Csehország 2023 és 2025 között évente félmilliárd koronás (8,25 milliárd forintos) segítséget nyújt Ukrajnának. A segélyprogramot, amelyet a külügyminisztérium, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium dolgozott ki közösen, szerdán este hagyta jóvá a kormány – közölte Jan Lipavsky külügyminiszter a kormány ülése után.
A humanitárius, illetve Ukrajna háború utáni stabilizációját és átalakulását segítő programokra a következő három évben évente 415 millió koronát szán a kormány, míg évi 85 millió koronával az Ukrajna újjáépítésébe bekapcsolódó cseh cégeket kívánja támogatni.
Az Ukrajnának nyújtott humanitárius és stabilizációs segítséget a külügyminisztérium, míg a gazdasági segítséget az ipari és kereskedelmi tárca fogja felügyelni és irányítani.
A kormány azzal számol, hogy Ukrajna a jövőben Csehország stratégiai partnerévé válik, Prága és Kijev együttműködése kölcsönösen előnyös lesz – írja az MTI. Jan Lipavsky szerint Csehország október 25-től megtagadja a schengeni övezethez tartozó országok által kiadott turistavízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását az országba. Csehország ezzel csatlakozott az Európai Unió több más tagállamához, amelyek megszigorították az orosz állampolgárokra vonatkozó beutazási szabályokat.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Büntetőeljárás indult az orosz rakétacsapások miatt, amelyek a héten Ukrajna városait, köztük Kijevet is sújtották − közölte a Sky News.
Karim Khannal, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészével közös hágai sajtótájékoztatón Andrij Kosztyin ukrán legfőbb ügyész a hétfő óta tartó támadásokat „klasszikus orosz terrorcselekménynek” minősítette.
Elmondta, hogy a több mint 112 orosz rakétacsapás 17 ember halálát okozta, és 93-at megsebesített.
Oroszország szándékos támadásainak célja, hogy polgári haláleseteket okozzon, tönkretegye a polgári infrastruktúrát, és az áram- és fűtéshiány révén humanitárius katasztrófát idézzen elő. A civilek elleni megfélemlítési taktikával párosulva ez klasszikus, a nemzetközi jog által tiltott terrorcselekmény
− mondta el Kosztyin.
Az ukrán katonák elkezdték begyűjteni az orosz csapatok által hátrahagyott aknákat és lőszereket az északkelet-ukrajnai Hrakove faluban, Harkiv közelében – írja a Sky News.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a helyzet a felszabadított Harkiv régióban „ugyanolyan szörnyű”, mint Irpin és Buka városokban, ahol az orosz csapatok kivonulása után tömegsírokat találtak.
Olaf Scholz német kancellár megfogalmazása szerint Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja „keresztes hadjárat a demokrácia ellen”, és ismét ígéretet tett arra, hogy addig támogatja Ukrajnát, „amíg csak szükséges”.
„Ez a háború nem csak Ukrajnáról szól” – tette hozzá a német kancellár.
A Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok − közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Asztanában újságíróknak nyilatkozva.
Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely „teljes terheléssel, óraműpontossággal működik”. Mint mondta, ebben „olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére Vlagyimir Putyin orosz elnök utalásokat tett”. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta − írta meg az MTI.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az oroszok által beiktatott herszoni kormányzó felszólította a részben megszállt ukrajnai régió lakóit, hogy az orosz és az előrenyomuló ukrán erők közötti harcok közepette evakuálják a várost.
Most Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az orosz hatóságok ingyenes szállást biztosítanak a megszállt Herszon régió minden olyan lakosának, aki úgy dönt, hogy Oroszországba menekül – írja az al-Dzsazíra.
Ukrán lövedékek robbantottak fel egy lőszerraktárt egy orosz határ menti faluban – közölte az orosz határ menti Belgorod régió kormányzója a Telegramban.
„A belgorodi járás egyik falujában az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében felrobbant egy lőszerraktár” – közölte Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi terület kormányzója. A lakosokat most biztonságos helyre viszik – tette hozzá.
Előfordulhat, hogy az orosz vezetés nem újítja meg az ukrán gabonaexportról kötött megállapodást, mivel a Nyugat nem tartja be az orosz műtrágyaexport akadályainak elhárítására tett ígéretét – közölte csütörtökön Asztanában Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva.
A megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállalt az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldására a gabonaszállító hajók előtt, cserébe hasonló engedményeket kért saját műtrágya- és élelmiszerexportja számára.
Jurij Usakov az asztanai ázsiai együttműködési csúcstalálkozón arra az újságírói kérdésre, hogy a gabonaüzlet a jelenlegi formájában folytatódik-e, az Interfax hírügynökség beszámolója szerint válaszában úgy fogalmazott: „Nem tudom, mert a megállapodás második részét nem tartják be”.
Elmondása szerint mintegy 300 ezer tonna orosz műtrágya vesztegel európai kikötőkben, amelyhez azonban még senki nem tudott hozzáférni, holott Oroszország ingyen felajánlotta a teljes tételt a legszegényebb országoknak.
A február végén kezdődött ukrajnai háború miatt hónapokig vesztegeltek exportra szánt gabonaszállítmányok ukrajnai kikötőkben. Július óta három ukrán tengeri kikötőt nyitottak meg újra az élelmiszerexport számára a szűkös világpiaci kínálati helyzet enyhítése érdekében. A gabonaszállítmányok előtt egy biztonságos folyosót nyitottak meg a Fekete-tengeren. A megállapodás betartását Törökország ellenőrzi – emlékeztetett az MTI.
Moszkva bejelentette, hogy kiüríti Herszon városát, miután felerősödtek a félelmek, hogy a dél-ukrajnai terület szívében lévő megszállt város újra frontvonallá válik − írta meg a The Guardian.
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön az állami televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a lakosoknak segítenek majd elköltözni a dél-ukrajnai régióból, amelyet az elmúlt hónapok sikeres ukrán ellentámadásának köszönhetően a megszálló csapatok csak részben tartanak megszállva.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa bejelentette, hogy az Európai Unió 14 tagállama vizsgálja az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményeket.
Didier Reynders az Európai Unió igazságügyi minisztereinek luxemburgi találkozója után arról is beszélt, hogy a kollektíva együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal és az Emberi Jogok Európai Bíróságával – írja az al-Dzsazíra.
„Jelenleg 37 ezer incidensről van tudomásunk” – tette hozzá a biztos.
Miközben a NATO védelmi miniszterei ma Brüsszelben az ukrajnai válságról folytatott tárgyalások második napjára gyűltek össze, a védelmi szövetség központja előtt többtucatnyi ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a háború ellen.
Néhányan ukrán zászlóval a kezükben álltak a belga fővárosban, míg mások az orosz elnököt elítélő táblákat tartottak a kezükben.
Egy mai sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek oroszországi bevetése Ukrajnában súlyos következményekkel járna.
Stoltenberg azt is mondta, hogy a NATO „nagyon éber” marad a következő hetekben, amikor Oroszország saját nukleáris gyakorlatot tart – írja a Sky News.
Nyilvánosságra került az a videofelvétel, amelyen egy ukrán és orosz drón „vív egymással”.
A Twitteren közzétett felvételen, amelyet egy ukrán Mavic drón rögzített, látható, ahogyan az egy DJI Mavic drónnal találkozik, amelyet feltehetően az orosz hadsereg használ. Mint ismert, mindkét ország drónokat használ nagy kiterjedésű tájak megfigyelésére.
Ahogy az ukrán Mavic megközelíti az állítólagos orosz DJI Mavic drónt, a kettő összecsap egymással. Szerhij Pritula ukrán közéleti személyiség, aki a háború kezdete óta segít az ukrán hadsereg számára adományokat gyűjteni, a Twitteren tette közzé a videót:
WW1-style duel. Ukrainan Mavic-drone, which we have delivered to one of the airborne units in Donetsk region, destroyes russian opponent. Amazing!
— Serhiy Prytula (@serhiyprytula) October 13, 2022
Pls support our Armed Forces: https://t.co/nw19NpRIN6 pic.twitter.com/2vaCBQINQK
A drónokat a 2000-es évek eleje-közepe óta használják háborúkban és konfliktusokban, de az elmúlt évben a technológia egyre nagyobb szerepet játszik a fegyveres konfliktusokban.
Meghalt egy amerikai állampolgár az ukrajnai kelet-donbaszi régióban − közölte a külügyminisztérium egyik tisztviselője.
A szóvivő nem közölt további részleteket arról, hogyan történt a haláleset, és az áldozat személyazonosságát sem fedte fel − írta meg a Sky News.
A minisztérium közleményében elmondta, hogy kapcsolatban állnak a családdal, és minden megfelelő segítséget megadnak nekik.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország a következő hetekben radar- és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának, hogy segítse az országot az orosz drón- és rakétatámadások elleni védekezésben − írta meg a Sky News.
A France 2 televíziónak adott interjúban Macron nem árulta el, milyen típusú eszközöket és hány darabot fognak szállítani.
Korábban a francia vezető azt írta Twitteren, hogy
nem akarunk világháborút.
We do not want a World War.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) October 13, 2022
Ukrajna és Oroszország húsz-húsz katonát engedett szabadon egy közös fogolycsere keretében – írja a The Guardian az AP hírügynökség információi alapján.
Az információt az orosz védelmi minisztérium, illetve az ukrán fél is megerősítette. Utóbbi azt is közölte, hogy húsz katonáját Olenyivkában, a zaporizzsjai és herszoni régió megszállt területén szabadították ki. Az ukrán katonák közül többen orvosi kivizsgáláson esnek át.
A munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre. A döntés a turulmadárnak az ukrán címerre történő kicseréléséről a városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén született.
A mukachevo.net hírportál emlékeztetett arra, hogy a munkácsi vár vezetősége korábban már pályázatot hirdetett az Ukrajna állami jelképei közé tartozó címer kidolgozására és elkészítésére.
A „trizub” – ami magyarul háromágú szigonyt jelent – az ukrán állam úgynevezett kis címere, még a Kijevi Rusz idejéből származó jelkép.
Ha már turulmadár: most nyáron felavatták a Petőfi család megújult síremlékét, amely mintegy négy méter magas, a két méter magas haraszti kő posztamensen kétméteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén bronzkoszorú van.
Az ünnepségen Gulyás Gergely, Móczár Gábor, Rákay Philip és felesége mellett elhelyezte koszorúját többek között Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kiskőrös, Petőfi szülővárosa önkormányzata is – írta az MTI.
Emmanuel Macron francia államfő leszögezte, hogy elutasítja az orosz agressziót, ugyanakkor nem segíti Kijevet abban, hogy megtámadja Oroszországot.
A Bloombergnek adott interjúban arról is beszélt, mit tenne, ha a Kreml atomot vetne be Ukrajnában.
A doktrínánk szerint nem vetünk be atomfegyvert, ha egy távolabbi országot, például Ukrajnát ér atomcsapás.
Oroszország azt állítja, hogy bekérette Németország, Dánia és Svédország diplomatáit, hogy panaszt tegyen amiatt, hogy Moszkva és a Gazprom képviselőit nem hívták meg az Északi Áramlat gázvezetékek meghibásodásának vizsgálatára − írta meg a Sky News.
Oroszország nyilvánvalóan nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat áleredményeit, hacsak nem vesznek részt benne orosz szakértők
− közölte az orosz külügyminisztérium.
A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat gázvezeték sérülésének okát egyelőre nem sikerült megállapítani, az Európai Unió országai azonban szabotázsra utaltak.
Az Ukrajnában folytatott „különleges katonai művelet” céljai változatlanok, de tárgyalások útján is elérhetők – közölte csütörtökön a Kreml.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva nem zárkózik el a beszélgetéstől.
„Többször megismételtük már, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a tárgyalásokra céljaink elérése érdekében” – idézte Peszkovot az Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 13-án a PACE ülésén videókapcsolaton keresztül beszélt, és kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között nem tartja lehetségesnek a diplomáciát Oroszországgal – írja az Európai Pravda.
„Ma nem lehet diplomáciai kapcsolatot teremteni Oroszországgal. Nem lehet tiszteletet tanúsítani egy olyan vezetés iránt, amely gyilkol, túszokat ejt, és nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot” – mondta az államfő.
Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójára válaszul az IKEA tízezer munkahelyet szüntet meg Oroszországban.
Jesper Brodin, az IKEA legtöbb áruházát üzemeltető Ingka holding vezérigazgatója csütörtökön az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy az oroszországi áruházaikban dolgozó 12 000 kiskereskedelmi alkalmazottból mintegy tízezernek kellett „búcsút inteniük”.
2021 augusztusáig Oroszország volt az IKEA tizedik legnagyobb kiskereskedelmi piaca, amely a kereskedelem négy százalékát tette ki – írja a Sky News.
„Ukrajna folyamatosan figyelemmel kíséri a Belarusz területéről érkező katonai fenyegetések mértékét, és intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az ukrán csapatok megfelelő létszámban, a szükséges fegyverekkel, katonai felszereléssel és harci potenciállal rendelkezzenek” – közölte Szerhij Najev altábornagy.
„Készen állunk a Belarusz Köztársaság felől érkező támadásra” – tette hozzá Najev.
A Maxar Technologies műholdas felvételein több száz teherautó áll sorban a Krím elhagyására a kercsi kompkikötőnél. A jelentések szerint már több mint kilencszáz teherautó gyűlt össze a terminálnál, hogy elhagyja az elcsatolt területet – írja a Sky News.
A héten újra megnyitották a forgalom előtt az Oroszországból a Krímbe vezető Kercsi hidat, miután szombaton egy robbanásban részben megsemmisült. Moszkva azt állítja, hogy a támadás „terroristaakció” volt, amelyet Ukrajna hajtott végre.
Válaszcsapásként Oroszország Kijevet is támadta rakétákkal.
A NATO-tag Észtország miniszterelnöke bejelentette, hogy országa katonai felszerelést és lőszert küld Ukrajnának − közölte a Sky News.
Kaja Kallas csütörtökön osztotta meg a hírt Twitter-fiókján, és közölte, hogy Észtország gyorsan eljuttatja a segélyt, és sürgette, hogy az ukránok gyorsabban kapjanak segítséget, mert „ez az út vezet a békéhez”.
Az országnak háromszáz kilométeres közös határa van Oroszországgal.
Estonia just approved a new military aid package to #Ukraine.
— Kaja Kallas (@kajakallas) October 13, 2022
We are sending winter gear, equipment and ammunition to Ukraine. We will deliver them fast.
Let us all speed up our help, so Ukrainians can free their territories. This is the way to peace. #StandWithUkraine
Az oroszok által beiktatott herszoni kormányzó felszólította a részben megszállt ukrajnai régió lakóit, hogy az orosz és az előrenyomuló ukrán erők közötti harcok közepette evakuálják a várost.
Vlagyimir Szaldo, a Moszkva által támogatott regionális közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett videónyilatkozatában nyilvánosan is Moszkva segítségét kérte a civilek Oroszországba szállításában – írja az al-Dzsazíra.
Herszon egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet Oroszország szeptemberben hivatalosan is annektált.
A globális gázárak legalább 2026-ig magasak maradnak – mondta Leonyid Mihelszon, a Novatek orosz gáztermelő vállalat vezérigazgatója az orosz energiahéten.
„Nem látom, hacsak a jelenlegi körülmények nem változnak, hogy az árak 2026-nál korábban normálisra fordulnak” – mondta a vezérigazgató. A globális gázágazat sürgős beruházásokat igényel, tette hozzá Mihelszon – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Moszkva nem zárkózik el a washingtoni kapcsolatfelvételtől, de eddig senki sem ajánlott fel értelmes kezdeményezést – jelentette ki csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Mi nem kérlelünk senkit. Soha egyetlen komoly, józan javaslatot sem utasítottunk el a kapcsolatfelvételre vonatkozóan. Senki sem kínál semmilyen épeszű kezdeményezést” – mondta a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök vonakodása attól, hogy tárgyalást folytasson orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, nem bonyolíthatja-e a dolgokat, Lavrov azt mondta:
Egyáltalán nem, mert a helyzet – elsősorban magában az Egyesült Államokban – eljutott arra a pontra, ahol véleményem szerint ennél rosszabb már nem lehet.
Szerdán Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, hogy Joe Biden egyelőre nem tervezi, hogy találkozót kérjen Vlagyimir Putyintól, de Washington kész megfontolni Moszkva javaslatait egy esetleges fogolycserére vonatkozóan.
Mint megírtuk, az Egyesült Királyság a következő hetekben fejlett, közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétákat (angolul röviden: AMRAAM) fog átadni Ukrajnának
Ben Wallace brit védelmi miniszter minderről azt mondta, hogy a hétfői, Kijev és más ukrán városok elleni légicsapás után döntöttek arról, hogy ezeket a fegyvereket is átadják Ukrajnának.
Oroszország legutóbbi, civilek ellen irányuló csapásai igazolják, hogy Ukrajnának több segítség kell ahhoz, hogy megvédhesse a nemzetet. Ezért ma engedélyeztem, hogy AMRAAM légvédelmi rakétákkal lássuk el Ukrajnát
– fogalmazott a miniszter. (Az eset után a vezető ukrán politikusok közül többen is újabb légvédelmi eszközöket kértek a Nyugattól.)
Ben Wallace azt is elmondta, hogy ezek az új fegyverek képesek lesznek semlegesíteni a nagy hatótávolságú orosz rakétákat. Ezek mellett pedig a már korábban is használt légvédelmi rakétákból is több százat küldenek Ukrajnának, továbbá számos drónt és 18 tüzérségi eszközt (tarackot) is juttatnak nekik.
A britek mellett a napokban Joe Biden amerikai elnök is újabb légvédelmi fegyvereket ígért Ukrajnának.
Oroszország felkészített mozgósítási forrása kétmillió fő, de összességében 29 millió embert tud mozgósítani – közölte Szerhij Najev altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka a nemzeti telemaraton adásában.
Najev úgy látja, az oroszok nem állnak meg, minden erejükkel folytatják a toborzást.
Oroszország – arra törekedve, hogy háborúval oldja meg a maga elé tűzött célokat – növelni fogja a mozgósítottak számát, ezért számítanunk kell egy ilyen helyzetre, és készen kell állnunk arra, hogy a mi feltételeink szerint oldjuk meg
– fogalmazott az altábornagy, aki hozzátette: az előkészített mozgósítási forrás a nemrégiben elbocsátott katonákat, valamint a katonai gyakorlatokon részt vevő személyeket jelenti.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy az oroszok jelenlegi részleges mozgósítása meg tudja-e állítani az ukrán ellentámadást, Najev azt válaszolta, hogy minden azon múlik majd, hogy Oroszország milyen erőforrásokat vet be, illetve a nyugati partnerek milyen fegyverekkel, katonai felszereléssel látják el Ukrajnát – írja az ukranews.com.
Kijevi ukrán fiatalok Hozzuk helyre együtt nevű hétvégéket szerveznek, hogy az orosz megszállás által feldúlt szegény falvaknak segítsenek az otthonok ingyenes kitakarításával és újjáépítésével.
Tetyjana Burjanova Peruban utazgatott, amikor kitört a háború, és visszasietett Ukrajnába, hogy segítsen, amiben csak tud. Barátaival adományt kezdett gyűjteni és önkéntes lakásfelújításokat szervezni, amelyek ma már minden hétvégén több száz fiatalt vonzanak a városokból.