Ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb ilyen létesítményét, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így csak dízelgenerátorokkal működik – közölte csütörtökön az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat.
Az orosz kézben lévő, de ukrán dolgozók által üzemeltetett erőműben 15 napra elegendő üzemanyag van a generátorok működtetéséhez – írta az ukrán cég.
Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott csütörtökön, hogy az orosz erők csapásokat mértek a közép-ukrajnai Krivij Rihre, valamint az északkeleti Szumira és Harkivra. A keleti Luhanszk és Donyeck régiókban is súlyos harcok folynak.
A beszámoló szerint az orosz hadsereg megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, és arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy bizonyos területeken feltartsa az ukrán védelmi erők műveleteit – írta az MTI a közlés alapján.
Az orosz hatóságok csütörtökön bejelentették, hogy állami tulajdonba kerülhetnek az annektált Krím félszigeten található, ukrán tulajdonban lévő ingatlanok, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jaltai luxusvillája is – közölte a The Moscow Times.
Az ukrán államfő krími ingatlanja nyolcszázezer dollárt ér, kilenc évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij felesége, Olena Zelenszka vásárolta meg.
Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke elmondta: összegyűjtik a „barátságtalan” külföldi magánszemélyek és államok tulajdonában lévő ingatlanokat, amelyeket a későbbeikben államosíthatnak. Az orosz törvényhozás még nyáron kezdte el kidolgozni azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tennék az ukrán tulajdonban lévő vagyontárgyak mielőbbi lefoglalását.
Volodimir Zelenszkij a háború februári kitörése óta többször megígérte, hogy addig harcolnak, amíg a Krím ismét ukrán ellenőrzés alá nem kerül.
Alekszander Kotsz orosz haditudósító szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az orosz hadsereg elhagyná Herszont.
Nemrég vetődött fel, hogy az oroszok a város elhagyására készülhetnek, és hogy már a városháza épületéről is eltűnt az orosz zászló. A haditudósító közölte, hogy nemrég végigautózott a városon, és a legtöbb épületen még mindig ott az orosz trikolór.
Elismerte, hogy az egyik épületről valóban eltűnt az orosz zászló (ő sem érti, miért), de állítása szerint az az épület
nem a mostani közigazgatási központ épülete.
„A zászló arról az épületről tűnt el, amelyet korábban a herszoni terület ukrán kormányzata használt. Az orosz hatóságok nem abban az épületben rendezkedtek be” – írta Telegramon.
Az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyin elnökbe vetett bizalmának aránya 0,3 százalékkal csökkent, 80,1 százalékon állt – közölte az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM), amely október 24. és 30. között 1600, 18 év feletti válaszadó körében végzett felmérés eredményeit tette közzé.
„A Putyinba vetett bizalomra vonatkozó kérdésre a válaszadók 80,1 százaléka válaszolt pozitívan” – jegyezték meg a közvélemény-kutatók a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítása szerint.
Egy közel 20 perces videót töltöttek fel az internetre egy orosz T–90-es harckocsiról.
És készült egy ehhez hasonló, 13 perces felvétel az egyik legmodernebb orosz harckocsiról, a T–72B3M-ről is.
Ukrajna nem vállalt új kötelezettséget a júliusi gabonamegállapodásban foglaltakhoz képest – közölte csütörtökön az ukrán külügyminiszter szóvivője. A szóvivő a közösségi médiában úgy fogalmazott, Ukrajna sosem használta a fekete-tengeri folyosót hadi eszközök szállítására és nem is tervezi.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott. A tárca szerint „az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni”. Az ENSZ és Törökország közreműködésével az MTI szerint
Kijev szerdán juttatott el írásos garanciákat a közös koordinációs központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.
A gabonamegállapodásban való részvételét a múlt hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az Ukrán Fegyveres Erők hajtották végre brit segédlettel.
Britellenes tüntetést szerveztek Moszkvában november 3-án. A demonstrálók azután szerveztek megmozdulást, hogy az orosz külügyminisztérium bekérette Deborah Bronner oroszországi brit nagykövetet.
A The Guardian azt írja, a nagykövet körülbelül fél órát töltött a minisztériumban. A megbeszélésről egyelőre sem Oroszország, sem Nagy-Britannia nem adott ki információt.
A tervezett áramszünetek lehetővé teszik az energetikai dolgozók számára, hogy a lehető leggyorsabban helyreállítsák az orosz bombázások után megsérült villamosenergia-berendezéseket – írta az ukrán Ukrenergo villamosenergia-átviteli rendszerirányító vállalat csütörtökön.
Ezért ma, november 3-án is több régióban ismét áramkimaradások lesznek
– jelentették be Facebook-posztban.
Az Ukrenergo szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők megkapták az áramellátás korlátozásához szükséges engedélyt Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Kirovohrad régiókban. Kiemelték: a villamosenergia-ellátási korlátozások a fogyasztók minden kategóriájára vonatkoznak.
Időszakos, óránkénti áramkimaradásokra Kijevben, Csernyihivben, Cserkasziban, Zsitomírban, Szumiban, Harkivban és Poltavában kell számítani – emelték ki.
Az ukrán hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre a Dnyeper folyón átívelő orosz pontonhídon.
Az akcióról – amelyet egy HIMARS rakéta-sorozatvetővel hajtottak végre – videó készült:
Ukrainian HIMARS strike on the Russian pontoon crossing over the Dnipro next to the Antonivskyi Bridge pic.twitter.com/79u1v2d3UJ
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) November 2, 2022
A pontonhíd, valamint a közelében lévő Antonovszkij híd (amelyet korábban már szintén megrongáltak) jelenti az egyetlen összeköttetést Herszonnál a folyó két partja közt, emiatt rendszeresen bombázzák ezeket az ukránok.
Meg nem erősített képek keringenek a közösségi médiában, amiken a megszállt Herszon városában látszólag levették az orosz zászlót a városi tanács épületéről.
A megszálló hatóságok egyik, Oroszország által beiktatott vezetője, Kirill Sztremuszov nemrég a Telegramon további civil „evakuálásra” szólította fel a városlakókat, amit Kijev kényszerű deportálásoknak nevezett.
A megmaradt herszoni lakosok veszélynek teszik ki magukat. A nácik amerikai fegyverek segítségével nem hagyják abba a város békés infrastruktúrájának bombázását. A herszoni lakosok továbbra is kitelepülhetnek a város jobb parti részéből. A polgári járművek mozgatása a Dnyipro jobb partjáról a bal partra folytatódik, ugyanúgy, mint eddig – Rechporton keresztül. Onnan vízen lehet átjutni a Dnyipro bal partjára, valamint személygépkocsival kompon átkelni
– mondta Kirill Sztremuszov a The Guardian szerint. Hozzátette, a közlekedési hálózati kommunikáció ideiglenes szüneteltetése nem befolyásolja a Herszon régió jobb partjának élelmiszerrel és alapvető árucikkekkel való ellátását. „Herszon és a régió településeinek ellátása a korábbiak szerint zajlik.”
Elemzők szerint az orosz erők a Dnyipro folyó túloldalán a várostól való visszavonulásra készülhetnek.
Russian-installed official in Kherson, Kirill Stremousov says Russian troops will “most likely” pull back to the left bank of the Dnipro, so people should leave Kherson city urgently.
— Patrick Reevell (@Reevellp) November 3, 2022
He says it’s not certain but “most likely”.https://t.co/TO28NsYuLF pic.twitter.com/nHSYj4V3oZ
November 1-ig bezárólag összesen 1402 orosz tiszt eshetett el a háborúban – közölte az ukrán hadsereg.
Azt írták, hogy a nyilvánosan is elérhető adatok szerint naponta átlagosan 5,7 orosz tiszt vesztette életét,
és az elesettek 26 százaléka a főtisztek, tábornokok közül való.
Az ukrán hadsereg szerint az elesett orosz tisztek közt van minimum:
Vlagyimir Putyin csütörtökön videókonferenciát tart a kormány tagjaival.
A TASZSZ hírügynökség a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva számolt be erről. Közlésük szerint arról tárgyalnak, hogy miként tudják minél nagyobb mértékben támogatni a beruházásokat a mostani gazdasági helyzetben.
A videokonferencián Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter is ismertetett egy jelentést arról, miként alakultak a beruházások az utóbbi hónapokban. A tárcavezető a TASZSZ szerint korábban arról beszélt, hogy 2022 második negyedévében a beruházások összértékének körülbelül 2 százalékos visszaesésére számítanak.
Demonstrációba kezdtek a besorozott katonák egy csuvasföldi kiképzőközpontban amiatt, hogy nem kapták meg a nekik törvényileg járó pénzt.
A gulagu.net Telegram-csatorna számolt be arról, hogy az Uljanovszk városában lévő központban tömeges demonstráció kezdődött kedden, ami az alábbi videón is látható:
A katonák azt kifogásolták, hogy nem kapták meg azt a havi 195 ezer rubelt (körülbelül 1,3 millió forintot), amelyet az orosz elnök is megígért nekik a részleges mozgósítás elrendelésekor a katonai szolgálatért cserébe.
Nem veszünk részt a különleges katonai műveletben, amíg meg nem kapjuk azt a pénzt, amelyet a kormányzat és az Orosz Föderáció elnöke ígért nekünk
– hangzott el a demonstráción, amelyen a besorozottak a helyi lakosság segítségét is kérték.
A gulagu.net szerint a tiltakozás kedd este is folytatódott, de addigra az orosz rendfenntartókat, a Roszgvardija egységeit is kivezényelték a demonstrálók ellen.
Ukrajna új katonai segélycsomagot kap Spanyolországtól, ami légvédelmi rendszereket is tartalmaz – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A Twitteren közzétett nyilatkozatában Kuleba elmondta, hogy az új segélycsomagot követően biztosította Jos Manuel Albares spanyol külügyminisztert arról, hogy Ukrajna „mindig emlékezni fog arra, hogy Spanyolország a legnehezebb időkben is mellettünk állt” – írta a Sky News.
A lépés azután történt, hogy az Egyesült Államok közölte, hogy további 275 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve fegyvereket, lőszereket és felszereléseket.
Múlt héten Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:
Azon is dolgozunk, hogy Ukrajnát ellássuk a szükséges légvédelmi képességekkel, a két első, az Egyesült Államok által biztosított NASAMS-rendszerrel, amelyek a jövő hónapban már szállíthatóak lesznek Ukrajnának. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt dolgozunk azon, hogy lehetővé tegyük saját légvédelmi rendszereink Ukrajnának történő szállítását.
My Spanish friend @JMAlbares came to Kyiv with good news. Spain sends our way a new military aid package, including HAWK and Aspide air defense systems, artillery, and ammunition. I assured him Ukraine will always remember that Spain stood with us during the most difficult time. pic.twitter.com/lERppcGIJd
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) November 2, 2022
Ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb ilyen létesítményét, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így csak dízelgenerátorokkal működik – közölte csütörtökön az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat.
Az orosz kézben lévő, de ukrán dolgozók által üzemeltetett erőműben 15 napra elegendő üzemanyag van a generátorok működtetéséhez – írta az ukrán cég.
Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott csütörtökön, hogy az orosz erők csapásokat mértek a közép-ukrajnai Krivij Rihre, valamint az északkeleti Szumira és Harkivra. A keleti Luhanszk és Donyeck régiókban is súlyos harcok folynak.
A beszámoló szerint az orosz hadsereg megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, és arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy bizonyos területeken feltartsa az ukrán védelmi erők műveleteit – írta az MTI a közlés alapján.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója szerint Kijevben mindenki számára helyreállt az áramszolgáltatás az energetikai létesítmények hétfői orosz bombázása után.
Ennek ellenére a kormányzó a Guardian szerint arra is figyelmeztetett, hogy csütörtök reggel 5 órától megkezdődtek a rendszer stabilizálására irányuló áramszünetek, mondván, „erre azért van szükség, hogy csökkentsük a hálózatok terhelését és elkerüljük a vészhelyzetet”.
Orosz tisztviselők jelentése szerint a Rosenergoatom orosz atomerőmű-üzemeltetői megkezdték a zaporizzsjai atomerőmű joghatóság alá vonását.
Renat Karcsa, a Rosenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója elmondta, azért döntöttek így, mert az erőmű elhasználta az összes rendelkezésre álló üzemanyag-tartalékát.
Megkezdődött az erőmű és személyzetének integrálása a Rosenergoatom fennhatósága alá
– mondta az Ukraina.ru-nak a szomszédos Energodar város oroszok által kijelölt vezetője, Alekszandr Volga.
Az emberek döntöttek arról, hogy melyik országban élnek. A lakosok Oroszországot választották lakóhelyüknek, munkahelyüknek. Az erőmű már Oroszország szerves része
– mondta Volga.
Russian officials announced that occupation authorities began integrating the Zaporizhzhia Nuclear Power Plant (ZNPP) into the jurisdiction of Russian nuclear power plant operator Rosenergoatom on November 2. https://t.co/6pPzQvZtqA pic.twitter.com/1xnulLQYtm
— ISW (@TheStudyofWar) November 3, 2022
Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetét fejezte ki Törökország vezetésének, amiért elősegítette Oroszország visszatérését az ENSZ által támogatott ukrajnai gabonaexport-megállapodáshoz.
Hálásak vagyunk az ENSZ-nek és török szövetségeseinknek azért, hogy elősegítették Oroszország visszatérését a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéshez. Arra buzdítunk minden felet, hogy újítsák meg a kezdeményezést. Ennek elmulasztása a világ legsebezhetőbbjeit sértené
– fogalmazott Blinken Twitteren.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) November 2, 2022
Olena Zelenszka szerdán arról beszélt, hogy a hazája, Ukrajna nagy bajba kerül akkor, ha „a világ szolidaritása halványulni kezd”. Ezért arra szólította fel a nyugati hatalmakat, hogy erősítsék meg a Kreml elleni szankciókat.
Nem akarom elhinni, hogy Ukrajna támogatása enyhül
– nyilatkozta Ukrajna first ladyje a Reutersnek a lisszaboni csúcstalálkozón.
Hiszem, hogy a józan ész, az empátia és az érzelmek győzedelmeskednek
– mondta, arra kérve az embereket, hogy gondolkodjanak el azon, milyen világban szeretnének élni.
Moszkva hamarosan bekéreti az Egyesült Királyság oroszországi nagykövetét, Deborah Bronnert, mivel azzal vádolják az országot, hogy brit szakemberek is részt vettek a szevasztopoli kikötő elleni támadásban.
A The Guardian azt írja, Oroszország bizonyítékok nélkül vádolta meg Nagy-Britanniát azzal a támadással, amelyben drónokkal támadták meg Oroszország fekete-tengeri flottáját.
Ezeket az akciókat brit szakemberek irányítása alatt hajtották végre. Az üggyel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium hamarosan bekéreti a brit nagykövetet és bizonyítékot mutatnak be neki a britek részvételéről
– mondta az üggyel kapcsolatban Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az ufai Szovetszkij Kerületi Bíróság őrizetbe vett négy helyi lakost, akiket azzal vádolnak, hogy terrortámadást akartak elkövetni a vasúthálózat ellen. A hatóságok a 18 éves Farruhjon Zokirovot, Mustafa Shahbazovot, Emin Sadigovot, valamint az utóbbi 17 éves testvérét tartóztatták le – írja a Meduza.
Az ügyészség szerint legalább öt kísérletet követtek el a vasúthálózat megrongálására, ezzel tiltakozva az ukrajnai háború ellen, valamint abban reménykedtek, hogy hátráltatni tudják a baskíriai hatóságok munkáját.
Az esetet az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dimitrij Medvegyev is kommentálta, aki szerint a fiatalok „külföldi diákok”, „szabotőrök”, pont olyanok, akiket a Nagy Honvédő Háború idején lelőttek volna.
Az Ukrán Fegyveres Erők HIMARS-rakétarendszer segítségével találtak el egy benzinkutat Szeverodonyeckben szerdán – számolt be Telegram-csatornán a de facto Luhanszki Népköztársaság képviselete.
Ukrajna fegyveres alakulataitól szerdán két támadást rögzítettek Szeverodonyeck és Szvatovo településeken, ahol amerikai MLRS M142 HIMARS-sal támadtak. Az ágyúzás miatt Szeverodonyeckben megsemmisült egy töltőállomás
– írták a bejegyzésben.
Magyarország területére november 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 6659 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5505 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 317 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől november 2-án 37 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Mintegy 14 millió embernek kellett elmenekülni otthonából Ukrajnában Oroszország hadművelete miatt – közölte szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén (BT).
Grandi úgy fogalmazott, hogy évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely miatt világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni kényszerültek száma – írja az MTI.
Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”, ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami „a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében”.
Grandi elmondta, hogy a humanitárius szervezetek „drámai mértékben fokozták segítségnyújtásukat, de ennél sokkal többet kell tenni, azzal kezdve, hogy le kell állítani ezt az értelmetlen háborút”. Mindazonáltal a konfliktus valószínű elhúzódására való tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felkészül a további menekülthullámokra Ukrajna területén belül és kívül is.
Anton Kraszovszkij, a Kreml propagandistája a nemrégiben kitört botránya után azzal a felhívással tért vissza a Russia Today műsorába, hogy „meg kéne fojtani” az ukrán gyerekeket – írja az Unian.
A Russia Today főszerkesztője, Margarita Simonyan hivatalosan még nem kommentálta a történteket.
Korábban Anton Kraszovszkij egy televíziós beszélgetésben azt mondta, hogy azokat a gyerekeket, akik megszállónak tekintik az oroszokat hazájukban, be kellett volna dobni egy erős sodrású folyóba.
Az esetet követően Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a nyugati országokat, hogy tiltsák be az orosz állami hírcsatornát.
Indul az Index csütörtöki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!