Didier Reynders igazságügyi és jogállamisági biztos úgy véli, hogy Moszkva befagyasztott 300 milliárd eurós arany- és devizatartaléka garanciaként megtartható mindaddig, amíg Ukrajna helyreállítása Oroszország részvételével meg nem kezdődik – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna ezeket a forrásokat az újjáépítésre akarja felhasználni
– mondta az európai biztos.
Azt is elmondta, hogy az EU-ban bevezetett szankciók részeként „90 ember vagyonát zárolták, több mint 17 milliárd eurót 7 államban, ebből 2,2 milliárdot Németországban”. Hasonló összeget nevezett meg csütörtökön Christian Wiegand, az Európai Bizottság képviselője is.
Az orosz erők a megszállt Herszon régióban tömegesen lopják el az orvosi felszereléseket és a mentőautókat annak érdekében, hogy lakhatatlanná tegyék a területet – közölte péntek este Volodimir Zelenszkij elnök.
Herszon egyike annak a négy régiónak, amelyet Moszkva Oroszország részeként tart nyilván.
„A megszállók úgy döntöttek, hogy bezárják a városok egészségügyi intézményeit, elviszik az egészségügyi felszereléseket, a mentőautókat, mindent. Nyomást gyakorolnak azokra az orvosokra, akik még ott maradtak, hogy költözzenek Oroszországba” – jelentette ki Zelenszkij, majd hozzátette:
Oroszország igyekszik senki földjévé tenni Herszont.
A Guardian arról ír, hogy az ukrán tisztviselők rendszeresen vádolják a visszavonuló orosz csapatokat fosztogatással.
Irán készen áll közvetlenül megvitatni Ukrajnával az Oroszország által használt iráni drónok kérdését – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter.
Az MTI a külügyi tárca honlapján közzétettek szerint arról számolt be, hogy a miniszter telefonon beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek elmondta, hogy Irán kész az ügyet megvitatni kétoldalú technikai találkozókon.
Amirabdollahián elismerte, hogy Irán jó kapcsolatokat ápol és régre visszanyúló katonai együttműködést tart fenn Oroszországgal, de azt is hangsúlyozta, hogy Teherán ellenzi az ukrajnai háborút, és nem akar közvetlenül részt venni a konfliktusban.
Az ukrán hadsereg pénteken azt közölte, hogy már több mint 300 iráni kamikaze drónt lőttek le országuk felett. Az ukrán légierő egy szóvivője azt mondta, értesüléseik szerint Oroszország 2400 Sahed-136 típusú drónt rendelhetett Irántól. Az iráni vezetés mindeddig tagadta, hogy ilyen eszközökkel látná el Oroszországot.
„Küldjetek takarókat és generátorokat, különben halálra fagyunk” – mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, korábbi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok – írja a Portfolio a Telegraph alapján.
Kijev polgármestere a brit lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, mindent megtesznek azért, hogy megmentsék az embereket, de ez a tél mindenképpen hatalmas kihívás lesz számukra.
Az interjúból az is kiderült, hogy a polgármester és csapata generátorokat vásárolt, valamint 1000 mobil fűtőpontot is előkészített a fővárosban, azonban a tél közeledtével a legrosszabbra kell készülniük, ugyanis a legalacsonyabb napi hőmérséklet akár -20 fok is lehet a tél beálltával.
Legutóbb két nappal ezelőtt, október 27-én számoltunk be róla, hogy csütörtök reggeltől áramszünet van Kijevben és térségében.
Kijev meghatározott időközönként sötétségbe borul, amire azért van szükség, mert az orosz csapatok már több célzott támadást is intéztek a főváros energia-infrastruktúrájára.
Szvetlana Babajeva, a Russia Today újságírója meghalt egy krími lövöldözésben. A Sky News értesülései szerint egy katonai gyakorlótéren egy eltévesztett golyó végzett az újságíróval.
További részleteket nem közöltek a gyilkossággal kapcsolatban, de többen megemlékeztek róla a közösségi médiában. Többek között Babajeva korábbi munkaadója, a Gazeta.Ru is megemlékezett róla.
Руководитель «России сегодня» в Симферополе и экс-главред «Газеты.Ru» Светлана Бабаева погибла в результате несчастного случая
— Газета.Ru (@GazetaRu) October 28, 2022
Трагедия произошла на учебном полигоне в Крыму, где журналистка занималась военно-спортивной стрельбой.
Наша редакция выражает свои соболезнования. pic.twitter.com/p99LAAqnLR
Didier Reynders igazságügyi és jogállamisági biztos úgy véli, hogy Moszkva befagyasztott 300 milliárd eurós arany- és devizatartaléka garanciaként megtartható mindaddig, amíg Ukrajna helyreállítása Oroszország részvételével meg nem kezdődik – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna ezeket a forrásokat az újjáépítésre akarja felhasználni
– mondta az európai biztos.
Azt is elmondta, hogy az EU-ban bevezetett szankciók részeként „90 ember vagyonát zárolták, több mint 17 milliárd eurót 7 államban, ebből 2,2 milliárdot Németországban”. Hasonló összeget nevezett meg csütörtökön Christian Wiegand, az Európai Bizottság képviselője is.
Kanada újabb szankciókat jelentett be 35 személy és 6 vállalat ellen az orosz energiaágazatban, valamint kötvénykibocsátást jelentett be Ukrajna támogatására.
A pénteken megnevezett személyek között van Alekszandr Frolov NHL-játékos és Anton Demcsenko sakknagymester is – írja a Guardian az AFP Hírügynökség alapján.
Ukrajna többször sürgette nyugati szövetségeseit, hogy a szankciókat terjesszék ki azokra a magas rangú személyiségekre, akik nyilvánosan támogatták Oroszország invázióját.
A Sky News beszámolója szerint az orosz erők Bahmutot lépésről lépésre közelítik meg. A szárazföldi támadás ugyan csak júliusban vált intenzívvé, a tüzérség azonban öt hónapja lövi a települést, amely kulcsfontosságú területszerzés lenne, hiszen fontos pontot jelent a donbászi régió ellenőrzése szempontjából.
A Bahmut körüli harcok azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin látható sikerekre vágyik az elmúlt hetek egyértelmű kudarcai után.
Bahmut elfoglalása elvágná Ukrajna utánpótlási útvonalait, ami utat nyitna az orosz erők számára Kramatorszk és Szlovjanszk, a donyecki tartomány kulcsfontosságú ukrán települései felé.
Oroszországnak égető szüksége van a bahmuti győzelemre, ugyanis a múlt hónapban az ukrán ellentámadás miatt elvesztették az irányítást Harkiv északkeleti régiójának nagy része felett, esélyeik pedig egyre romlanak Herszonban.
Az Oroszország által támogatott helyi erők azt állítják, hogy befejezték a civilek evakuálását a dél-ukrajnai Herszon városából − írta meg a Guardian. A lap beszámolója szerint a kijevi erők közelednek a városhoz, miután Ukrajna keleti és déli részén jelentős győzelmeket értek el.
A városnak a háború előtt mintegy 288 ezer lakosa volt, és a februári invázió után az elsők között került a moszkvai csapatok ellenőrzése alá. Október közepe óta a megszálló hatóságok arra ösztönzik a herszoni lakosokat, hogy keljenek át a Dnyipro folyón a Moszkva által ellenőrzött területre.
Az oroszok által kinevezett herszoni kormányzó, Vlagyimir Saldo azt mondta, hogy egy hét alatt legalább 70 ezer ember hagyta el otthonát a régióban.
Kijev a műveletet a szovjet korszak deportálásaihoz hasonlította.
Magas rangú katonai és hírszerzési források a Daily Mailnek elmondták, hogy Moszkva megpróbálhatja szabotálni az Egyesült Királyság és Norvégia közti Langeled vezetéket, amely az ország gázszükségletének egyötödét biztosítja.
A Kreml Ukrajna megszállása óta többször is fegyverként használta az energiát, és a szankciókra válaszul csökkentette az Európai Unióba irányuló szállításokat.
A brit és a norvég kormány is beszélt már az északi-tengeri energetikai infrastruktúrát fenyegető általános veszélyről. Oslói és londoni tisztviselők azonban nem voltak hajlandóak konkrét célpontokról nyilatkozni.
Egy másik NATO-tisztviselő, aki közvetlenül a kritikus infrastruktúrát fenyegető veszélyekkel foglalkozik, azt mondta, hogy a 725 mérföld hosszú Langeled vezeték „nyilvánvaló célpont”.
A Dél névre hallgató hadműveleti parancsnokság 34 orosz betolakodót és három lőszerraktárt semmisített meg – áll a parancsnokság Facebook-oldalán.
Az Unian arról ír beszámolójában, hogy a helyzet Juzsnobugszkajában meglehetősen összetett és dinamikus, de a védelmi erők irányítják.
Csapataink tartják állásaikat és folyamatos veszteségeket okoznak az oroszoknak, hogy előkészítsék a további támadásokat. Az oroszok továbbra is aktívan védekeznek, megpróbálják tartani az elfoglalt állásokat
– olvasható a jelentésben.
Az Egyesült Királyság legfrissebb hírszerzési jelentése szerint egy XVIII. századi orosz államférfi maradványait szállították el Ukrajnából, ami azt jelzi, hogy Putyin már tervezi a területről való „gyorsított kivonulást”.
Vlagyimir Saldo, az Oroszország által megszállt herszoni terület orosz kormányzójának állítása szerint Oroszország elszállította a XVIII. századi ismert orosz államférfi, Grigorij Patyomkin herceg földi maradványait a herszoni székesegyházban lévő sírjából.
Az orosz nemzeti identitásban Patyomkin erősen kötődik az ukrán területek XVIII. századi orosz meghódításához, és rávilágít arra, hogy Putyin mekkora súlyt helyez az invázió vélt történelmi igazolására − írják.
A jelentés szerint Patyomkin hamvainak szimbolikus eltávolítása és a civilek evakuálása valószínűleg annak a jele, hogy az oroszok fel akarják gyorsítani a térségből való kivonulást.
Grigorij Patyomkinról nevezték el azt az orosz cári hadsereg által 1903-ban hadrendbe állított csatahajót, amelyen az a matrózlázadás történt, ami alapján Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című legendás filmje készült.
Mostanra több mint 70 ezer ember hagyta el Herszon városát.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 29 October 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 29, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/YeQYn5GxVm
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/KnwzTUXx7e
Az ukrán hatóságok figyelmeztették a fővárosban, Kijevben élőket, hogy az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt négy óránál is hosszabb áramkimaradásokra kell számítaniuk − írta meg a BBC.
A részleges áramkimaradások nemcsak Kijevet, hanem Ukrajna középső régióit, köztük Dnyipro városát is sújtják.
Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy mintegy négymillió embert érint a probléma, de „a lövések nem fognak megtörni minket”.
A fekete-tengeri orosz flotta hajói szombat reggel visszaverték a drónok támadását, a városban semmilyen kár nem keletkezett – közölte Mihail Razvozsaev, Szevasztopol kormányzója a Telegram-csatornáján, majd hozzátette:
Az esetet még vizsgálják, de minden operatív szolgálatunk készenlétben van.
A város vezetője nyugalomra szólította fel a lakosságot. A TASZSZ tudósítója szerint szombaton helyi idő szerint fél öt körül erős robbanás rázta meg a várost.
Volodimir Zelenszkij elnök azt állította, hogy az orosz erők a megszállt ukrajnai Herszon régióban tömegesen lopják el az orvosi felszereléseket és a mentőautókat, hogy „lakhatatlanná tegyék” a területet − írta meg a Sky News.
Az ukrán csapatok jelenleg az ország déli részén fekvő Herszon közelében gyülekeznek, ami miatt az oroszok által telepített tisztviselők számos lakost evakuáltak. Herszon egyike annak a négy régiónak, amelyet Moszkva Oroszország részeként tart számon.
A megszállók úgy döntöttek, hogy bezárják a városok egészségügyi intézményeit, elviszik az orvosi felszerelést, a mentőautókat, mindent. Nyomást gyakorolnak a még itt maradt orvosokra... hogy költözzenek Oroszország területére
− mondta az ukrán elnök egy esti videóbeszédében.
Hozzátette: „Oroszország megpróbálja senki földjévé tenni a Herszon régiót”.
Azt mondta, a Moszkva-barát erők rájöttek, hogy nem tudják megtartani a várost, ezért elveszik, amit lehet. Ukrán tisztviselők rendszeresen vádolják a visszavonuló orosz csapatokat széles körű fosztogatással.
Jelentős veszteségeket szenvedett a héten a dél-ukrajnai Herszon régióban harcoló csecsen egység – közölte Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság Kreml-barát vezetője egy Telegram-bejegyzésében, amit a CNN vett észre.
A csecsen vezér beszámolójából kiderült, hogy 23 katona meghalt, 58 emberük pedig megsebesült a támadásokban.
Herszon régió ukrán kormányzójának tanácsadója egy külön Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a csecsen harcosok a Dnyeper folyó keleti partjára akartak átkelni, amikor megtámadták őket. Szerhij Khan szerint ez annak volt köszönhető, hogy TikTokon megosztottak egy videót tartózkodási helyükről.
Ha az a sorsod, hogy eless egy szent háborúban, akkor az megtiszteltetés és nagy öröm minden igaz muszlim számára
– vélekedett Kadirov az esetről.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére október 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6696 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől október 28-án 70 ember, köztük 34 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Herszon körzetében az oroszok két napot adtak a helyi lakosságnak arra, hogy összeszedjék a dolgaikat és elhagyják otthonaikat – írja az Ukrajinszka Pravda.
A parancsnokság a megszállt Krímbe vezető, úgynevezett evakuálási útvonalon további ellenőrzőpontokat állított fel, ahol a civileket alaposan átvizsgálják és ellenőrzik.
Az American Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz erők valószínűleg meghamisítják a Bakhmut térségben elért eredményeiket, és úgy tesznek, mintha legalább egy szektorban előnyre tettek volna szert, miközben Északkelet- és Dél-Ukrajnában további veszteségeket szenvednek el.
Az orosz csapatok nem haladnak előre jelentős mértékben sem a donyecki régió Bakhmut körzetében, sem a frontvonal más részein
– írják az amerikai elemzők.
Az oroszok emellett azt terjesztik, hogy jelentős előrelépés történt Bahmutban, ami valószínűleg javítja az orosz csapatok morálját és a Wagner-csoport finanszírozójának, Jevgenyij Prigozsinnak személyes megítélését, akinek csapatai nagyrészt felelősek a területen elért minimális nyereségért.
A jelentések szerint a megszállók korlátozott mértékben, de nagyon lassú ütemben és súlyos veszteségekkel haladtak előre az ukrán erődítmény, Bakhmut felé. Prigozsin október 23-án elismerte a csoport Bahmut körüli szárazföldi hadműveleteinek lassú ütemét, és azt mondta, hogy Wagner erői naponta csak 100-200 métert nyomultak előre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, kétségei vannak afelől, hogy Oroszország részleges katonai mozgósítása véget ért volna. Szerinte a Moszkva-barát erők gyenge teljesítménye azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyinnak több emberre lehet szüksége.
Hamarosan új, háborúba küldhető emberekre lesz szüksége Oroszországnak
– vélekedett az ukrán elnök péntek esti videóbeszédében, melyet a Sky News vett észre.
Korábban az Index is beszámolt róla, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken arról jelentett Vlagyimir Putyinnak, hogy befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban.
Elmondása szerint a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalok csak önkéntesek és szerződéses szolgálatra jelentkezők felvételével folytatják a toborzást. Megjegyezte, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a mozgósítottak felkészítésére, mielőtt harcba küldenék őket.
Jó reggelt kívánunk! Indul az Index szombat reggeli élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!