A TASZSZ orosz állami hírügynökség idézetet közölt Aleksandar Vučić szerb elnöktől, aki a Herszonért vívott csatát tartja az ukrajnai háború döntő eseményének − írta meg a The Guardian.
Ahogy fogalmazott,
nehéz időszak áll előttünk, a következő tél még nehezebb lesz, mint az idei, mert a mostani idők sztálingrádi csatája, a Herszonért vívott csata előtt állunk, amelyben mindkét fél több ezer tankot, repülőgépet, tüzérséget vet be.
A nyugat azt hiszi, hogy így képes lesz megsemmisíteni Oroszországot, Oroszország pedig azt hiszi, hogy így képes lesz megvédeni azt, amit a háború elején elvett, és véget tud vetni a háborúnak. Ez mindenhol további problémákat fog okozni.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete azzal vádolta Ferenc pápát, hogy figyelmetlenül olvasta az orosz irodalom klasszikusát, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt – írja a Ria Novosztyi.
Ferenc pápa korábban azt mondta, hogy nagyra értékeli az orosz népet, az orosz humanizmust. Szerinte elég csak Dosztojevszkijra gondolni, aki ma is mindenkit inspirál a kereszténység útján.
Bevallotta az orosz és az ukrán nép iránti szeretetét is, és megerősítette, hogy a Szentszék megteszi, amit tennie kell az ukrán válság békés megoldásáért.
Úgy tűnik, a pápa valahogy figyelmetlenül olvasta Dosztojevszkijt. Számos más író/költő műve, köztük Puskin, Kuprin, Bulgakov, valamint a régió valódi történelmének felületes tanulmányozása is azt mutatná, hogy humanizmusnak nyoma sincs Oroszországban
– írta Markarova a közösségi oldalán.
The Pope must not have been attentive when he read Dostoyevsky.
— Visegrád 24 (@visegrad24) November 7, 2022
Otherwise His Holiness would not be surprised by the Russians’ cruelty (which is naturally inherent to the Russian people),
says Oksana Markarova, Ukraine’s Ambassador to the US, responding to the Pope’s remarks. pic.twitter.com/m7P0kwNdKR
Szvjatoszlav Sevcsuk, az Ukrán Görögkatolikus Egyház főpüspöke szerint addig nem lehet párbeszéd Oroszországgal, amíg leigázandó gyarmatnak tekinti az általa megszállt szomszédot. A főapát vatikáni útja volt az első külföldi látogatása a februári orosz invázió kezdete óta.
Az ukrajnai háború gyarmati háború, és az orosz békejavaslatok a gyarmati megbékélés javaslatai
– mondta az egyházfő, miután találkozott a pápával a Vatikánban. Sevcsuk elmondta, hogy a bombázások és a nehézségek ellenére inkább Kijevben marad, hogy közel legyen az emberekhez.
#PopeFrancis met today with Ukrainian Archbishop Sviatoslav Shevchuk of Kyiv-Halych who gave him a fragment of a mine that destroyed a church and told him Russia wants to destroy Ukraine, not make peace. 📷Vatican Media pic.twitter.com/Ej8RQ4F15j
— Cindy Wooden (@Cindy_Wooden) November 7, 2022
Az oroszok az általuk megszállt Herszon megyében le fogják kapcsolni a távközlési hálózatot és az áramellátást, hogy az embereket az életkörülmények lerontásával távozásra kényszerítsék – írta hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére.
„A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar.
Hozzátették, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.
A vezérkar közölte, hogy vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.
Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés.
Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.
„Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult” - jegyezte meg a vezérkar.
A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.
Oroszországban csökkent azok száma, akik továbbra is támogatják az ukrajnai háborút – írja a Meduza. A háború általános támogatottsága tavasszal, március-áprilisban érte el a csúcsot, őszre azonban fokozatosan csökkeni kezdett.
A felmérés szerint a fiatalok, a nők és az alacsonyabb jövedelműek a legkritikusabbak a háborúval szemben. Az is kiderült, hogy a háborút támogatóknak csak az egyharmada lenne hajlandó személyesen részt venni a harcokban, vagy anyagilag támogatni a hadsereget.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet hétfőn közzétett felméréséből kiderül, hogy az ukránok legalább 88 százaléka úgy véli, hogy országuk 10 éven belül az Európai Unió (EU) szerencsés tagja lesz – írja a Reuters.
Ukrajna nem sokkal a háború kezdete után kérte felvételét az EU-ba, és júniusban meg is kapta a tagjelölti státuszt.
A felmérés ezer válaszadót kérdezett meg és eszerint az ukránok optimisták az EU-hoz való csatlakozás esélyeit illetően, még az ország keleti részén is, ahol különösen súlyos harcok dúlnak. Az ottani válaszadók 76 százaléka az EU-ban látja országa jövőjét. Mindössze öt százalékuk mondta azt, hogy a háború miatt az ország gazdasága végleg tönkremegy.
A Közép-európai Kezdeményezéshez (CEI) tartozó 17 ország hétfőn támogatásáról biztosította a kijevi vezetést Oroszország ukrajnai háborújával szemben. A Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek tanácskozását a bulgáriai Bojana városában tartották meg – írja az MTI.
Roberto Antonione, a CEI főtitkára, akit a BTA bolgár hírügynökség idézett, hangsúlyozta, hogy a szervezet erőteljesen kiveszi részét Ukrajna támogatásából.
A tanácskozás zárónyilatkozatában a résztvevők kiemelték, hogy az Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítések összehangolása, a szolidaritás és az egység jelentik a választ az égető kérdésekre.
A tanácskozáson Moldova vette át a kezdeményezés soros elnökségét Bulgáriától. A CEI-ben 17 közép-, kelet- és délkelet-európai ország vesz részt.
Kijev soha nem utasította el, hogy tárgyaljon Moszkvával, és készen is áll majd a tárgyalásokra Oroszország leendő vezetőjével, de nem Vlagyimir Putyinnal – közölte az ukrán elnök tanácsadója.
Ukrajna soha nem utasította vissza a tárgyalást. A tárgyalási feltételeink ismertek és nyitottak
– írta Mihajlo Podoljak Twitteren.
Putyin készen áll? Nyilvánvalóan nem. Ezért kijelenthetjük: Oroszország következő elnökével fogunk tárgyalni
– tette hozzá.
Important: Ukraine has never refused to negotiate. Our negotiating position is known and open.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) November 7, 2022
1. First, RF withdraws troops from 🇺🇦
2.After everything else
Is Putin ready? Obviously not. Therefore, we are constructive in our assessment: we will talk with the next leader of RF.
Volodimir Ohrizko volt ukrán külügyminiszter úgy véli, hogy az ukrajnai háború kudarca és az orosz társadalmon belüli növekvő elégedetlenség, valamint az Oroszországra nehezedő külső nyomás miatt Vlagyimir Putyint el fogják távolítani.
Mint mondta, február 24-én Putyin egy csapdába sétált azzal, hogy bejelentette az „ukrán kérdés” megoldásának szükségességét. Ezeket a szavakat az oroszok 80 százaléka elhitte, és nem láttak lehetőséget arra, hogy Putyin elveszítené a háborút.
Bár az orosz hadsereg vereségeket szenved Ukrajnában, az oroszok még mindig támogatják, és úgy vélik, hogy Ukrajnát el kell pusztítani, és a Kijev feltételei szerinti béke vereséget jelentene Oroszország számára
– hangsúlyozta a diplomata. Szerinte ez a helyzet veszélyes Putyin számára. Megjegyezte, hogy „a mozgósított oroszok nem fognak visszatérni a háborúból, mert Ukrajnában felszámolják őket”. Szerinte Jevgenyij Prigozsin zsoldosaival sem tudnák megfordítani a helyzetet az orosz fegyveresek.
A volt ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy Putyin háta mögött „már régóta dolgoznak olyanok, akik őt a saját biztonságos perspektívájukra akarják cserélni”.
Úgy gondolom, hogy fontos és érdekes események előestéjén vagyunk
– zárta Ohrizko.
A kivételek közé került át az orosz párhuzamos parfüm- és kozmetikumbehozatalra vonatkozó listán a Lancome, a Redken, az Yves Saint Laurent, a Giorgio Armani és a Kérastase márka, mert ezek a vállalatok úgy döntöttek, hogy ismét szállítanak Oroszországba – közölte hétfőn az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium sajtószolgálata.
A kivételek három hónap múlva lépnek hatályba, így azok, akik megvásárolták a termékeket, a rendelet közzétételétől számított negyedéven belül bevihetik őket Oroszországba.
Május elején a minisztérium közzétette azt a több mint 50 árukategóriát tartalmazó listát, amely lehetővé tette a termékek párhuzamos importját. A sokszínű felsorolás a növényektől a gyógyszereken át a szappanig és a fegyverekig terjed. A párhuzamos importmechanizmus működését 2023-ra is engedélyezték – adta hírül az MTI.
Mintegy 80 ezer, a részleges mozgósítás révén fegyverbe állított katona tartózkodik jelenleg az ukrajnai „különleges hadművelet” övezetében, közülük 50 ezren részt vesznek a harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Igor Rugyenya Tver megyei kormányzót.
Putyin a találkozón azt ígérte, személyesen, az „emberekkel találkozva” fog tájékozódni arról, hogy áll a mobilizáltak támogatásának ügye. Az elnök pénteken azt mondta, hogy az önkéntesekkel együtt 318 ezer ember vonult be az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás után – számolt be az MTI.
Figyelembe véve a kahovkai víztározó gátjának aláaknázásáról, a vízerőmű zsilipeiről és támaszairól szóló információkat, az Enerhoatom elemezte, hogy egy támadás milyen hatással lenne a zaporizzsjai atomerőmű üzembiztonságára – írja a társaság sajtószolgálata Telegramon.
Meg kell jegyezni, hogy a gát felrobbantása visszafordíthatatlan vízszintcsökkenést eredményezhet a kahovkai tározóban, amely hűtővizet szolgáltat az atomerőmű számára – olvasható a bejegyzésben.
Eltűnt egy bejegyzés az állami tulajdonban lévő Voronyezsi RIA honlapjáról. Az eltüntetett bejegyzés szerint az Ukrajnába vezényelt ötszáz orosz katona halála „hamis hír” volt.
A Layout című lap egy katonai információra hivatkozva számolt be arról november 5-én, hogy az ukrán támadások következtében megsemmisült egy voronyezsi mozgósított zászlóalj a luhanszki régióban.
November 6-án azonban egy propagandaoldal hazugságnak nevezte az értesüléseket.
A Szabad Európának nyilatkozó Jelena Mihajlova és élettársa, Makszim néhány nappal azután kötött házasságot, hogy Makszimot behívták az Ukrajna elleni háborúba. Az ő történetük azonban közel sem egyedi.
Amióta az orosz elnök elrendelte az általános mozgósítást, Oroszország összes régiójában megsokszorozódott a házasodók száma. A legtöbb régióban a katonák még a papír benyújtásának napján megházasodnak.
Néhány régióban szervezett buszokkal szállítják a katonákat és mennyasszonyukat a gyűjtőbázishoz legközelebbi anyakönyvi hivatalba. Más helyeken pedig ideiglenes házasságkötő-termeket állítottak fel a bázisokon.
A legtöbben azért házasodnak össze ilyen sietősen, mert a fronton bármi megtörténhet a katonákkal, a törvény szerinti feleségnek pedig több joga van, mint egy élettársnak – írja a Mediazone nevű orosz lap is.
Az orosz államfő Igor Rudenyával, a tveri régió kormányzójával hétfőn tartott munkamegbeszélésén külön felhívta a figyelmet a mozgósítás témájára, és hozzátette, hogy erről közvetlenül kell tárgyalni.
Mindenképpen találkozni fogok az emberekkel is, hogy beszéljünk erről, hogy meghallgassam őket, és visszajelzést kapjak
– ígérte Vlagyimir Putyin a TASZSZ híradása szerint.
Putyin, aki munkalátogatáson tartózkodik a régióban, arra is felkérte Rudenyát, hogy foglalja össze a tveri terület tapasztalatait a mozgósítottak támogatásával kapcsolatban. A kormányzó válaszában biztosította az orosz elnököt, hogy mindent megtesznek e téren.
Ukrajna hétfőn azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a déli Herszon városában civil ruhás orosz csapatok törnek be az üres házakba, kifosztják és elfoglalják azokat, így készülve az utcai harcokra – írja a Reuters.
Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban előző héten evakuálták a lakosságot. A három napig tartó kitelepítés hetvenezer embert érintett. Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen.
Az orosz ellenőrzés alatt álló Herszon közigazgatása a Telegramon közzétett közleményében közölte, hogy az áram- és vízellátás leállt, miután egy „terrortámadás” megrongált három távvezetéket a Beriszlav–Kahovka autópályán. Jurij Szobolevszkij, a herszoni területi tanács helyettes vezetője elmondta, hogy a régió fővárosán kívül mintegy tíz település érintett.
Oroszországban jelentősen, 62,8 százalékkal, 45 ezer 228-ra esett az új autók és haszongépjárművek eladása októberben az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Oroszországban tevékenykedő, európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB járműgyártó bizottsága hétfőn.
Az idén az első tíz hónapban összesen 502 ezer 474 új járművet értékesítettek, ami 60,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Oroszországban tavaly 4,3 százalékkal nőtt, és meghaladta az 1 millió 660 ezret az eladott új járművek száma – írja az MTI.
A nemzetközi intézmények és Georgia is arra számít, hogy a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává válhat még idén. Ugyanis miután elkezdődött a háború, és Vlagyimir Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, több mint százezer orosz állampolgár menekült az országba, ezzel nagyot lendítve a gazdaságon – írja a Reuters.
A nemzetközi intézmények szerint azonban a hirtelen növekedésnek káros és veszélyes hatásai is lehetnek. 2022-re Georgia tízszázalékos gazdasági növekedést könyvelhet el, ami igen jelentősnek számít – vélekednek a nemzetközi intézmények. A statisztikák szerint idén eddig legalább 112 ezer orosz menekült Georgiába.
A növekedés negatív hatása leginkább az albérleti piacon érhető tetten. A TBC Bank elemzése szerint a növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén 75 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
Emiatt több fiatal sem kezdi meg az egyetemi tanulmányait, mert nem tudja finanszírozni az albérletet. Ráadásul a háború végeztével a gazdasági fellendülés implikátorának számító oroszok visszatérhetnek a hazájukba, a növekedésnek pedig vége szakad.
Elismerte Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember egy hétfői közösségimédia-bejegyzésben, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, és azt állította, hogy a jövőben is erre fog törekedni – számolt be az MTI.
A Kreml-közeli orosz oligarcha kijelentését Concord nevű cateringcégének sajtószolgálata tette közzé a VKontakte orosz közösségi oldalon.
Beavatkoztunk (az amerikai választásokba), jelenleg is beavatkozunk, és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Megfontoltan, gondosan, sebészi pontossággal és a magunk módszerével, amelyet mi ismerünk
– állt a bejegyzésben.
Ausztriában ezen a télen nem várható áramhiány vagy áramszünet – ismertette a környezetvédelmi miniszter a frissen elvégzett stresszteszt eredményeire hivatkozva. Leonore Gewessler szerint a hálózatüzemeltető szervezet, az APG által végzett teszt egyetlen órányi úgynevezett terheléshiányt sem mutatott, amikor az ellátólánc ne lenne képes fedezni a keresetet – írja az Al Jazeera.
A stresszteszt két dologra világított rá: egyrészt, hogy Ausztria jó és biztonságos energiaellátással rendelkezik, illetve hogy bár kihívásokkal teli télnek nézünk elébe, ennek ellenére remek forgatókönyvünk van a megoldáshoz
– mondta a környezetvédelmi miniszter.
Az ukrán fegyveres erők Herszon elleni offenzívája lelassult, mert a jelenlegi időjárási viszonyok a védekező fél számára kedvezőbbek. Ugyanakkor ellentmondásos az oroszok viselkedése Herszon védelmi taktikájával kapcsolatban – véli Denisz Popovics katonai szakértő az Unian szerint.
Nagyon érdekes események zajlanak Herszonban. Valamiért az oroszok civil ruhába öltözve legjobb embereiket hagyják a térségben, ami elég furcsa akció a részükről
– vélekedett a katonai szakértő, aki szerint Ukrajna ezért nem siet Herszon megtámadásával.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov azt mondta a médiának, hogy bár Oroszország továbbra is „nyitott” a tárgyalásokra, nem tud tárgyalni Kijevvel, mivel az nem hajlandó tárgyalásokat folytatni − írta meg a The Guardian.
Ukrajna megkapta a Nasams és Apside légvédelmi rendszerek első szállítmányát − jelentette be ma Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.
Továbbra is lelőjük a ránk támadó ellenséges célpontokat. Köszönjük partnereinknek: Norvégiának, Spanyolországnak és az Egyesült Államoknak
− írta Reznyikov a Twitteren.
Look who’s here!
— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) November 7, 2022
NASAMS and Aspide air defence systems arrived in Ukraine!
These weapons will significantly strengthen #UAarmy and will make our skies safer.
We will continue to shoot down the enemy targets attacking us.
Thank you to our partners: Norway, Spain and the US. pic.twitter.com/ozP4eXhgOg
Már csak 120 Iszkander rakéta maradt Oroszországban, a modern rakéták mintegy 80 százalékát már felhasználták − jelentette az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága, idézve képviselőjének, Vadim Szkibickijnek a The Economistnak adott nyilatkozatát.
Ukrajna polgári infrastruktúrájának támadásakor a terrorista ország a modern rakéták mintegy 80 százalékát használta fel
− áll a jelentésben.
Vadym Skibitsky szerint az ukrán katonai hírszerzés tudomást szerzett a Kreml azon terveiről, hogy Fateh-110 és Zolfaghar ballisztikus rakétákat szerezzenek be Iránból, és azokat légi úton a Krímbe, tengeri úton pedig a Kaszpi-tengeri orosz kikötőkbe szállítsák − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
A német kormány továbbra is úgy véli, hogy Kijevnek kell eldöntenie, mikor kezdi meg a béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette be hétfőn a német Miniszteri Kabinet képviselője, Christiane Hofmann.
A német kormány képviselője arról beszélt, hogy Berlin Ukrajna alapvető tárgyalási szándékát látja – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az orosz vezetés továbbra is kész arra, hogy Ukrajnával tárgyaljon a béke feltételeiről.
Az északkelet-ukrajnai frontnál fekvő városokban az emberek az eget nézik, és várják a következő csapást. A legtöbb nap így telik: lebombázott épületek között tengődnek − írja helyszíni riportjában a The Independent.
Hogy miért vagyunk még mindig itt? Nincs hová mennünk. Mint a legtöbb idős lakosnak itt, nekünk sincs pénzünk, se rokonaink − mi mást tehetnénk?
− mondta el a lap riporterének a 77 éves, nyugdíjas Luda.
Korábban már írtunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem döntött még arról, hogy részt vesz-e a következő G20-csúcson.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint várhatóan ezen a héten születhet meg az orosz elnök döntése. A hírügynökség Dmitrij Peszkov Kreml szóvivőre hivatkozott.
Volodimir Zelenszkij nemrégiben azt mondta, hogy nem vesz részt a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott lesz.
Ukrán katonák lelőttek egy orosz Szu–25-ös harci repülőgépet a herszoni régió fölött − adta hírül az ukrán Unian hírügynökség.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének parancsnoksága szerint az orosz „madár” november 7-én, helyi idő szerint 9 óra 30 perc körül „szállt le”.
Több mint 1500 új sírt ástak a dél-ukrajnai Mariupol város közelében − írta meg a The Independent.
Mariupol, az ukrajnai Donbász nyugati szélén fekvő fekete-tengeri kikötőváros a háború elején az oroszok egyik fő stratégiai célpontja volt. A könyörtelen támadásokban civilek ezreit ölték meg.
A Maxar legújabb műholdfelvételei azt mutatják, hogy Mariupol közelében, Sztarij Krim, Manhus és Vinohradne településeken található három tömeges temetkezési hely az elmúlt hónapokban folyamatosan bővült.
Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szófiában.
Az MTI értesülései szerint a tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”.
Felszólalásában rámutatott, hogy a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren
– közölte Szijjártó Péter, majd hozzátette:
Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt.