Dmitrij Rudenkin orosz szociológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatója azt mondta a Népszavának adott interjúban: nem gondolja úgy, hogy Orbán Viktor oroszpárti lenne.
Az orosz rezsimről beszélve Rudenkin azt mondta, hogy az egy „bomló autokrácia”, amely „az elmúlt évekig jól működött, ám miután elkezdődött az ukrajnai háború, egyre több kritikus hibát követett el” az orosz elnök, és megmutatkozott a gyengesége.
A Putyin által felépített autokratikus rendszer válságban van. Nem hiszem, hogy elkerülhetetlen az összeomlása, de hosszú évek óta először tűnik lehetségesnek egy ilyen forgatókönyv
– összegezte Rudenkin.
A szociológus arról is megkérdezték, hogy mit gondol azokról a kritikákról, amelyek Putyin-barátnak titulálják a magyar kormányt. Dmitrij Rudenkin erre azt mondta:
Orosz kutatóként nem gondolnám, hogy a magyar kormány valóban Putyin-barátnak tekinthető. Ezzel még Oroszország sem ért egyet, hiszen Magyarországot is rátette a barátságtalan országok listájára. Ismerem azokat a kritikákat, amelyek Orbán Viktort az Oroszországgal kapcsolatos álláspontja miatt érik, de nem tartom azokat teljesen jogosnak. Szerintem Orbánt nem érdekli Putyin, ő Magyarország érdekeit tartja szem előtt.
Hozzátette azt is, hogy szerinte a miniszterelnök csak az oroszellenes szankciók miatt meghozandó áldozatok „szükségességét” kérdőjelezi meg, abból a szempontból, hogy azok Magyarországra és Európára nézve mekkora terhet jelentenek.
A Népszavának adott interjúban Rudenkin arra is kitért, hogy a nemzetközi közvélemény – a háború előtti fejlemények miatt, amikor Putyin arról bizonygatta a világot, hogy nem akarnak háborút – már egyáltalán nem bízik az orosz elnökben, és ez megnehezíti egy fegyverszünet vagy béke megkötését is.
Nem hiszem, hogy az ukránok valaha is képesek lesznek megbocsátani az oroszoknak azt, amit a hazájuk ellen tettek. Arra a gonoszságra, amelyet az orosz katonák elkövettek a területükön, generációkon át emlékeznek. Ugyanakkor hiszem, hogy a megbékélés lehetséges
– mondta az orosz szociológus.
„Ukrajnán múlik, hogy mikor kezd tárgyalásokat Oroszországgal” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azokra a találgatásokra válaszul, amelyek szerint a Nyugat sürgeti Kijevet, hogy kezdjen tárgyalásokat Moszkvával – írja az Al Jazeera.
Ukrajna dönti el, hogy mit tesz. A mi feladatunk az, hogy támogassuk őket
– mondta Josep Borrell Brüsszelben.
A következő két hétben az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomag bejelentését tervezi Ukrajnának, nagyjából akkora összegben, mint legutóbb – tájékoztatott Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Sullivan azt is elmondta, hogy szerinte nem helyes azt a kérdést feltenni, hogy télen folytatódnak-e a harcok.
Az utolsó amerikai segélycsomagot november 10-én jelentették be Ukrajnának, összesen mintegy 400 millió dollár értékben – írja az Ukrajinszka Pravda.
A brit hírszerzés legújabb frissítésében kifejtette, hogy a tél beköszönte súlyosan megnehezíti a körülményeket a katonák számára a harctéren, és hatással lesz a hadműveletek általános intenzitására.
Az évszakváltás nemcsak az időjárási körülmények változását, de a két hadsereg viszonyait is érinti: megrövidülnek a nappalok, és hidegebb lesz a hőmérséklet is.
Az Orosz Föderáció vezérkarának bármely döntése részben a téli időjárástól is függ. A nappali fény nagyjából 9 órányira csökken, szemben a nyár csúcsán tapasztalható 15-16 órával. Ennek köszönhetően kevesebb támadó hadművelet és inkább statikus, védekező front várható
– jegyzi meg az értékelés.
A másik kihívás a hideg lesz, és ha a katonáknak gondot okoz a téli egyenruhák, valamint az életkörülmények biztosítása, az valószínűleg egészségügyi problémákat fog okozni számukra.
Ráadásul a hideg a súlyos sérültek gyógyulási esélyeit is rontja.
Az eső, az erős szél és a hóviharok további kihívást jelentenek a terepen lévő katonák számára, nemcsak a kényelmük és a moráljuk, hanem a fegyverek karbantartása szempontjából is.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 14 November 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 14, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/XkaDUtCMFV
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/HyQ3c9kxSv
Új-Zéland közölte, további 66 honvédségi alkalmazottat küld az Egyesült Királyságba, hogy segítsen az ukrán katonák kiképzésében – írja az Al Jazeera.
Örülök, hogy az Új-Zélandi Védelmi Erő (NZDF) gyalogsága további kiképzéseket tud tartani. Ez a kiküldetés lehetőséget biztosít az NZDF katonái számára is, hogy értékes tapasztalatokat szerezzenek
– mondta Peeni Henare védelmi miniszter.
Az ukrán védelmi minisztérium azt állította, hogy a Herszonból menekülő orosz csapatok visszavonulásuk során „mindent elloptak”, köztük egy mosómedvét is egy állatkertből – számolt be róla a The Independent.
A Twitteren közzétett videóban, amelyen látszólag egy orosz katona látható, amint mosómedvéket rak ketrecbe, a minisztérium azt írta:
A megszállók mindent elloptak Herszonból: festményeket a művészeti galériákból, régiségeket a múzeumokból, történelmi kéziratokat a könyvtárakból. De a legértékesebb zsákmányuk egy mosómedve volt, amelyet egy állatkertből loptak el. Lopj mosómedvét, és halj meg!
The occupiers stole everything from Kherson: paintings from art galleries, antiquities from museums, historic manuscripts from libraries. But their most prized loot was a raccoon they stole from a zoo. Steal a raccoon and Die. pic.twitter.com/1mqBrrKjHQ
— Defense of Ukraine (@DefenceU) November 13, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök néhány nappal Oroszország kivonulása után megjelent Herszon városában. Az ukrán csapatokhoz szólva azt mondta:
Továbblépünk. Készen állunk a békére, békére az egész ország számára.
Az ukrán erők még mindig a város „stabilizálásán” dolgoznak – írja a Sky News.
A fegyveres erőknek ki kell használnia az agresszor ország elnökének, Vlagyimir Putyinnak a hibáját, aki folyamatos támadásokba kényszeríti bele csapatait – vélik az Institute for the Study of War elemzői.
Az ukrán erők állítólag továbbra is korlátozott mértékben erősítenek a luhanszki régióban, és az elemzők szerint jobban járnának, ha a herszoni régió nyugati részéből érkező csapatokkal erősítenék meg egységeiket.
Minden bizonnyal az oroszok is megerősítik védelmüket a luhanszki térségben, de az ukrán fegyveres erők ennek ellenére is jó ütemben haladnak előre, ezért nincs ok azt feltételezni, hogy a rosszul képzett és felszerelt orosz tartalékosok képesek lesznek megállítani az ukrán csapatokat – állítják az elemzők.
„Az Európai Unió két alapító tagja, Németország és Franciaország megváltoztatta a viták regiszterét, és most már nem geopolitikai hipotézis Berlin és Párizs számára az Oroszországgal való közvetlen katonai összecsapás, hanem geopolitikai valóság” – írja a Ria Novosztyi véleménycikkében Jelena Karajeva.
A védelmi költségvetésre vonatkozó adatokból világossá vált, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a Bundeswehrt a kontinens legerősebb hadseregévé kívánja tenni.
„Berlin legalább százmilliárd eurót fog költeni fegyveres erőinek újbóli felszerelésére. Igen, energiaválság, infláció, három pulóver és öt pár zokni viselése, hogy otthon melegen tartsuk magunkat, a szövetségi kormány pedig egy abszolút csillagászati összegről szóló csekket ír a katonai részlegének” – jegyezte meg a szerző.
A francia katonai költségvetés 44 milliárd euró körül van. Természetesen ez nem hasonlítható a német kiadásokhoz, de a retorika számít: „A hadsereg növeli a morált, felkészül a háborúra.” Ezt a mondatot a Le Figaro a címlapra tette.
Az a világ, amelyet néhány évvel ezelőtt még partnerként fogadtunk el, és amellyel együtt éreztünk, amikor radikális iszlamisták lövöldöztek a városaik utcáin, az a világ, amelynek nagykövetségein mi, oroszok, gyászvirágokat vittünk, és gyertyákat gyújtottunk az ártatlanok emlékére, most arra készül, nem is szégyenlősen, hogy megöljön minket
– vonta le a végkövetkeztetést az orosz publicista.
Az Egyesült Államok 100 ezer lőszert kíván vásárolni dél-koreai fegyvergyártóktól Ukrajna számára, közölte egy amerikai tisztviselő. Céljuk, hogy az Ukrajnában kibontakozó nagy intenzitású harcokhoz szükséges fegyverzet rendelkezésre álljon – számolt be róla a CNN.
Az üzlet részeként az Egyesült Államok 100 ezer darab 155 mm-es ágyútöltényt vásárol, amelyet aztán eljuttatnak Ukrajnának.
A megállapodás lehetővé teszi Dél-Korea számára, hogy tartsa magát ahhoz a nyilvános ígéretéhez, hogy nem küld halált okozó fegyvereket Ukrajnának. A dél-koreai védelmi minisztérium péntek reggel kiadott közleményében közölte, hogy nem változtatta meg álláspontját az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatban, és úgy véli, hogy a lőszerek „végfelhasználója” az Egyesült Államok.
Az egykori világbajnok erőemelő a dél-ukrajnai Mikolajivban menti a kóbor és sérült állatokat, mert az orosz rakétatámadásokban nemcsak az emberek, de az állatok is megsérültek vagy meghaltak.
Az Anna Kurkurina által talált állatok egy része a város utcáin kóborolt, másokat pedig a bombázások által szétvert épületekből mentett ki – írja a Szabad Európa.
Az orosz erők kiürítik a dél-ukrajnai Herszon régió második legnagyobb városát, miközben a Dnyeper folyó bal partján lévő védelmi vonalaikat készítik elő – adta hírül a The Telegraph.
Pavel Filipcsuk, a Kreml által beiktatott Nova Kahovka vezetője elmondta, hogy a Dnyeper folyótól délre 10 mérföldes evakuációs zónát vezettek be a várható ukrán támadás előtt, miután az orosz hadsereg visszavonult Herszon városából.
Ebben a térségben kötelező az evakuálás a harcok lehetősége miatt, és azért is, mert minden nap növekszik a katonai jelenlét – mondta Filipcsuk, hozzátéve, hogy katonai építmények és erődítmények épülnek ezen a területen
A szovjet építésű Nova Kahovka kiürítése azért nagy jelentőségű, mert a Dnyeper folyó bal partján fekszik, ahová az orosz erők visszavonultak, hogy védelmi vonalat készítsenek elő.
A városnak a háború előtt 45 ezer lakosa volt, és mintegy 56 kilométerre fekszik a folyó túlsó partján fekvő regionális fővárostól, Herszontól keletre, ahonnan az orosz erők pénteken vonultak vissza, mert túl nehézzé vált az utánpótlásuk biztosítása.
Számos külföldi újságírót fosztottak meg akkreditációjuktól, mert a nemrég felszabadított Herszonból tudósítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának hivatalos Facebook-oldalán vasárnap egy bejegyzés jelent meg, miszerint
a háborús övezetben a munkavégzés szabályait megsértő média képviselői közül többnek visszavonták a munkavállalási engedélyét és érvénytelenítették a sajtókártyáját.
Súlyosan megrongálódott az Ukrenergo ukrán nemzeti energiavállalat egyik kulcsfontosságú létesítménye az orosz támadások miatt – közölte vasárnap este Volodimir Kudrickij, a cég vezetője.
Hozzátette, hogy Kijev, Zsitomir, Poltava, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Cserkaszi régiók érintettek. Jelenleg ezekben a régiókban továbbra is tervezett és vészleállásokra kényszerülnek – írja az Unian.
Az Orosz Föderáció kormánya jóváhagyta a „külföldi ügynökök” adatait tartalmazó lista nyilvánosságra hozását, amelyet az interneten kell közzétenni.
Az adatok a nevet, a születési dátumot, a nyilvántartásba vétel okát és időpontját tartalmazzák. Emellett a nyilvántartásban olyan adatok lesznek még feltüntetve, mint a lakcím és az útlevéladatok – írja a Meduza.
A brit miniszterelnök szerint az orosz elnök hétfői távolmaradása a csúcstalálkozón azt jelenti, hogy meg sem próbál magyarázatot adni tetteire, annak ellenére, hogy „annyi vérontásért felelős Ukrajnában”.
Rishi Sunak „gazemberállamnak” bélyegezte Oroszországot, miközben kritizálta Vlagyimir Putyint, amiért nem vett részt a G20-ak bali csúcstalálkozóján.
A csúcstalálkozó az első alkalom, hogy a februári ukrajnai invázió óta brit miniszterelnök találkozik orosz tisztségviselőkkel, Putyin helyett Szergej Lavrov, a Kreml külügyminisztere érkezik – számolt be róla a Telegraph.
Sunak úr a csúcstalálkozó első plenáris ülését arra fogja felhasználni, hogy szembesítse Lavrovot Oroszország „illegális inváziójával”, megismételve elődjei, Boris Johnson és Liz Truss kemény kritikáit.
Rishi Sunak has labelled Russia a “rogue state”, as he called out Vladimir Putin for not attending the G20 summit in Bali.
— The Telegraph (@Telegraph) November 14, 2022
🔓 This article is currently free to read. ⬇️ https://t.co/U0AfUijf1D
Mi uraljuk majd a térséget, és mi fogjuk meghatározni a háború utáni szabályokat – jelentette ki Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó az Uniannak adott interjúban.
A politikus szerint érdekes időszak vár rájuk, hiszen történelmileg is a helyére kerül Ukrajna. Podoljak arról is beszélt, hogy Herszon csak a kezdet volt, sorra fogják felszabadítani a területeiket. Azt azonban megjegyezte, hogy Donyeck és Luhanszk irányába rendkívül nehéz dolguk lesz.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy a keleti front mentén, Donyeck és Luhanszk térségében továbbra is heves harcok dúlnak – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában rakéta- és tüzérségi csapások érték Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck városát.
Az ukrán hadseregben több mint ötezer nő szolgál, miközben Oroszország folyamatosan támadja az országukat. A várandós katonák felszerelését a Zemliacski Alapítvány állítja össze: a speciális egyenruhától kezdve a higiéniai eszközökig mindennel igyekeznek ellátni a nőket.
Jevgenyija Emerald az ukrán hadsereg mesterlövésze – ő is várandósan vesz részt a háborúban. Kszénia Drahanyuk a Zemlicskai Alapítvány létrehozója. Alapítványa egyedi katonai felszerelést készít az ukrán hadseregben szolgáló ötezer nő számára.
Az alapítványt magánadományokból finanszírozzák, és az ukrán hadseregnek is nagy segítséget nyújt, amely nem rendelkezik elegendő női felszereléssel – írja a Szabad Európa.
Magyarország területére november 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4967 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4491 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől november 13-án 116 ember, köztük 61 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy a nyomozók több mint négyszáz, állítólagos orosz háborús bűncselekményt tártak fel, illetve katonák és civilek holttesteit találták meg az orosz csapatoktól visszafoglalt herszoni régió több térségében – adta hírül az MTI.
Nyomozók már több mint négyszáz orosz háborús bűncselekményt tártak fel. Civilek és katonák holttesteit találták meg
– mondta. Úgy fogalmazott, hogy 226 településen, több mint százezer lakóra vonatkozóan „stabilizálták a helyzetet és állították vissza a törvényes rendet”.
Zelenszkij beszélt arról is, hogy nem csitulnak az orosz támadások Donyeckben.
A harcok ugyanolyan hevesek, mint az utóbbi napokban a donyecki régióban
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem fogják engedni az áttörést vonalaikon.
Mint megírtuk, Jaroszlav Janusevics, a herszoni terület kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy hagyják el a térséget, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.
Az Institute for the Study of War elemzői szerint a következő hetekben felerősödnek az orosz támadó hadműveletek Donyeck térségében, mivel oda további mozgósított katonai állomány érkezik, valamint a Herszon régió nyugati részéből kivont erőket is oda vezénylik át.
A térségben lévő ukrán erőkre erős nyomás nehezedik, és Kijevnek nagy valószínűséggel át kell csoportosítania csapatait, hogy megvédje magát a megújított orosz támadó hadműveletekkel szemben.
Az elemzők szerint az oroszok erőfeszítéseik ellenére nem valószínű, hogy jelentős előrelépést fognak elérni a hadműveletben, bár végül súlyos veszteségek árán elfoglalhatják Bahmutot.
Indul az Index hétfői hírösszefoglalója az orosz–ukrán háborúról. Vasárnapi percről percre frissülő összeállításunkat itt olvashatja.
Tartsanak velünk ma is!