Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai hírösszefoglalója az orosz–ukrán háborúról.
Keddi percről percre frissülő összeállításunkat itt olvashatja.
Tartsanak velünk ma is!
Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta az ukrán katonáknak, hogy Oroszország „lassan veszít” az országuk elleni háborúban – írja a Sky News.
A Kentben található ukrán önkénteseket kiképző Lydd katonai táborban tett látogatásán azt is elmondta, hogy Oroszország évek óta „aktív ellenfele” az Egyesült Királyságnak.
Természetesen Oroszországnak nem tetszik, hogy az Egyesült Királyság kiáll Ukrajna mellett. Mi kiállunk a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok értékei mellett, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát
– tette hozzá.
Ukrajna az amerikai kongresszusi választások eredményétől függetlenül az Egyesült Államok szilárd támogatását élvezi – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rishi Sunak brit kormányfővel Londonban tartott megbeszélését követően.
Teljességgel világos, hogy az Egyesült Államokban szilárd kétpárti támogatást élvez Ukrajna segélyezésének ügye, és ez nem változott
– emelte ki Stoltenberg.
Az ukrajnai orosz hadművelet kérdésére kitérve biztatónak nevezte a fejleményeket, hogy a kijevi kormányerők képesek újabb területeket visszafoglalni annak nyomán, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette az orosz csapatok kivonulását Herszonból.
Az ukrán fegyveres erők győzelmei és eredményei a derék és bátor ukrán katonák érdemei, de természetesen lényegi segítséget kapnak Nagy-Britanniától, a NATO-szövetségesektől és más partnerektől
– mondta Stoltenberg.
A NATO-főtitkár az első külföldi tisztségviselő, akit Sunak fogadott Downing Street-i hivatalában. Stoltenberg a nap folyamán látogatást tett Anglia déli részén egy katonai kiképző központban, ahol brit és kanadai katonák az ukrán fegyveres erők tagjait készítik fel – írta az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 22-én kezdődő jereváni látogatásának napirendjén az örmény–azeri összecsapások is szerepelni fognak – jelentette szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az örmény kormányzat sajtószolgálatára hivatkozva.
Putyin szerdán telefonon megvitatta Nikol Pasinján örmény kormányfővel az október 31-én Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott háromoldalú megbeszélések óta történt fejleményeket. Pasinján és Aliyev az akkori megbeszéléseken megállapodott, hogy lemondanak az erőszakról, és betartják a két ország közötti harcok lezárását szolgáló egyezményeket.
Putyin november 23-án részt vesz a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tanácskozásán. Az ODKB-nak Oroszország és Örményország mellett tagja Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán, Azerbajdzsán azonban nem – adta hírül az MTI.
„Ukrajna semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország harc nélkül kivonulna Herszon városából” – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren.
Podoljak szerint az orosz csapatok jelentős része a városban maradt, ezenfelül további tartalékokat vonnak be a régióba. Kiemelte: Ukrajna kizárólag a saját hírszerzésének hisz.
Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel a régió lakosait, hogy ne hozzanak nyilvánosságra információkat az Ukrán Fegyveres Erők műveleteiről.
Felszólítom Herszon megye lakóit és mindenkit, aki bármilyen információval rendelkezik a déli front eseményeiről, hogy kövesse az információs csendet! Ez nagyon fontos közös győzelmünk érdekében. Ne essen idő előtt eufóriába senki se! Bármit is mondjanak az oroszok, csak a hivatalos információforrásokban bízzanak
– fogalmazott a kormányzó.
Szergej Szurovikin, az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnoka szerdán bejelentette az orosz csapatok visszavonását Herszon megyében a Dnyeper folyó bal partjára, hozzátéve, hogy „a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre”.
Oroszország naponta hajt végre kibertámadást ukrán energetikai objektumok ellen – számolt be Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.
Az osztályvezető elmondta, mivel Ukrajna felkészült a támadásokra, egyik sem volt hatásos. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna ellentámadásokkal harcol az ilyen agresszió ellen – írta a Kárpátalja.ma.
Egy használaton kívüli luxusszállodát ismét kinyitnak az ukrán menekülteknek Bécsben. A hotelben 350 gyermek és nő kaphat ideiglenes otthont.
A Kronen Zeitung azt írja, hogy jelenleg körülbelül 26 ezer ukrán menekült lehet az osztrák fővárosban, de egyre nehezebben tudnak gondoskodni a lakhatásukról. Ezért született meg a döntés, hogy ismét kinyitják a Schottenringen található Hotel de France-ot, amely eddig üresen állt.
Die private Wohnsituation der geflüchteten Menschen aus der Ukraine spitzt sich zu. Jetzt sollen 350 Frauen und Kinder im Hotel de France Platz finden.https://t.co/S4zosgLD5f pic.twitter.com/oTCNeWWVnH
— Kronen Zeitung (@krone_at) November 9, 2022
„Szurovikin tábornok [Szergej Szurovikin, az ukrajnai orosz haderők vezetője – a szerk.] egy nehéz, de helyes döntést hozott” – írta a Telegram-oldalán Ramzan Kadirov.
Csecsenföld vezetője úgy fogalmazott: egyetért Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér véleményével, miszerint Szurovikin több ezer katona életét mentette meg a döntéssel, akiket máskülönben bekerítettek volna. Hozzátette: Herszonban nehéz helyzetben voltak az oroszok csapatok, és „az egy másik kérdés”, hogy miért nem hozták meg előbb ezt a döntést, de
a tábornok bölcsen és előrelátóan cselekedett – evakuáltatta a civil lakosságot, és elrendelte a csapatok újrarendezését
– méltatta a döntést Kadirov, aki nagyon értékelte, hogy Szurovikin be mert vállalni egy olyan döntést, amely miatt kritika érheti őt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „több hatalmas hibát” is elkövetett, amikor megtámadta Ukrajnát – írja az Al Jazeera.
Az egyik az volt, hogy alábecsülte az ukránokat – a bátorságukat, az elkötelezettségüket a harc és az országuk védelme iránt... A másik hiba, amit elkövetett, hogy alábecsülte a NATO-szövetségeseket, a partnereket, hogy képesek vagyunk támogatni Ukrajnát
– mondta Stoltenberg újságíróknak az Egyesült Királyságban.
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította Moldova moszkvai nagykövetségének egyik diplomatáját, válaszul arra, hogy korábban kiutasították a chisinaui orosz diplomáciai képviselet egyik munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az ügyben Lilian Darii moldovai nagykövetet a moszkvai külügyminisztériumba kérették, és átnyújtották neki a kiutasítási döntésről szóló jegyzéket.
A minisztérium emlékeztetett, hogy válaszintézkedésről van szó, miután a moldovai külügyi tárca november elsején „semmivel sem indokolt döntéssel” nemkívánatos személynek nyilvánította a chisinaui orosz nagykövetség egyik diplomatáját. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban azt mondta, ez újabb bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi moldovai vezetés a kétoldalú kapcsolatok leépítését célzó politikát folytat.
Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute elemzője kifejtette, hogy milyen következményekkel járhat a gyakorlatban az, hogy az oroszok visszavonulnak Herszonból.
A háborút napról napra követő szakember egy hosszabb Twitter-feedben vette sorra a következményeket. Egyrészt azt írta: nem egyértelmű, hogy az orosz eszköz- és élőerőbeli veszteség nélkül vissza tudnak vonulni, mivel az ukránok mindent meg fognak tenni (és már eddig is megtettek) azért, hogy megnehezítsék a visszavonulást.
If Russia can withdraw its units without heavy losses, it will likely be in a stronger position to hold its existing front lines because it can move these reverses around more easily to hold the Donbas and Zaporizhzhia. That is why how the withdrawal is conducted is critical. 7/
— Rob Lee (@RALee85) November 9, 2022
Rob Lee arra is felhívta a figyelmet, hogy Herszon elfoglalásával
még a Krím félsziget bizonyos szállítási útvonalai, lőszerraktárai, utánpótlási központjai is a HIMARS-rakétavetők lőtávolságába kerülhetnek.
Az elemző szerint a visszavonulás előnye lehet az, hogy sikeres, jelentős veszteségek nélküli visszavonulás esetén az oroszok erősebb védelmi pozíciókat tudnak felvenni, és a felszabaduló tartalékok a Donbasz, valamint a zaporizzsjai terület védelmét növelhetik. Ezért lesz fontos tényező, hogy mennyire lesz rendezett az orosz csapatok visszavonulása Herszonból – hangsúlyozta a Foreign Policy Research Institute elemzője.
Nincsenek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencébe utazzon – mondta szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.
Peszkov két hónappal ezelőtt is nyilatkozott erről egy interjúban. Akkor azt mondta: el fog jönni az ideje annak, hogy Vlagyimir Putyin látogatást tegyen a Donbászban.
A szóvivő most nagyjából megismételte korábbi nyilatkozatát ugyanezzel kapcsolatban. „Még nincsenek konkrét tervek, de nincs kétségem afelől, hogy eljön az idő, amikor Putyin ellátogat a Donyec-medencébe. Természetesen ezek [az elcsatolt megyék] orosz régiók” – mondta Peszkov egy kérdésre válaszolva.
A szóvivő egyébiránt szerdára virradóra tért vissza Luhanszkból, ahol képzést tartott a helyi média- és sajtószolgálatok munkatársainak – számolt be az MTI.
A NATO fegyveres erői addig fogják gyakorolni és erősíteni együttműködési képességeiket, amíg az utolsó orosz katona el nem távozik Ukrajnából – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a délkelet-lengyelországi Nowa Debában, a visegrádi országok közös, Puma–22 fedőnevű hadgyakorlatán.
Az Eduard Heger szlovák kormányfővel közös sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: a múlt péntektől szerdáig tartó gyakorlaton több mint 1700 katona vett részt, a visegrádi csoport (V4) országaiból érkező katonák mellett amerikaiak és britek is.
Az amerikai és a brit katonákkal együtt egyik gyakorlatot tartjuk a másik után
– fogalmazott.
Hozzátette: az együttműködési képességeket addig fogják tökéletesíteni, amíg „az utolsó orosz katona el nem megy Ukrajnából”.
Megerősítette továbbá, hogy Lengyelország jövőre százmilliárd, „sőt talán mintegy 130 milliárd” zlotyt (8,6 ezer milliárd–11,2 ezer milliárd forintot) szán a hadsereg korszerűsítésére, a bruttó hazai termék (GDP) három-négy százalékára emelik az ország védelmi kiadásait – adta hírül az MTI.
A Politico értesülése szerint amerikai nyomásra változtatott álláspontján az ukrán elnök azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a békéről az oroszokkal.
A lap emlékeztetett arra, hogy hétfőn Volodimir Zelenszkij öt feltétel nevezett meg. Leszögezte többek között, hogy Ukrajna területi integritásának helyreállítása, valamint a háborús jóvátétel, a háborús bűnök miatti felelősségre vonás elengedhetetlen feltétel, egy dolgot azonban kihagyott, amit eddig fontosnak tartott:
azt, hogy csak akkor tárgyal az oroszokkal, ha nem Vlagyimir Putyin lesz az elnök.
Ez utóbbit egy rendeletbe is belefoglalta Zelenszkij még október elején, most azonban ez a feltétel eltűnt a felsorolásból. A Politico értesülése szerint ez annak tudható be, hogy az amerikai tisztviselők meggyőzték arról, hogy erről az egy feltételről mondjon le.
Az amerikaiak ezt azért is kérték Zelenszkijtől, mert azt szeretnék, ha a nemzetközi közvélemény azt látná, hogy Ukrajna nyitott a békekötésre. „Ez nem jelenti azt, hogy rögtön a tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Nem is hisszük, hogy alkalmas az idő erre, annak fényében, amit most Oroszország művel. De meg kell mutatniuk, hogy készek lezárni a konfliktust” – mondta erről egy, a Politicónak nyilatkozó amerikai tisztviselő.
A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében környezeti problémák vannak a spontán eltemetett helyi lakosok és a temetetlen orosz katonák maradványai miatt, amelyek már megfertőzték az ivóvizet – közölte Facebook-oldalán Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója.
A luhanszki régiót a csataterek nagy orosz temetővé változtatják
– fogalmazott a kormányzó. Hozzátette: a megye ökológiáját veszélyeztetik a nagyszámú, hevenyészve elföldelt elhunyt orosz katonák maradványai. A hatóságok az ukrán erők által felszabadított területeken átmenetileg hűtőkbe gyűjtik össze az orosz katonák holttesteit, a tetemek sorsáról majd később döntenek.
Hajdaj kitért arra is, hogy súlyos a helyzet Bilohorivka településen, amelyet az orosz csapatok folyamatosan ágyúznak és bombáznak. Elmondása szerint a település teljesen elpusztult.
A kormányzó szerint legalább tíz évre van szükség a luhanszki régióban a létfontosságú infrastrukturális létesítmények és a lakott területek fő útvonalainak aknamentesítésére, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Az egész régióban még ennél is több időre lesz szükség. Megjegyezte, hogy komoly gondot okoznak a műanyag aknák, amelyeket fémdetektorral nem lehet megtalálni. Hangsúlyozta: ezért nem tanácsolja a lakosoknak a visszatérést a megye orosz csapatoktól felszabadított területeire sem.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon csaknem nyolcszáz orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt a háború kezdete óta mostanáig megközelítőleg 77 950.
Moszkva és Peking továbbra is elkötelezett az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésére – szögezte le az orosz és a kínai klímaügyi megbízott szerdán Sarm es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Ruszlan Edelgerijev orosz klímaügyi megbízott kijelentette: Oroszország a nyugati szankciók ellenére is ragaszkodik vállalt céljaihoz, és hozzátette: amennyiben a büntetőintézkedéseket megszüntetik, hazája már az eredetileg határidőként kitűzött 2060-as év előtt elérheti a karbonsemlegességet.
Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja reményét fejezte ki, hogy a fejlett országok mielőbb teljesítik ígéretüket, mely szerint százmilliárd dollárt juttatnak a fejlődő országoknak. Az összegből az utóbbiak finanszírozhatnák az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseiket, egyebek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, valamint az éghajlatváltozás következményeihez történő alkalmazkodást – írta az MTI.
Az orosz kormány Vlagyimir Putyin elnök utasítására közzétett egy listát, amelyen azok az orosz cégek szerepelnek, amelyekben külföldi üzletemberek nem szerezhetnek tulajdonrészt, és eladást sem kezdeményezhetnek.
A listán olajipari, energiaipari, berendezésgyártó, valamint a szolgáltatási szektorba sorolható vállalatok kaptak helyet. A Világgazdaság információi szerint az Uniper német energetikai társaság orosz leányvállalatára, az Unipróra, valamint a finn energiaóriás, a Fortum orosz leányvállalatára is vonatkozik a tiltás. A Fortum egyébként 78 százalékos részesedéssel rendelkezett az Uniperben, míg a német állam ki nem vásárolta.
Az orosz hadsereg parancsot kapott arra, hogy vonuljon ki az ukrajnai Herszon városából – számolt be a BBC szerda este.
Oroszország ukrajnai parancsnoka, Szergej Szurovikin tábornok azt nyilatkozta: azért kell elhagyniuk a várost, mert nem tudják tovább ellátni a csapataikat a területen. A döntés értelmében az orosz erők teljesen kivonulnak a Dnyeper folyó nyugati partján fekvő régióból.
Ilyen körülmények között a legészszerűbb megoldás a Dnyeper folyó mentén húzódó gátvonalnál megszervezni a védelmet
– mondta Szurovikin tábornok a lap szerint.
Herszon az egyetlen olyan regionális főváros, amelyet a februárban kezdődött invázió óta sikerült elfoglalnia Oroszországnak.
A kivonulást nem sokkal azután jelentették be, hogy az orosz média közölte: Herszon oroszok által kijelölt kormányzóhelyettese, Kirill Sztremousov autóbalesetben életét vesztette.
A politikust – akit az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulás miatt körözött – Herszon elfoglalásának egyik fő támogatójaként tartották számon. Sztremuszov mindössze hat nappal ezelőtt azt nyilatkozta, az orosz erőknek nagy valószínűséggel hamarosan át kell kelniük a keleti partra.
Az interneten közzétett képeken látható, hogy a dél-ukrajnai Herszon városától keletre lévő Darivka híd teljesen beomlott, darabjai a Dnyeper folyó egyik ágába, az Inhulec folyóba estek – írja a The Guardian.
Azt, hogy a hidat kik tették tönkre, és hogyan, nem tudni. A képeket közzétevő ukránok azt feltételezték, hogy az orosz csapatok robbantották fel a visszavonulásra készülve, de Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző a Reutersnek azt mondta, hogy az ukránok rombolhatták le, hogy elvágják egymástól az orosz csapatokat.
Szergej Kirilenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője azt nyilatkozta, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ellátogatott az oroszok ellenőrzése alatt álló Luhanszk régióba, ahol helyi újságírókkal és tisztviselőkkel találkozott.
Peszkov szerda éjjel tért vissza Moszkvába, ám luhanszki látogatásával kapcsolatban nem közölt részleteket – számolt be a Kárpáthír.
Az Európai Bizottság példátlan nagyságú, akár 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol Ukrajna következő évi finanszírozásának fedezésére – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A bizottság szerint ez a rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatás – átlagosan havi 1,5 milliárd euró – nagymértékben hozzájárulna Ukrajna 2023. évi finanszírozásának fedezéséhez, amelynek szükséges összegét az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap havi három-négymilliárd euróra becsülik.
A támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.
Ennek a csomagnak köszönhetően Ukrajna képes lesz továbbra is fizetni a béreket és a nyugdíjakat, fenntartani az alapvető közszolgáltatásokat és a makrogazdasági stabilitást, valamint helyreállítani az orosz erők által megsemmisített kulcsfontosságú infrastruktúrákat
– közölte az Európai Bizottság.
A támogatás feltétele az, hogy Ukrajnának reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése végett.
A pénzeszközöket az uniós költségvetésen keresztül irányítanák Kijevbe, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy a támogatást összehangolt módon kapja meg. A részletek kifizetésekor a bizottság ellenőrizni fogja, hogy a kért reformok ténylegesen megvalósultak-e.
A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell még hagynia – írta az MTI.
A Kárpátaljai Állami Katonai Közigazgatás kedden elrendelte az egykor „Ukrajna felszabadítóinak” szentelt szovjet emlékmű eltávolítását, szerdán pedig a katasztrófaelhárítás munkatársai meg is kezdték a bontást Ungváron.
A megye vezetősége kiemelte, hogy az emlékmű elhanyagolt, romos állapotban állt az ukrán–szlovák határ mentén, és veszélyt jelentett az ellenőrző pont előtt sorban állókra. A szovjet hősi emlékművet 1970-ben állították fel, és egy katonát ábrázol, aki egyik kezében zászlót, a másikban géppuskát tart. Az emlékmű magassága 11 méter, súlya 19 tonna – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Oroszország kész tárgyalásokat folytatni Ukrajnával – jelentette ki szerdán Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben hajlandók egyeztetni, „ha az ukrán fél is figyelembe veszi a jelenlegi helyzet realitásait”.
Továbbra is nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. Soha nem utasítottuk el azokat, készek vagyunk lefolytatni, természetesen figyelembe véve a pillanatnyi realitásokat
– mondta TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint.
Meghalt a herszoni régió oroszok által kijelölt kormányzóhelyettese, Krill Sztremuszov. A helyettes a régió sajtószolgálatának információi szerint autóbalesetben vesztette életét.
Sztremuszovot az Ukrán Biztonsági Szolgálat árulás miatt kereste, miután ukrán politikus múltját követően a herszoni régió orosz megszállása után orosz politikusként vette át a régió kormányzóhelyettesi posztját.
A helyettes idén szeptember 28-án kapta meg az orosz állampolgárságot – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A minap már beszámoltunk arról, hogy a középiskolai tananyag részévé tehetik a katonai alapismereteket Oroszországban. Akkor Valerij Geraszimov vezérkari főnök beszélt arról, hogy ennek miért lehet jelentősége.
Most úgy fest, hogy tényleg már az iskolában megkezdődik az orosz katonák kiképzése, ugyanis szerdán Szergej Kravcov orosz oktatásügyi miniszter közölte:
a következő tanévtől kezdve a középiskolai tananyag része lesz a katonai alapismeretek tantárgy is.
A TASZSZ hírügynökség szerint a miniszter azt mondta: a tananyag kidolgozása már zajlik, jövő év elejére be is fejezik, majd utána megvizsgálják, hogy megfelelő-e. Arról, hogy mi mindent tanulhatnak majd a diákok, itt írtunk bővebben.
Oroszország barátságtalannak és támadásnak tartja, hogy Bulgária katonai segítséget nyújt Ukrajnának – számolt be szerdán Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium sajtószóvivője.
A szóvivő szerint Bulgária döntése tovább rontja az országok közötti kapcsolatot.
A bolgár nemzetgyűlés döntését, miszerint katonai és haditechnikai támogatást nyújt Ukrajnának, újabb barátságtalan sértésnek tekintjük országunk ellen, amely a kétoldalú kapcsolatok amúgy is siralmas állapotának további romlásához vezet
– mondta Zakharova a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A Teherán és Moszkva közötti kapcsolatok mélyítéséről és a terrorizmus elleni közös fellépésről egyeztetett Teheránban szerdán az orosz biztonsági tanács titkára.
Nyikolaj Patrusev a nap folyamán találkozott Ebrahim Raiszi iráni elnökkel, a felek többek között megvitatták a Moszkva és Teherán közötti biztonsági együttműködést.
Nyikolaj Patrusev Ali Samhánival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjével is találkozott, aki az orosz–iráni kapcsolatok elmélyítését hangoztatta az energiaszektor, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén – jelentette az iráni nemzetbiztonsági tanácshoz közeli Nournews hírügynökség.
Samháni emellett leszögezte: a két országnak szorosabbra kell fűznie az együttműködést a terrorizmus elleni harcban is.
Az ukrajnai háborúra kitérve Samháni hangsúlyozta, hogy Teherán minden kezdeményezést támogat, amely közelebb viheti a feleket a tűzszünethez, hozzátéve, hogy a békéhez vezető út csakis párbeszéden alapulhat, és felajánlotta Irán közvetítését.
Patrusev azt vetette a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok szemére, hogy politikai akaratát akár erőszakkal is más, független államokra kényszeríti, és nem riad vissza a kombinált hadviselés alkalmazásától sem – írta az MTI.
Az ukrán posta által kiadott ünnepi bélyeget a 11. osztályos Valeria Mikhailova tervezte, aki a háború miatt kénytelen volt elmenekülni az országból. A lány rajzát azután választották ki, hogy megnyert egy pályázatot – írja a CNN.
A képen egy karácsonyfa alatt üldögélő, tűzijátékot néző fiatal nő és egy fronton, fegyverrel a kezében gubbasztó katona látható.
Mindenki könnyedén megértheti ennek az ötletnek a mélységeit és magának a szerzőnek az érzelmeit is
– írta az ukrán posta vezérigazgatója Telegramom.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara úgy véli, hogy az elmúlt napon mintegy 780 orosz katona vesztette életét, így az orosz halottak száma közelít a nyolcvanezerhez.
A legutóbbi frissítés szerint 15 tankot és 12 páncélozott járművet vesztett az Orosz Föderáció egy nap alatt.
Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 09.11 орієнтовно склали / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 09.11 were approximately: pic.twitter.com/y0nhZf2Rsq
— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) November 9, 2022
Az amerikai kosárlabdasztár, Brittney Griner áthelyezése jelenleg is folyamatban van, egy orosz büntetés-végrehajtási telephelyre szállítják át, de sem a családja, sem pedig jogi csapata nem tud arról részleteket, hogy hol van most, vagy hová tart – számolt be a The Guardian.
Az amerikai kosárlabdázót márciusban tartóztatták le a seremetyjejói repülőtéren, mert kannabiszolajat tartalmazó patronokat találtak a csomagjában.
A robbanóeszközök továbbra is jelentős károkat okoznak a helyreállítási munkákat végző civileknek Harkivban, amelyet az ukrán erők májusban foglaltak vissza az orosz csapatoktól.
Tegnap két, egy 21 és egy 51 éves útkezelő munkás vesztette életét – közölte a harkivi terület kormányzója. Az incidensben egy 55 és egy 34 éves férfi is megsérült.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat pirotechnikai egysége kedden 635 robbanó tárgyat hatástalanított – közölte a kormányzó a The Guardian tudósítása szerint.