Oroszország beleegyezett abba, hogy ismét csatlakozzon az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodáshoz, amely lehetővé tette több millió tonna ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren keresztül – közölte a török elnök.
Recep Tayyip Erdogan elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felhívta török kollégáját, Hulusi Akart, és arról tájékoztatta, hogy a gabonafolyosóról szóló megállapodás szerdától „ugyanúgy folytatódik, mint korábban”.
Erdogan hozzátette, hogy a megállapodás értelmében az afrikai országokba, köztük Szomáliába, Dzsibutiba és Szudánba irányuló szállítmányok elsőbbséget élveznek, összhangban Oroszország azon aggodalmával, hogy a gabona nagy része a gazdagabb országokba kerül – írja az al-Dzsazíra.
Az Egyesült Királyság négy oligarchát szankcionál, „akik lehetővé tették Putyinnak, hogy az orosz iparágakat a háború támogatására mozgósítsa”.
A Downing Street az elmúlt percekben megerősítette, hogy további négy, Vlagyimir Putyinhoz kötődő orosz oligarcha ellen fog szankciókat bevezetni − írta meg a Sky News.
Közéjük tartozik Alekszandr Abramov és Alekszandr Frolov, akiket a nyersanyag-kitermelő, a közlekedési és az építőipari ágazatban való részvételük miatt vettek célba.
A Roman Abramovicshoz köthető párosnak jelentős részesedése volt az orosz acélgyártó Evraz plc-ben, és a becslések szerint 4,1 milliárd font (2000 milliárd forint), illetve 1,7 milliárd font (800 milliárd forint) nettó vagyonnal rendelkeznek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elszavalta a kamerába Alekszandr Puskin Oroszország rágalmazóihoz című versét, amivel azt akarta üzenni az Ukrajnát fegyverekkel és pénzzel támogató országoknak, hogy maradjanak ki a háborúból.
Az erről szóló felvétel a Twitteren jelent meg.
Puskin műve akkor készült, mikor Oroszország Lengyelországgal keveredett fegyveres konfliktusba. Az orosz költő arra szólította fel a nyugati országokat, hogy ne üssék bele az orrukat a szláv belügyekbe.
Lavrov reads Pushkin's poems, addressing them to Biden and EU leaders.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 2, 2022
"Why do you threaten Russia with anathema?"
New tricks of Russian diplomacy? pic.twitter.com/O5Kme5OOga
Moszkva továbbra is számít Kijevre, hogy újraindítsa a béketárgyalásokat, figyelembe véve az új területi realitásokat – mondta Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Továbbra is várjuk az egyértelmű jelzéseket a kijevi rezsimtől a tárgyalási folyamat újraindítására irányuló szándékáról, figyelembe véve az új területi realitásokat és a helyszíni helyzetet
– fogalmazott a szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Maria Zaharova szerint Moszkva úgy véli, most helytelen lenne egyes pártok álláspontjairól beszélni, azoknak maguknak kell eldönteniük, hogy akadályozzák-e a tárgyalásokat vagy sem. A külügyi szóvivő hangsúlyozta, az orosz vezetés „mindig is elkötelezett volt a konfliktus megoldásának diplomáciai módszerei mellett”.
Emin Dzheppar, Ukrajna első külügyminiszter-helyettese tweetjében mutatta be a Donyecki területen található Toretsk kórházában az éjszakai támadások miatt keletkezett károkat − írja a The Guardian.
A tüzérség a kórház szülészetét és sebészetét rongálta meg. Hozzáteszi, hogy a támadás célpontjai között lakások és közigazgatási épületek is voltak.
#російські терористи продовжують руйнувати мирні міста #України. Цієї ночі була обстріляна #Торецька лікарня #Донецької області. Постраждали хірургічний корпус і пологове відділення.
— Emine Dzheppar (@EmineDzheppar) November 2, 2022
Крім того,🇷🇺терористи обстріляли приватні будинки, багатоповерхівки & адміністративні будівлі. pic.twitter.com/0Xy2ycyjNs
A Reuters hírügynökség megtudta, hogy Oroszország be akarja rendelni a moszkvai brit nagykövetet − írta meg a The Guardian.
További részleteket egyelőre nem lehet tudni, de az elmúlt napokban az orosz külügy- és védelmi minisztérium azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy részt vett az Északi Áramlat gázvezetékek szabotálásában, valamint a hétvégén a krími Szevasztopol kikötője elleni ukrán dróntámadásban.
Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott − közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A megállapodásban való részvételét a hétvégén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket − írta meg az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az Ukrán Fegyveres Erők hajtották végre brit segédlettel.
Oroszország beleegyezett abba, hogy ismét csatlakozzon az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodáshoz, amely lehetővé tette több millió tonna ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren keresztül – közölte a török elnök.
Recep Tayyip Erdogan elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felhívta török kollégáját, Hulusi Akart, és arról tájékoztatta, hogy a gabonafolyosóról szóló megállapodás szerdától „ugyanúgy folytatódik, mint korábban”.
Erdogan hozzátette, hogy a megállapodás értelmében az afrikai országokba, köztük Szomáliába, Dzsibutiba és Szudánba irányuló szállítmányok elsőbbséget élveznek, összhangban Oroszország azon aggodalmával, hogy a gabona nagy része a gazdagabb országokba kerül – írja az al-Dzsazíra.
Vlagyimir Putyin egyik fő propagandistája arra buzdítja az oroszokat, hogy az erőszakos halált válasszák a háborús vereség helyett, írja a The Daily Beast.
Az orosz állami televízió Vlagyimir Szolovjovval című vasárnapi műsorának legutóbbi adásában Margarita Szimonjan, akit Vlagyimir Putyin fő propagandistájaként szoktak emlegetni, csupa jó dolgot mondott az orosz elnökről.
„Putyin eszméiért érdemes meghalni. Ha a nyugati világ ugyanúgy fejlődik tovább, és ugyanazon az őrült pályán halad, akkor az emberiség a pusztulásába rohan, mindenféle háború nélkül is. Még ötven-száz év, és senki sem fog többé szülni. A gyógyszerlobbi és az emberek agymosása semmi jóhoz nem vezet. Én nem akarok egy ilyen világban élni” – fogalmazott.
Az orosz állami televízió azt üzeni a nézőknek, hogy jobb meghalni, mint elveszíteni a háborút a gonosz Nyugattal szemben, és azt állítja, hogy ha veszítenek, az oroszok a nyugati állatkertekben lesznek kiállítva az állatokkal együtt, írja Julia Davis.
Russian state TV is telling the viewers that it's better to die than to lose the war to the wicked West, claiming that if they lose, Russians will be on display in Western zoos alongside the animals.
— Julia Davis (@JuliaDavisNews) November 1, 2022
More in my latest article *https://t.co/F6YGqtvNPE pic.twitter.com/INPBiA5X10
Oroszország védelmi minisztere, Szergej Sojgu kijelentette, hogy „az Oroszország határai közelében lévő többnemzetiségű NATO-csoportosulás február óta 2,5-szeresére, több mint 30 ezer főre nőtt – és még tovább növekedhet”.
Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában új többnemzetiségű zászlóaljtaktikai csoportokat hoznak létre. A csoport létszáma február óta 2,5-szeresére, 2022 februárja óta több mint 30 ezer főre nőtt, és a közeljövőben még tovább nőhet, hangsúlyozta a tárcavezető az Ukrajinszka Pravda szerint.
A hirtelen áramkimaradások és az internetkimaradások mellett az ukránok életét még jobban megnehezíti, hogy Oroszország célba vette az energiahálózatukat.
Azt akarják, hogy halálra fagyjunk, vagy hogy elmeneküljünk a földjeinkről, hogy nagyobb ellenállás nélkül elfoglalhassák azokat. De ez nem fog megtörténni. Kijev most nagyon sötét. Időszakos áramszünetek vannak, mert csökkenteni kell az energiarendszerre nehezedő nyomást
− mondta el Okszana Kosel kijevi lakos a Sky Newsnak.
Lengyelország szögesdrót kerítést fog építeni az oroszországi Kalinyingráddal közös határán. Amiatt aggódnak, hogy az orosz exklávé az illegális migráció csatornájává válhat − közölte a Sky News.
Az ideiglenes, két és fél méter magas kerítés építése azonnal megkezdődik − közölte Mariusz Blaszczak védelmi miniszter szerdán egy sajtótájékoztatón.
Blaszczak biztonsági aggályokra hivatkozott, és a tavaly ősszel kirobbant válságra utalt, amikor afrikai és közel-keleti bevándorlók ezrei próbáltak meg átjutni a belorusz határon Lengyelországba.
Az Európai Unió akkor azzal vádolta Belaruszt − Oroszország közeli szövetségesét −, hogy a bevándorlókat egy Európa destabilizálására irányuló „hibrid” hadviselési kampány részeként engedte be.
Blaszczak elmondta, hogy a kalinyingrádi határzár hasonló lesz ahhoz, amit Lengyelország tavaly állított fel a belorusz határ mentén.
Az exklávé, ahol Oroszország jelentős katonai jelenléttel rendelkezik, a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között fekszik, és egy határfolyosó választja el Belarusztól.
Az oroszbarát hatóságok a Donyecki Népköztársaságban (DPR), a megszállt Ukrajna egyik olyan területén, amelyet Oroszország magához csatolt, arról számoltak be, hogy az éjszaka két civil meghalt és két másik megsebesült az ukrán erők támadásától − írta meg a The Guardian.
Az állításokat a lapnak független forrásokból nem sikerült ellenőrizniük. A DPR-t csak három ENSZ-tagállam ismeri el legitimnek: Oroszország, Szíria és Észak-Korea.
A kijevi régió és Kijev lakóit, ahol a robbanások hangjai hallatszanak, arra kérték, hogy maradjanak nyugodtak, és légitámadás esetén menjenek le az óvóhelyekre − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Szerdán a Kijevi terület Bucsanszkij kerületében a megszállók által hátrahagyott lőszerek megsemmisítésén dolgoznak.
Erről a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság számolt be.
Ezenkívül Vjsgorodskij kerületben az utászok gyakorlatokat tartanak. Az akciótervek között szerepel a robbanóeszközök eltávolítására és megsemmisítésére vonatkozó készségek fejlesztése.
Ezért a régió egyes településein robbanások hangjait lehet hallani
− figyelmeztetett a Kijevi Regionális Rendőrkapitányság.
Oroszország egy katonai műholdat szállító Szojuz rakétát indított az űrbe – jelentették szerdán orosz hírügynökségek a védelmi minisztériumra hivatkozva – írja a Sky News.
A rakéta moszkvai idő szerint 9:48-kor indult a pleszecki űrrepülőtérről. A műhold céljáról még nem közölt részleteket Moszkva.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 73 270 orosz katona esett el, az elmúlt napon 800 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1438 hadműveleti és taktikai drónt, 154 egység speciális felszerelést és 397 cirkálórakétát számoltak fel.
Meghaladta a 4,7 millió főt azoknak a menekülteknek a száma, akik a háború kezdete óta Ukrajna és a Donbasz területéről érkeztek Oroszországba – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A menekültek közül csaknem 705 ezer kiskorú volt. Ideiglenes befogadó központokban több mint 40 ezer ember, köztük 12 ezer gyermek tartózkodik. A hatóságok pszichológiai és jogi segítséget is nyújtanak az érkezőknek.
A beszámoló szerint eddig több mint 87 ezren fordultak orvosi segítségért. A menekültek fejenként 10 ezer rubel egyszeri támogatást kapnak.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója tájékoztatást adott a régió energetikai helyzetéről, és elmondta, hogy 16 ezer háztartás továbbra is áram nélkül van − írta meg a Guardian.
A Telegramon közzétett üzenetében közölte a lakosokkal:
az áramszolgáltatóink már harmadik napja megállás nélkül dolgoznak. A mai napon mindenki számára helyreállítjuk az áramszolgáltatást.
Azt is kérte, hogy az emberek készüljenek fel az áramkimaradásokra, mivel stabilizációs leállásokra kerül sor.
Az orosz megszállók Bakhmut, Avdejevszkij és Novopavlovszkij irányában nyomulnak előre − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számol be a Facebook-oldalán .
Az ellenség megpróbálja megtartani az ideiglenesen megszállt területeket, erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy elrettentse a védelmi erők akcióit. Támadó műveleteket folytat Bakhmut, Avdejevszkij és Novopavlovszkij irányában. Az elmúlt napon a védelmi erők egységei visszaverték a megszállók támadásait a luhanszki terület Makejevka, Nyevszkoje és Belogorovka települések, valamint a donyecki terület Verhnekamenszkoje, Disputab, Bakhmut, Majorsk, Pervomajszkoje, Novomihajlovka, Vodyanoj, Pavlovka és Precsisztovka települések területén
− áll a jelentésben.
Éjszaka az ukrán légvédelem 13 kamikazedrónból tizenkettőt megsemmisített − számolt be az ukrán Unian hírügynökség.
November 1. és 2. között éjszaka kelet felől az ellenség Shahed-136 kamikazedrónokkal támadta Ukrajnát. A 13 eszközből légvédelmünk 12-t megsemmisített az ország keleti és központi régióiban. Hat UAV-t lőttek le a „Szkhid” légi parancsnokság légvédelmi rakétaelhárító egységei, légi és mobil tűzcsoportjai. További hatot a központi légi parancsnokság felelősségi övezetében, vadászrepülőgépek, légvédelmi rakétaerők egységei, valamint a szárazföldi erők és Ukrajna Területvédelmi Erőinek mobil tűzcsoportjai bevonásával semmisítettünk meg
− írta.
Moszkva valószínűleg először telepített Killjoy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát Belaruszba, hogy ezzel üzenjen a Nyugatnak, és még jobban bevonja Minszket a háborúba − írta meg a New York Times.
Az október közepén készült műholdfelvételeken látszik, hogy egy nagy méretű tartály van egy védő földsáncba zárva a fehéroroszországi Makuliskhi repülőtéren.
Az ukrán vezérkar szerda reggeli jelentése szerint az elmúlt napon az ellenség továbbra is igyekszik megtartani az elfoglalt területeket, és minden erőfeszítésüket a védelmi erők visszatartására összpontosítják.
Az ukrán hadsereg visszaverte a támadásokat a luhanszki Makijivka, Nevszke és Bilogorivka területén, valamint a donyecki régió több településén is. Eközben az oroszok a kontaktvonal mentén légi felderítéseket végeznek.
Az ukránok arra is felfigyeltek, hogy a megszállók levéltári dokumentumokat mozgattak át Herszon közigazgatási épületeiből. A donyecki régióban pedig egy kórházat telepített Zavitne Bazhanya településre, amely jelenleg tele van sebesült orosz katonákkal.
Kedden az ellenség 7 rakéta- és 47 légicsapást hajtott végre. Ukrajna több mint 25 települését érte támadás, míg az ukránok 4 munkaerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, 3 lőszerraktárt és 6 másik fontos ellenséges katonai objektumot találtak el – olvasható a jelentésben.
Kedden az orosz erők több csapást is mértek Ukrajna területére – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebook-oldalán.
„Az elmúlt 24 óra alatt az ellenség 7 rakéta- és 47 légicsapást indított. Az ellenséges megmozdulások több mint 25 ukrán települést értek” – áll az üzenetben.
A vezérkar azt is megjegyzi, hogy továbbra is fennáll az újabb csapások veszélye, többek között a Belarusz Köztársaság területéről.
Ukrajna több régiójában is kihirdették a légiriadót szerda reggel – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A légvédelmi szirénák főként a dnyipropetrovszki, a poltavai és a harkivi régióban szólalhatnak meg. Emellett a zaporizzsjai és a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló területeire is vonatkozik a riasztás.
Magyarország területére 2022. november 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5637 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6977 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 1-jén 308 ember, köztük 119 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az ENSZ arra számít, hogy november 3-án ismét megindul a hajók mozgása a gabonafolyosón.
„Folytatni kell az élelmiszerek exportját az ukrajnai kikötőkből” – mondta Amir Abdullah, a programot koordináló ENSZ-tisztviselő – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Bár a hajók mozgása a fekete-tengeri kezdeményezés részeként november 2-án nem tervezett, csütörtökön várhatóan elindulnak a megrakott hajók” – tette hozzá.
„Moszkva minden nehézséget, ami télen felmerül, az egységes Európa kudarcának állít majd be a propagandájában. Ezért közösen kell bebizonyítanunk a terroristáknak, hogy a kudarc róluk, nem pedig Európáról szól” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 1-jei videóbeszédében.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy Oroszország „mindent meg fog tenni azért, hogy tönkretegye a normális életet” Ukrajnában.
Korábban Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország közelmúltbeli rakéta- és dróntámadásai Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen az ország energiarendszerének 30-40 százalékát tették tönkre.
Október 31-én Oroszország újra tömeges támadást indított Ukrajna energetikai létesítményei ellen, ami újabb áramkimaradásokat okozott.
Vlagyimir Putyin a jelek szerint lehetővé tette a katonai mozgósítás jövőbeli hullámait, az orosz elnök ugyanis nem hajlandó megszüntetni a több ezer állampolgár behívását lehetővé tevő rendeletet, amely több tízezer orosz állampolgárt hívott be az ukrajnai harcokba – írja a Guardian.
Az orosz védelmi minisztérium a hétvégén bejelentette a Vlagyimir Putyin által szeptember közepén meghirdetett részleges mozgósítás befejezését. Orosz jogi aktivisták és a média azonban megjegyezte, hogy csak az államfő rendelkezhet a mozgósítás megszüntetéséről, aminek hatására hétfőn azt állította, hogy „nem gondolt erre”, és „beszélni fog a jogászokkal”.
Néhány órája a Kreml bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem ír alá semmilyen parancsot.
Ez azt jelenti, hogy a már mozgósított oroszok mindaddig szolgálatban maradnak, amíg a Kreml be nem fejezi az ukrajnai inváziót, vagy külön döntés nem születik a mozgósításuk megszüntetéséről – jegyzi meg a Guardian.
Az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélye legalább három okból aggasztó: Kijev támogatásának magas költségei, a Joe Biden-kormány túlzott hatalomgyakorlása és a megfelelő fegyverzet-ellenőrzés hiánya Ukrajnában. Alyssa Blakemore kolumnista kedden a Newsweek magazin hasábjain fejtette ki ezt a véleményét − írta meg orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Mint a szerző rámutat: az Ukrajnának nyújtott amerikai segély összege többszöröse az európai országok Kijevnek nyújtott támogatásának, miközben más adományozók − Washingtonnal ellentétben − jelenleg felülvizsgálják a segélyek összegét. Általánosságban elmondható, hogy Biden beiktatása óta az Egyesült Államok 18 milliárd dollárt (7300 milliárd forintot) juttatott Kijevnek, és tekintve, hogy az aktív előirányzatok 2022-ben kezdődtek, elmondható, hogy Washington idén óránként mintegy 2,5 millió dollárt (körülbelül 1 milliárd forintot) utal át a kijevi hatóságoknak − jegyzi meg véleménycikkében a publicista.
Moszkva értelmetlennek tartja olyan válaszlépések bevezetését, amelyek tiltják a nyugati országok lakosainak Oroszországba való belépését – mondta Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak.
Elmondása szerint a vesztesek állampolgárságuktól függetlenül mindig hétköznapi emberek, akik annak a lehetőségét veszítik el, hogy meglátogathassák rokonaikat, barátaikat, vagy gyógyulni, tanulni mehessenek más országokba.
A lap emlékeztetett, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást szeptember 12-én felfüggesztették. Továbbá Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország is megállapodott abban, hogy utazási korlátozásokat vezet be az orosz állampolgárok számára.
Megkezdődött a lakosság evakuálása Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban, a három napig tartó kitelepítés akár 70 ezer embert is érinthet – jelentette ki Vlagyimir Szaldo, a régió megbízott kormányzója.
Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Vasárnaptól a helyi hatóságok közlése szerint a Kahovkai járásban kötelezővé válik a kitelepítés.
Igor Konyaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az MTI szerint azt mondta:
az orosz fegyveres erők október 31-én végrehajtott nagy erejű rakétacsapása megzavarta az ukrán fegyveres erők irányítási rendszerét és logisztikáját, valamint a hadiipart.
A tábornok szerint az ukrán tartalék és a hadianyag harcterekre történő vasúti szállítása jelentős akadályokba ütközik.
Kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be az Oroszország által elcsatolt területek több városából, valamint a határ menti orosz Belgorod és Kurszk megyéből is.