új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat – tájékoztatott az Asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön.

    A nyilatkozat szerint a karaozeki határátkelőnél kilométeres sor torlódott fel hadköteles korú férfiakból.

    A határátkelőnél a részleges mozgósítást szolgáló sorozási irodát állítanak fel, ahol a kiutazni vágyók útlevelét össze fogják hasonlítani a behívási listákkal. A mozgósítás kritériumainak megfelelő és a besorozás alól hivatalos felmentéssel vagy a hadsereg kiutazási engedélyével nem rendelkező férfiak nem hagyhatják el Oroszországot. Karaozek az egyik legfontosabb határátkelő Kazahsztán felé.

    A kazah bevándorlási hivatal kedden közölte: mintegy százezer orosz állampolgár utazott be Kazahsztánba, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt.

    Az orosz állampolgárok számára Grúzia irányába is megnehezítették a kiutazást. A kaukázusi országgal határos orosz tagköztársaság, Észak-Oszétia szerdán utazási korlátozásokat vezetett be – írta az MTI.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök hamarosan beszélni fog török kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal – közölte Moszkva.

    Ankarának a nyár elején sikerült kiharcolnia egy megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán gabonaexport újraindítását a fekete-tengeri kikötőiből, emlékeztet az Independent.

  • Vlagyimir Putyin döntése, hogy hivatalosan is Oroszországhoz csatolja Ukrajna oroszok által megszállt területeit (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon), a második világháború óta a legnagyobb erőszakos annexiót jelenti Európában – írja Shashank Joshi, a The Economist munkatársa.

    A teljes terület, amely de facto Oroszország része lesz, több mint 90 000 négyzetkilométert tesz ki, ami Ukrajna teljes területének mintegy 15 százaléka – ez Magyarország vagy Portugália méretével egyenlő.

  • Dánia külügyminisztere, Jeppe Kofod közölte, hogy szándékos robbantások okozták az Északi Áramlat csővezetékek szivárgását, és elmondása szerint ez egy „példátlan” támadás volt − írja a The Guardian

    Kofod a Sky News hírtelevíziónak elmondta, hogy

    egyértelmű, hogy mindnyájunknak nagyon vigyáznunk kell a kritikus infrastruktúránkra. Mindannyiunknak meg kell tennünk a megfelelő óvintézkedéseket. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely felhatalmazza az orosz kormányt, hogy megtiltsa egyes nyugati teherautóknak az orosz területen való áthaladást.

    A tilalom, amely az áruszállító járművekre vonatkozik, azonnal életbe lép, és azokra az országokra vonatkozik, amelyek hasonló korlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben az orosz–ukrán háború miatt, írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

  • Szeptember 30-án, helyi idő szerint 15 órakor tartják a Kremlben az ukrán területek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződések aláírásának ceremóniáját – mondta Dimitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Holnap a Nagy Kreml-palotában, a Szent György-teremben 15 órakor ünnepséget tartanak az új területek Orosz Föderációba való belépéséről szóló megállapodások aláírása alkalmából

    – mondta Peszkov, hozzátéve: az ünnepségen négy új terület csatlakozik Oroszországhoz.

  • Maria Zakharova orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy az incidens

    Dánia és Svédország kereskedelmi és gazdasági övezetében történt. Ezek NATO-központú országok. Olyan országok, amelyeket teljes mértékben az amerikai titkosszolgálatok ellenőriznek.

    Zakharova nem mondott érveket arra, hogy a dán és a svéd kormányt miért „irányítják teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok”. Az Északi Áramlat-incidens nemzetközi vizeken történt, nem pedig Svédország vagy Dánia felségvizein. Svédország egyelőre még nem tagja a NATO-nak − írja a The Guardian

  • Washington lépései a nukleáris hatalmak összecsapása felé irányítják a helyzetet, a nyugati országok pedig próbára teszik Oroszország erejét – nyilatkozta Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete.

    Ma már nyilvánvaló tény, hogy az Egyesült Államok részt vesz Ukrajna katonai műveleteiben. Növeli a halálos fegyverek kínálatát, hírszerzéssel látják el Kijevet, és közösen tervezik az orosz fegyveresek elleni hadműveleteket. Az ukránok NATO-felszerelésekkel tanulják a háború művészetét

    – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a nagykövet.

  • Két magas rangú amerikai tisztviselő egyaránt azt mondta a CNN-nek, hogy az Északi Áramlat szivárgásai miatt továbbra is Oroszország a fő gyanúsított − feltéve, hogy a szándékos szabotázsról szóló európai értékelések beigazolódnak −, mivel nincs más olyan gyanúsított, aki hihetően képes és hajlandó lett volna végrehajtani a műveletet.

    Oroszország ezen a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését kérte a megrongálódott vezetékkel kapcsolatban − ami a magas rangú amerikai tisztviselő szerint szintén gyanús. A tisztviselő szerint Oroszország jellemzően nem elég szervezett ahhoz, hogy ilyen gyorsan lépjen ezekben az ügyekben, ami arra utal, hogy a manőver előre megtervezett volt.

    Ha Oroszország szándékosan okozta a robbanásokat, akkor gyakorlatilag saját csővezetékeit szabotálta. Az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat 1 többségi és az Északi Áramlat 2 kizárólagos tulajdonosa.

    A legfrissebb értesüléseket ismerő tisztviselők szerint azonban Moszkva valószínűleg úgy tekintene egy ilyen lépésre, mint ami megérné az árát, ha segítene megemelni Ukrajna támogatásának költségeit Európa számára.

  • A katonai felszerelések Kazahsztánból Oroszországba történő szállításáról szóló információk, amelyek a közösségi hálózatokon jelentek meg, nem felelnek meg a valóságnak, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség a stopfake.kz portálra hivatkozva.

    A fegyverekről terjedő pletykákat a kazah védelmi minisztérium is cáfolta. „Kazahsztán nem szállít haditechnikai eszközöket az Orosz Föderációba” – írta a tárca sajtószolgálata.

  • Legalább három ember − köztük egy gyermek − meghalt a közép-ukrajnai Dnyipro városára mért rakétacsapásokban csütörtökön kora reggel − közölte a regionális katonai közigazgatás vezetője, Valentyin Reznyicsenko a CNN híre szerint.

    Az oroszok éjszaka rakétákkal csapást mértek Dnyiprora. Lakott területeket találtak el. Egyelőre úgy tudni, hogy hárman meghaltak, köztük egy gyermek. További öt ember megsérült, köztük egy 12 éves kislány. A mentők hozták ki a lányt a lerombolt házból, ahol éppen aludt, amikor az orosz rakéta becsapódott

    − mondta Reznyicsenko.

    A CNN nem tudta függetlenül ellenőrizni az állításokat.

  • Fokoznia kell katonai védelmét az orosz csapatok jelenléte miatt Moldovának, mert Oroszország nem tartja tiszteletben a semlegességét – fogalmazott Maia Sandu, az ország elnöke.

    A Sky News azt írja, az Ukrajnával és Romániával határos Moldova idén kérte az Európai Unió tagságát, és határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját.

  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kiírta Európában a pályázatot a 2026-os téli és a 2028-as nyári olimpia televíziós jogaiért, amiből ugyanakkor kizárta Oroszországot és Belaruszt.

    Tárgyalásokat folytatunk a médiajogokról az európai piacon

    – nyilatkozta Thomas Bach, a NOB elnöke, aki elmondta, hogy Oroszországot és Belaruszt az Ukrajna elleni háború miatt zárták ki.

    Bach tájékoztatása szerint már lehet licitálni a 2026-os olaszországi téli és a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpia közvetítési jogaiért, ugyanakkor a társaságok a későbbi olimpiák jogait is megvásárolhatják már most, ha szeretnék – írta az MTI. 

  • Dánia és Svédország vizsgálja az Északi Áramlat csővezetékek szivárgásait, de a helyszíni szemle még nem történt meg, és a robbanások pontos okáról továbbra is csak vázlatos részletek állnak rendelkezésre − közölte a CNN

    Egy európai tisztviselő elmondta, hogy jelenleg is folyik a dán kormány értékelése, és akár két hétbe is beletelhet, mire a vizsgálat megfelelően megkezdődik, mivel a csövekben lévő nyomás miatt nehéz megközelíteni a szivárgás helyszínét. Egy másik forrás szerint azonban a vizsgálat akár már vasárnap megkezdődhet.

    Az ügyet ismerő európai források szerint a dán kormány vezeti a vizsgálatot, és öt tengeri mérföldes tilalmi övezetet és egy kilométeres repüléstilalmi zónát hozott létre.

  • Kazettás lőszerekkel ágyúzták az oroszok a Dnyipropetrovszk régióban található Krivij Rih ipari infrastruktúráját, amiben legalább 15 ember megsérült – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

    Nyikolaj Lukasuk, a dnyipropetrovszki regionális tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy a támadásban hatan súlyosan megsérültek, akiket kórházba szállítottak.

    A tanács elnöke arról is beszámolt, hogy az ágyúzás következtében az adminisztrációs épület megrongálódott, a sebesültek túlnyomórészt a vállalkozás alkalmazottjai.

  • Az Oroszországi Vasutak 200 ezer rubelt (1,4 millió forintot) fizet az orosz hadseregbe behívott alkalmazottaknak, az egyszeri juttatásra minden munkavállaló jogosult, tudta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Hangsúlyozták továbbá, hogy a kollektív munkaszerződésében rögzített valamennyi garancia, juttatás és kompenzáció teljes mértékben megmarad, ezekre igényt tarthatnak az Ukrajnából visszatérő emberek.

  • Olekszandra Matvijcsuk ukrán emberi jogi ügyvéd és a Polgári Szabadságjogok Központja (CCL) nevű ukrán szervezet is megkapta az alternatív Nobel-díjat idén – derült ki, miután a Right Livelihood Awards (RLA) Alapítvány csütörtökön közzétette a díjazottak listáját Stockholmban.

    Ez az első alkalom, hogy ukránok is voltak a díjazottak között. Matvijcsuk és a CCL is a jogállamiságért folytatott harcukért kapták meg a kitüntetést.

    Az idei díjazottak között van továbbá az Africa Institute for Energy Governance (AFIEGO) nevű ugandai klímavédelmi szervezet, a venezuelai Cecosesola Együttműködési Hálózat, valamint Fartuun Adan és Ilvad Elman szudáni emberi jogi aktivisták.

    Az alternatív Nobel-díjat 1980-ban hozta létre Jakob von Uexküll német–svéd író, egykori európai parlamenti képviselő azzal a céllal, hogy elismerjék olyan emberek munkásságát is, akik elkerülték a hivatalos Nobel Alapítvány figyelmét. A díjazottak fejenként egymillió svéd korona (38 millió forint) elismerésben részesülnek.

  • A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt valószínűleg újabb szankciók lépnek életbe Oroszországgal szemben – közölte egy tisztviselő.

    A Reutersnek nyilatkozó források szerint az Ukrajnában tartott „látszat” népszavazásokról is tárgyalnak, amelyek várhatóan a területek Moszkva általi annektálásához vezetnek.

    Az európai vezetők megvitathatják az energiaárak lehetséges felső határát is – tette hozzá a tisztviselő, írja az Independent.

  • Ed Davey, az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere, jelenleg a Liberális Demokraták, a brit parlament harmadik legnagyobb politikai pártjának vezetője azt mondta, hogy véleménye szerint valószínűleg az Északi Áramlat gázvezeték soha nem fog újraindulni − írta meg a Guardian

    A Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy a csővezeték szivárgása

    potenciális orosz terrorizmus.

    Elmondása szerint

    nagyon kell aggódnunk. Ahogy a lengyel és a dán minisztereket hallgatom, valóban azt gyanítják, hogy ez orosz terrorcselekmény volt, és hogy ez egy újabb fenyegetés a Kreml részéről Európa energiaellátására.

  • Oroszország de facto köztársaságává válhat az ukrán luhanszki régió, miután megkapja autonóm jogait – mondta Rodion Mirosnyik, a luhanszki régió moszkvai irodájának vezetője a RIA Novosztyinak

    Úgy gondolom, hogy felvesznek minket az Orosz Föderációba, és a közeljövőben elkészülnek azok a jogalkotási dokumentumok is, amelyek szabályozzák, milyen jogokkal, milyen kötelezettségekkel ruházzák fel köztársaságunkat

    – fogalmazott a vezető.

  • Finnország péntek este lezárja a határt az orosz turisták előtt – számolt be csütörtökön a Helsingin Sanomat lap.

    A finn kormány helyi idő szerint csütörtökön 13 órakor döntött úgy, hogy nem engedi be az országba az orosz állampolgárokat. 

  • Vjacseszlav Volodin, aki 2016 óta az orosz Állami Duma elnöke, a Telegramon emlékeztető üzenetet tett közzé, amelyben arról írt, hogy az embereknek nem kellene elmenekülniük Oroszországból, hogy elkerüljék a mozgósítást.

    A részleges katonai mozgósítás bejelentésének pillanatától kezdve a katonaságnál nyilvántartott állampolgároknak tilos elhagyniuk lakóhelyüket a katonai komisszáriusok engedélye nélkül. Létezik egy ilyen jogi norma, és minden katonai szolgálatra kötelezettnek ehhez kell igazodnia, hangsúlyozta Volodin.

  • A Kreml október 4-én, mindössze három nappal Vlagyimir Putyin 70. születésnapja előtt jelentheti be az elfoglalt négy ukrán megye (Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck és Herszon) Oroszországhoz történő csatolását – közölte az orosz parlament felsőházának vezetője.

    A bejelentésnek egy héten belül meg kell történnie

    – mondta az oroszokkal szövetséges Rodion Mirosznyik, az önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság tisztviselője.

    Mindezt annak ellenére, hogy a Nyugat folyamatosan az „illegális” és „szemfényvesztő” jelzőkkel minősíti az említett területeken tartott népszavazásokat, írja az Independent.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 58 580 orosz katona esett el, az elmúlt napon 430 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2325 tankot,
    • 4909 páncélozott harcjárművet,
    • 1385 tüzérségi rendszert,
    • 331 rakétavetőt,
    • 175 légvédelmi berendezést,
    • 262 repülőgépet,
    • 224 helikoptert
    • és 3751 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 15 orosz hajót, 995 hadműveleti és taktikai drónt, 131 egység speciális felszerelést és 246 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az Oroszország által megszállt ukrajnai területek lakói azt mondták, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazáson nem volt aktív részvétel, és „senki” nem ment el szavazni a Kijev és szövetségesei által „csalásként” elítélt referendumon.

    A 43 éves Ljubomir Bojko, aki egy Oroszország által ellenőrzött ukrán településen él, azt mondta, hogy a tisztviselők házról házra jártak, de senki sem válaszolt nekik. „Bármit is mond Vlagyimir Putyin, senki sem szavazott a népszavazáson, kivéve azokat, akik átálltak az oroszok oldalára” – tette hozzá Bojko.

    A szavazásról készült videókon állítólag az látható, amint az oroszok által kinevezett tisztviselők fegyveres férfiakkal a hátuk mögött házról házra hurcolták a szavazóurnákat.

    Egyes lakosok, akik az Ukrajna által ellenőrzött területekre menekültek, azt mondták, hogy az embereket fegyverrel kényszerítették arra, hogy az utcán szavazzanak.

    Oroszország azt állította, hogy minden területen magas volt a választási részvétel, és a népszavazásokon elsöprő többséggel az annexió mellett szavaztak, írja az Independent.

  • A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás óta eltelt hét napban jelentős számú orosz menekült el a behívó elől. Bár a pontos számok nem ismertek, azok valószínűleg meghaladják a 2022 februárjában Oroszország által bevetett inváziós erő teljes méretét − írta napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

    Az Oroszországot elhagyni próbálók között túlreprezentáltak a tehetősebbek és a jól képzettek.

    Ha a mozgósított tartalékosokat is számoljuk, akkor a munkaerőhiány és az „agyelszívás” felgyorsulása, a belföldi gazdasági hatása valószínűleg egyre jelentősebb lesz.

  • Magyarország területére szeptember 28-án 0 óra és 24 óra között az ukránmagyar határszakaszon 6632 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 4824 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

    Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • A Premier League korábbi futballsztárja, Dinijar Biljaletgyinov idézést kapott az orosz katonai nyilvántartási és sorozási hivataltól – ezt a sportoló édesapja mondta el a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, írja a CNN.

    Biljaletgyinov, aki 59 alkalommal lépett pályára az Evertonban, orosz állampolgár és az ország tatár etnikai kisebbségének tagja. A részleges katonai mozgósítás részeként Oroszország 300 000 tartalékost hív be Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint.

  • Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett vezetője közölte: ha elfoglalják Zaporizzsja ukránok által irányított részeit, akkor ott is „népszavazást” tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

    Közlése szerint Zaporizzsja 73 százaléka van orosz kézen, de szerinte az ukránok által irányított területek lakói is részt akarnak venni a szavazáson. 

    A kozákok nagyon szavazni akartak volna, több ezren írtak nekem […] Fontos, hogy az emberek dönthessenek a sorsukról, ezért Zaporizzsja regionális központjának [vagyis Zaporizzsja városának] felszabadítása után ott is népszavazást tartunk

    – mondta Rogov az orosz állami hírügynökség szerint. 

  • Az Egyesült Államok bejelentette, hogy megduplázza az Ukrajnának küldött halálos HIMARS rakétarendszerek számát egy új, 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomag részeként – írja a Guardian.