Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaji Nemzetközi Vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén.

Álláspontja értelmében a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot játszik” Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik – írta az MTI. 

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön azt mondta, hogy a világ a második világháború óta a legveszélyesebb évtizeddel néz szembe, mivel a nyugati elitek azon fáradoznak, hogy megakadályozzák az Egyesült Államok és szövetségesei globális dominanciájának elkerülhetetlen összeomlását – jelenti a Reuters.

Az egyik leghosszabb nyilvános szereplésén, amióta február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, Putyin jelezte, hogy nem bánta meg az általa „különleges műveletnek” nevezett akciót, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy háborút szított, és „veszélyes, véres és piszkos” játékot játszik, amely az egész világon káoszt szül.

A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a végéhez közeledik. Történelmi határon állunk: előttünk áll a második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és ugyanakkor legfontosabb évtized

– mondta Putyin, Oroszország legfőbb vezetője.

Évek óta először, tavaly nőtt a tuberkulózisban megbetegedettek száma, beleértve a baktérium gyógyszerrezisztens mutációival megbetegedettekét is – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön közzétett jelentéséből.

Tavaly több mint 10 millió tuberkulózisos esetet regisztráltak, ez 4,5 százalékos emelkedés a 2020-as év adataihoz képest. Mintegy 450 ezren a baktérium gyógyszereknek ellenálló mutációjával fertőződtek meg, három százalékkal többen, mint 2020-ban.

Súlyos a helyzet Ukrajnában, ahol már a február végén kitört háború előtt is az egyik legmagasabb volt a tbc-s betegek száma a világon, egészségügyi szakértők pedig attól tartanak, hogy a kezelések elmaradása miatt több gyógyszerrezisztens mutáció jelenik meg a térségben.

Jóllehet a belső menekültek Ukrajna bármely részén kaphatnak kezelést, az országban hiány van a legfontosabb gyógyszerekből, a hatóságok pedig egyre kevésbé tudják nyomon követni a pácienseket – írta az MTI. 

Vlagyimir Putyin közölte, hogy még nem döntött arról, részt vesz-e a G20-ak jövő hónapban Indonéziában tartandó csúcstalálkozóján.

Az orosz államfő hozzátette, hogy ha nem megy el a november 15–16-ra tervezett csúcstalálkozóra, akkor magas szintű orosz delegációt küld maga helyett.

Azt is elmondta, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös tiszteletet érdemel, és hogy Oroszország célja a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok fellendítése – írja a Guardian.

Az Egyesült Államok bírálta Mohamed herceget és az OPEC+ olajszövetséget, amiért megállapodtak az olajtermelés csökkentéséről, ami Oroszország gazdaságát védi a nyugati szankciókkal szemben.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem tapasztalt arra utaló jeleket, hogy Oroszország Grom (Mennydörgés) nevű, szerdán elindított rutinszerű nukleáris hadgyakorlatai után valódi bevetés is történne.

A szerdai hadgyakorlaton Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat, tengeralattjárókat és Tupoljev stratégiai bombázógépeket vetettek be.

A nyugati országok katonai vezetői bíznak abban, hogy képesek észlelni minden olyan jelet, amely arra utalna, hogy Oroszország esetleg ilyen fegyverek alkalmazására készül.

Eddig nem vettünk észre semmi olyat, amiből arra következtethetnénk, hogy ez valamiféle fedőtevékenység lenne

– idézte Lloyd Austint a Reuters.

Austin kijelentette: nem hiszi azt, hogy Vlagyimir Putyin taktikai nukleáris fegyver alkalmazását tervezi, és nem volt hajlandó felvázolni, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei milyen lehetséges válaszlépéseket fontolnának meg, csak annyit közölt, hogy felkészültek minden lehetőségre, és a nemzetközi közösség minden olyan képességgel rendelkezik, amelyekkel megfelelő válasz adható.

Austin ugyanazon a napon tette ezt a nyilatkozatot, amikor a Pentagon kiadott egy új stratégiai dokumentumot, amely egyebek mellett lemondta a nukleáris fegyveres, tengerről indítható cirkáló rakéták fejlesztését.

A nyugati országok nem állítják helyre Ukrajnát, mivel számukra csak egy felhasználható anyag az Oroszországgal való katonai összecsapásban – fejtette ki véleményét csütörtökön a de facto Luhanszki Népköztársaság moszkvai képviseletének vezetője, Rodion Mirosnyik a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

Nem hiszek semmiféle kölcsönbérletben, és nem hiszek a nyugat-ukrajnai helyreállításban. Vagyis Ukrajna elhasználható anyag számukra, és ennek az elhasználható anyagnak teljesítenie kell a küldetését

– mondta. Kiemelte azt is, hogy szerinte a nyugati pénzügyi támogatás azonnal megszűnik, miután Ukrajnát már nem lesz nyereséges katonai eszközként használni.

Amint megszűnik Ukrajna használatának katonai szükségessége, azonnal elfogynak a pénzügyi lehetőségek

– tette hozzá. 

Vlagyimir Putyin bírálta Franciaországot, amiért nyilvánosságra hozta az Emmanuel Macron elnökkel folytatott telefonbeszélgetése tartalmát, néhány nappal azelőtt, hogy Moszkva februárban több tízezer katonát küldött Ukrajnába.

Putyin szerint a közzététel azt mutatja, hogy a francia vezetővel folytatott beszélgetéseit lehallgatták.

Csütörtöki beszédében „őrültségnek” nevezte azokat a nyugati állításokat is, amelyek szerint Oroszország áll az Északi Áramlat gázvezetékein történt robbantások mögött – írja a Guardian.

Putyin korábban azt mondta, hogy a Nyugat robbantotta fel a vezetékeket, míg az európai vezetők szabotázzsal vádolták Oroszországot.

Az Egyesült Államok a tulajdon dominanciájának megőrzésén kívül nem tud mást felkínálni a világnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaji Nemzetközi Vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén.

Leszögezte: soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen.

Nehezményezte, hogy a Nyugat – meglátása szerint – megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni – írta az MTI. 

Az orosz elnök a Valdaji Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén tartott beszédéről itt olvashat többet. 

Az orosz elnök a Valdaji Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén újságírói kérdésre válaszolva, miszerint az Oroszország és Ukrajna között zajló események polgárháborúnak tekinthetők-e, azt mondta:

Részben igen.

Az orosz elnök Valdaji Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén tartott beszédéről itt olvashat többet.

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Kijevbe látogatott, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett az ukrán kormány további tagjával is tárgyalt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Burns ukrajnai látogatásának időpontja egybeesett azzal, amikor az Egyesült Államokban felerősödtek azok a hangok, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vethet be. Miközben nyilvánosan az amerikai fél azt állítja, hogy nem lát bizonyítékot arra, hogy Moszkva ilyen lépésre készülne, ugyanakkor a CNN forrásai arra figyelmeztetnek, hogy az orosz nukleáris csapás kockázata talán a legmagasabb a teljes körű háború kezdete óta.

„A CIA vezetője arról biztosította az ukrán elnököt, hogy az Egyesült Államok következetesen támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban, különösen a hírszerzési információk folyamatos megosztásán keresztül” – írta a CNN meg nem nevezett informátoraira hivatkozva.

Ukrajna az Egyesült Államok „parancsára” kilépett az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokból – mondta Vlagyimir Putyin csütörtökön a Sky News szerint. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később úgy nyilatkozott a márciusi tárgyalásokkal kapcsolatban az újságíróknak, hogy

a szöveg készen volt (…) És akkor hirtelen az ukrán fél lekerült a radarról, és kijelentette, hogy nem hajlandó folytatni a tárgyalásokat.

Peszkov azt is hangsúlyozta, hogy az oroszok még mindig készek „az érdekeiket tárgyalóasztalnál biztosítani”.

Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók: az év első kilenc hónapjában az orosz költségvetésben a gázból és olajból származó bevételek az előző év azonos időszakához képest 35 százalékról 45 százalékra emelkedtek úgy, hogy a büdzsé főösszege nem csökkent – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtökön Lukácsházán, a SCHOTT Hungary Kft. alapkőletételi ünnepségén.

Menczer Tamás szerint mindez jól mutatja, hogy a szankciós politika a Gazpromot és Oroszországot rekordbevételhez segíti, Európában pedig energiahiányt, energiaválságot és szankciós inflációt okoz.

A magyar kormány állítása az, hogy jelenleg szankciós felárat „fizetünk az energiáért, és szankciós inflációt szenvedünk el”. Ez a kettő szorosan összefügg, ugyanis az energiaárak emelkedése negyven-ötven százalékban közvetlen módon, harminc-negyven százalékban pedig közvetett módon felelős az inflációért – írja az MTI.

Az államtitkár hangsúlyozta: fél évre elegendő gáz van a magyar gáztárolókban, Magyarországon nem fordulhat elő, hogy a lakosságnak nem jut elegendő gáz, vagy akár az ipari szereplők azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert nincs energia, és nem tudják a vállalkozásaikat működtetni.

Az elkövetkező napokban új menetrend szerinti áramszüneteket vezetnek be Kijevben és környékén, miután iráni drónok szerda este újabb károkat okoztak az energetikai infrastruktúrában Kijev térségében – közölte az ukrán városvezetés.

Az új menetrend célja az ellenőrizetlen áramkimaradások megelőzése, ami szigorúbb és hosszabb lesz, mint az Ukrenergo ukrán állami energiavállalat által nemrég bejelentett menetrend – jelenti a The Guardian.

A kijevi lakóházak lakói elkezdték a liftben hagyni kis csomagokban élelmiszer-tartalékaikat arra az esetre, ha az emberek elakadnának az áramszünet alatt.

Andrej Klimov szenátor, az orosz Föderációs Tanács állami szuverenitás védelméért felelős bizottság vezetője úgy gondolja, hogy az Oroszországot elhagyó orosz állampolgárok külföldi ügynökök, ezzel pedig az orosz törvények szerint bekerülnek a gyanúsított kategóriájába.

A RIA Novosztyi információi szerint Klimov azokra utalt, akik a háború alatt vagy a szeptember 21-én elindított mozgósítás óta hagyták el az országot.

„Ha figyelmesen elolvassuk a külföldi befolyás alatt álló, külföldre távozó személyek feletti ellenőrzésről szóló törvényt, akkor feltehetjük a kérdést: az ilyen személy nem külföldi befolyás alatt áll? Biztosan. És ha ez a személy aláírt egy nyilatkozatot, amiben kijelentette, hogy itt mindenkit elítélnek, akkor külföldi befolyás alatt álló politikai cselekményt követett el” – mondta a szenátor.

Klimov a következményekről is beszélt.

„Nem bíznék rájuk semmilyen munkát a kormányzati szférában. Azt javaslom, hogy ne válasszuk meg őket egyetlen posztra sem. Rendkívül meglepődnék, ha ilyen emberek állami egyetemeken vagy állami iskolákban kezdenének tanítani.”

Az oroszok által beiktatott hatóságok a megszállt ukrajnai Zaporizzsja régióban csütörtökön elrendelték a helyi lakosok telefonjának ellenőrzését, bejelentve a katonai cenzúra bevezetését Vlagyimir Putyin orosz elnök hadiállapotról szóló rendelete alapján.

„A mai naptól kezdve a zaporizzsjai területen a rendfenntartó erők tisztviselői megkezdték a polgárok mobiltelefonjának szelektív, megelőző ellenőrzését” – közölte Vlagyimir Rogov kinevezett moszkvai tisztviselő.

Elmondása szerint azok, akik előfizetnek „a terrorista kijevi rezsim propagandaforrásaira”, figyelmeztetést kapnak, mielőtt megbírságolják őket. Arra is figyelmeztetett, hogy „büntetőjogi felelősségre vonás” lesz a külföldi ügynökök tevékenységéről szóló törvény megsértéséért.

Miközben Rogov azt mondta, hogy az új szabályozás a katonai cenzúrához kapcsolódik, az orosz megszálló erők az ellenőrzésük alatt álló területek lakosainak telefonjait is célba vették, hogy felkutassák azokat, akikről úgy vélik, hogy kapcsolatban állhatnak az ukrán partizánokkal és az ország déli részén működő különleges erőkkel – írja a The Guardian.

Az oroszok ismét támadást indíthatnak Kijev ellen Belarusz területéről a csernobili zónán vagy a csernyihivi területen keresztül – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara. Olekszij Hromov dandártábornok elmondta: 

Nem zárjuk ki, hogy az ellenség ismét támadást indít Kijev ellen, ugyanis sem déli, sem keleti irányban nem tudják megtörni a frontot. Az ukrán alkotmányos rend megdöntésének egyik lehetősége Kijev elfoglalása és a katonai-politikai vezetés kiiktatása.

A tábornok ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy nem fognak tudni olyan gyorsan előrenyomulni, mint februárban, mert a fegyveres erők harci tapasztalatot szereztek, és készen állnak bármilyen forgatókönyvre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Valdai Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén elmondott beszéde lesz a nap fénypontja – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára csütörtökön.

Emlékeztetett arra, hogy az ülés a tervek szerint  moszkvai idő szerint 16 órakor kezdődik, és a hosszabb beszéd után Putyin válaszol majd a plenáris ülésen feltett kérdésekre is.

A nap fő eseménye, amelynek elemzése minden bizonnyal több napot vesz majd igénybe. Tanulmányozni, olvasni és újraolvasni fogjuk

– hangsúlyozta Peszkov.

A kelet-németországi Szászországban a rendőrség szemtanúk jelentkezését kéri, miután négy fiatal ukrán nőt fizikailag bántalmazott egy csapat német tinédzser – írja a The Guardian.

A két csoport közötti vitára múlt péntek este került sor a szászországi Hoyerswerda városában, de csak ezen a héten jelentették. Két 15 és 16 éves ukrán lány könnyű sérüléseket szenvedett – közölte a rendőrség.

Egy héttel ezelőtt Németország északkeleti részén egy ukrán menekülteknek otthont adó menedékhely lángba borult, a hatóságok feltételezése szerint gyújtogatás történt.

Hét civil megsebesült Donyeck Kirovszkij kerületében az ukrán hadsereg ágyúzása következtében csütörtökön – számolt be a terület védelmi parancsnoksága Telegramon. 

Hét ember megsebesült Donyeck Kirovszkij kerületében az ukrán fegyveres alakulat ágyúzása következtében

– közölte a parancsnokság.

Korábban a város polgármestere, Olekszij Kulemzin öt áldozatról számolt be. Elmondta, hogy három lakóház is megsérült, egy másik lakóházat pedig gránát talált el. 

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket – derült ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt.

Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.

Az Európai Bizottság elnökének is tovább csökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról – írták.

Az ukrán védelmi minisztérium által közzétett felvételen az látható, ahogy az ukrán különleges műveleti erők egy tagja felvonja az ország zászlaját a kelet-luhanszki régióban található felszabadított Nyevszke faluban. 

„Lépésről lépésre felszabadítjuk Luhanszk régióját” – írta az ukrán védelmi miniszter a Twitteren. 

Ukrajna megerősítette erőit a Belaruszhoz közeli északi régióban, hogy fellépjen a határon túli esetleges orosz támadások ellen – közölte a kijevi vezérkar.

Oelkszij Hromov, a vezérkar fő műveleti igazgatóságának helyettes vezetője elmondta: 

Vannak és lesznek is fenyegetések Belarusz felől, ezért készek vagyunk reagálni a helyzetre. Már megnöveltük csapataink létszámát északon.

Belarusz Oroszország legnagyobb szövetségese az ukrajnai harcokban, a belorusz területeket ugródeszkaként használják Vlagyimir Putyin csapatai Ukrajna megtámadására – írja a The Guardian.

Négy oroszlánkölyök és egy feketeleopárd-kölyök a háború sújtotta Ukrajnából egy lengyel állatkertben talált biztonságra – közölte a Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW). Az említett állatok életük első hónapjaiban túlélték a dróntámadásokat és a bombázásokat is.

A kölyköket az ukrajnai egzotikusháziállat-kereskedelem visszaszorítása után Kijevbe és Odesszába szállították állatmentő szervezetekhez, most pedig a nyugat-lengyelországi Poznan állatkertjében várakoznak továbbutazásra. Az IFAW közölte, hogy a fogságban tenyésztett kölyköket nem lehet szabadon engedni – számolt be az Al Jazeera.