég evakuációs szállítóeszközük, ezért a katonák kénytelenek voltak mopedeket és kerékpárokat lopni, hogy mentsék magukat” – tette hozzá Fedorov.

    A polgármester elmondása szerint a helyi benzinkutak a katonai parancsnokok utasítására azonnal leállították a benzin árusítását, csak az inváziós erők speciális járműveit tankolták. A Sky News nem tudta független forrásokból ellenőrizni az állítások hitelességét.

  • A harkivi régió több mint 20 ezer lakosa távozott Oroszországba Ukrajnából – állítja a térség katonai-polgári közigazgatásának sajtószolgálata, amely az információt a TASZSZ orosz hírügynökséggel közölte.

    A sajtószolgálat beszámolója szerint a régióban található városok közül Balakleja, Kupjanszk, Izjum és Volcsanszk városaiból is érkeztek Oroszországba. 

  • Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy az ukrán oldalról érkező belövések miatt evakuálják a határhoz közeli Krasznij Hutor település lakosságát. Kedden Selajevo falut érte támadás a régióban, két embert megsebesítve, hétfőn pedig Logacsovka faluban életét vesztette egy ukrán állampolgárságú nő, további négy ember pedig megsérült ukrán támadásban.

    Az orosz nemzeti gárda közölte, hogy Herszon és Zaporizzsja megyében több mint 130 embert vett őrizetbe, aki kapcsolatban állt ukrán nacionalista szervezetekkel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és az ukrán hadsereggel. A gárdisták tíz titkos fegyver- és lőszerraktárat is találtak. A tájékoztatás arra nem tért ki, hogy az akciókat mikor hajtották végre.

    Vlagyivosztokban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki adatokat szolgáltatott ki Ukrajnának az orosz távol-keleti Tengermellék katonai és létfontosságú polgári infrastruktúrájáról.

  • Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy a harcmezőn találkozott egy Irán által szállított, Oroszország által használt drónnal, ami mutatja a Moszkva és Teherán közötti kapcsolatok elmélyülését.

    Az amerikai hírszerzés még júliusban nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy Teherán több száz bombahordozó drónt tervez Oroszországnak küldeni az Ukrajna elleni háború megsegítésére. Bár Irán kezdetben tagadta ezt, a félkatonai Forradalmi Gárda vezetője az elmúlt napokban azzal dicsekedett, hogy felfegyverzi a világ vezető hatalmait.

    Az ukrán hadsereg stratégiai kommunikációs igazgatósága képeket tett közzé a drón roncsairól. Az hasonlított az Irán által használt háromszög vagy delta alakú drónra – írja az Associated Press.

  • Egy többvallású konferencián vett részt nemrég Kazahsztánban Ferenc pápa. A szentatya egy szentimisét is tartott a kazahsztáni katolikus közösség mintegy hatezer tagja előtt.

    A Guardian beszámolója szerint a mise végén Ukrajnáról is beszélt az egyházfő, majd egy kérdést tett fel, miszerint 

    hány halottra van szükség ahhoz, hogy a konfliktust felváltsa a párbeszéd?

    Ferenc pápa a szentmisén amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a Dél-Kaukázuson ismét fellángolt a konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között. 

  • Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy Oroszország rakétákkal találta el a dnyipropetrovszki területen fekvő várost. Vilkul nem közölt további részleteket a támadásról.

  • A Guardian keddi összefoglalója szerint kedd estére az egész harkivi terület fölött visszaszerezte az ellenőrzést Ukrajna, ismét felhúzva az ukrán lobogót a visszafoglalt városokban, falvakban − írta meg a Kárpáthír

    A most visszafoglalt, mintegy hatezer négyzetkilométeres terület hat hónapig volt orosz kézen.

    A beszámolók szerint a visszafoglalt-felszabadított területen, az orosz határhoz közel fekvő Balaklija városában kínzókamrára bukkantak, de az orosz megszállást túlélő helyiek másról, például áramütéssel való kínzásról is beszámoltak.

    Meg nem erősített forrás szerint kivégzett civilek holttestét találták meg egy korábbi orosz ellenőrző pontnál.

  • Az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régió kormányzója utasította a regionális tisztviselőket, hogy mérjék fel a határ közelében lévő lakóházakban lévő pincehelyiségek számát.

    A belgorodi régió áprilisban emelte meg a terrorkészültségi szintet a határon átnyúló támadások sorozata miatt, amiért a régió tisztviselői Ukrajnát okolják, de a Moscow Times szerint Ukrajna nem erősítette meg a felelősségét.

  • Ferenc pápa arról beszélt szerdán Nur-Szultanban a világvallások vezetőinek kongresszusán, hogy a vallást soha nem szabad a háború gonoszságának igazolására használni, Istent nem ejtheti túszul az emberi hataloméhség.

    A kazah fővárosban tartott rendezvényen a katolikus egyházfő egy kazah költőtől idézve úgy fogalmazott: „azt, aki teret enged a gonosznak, és nem száll szembe vele, nem lehet igaz hívőnek tekinteni, az ilyen ember legjobb esetben is csak fél szívvel hisz” – írja az MTI.

    A kongresszuson a világvallások vezetői vesznek részt, a pápa beszédét mintegy nyolcvan egyházfő, imám, pátriárka, rabbi és mufti hallgatta. Az orosz ortodox egyház képviseletében Antonyij metropolita, a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztályának vezetője volt jelen. Eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást nyíltan támogató orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka is részt vett volna a kongresszuson, de részvételét végül augusztusban visszamondták.

    Isten a béke. Ő mindig a béke, soha nem a háború felé irányít bennünket. Kötelezzük el tehát magunkat még inkább amellett, hogy a konfliktusokat az egyetlen, emberhez méltó és égi áldással bíró eszközzel, a párbeszéd és a türelmes tárgyalás útján oldjuk meg, nem pedig hatalmi szóval, fegyverrel és fenyegetéssel

    – mondta Ferenc pápa a vallási vezetők hatalmas, kerek asztala mellett.

    A katolikus egyházfő azt is kifejtette, hogy a vallásszabadság minden társadalomban elengedhetetlen eleme a békés együttélésnek, és egyetlen felekezetnek sincs joga ahhoz, hogy rákényszerítse magát másokra.

    Ideje belátni, hogy a fundamentalizmus minden vallást bemocskol és korrumpál. Szabadítsuk meg hát magunkat azoktól a pusztító fogalmaktól, amelyek a szélsőséges eszmék, a fanatizmus és a terrorizmus révén sértik és meggyalázzák Isten nevét

    – mondta a pápa, hozzátéve, hogy nem elég pusztán elítélni a szélsőségességet, tenni is kell azért, hogy felszámolják az egyenlőtlenséget és az igazságtalanságot.

    Addig, amíg az egyenlőtlenség és az igazságtalanság tovább burjánzik, a Covidnál is szörnyűbb vírusok – a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus vírusai – szabadulnak ránk

    – fogalmazott Ferenc pápa.

  • Mintegy 3,1 millió tonna élelmiszert exportáltak az ukrajnai gabonafolyosó másfél hónapja tartó működése óta Odessza kikötőin keresztül – közölte az ukrán infrastrukturális minisztérium.

    Az Unian beszámolója szerint a zárolatlan ukrán kikötőket összesen 134 hajó hagyta el, amelyek ázsiai, európai és afrikai országokba mentek tovább. 

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 53 650 orosz katona esett el, az elmúlt napon 350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2180 tankot,
    • 4665 páncélozott harcjárművet,
    • 1290 tüzérségi rendszert,
    • 311 rakétavetőt,
    • 167 légvédelmi berendezést,
    • 246 repülőgépet,
    • 215 helikoptert
    • és 3501 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 908 hadműveleti és taktikai drónt, 120 egység speciális felszerelést és 233 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „hősöknek” nevezte az ukrán katonákat, miután az elmúlt napokban sikeresen foglaltak vissza területeket az oroszoktól.

    „Korábban, amikor felnéztünk, mindig a kék eget, a napot kerestük. Ma pedig mi és különösen az ideiglenesen megszállt területeken élő emberek ha felnézünk, csak egy dolgot keresünk – államunk zászlaját. Ez azt jelenti, hogy a hősök itt vannak, miközben az ellenség elmenekült” – mondta Zelenszkij, aki szerdán meglepetésszerű látogatást tett a visszafoglalt Izjum városában.

  • Az oroszok által megszállt, Harkiv megyei településeken élő embereknek egyáltalán nem volt kapcsolatuk a külvilággal − írta szerdán Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

    Podoljak bejegyzésében azt írta, hogy az oroszok teljes információs űrben tartották a civil lakosságot. Megjegyezte: az ukrán hadsereg által visszafoglalt, Harkiv megyei településeken fél éven keresztül áram nélkül éltek az emberek, nem volt kapcsolatuk a külvilággal − írta meg a Kárpáthír

    Arról sem tudtak, hogy az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet. 

    A Moszkva rakétacirkáló elsüllyesztéséről sem hallottak, valamint arról sem, hogy Ukrajnát szinte az egész világ támogatja ebben a háborúban. Az ukránok közül sokan kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, sokan élelemért dolgoztak. Azzal rémisztgették az embereket, hogy ha az ukránok visszafoglalják a területeket, mindenkit lelőnek.

  • Az erőmű kiszolgálására épült dél-ukrajnai városban idén télen nem lesz távfűtés, mivel napok óta leállt az oroszok kezén lévő Zaporizzsjai Atomerőmű, ahonnan forró vizes vezetékek szállítják a lakásokba a meleget − jelentette ki Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsja Megyei Katonai Adminisztráció vezetője az egyik országos tévécsatornán.

    A kormányzó emlékeztetett arra, hogy szeptember 11-én leállították a Zaporizzsjai Atomerőmű utolsó működő blokkját is − közölte a Kárpáthír.

    Az atomerőmű mérnökei arról tájékoztattak, hogy a létesítményt továbbra is Ukrajna látja el árammal, hogy biztosítsák a leállított reaktorok hűtését. De Ukrajna energetikai szíve leállt − Európa legnagyobb atomerőműve és legnagyobb hőerőműve, amelyet még május 5-én állítottak le, csaknem 10 000 megawatt teljesítményt tudott a hálózat betáplálási oldalán biztosítani. Most már nem adnak energiát – fogalmazott Sztaruh.

    A kormányzó elmondása szerint az oroszok továbbra is ágyúzzák az atomerőművet és környékét is. Starukh megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban sokan elhagyták Enerhodar városát és a Herszoni régiót. Ennek oka többek között az atomerőmű körül kialakult helyzet, valamint a megszállók részéről tapasztalható terror és a nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet. A megszállók nem engedik be az egészségügyi és humanitárius segélyeket, és megnehezítik az emberek evakuálását.

    A katonai közigazgatás vezetője szerint csak az elmúlt 24 órában 1708 embert evakuáltak az erőmű térségéből, az Ukrajna által ellenőrzött területekre, köztük 465 gyermeket. Ezek főként a Vasziljivszkij járás, Enerhodar és a Herszon megye lakosai.

  • Az orosz erők szerdán elrendelték a mobilinternet lekapcsolását az oroszok által megszállt luhanszki területen – közölte Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye katonai vezetője – írja a Guardian.

    „A luhanszki terület megszálló hatóságai továbbra is azt állítják, hogy a régió – vagy ahogy ők mondják, a »köztársaság« – területén semmi fenyegető nem történik. De a biztonság kedvéért azért a mobilinternetet kikapcsolják a régióban. A helyi szolgáltató szerint ez a megszálló hatóságok utasítása a védelmi képesség és a biztonság biztosítása érdekében” – írta Hajdaj Telegramban.

  • A Kreml nem volt hajlandó kommentálni azokat a híreket, amelyek szerint Moszkva és Washington egy lehetséges fogolycseréről tárgyal.

    Bill Richardson, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete állítólag e célból utazott az orosz fővárosba – írja az Independent.

    „A Kremlben nem volt semmilyen találkozó. Nincs mit mondanom ebben a témában” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

  • Izjum, a nemrég visszafoglalt város Harkiv megyében, amelyet Volodimir Zelenszkij szerdán látogatott meg, megsemmisült. Az orosz erők több hónapos megszállást követően csak romokat hagytak maguk után, miután kivonultak. A visszafoglalt régió többi részéhez hasonlóan az ukrán hatóságok számba veszik a károkat, és felmérik, pontosan mik történhettek, amikor az orosz csapatok uralták a közel 46 ezer lakosú várost.

    A látvány nagyon sokkoló, de számomra nem olyan meglepő – jelentette be Zelenszkij –, mert ugyanazokat a képeket láttuk, mint Bucsáról, az első megszállt területekről, tehát ugyanazokat a lerombolt épületeket, megölt embereket.

    Amikor az ukrán csapatok visszafoglalták Bucsát, háborús bűnök egész sorát tárták fel – tömegsírokat és civilek holttesteit, amelyek közül sokan kínzás nyomait viselték – írja a Guardian.

  • A háború kirobbanása óta a megszállás jelképeivé váltak az orosz járművekre festett Z, V és O jelképek, most pedig az ukrán harci járműveken is fel lehet fedezni egy bizonyos szimbólumot: egy fehér keresztet. A jelek szerint pedig úgy fest, hogy az ábra egyre szélesebb körben reprezentálja az orosz erőkkel szembeni ellenállást. 

    Azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy az ukránok miért épp a fehér keresztet választották. Oroszországból azonban máris érkezett magyarázat a jelenségre: szerintük a szimbólum a náci Németország harci járműveiről származik, hiszen a Wehrmacht a lengyel hadjáratnál fehér keresztekkel jelölte a járműveiket.

    Az ukránok természetesen elutasították a vádakat. 

  • Volodimir Zelenszkij szerdán meglepetésszerű látogatást tett Izjumban, az ukrán erők által visszafoglalt városok egyikében, melyek hónapokig orosz megszállás alatt álltak.

  • Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója; a május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból. A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet.

    Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke – írja a Reuters.

    Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolaj-behozatal növelésével. A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál típusú nyersolaj közötti árkülönbség.

    A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron továbbértékesíti Európába.