Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elfogadott határozatában szólított fel Oroszország felelősségre vonására, illetve háborús jóvátételi kötelezettsége megállapítására, amiért a nemzetközi jogot megsértve megtámadta Ukrajnát.
A határozatot 193 tagállamból 94 támogatta 14 ellenszavazat és 73 tartózkodás mellett. Ez a közgyűlési határozat kapta a legkisebb arányú támogatást az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta elfogadott öt ilyen jellegű dokumentumból. A mostani határozat szövege szerint Oroszországnak
viselnie kell nemzetközi szabályszegései következményeit, ideértve az ezen cselekmények által okozott károkból, veszteségekből és sérelmekből fakadó jóvátételt.
Mindemellett szükségesnek tartja a jóvátétel meghatározására szolgáló nemzetközi mechanizmus kialakítását. Ezenfelül javaslatot tesz arra, hogy a nemzetközi közösség Ukrajnával közösen kidolgozzon egy „nemzetközi jegyzéket” a kárigények és az erre vonatkozó információk felvételére.
Az ENSZ Közgyűlésének határozatai ugyan nem bírnak kötelező jogi erővel, azonban van politikai súlyuk – írta az MTI.
„Oroszország jelenleg védekező hadműveletet folytat Ukrajnában” – mondta a Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó tisztviselő.
A tisztviselő szerint Oroszország kivonulása Herszonból viszonylag rendezett volt, és hozzátette, Oroszország azon állítása, miszerint 30 ezer katonát evakuált, valószínűleg túlzás, becslése szerint a létszám közelebb van a 20 ezer főhöz.
Elmondta, hogy várakozásai szerint a háború menete a jövő évben nagyjából változatlan marad, tehát elhúzódó konfliktusra számít, írja az al-Dzsazíra.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) kedden közölte, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna megkínzott hadifoglyokat a közel kilenc hónapja tartó konfliktus alatt, példaként említve többek között az áramütést és a meztelenre vetkőztetést − írta meg a The Guardian.
Az ENSZ ukrajnai székhelyű megfigyelőcsoportja a konfliktus mindkét oldalán, több mint száz hadifogollyal készített interjúkra alapozta megállapításait. Az ukrán hadifoglyokkal készült interjúk a szabadon bocsátásuk után készültek, mivel Oroszország nem biztosított hozzáférést a fogva tartási helyszínekhez.
Vlagyimir Putyin elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a kettős állampolgársággal rendelkező oroszok számára, hogy az ország fegyveres erőiben szolgáljanak − közölte a Sky News.
A módosított rendelet értelmében mostantól azok is besorozhatók a hadseregbe, akik állandó külföldi tartózkodási hellyel rendelkeznek.
A kettős állampolgárok korábban mentesültek a sorkatonai szolgálat alól.
A Kreml kedden kijelentette, hogy „mindent megtesz” annak megakadályozására, hogy a Nyugat lefoglalja befagyasztott nemzetközi vagyonát, vagy „elrabolja” azokat az Ukrajnának fizetendő jóvátétel érdekében − írta meg a The Independent.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta, hogy az ENSZ Közgyűlése hétfőn jóváhagyta azt a határozatot, amely kimondja, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie Ukrajnának a kilenc hónapos konfliktus alatt okozott károkért.
Németország karbantartási központot hoz létre Szlovákiában az Ukrajnának szállított fegyverek szervizelésére és javítására − közölte Christine Lambrecht német védelmi miniszter.
Megállapodásra jutottunk, és a munka azonnal megkezdődhet, hogy a [Kijevnek] szállított összes felszerelést meg lehessen javítani
− fogalmazott.
Berlin azt tervezi, hogy júniusig mintegy 5000 ukrán katonát képez ki Németországban egy uniós kiképzési misszió keretében − írja a The Guardian.
A Wagner-csoport vezetője megvédte azt a brutális videót, amely a jelek szerint egy Ukrajnába disszidált zsoldos halálát mutatja − írta meg a BBC.
Jevgenyij Prigozsin szerint a nem ellenőrzött felvételen, amelyen az 55 éves Jevgenyij Nuzsint pörölykalapáccsal ütlegelik, „egy kutya úgy hal meg, mint egy kutya”.
Az elítélt gyilkos szeptemberben jelentette be, hogy átállt.
Harc közben meghalt Vitalij Jancsik újkemencei (Novoszelicja) lakos, a hírről a Bercsényifalvi-Kisbereznai kistérség hivatalos oldala számolt be. A férfi a kárpátaljai 128-as dandárnál teljesített szolgálatot, írja a Kárpátalja.ma.
Európa biztonsági környezete változik, ezért az Európai Unió és tagországai fokozni fogják védelmi erőfeszítéseiket – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően, kedden.
Borrell az MTI tudósítása szerint az ukrán hadsereg uniós kiképzési programjának létrehozásával kapcsolatban azt mondta: „nagy erőfeszítés lesz az ukrán hadsereg kapacitásainak megújítása, növelése, javítása”, a képzési központoknak azonban „kevesebb mint három hónap múlva” meg kell kezdeniük a munkát.
A program keretében mintegy 15 ezer ukrán katona kap képzést különböző uniós tagállamokban – mondta.
Ez a program áll majd az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk középpontjában
– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
India miniszterelnöke, Narendra Modi sürgette a diplomáciához való visszatérést az orosz–ukrán háború befejezésében − írta meg a The Guardian.
India nem ítélte el Moszkva ukrajnai invázióját, de Modi szeptemberben azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy „a mai korszak nem a háború korszaka”.
Többször mondtam, hogy meg kell találnunk a módját annak, hogy Ukrajnában visszatérjünk a tűzszünet és a diplomácia útjára
− mondta Modi az indonéziai Balin megrendezett G20-csúcstalálkozó nyitóbeszédében.
Kína ellenzi Oroszország kizárását a G20-csoportból és más nemzetközi szervezetekből – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter kedden a G20-csúcstalálkozón, a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott kétoldalú találkozóján.
Támogatjuk Oroszország méltó szerepét a G20-ban és más nemzetközi szervezetekben, és úgy gondoljuk, hogy senkinek sincs joga elvenni Oroszország észszerű jogát a többoldalú nemzetközi szervezetekben való részvételben
– idézte az MTI a kínai diplomácia vezetőjét.
Franciaország és Kína szoros együttműködése kulcsfontosságú az ukrajnai háború következményeinek leküzdésében − jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
A francia államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök a mai nap folyamán a G20-ak vezetőinek Balin tartott csúcstalálkozóján tartott megbeszélést − írta meg a Sky News.
A megbeszéléseken mindkét vezető megerősítette határozott álláspontját a nukleáris fegyverek háborús alkalmazásának megakadályozásáról.
Az olasz védelmi minisztérium szerint nem készül új fegyvercsomag Ukrajna számára, erről Guido Crosetto tárcavezető beszélt a La Stampa napilapnak adott interjúban.
A miniszter rámutatott, hogy a Kijevbe irányuló fegyverszállítások továbbra is az előző kormány által jóváhagyott rendeletek alapján történnek. Korábban ugyanakkor Guido Crosetto nem zárta ki teljesen annak lehetőségét, hogy Róma idővel újabb fegyverszállításokat teljesítsen Kijev számára, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 82 080 orosz katona esett el, az elmúlt napon 710 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1511 hadműveleti és taktikai drónt, 160 egység speciális felszerelést és 399 cirkálórakétát számoltak fel.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke a 2022-es világbajnokság alkalmából egy hónapos tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, mondván, hogy a sport összehozhatja az embereket.
Gianni Infantino, a FIFA elnöke a G20-ak vezetőihez szólva azt mondta, hogy a vasárnap kezdődő torna „pozitív kiváltó okként” szolgálhat a tűzszünet elrendeléséhez.
„Az a kérésem mindannyiukhoz, hogy fontolják meg az ideglenes tűzszünet lehetőségét a világbajnokság idejére” – szólt a harcoló felekhez az elnök.
Gianni Infantino reméli, hogy a következő négy hétben megnyílik néhány humanitárius folyosó, ami esetleg a párbeszéd újraindításához vezethet, írja az al-Dzsazíra.
A háború kirobbanása óta először újraindult a vasúti közlekedés Kijev és Mikolajiv között. Az ukrán fővárosból induló vonat november 15-én reggel érkezett meg a mikolajivi pályaudvarra.
Miután február 24-én megkezdte teljes körű invázióját, Oroszország sikertelenül próbálta elfoglalni Mikolajivet és a mikolajivi terület más városait, írja a Kyiv Independent.
Egy ember megsérült, miután robbanás történt a zaporizzsjai területen lévő Melitopolban. A sérültet a városi kórház intenzív osztályára szállították.
Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatása főtanácsának tagja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva terrorcselekménynek minősítette a robbanást, amely mögött szerinte az ukrán hatóságok állnak. „Így akarják megfélemlíteni a polgári lakosságot” – fogalmazott.
A veszteségek elrejtése és a pénzbeli haszon érdekében az ukrán fegyveres erők nem szállítják el halottjaikat a zaporizzsjai régióban – ezt Volodimir Rogov, az Oroszországgal vagyunk mozgalom elnöke állította a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.
A tisztviselő nyilatkozatában azt is megjegyezte, hogy a holttestek ilyenkor a terepen maradnak és létezik egy úgynevezett csend időszak, amikor el lehet őket vinni onnan. Rogov egyúttal azt állította, hogy a halottak hátrahagyása rendszeresen megtörténik az ukrán hadsereg részéről.
Az ukrán katonai parancsnokság jelentős erőket küld a luhanszki frontra – jelentette Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A birtokunkba jutott dokumentumok és az ügynöki forrásokból szerzett adatok alátámasztják, hogy az ukrán hadsereg átcsoportosítja a főbb erőit Luhanszk irányába” – írta a tiszt a Telegram-csatornáján.
Oroszország továbbra is nehéztüzérséggel lövi a Nikopol térséghez tartozó településeket, november 15-én éjszaka több mint 60-szor vették célba a területet – közölte Valentyin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki regionális katonai adminisztráció vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Beszámolója szerint az oroszok magas épületeket, házakat és üzleteket vettek célba, a támadások villanyvezetékeket és egy gázvezetéket is érintettek. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés, írja a Kyiv Independent.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg figyelmeztetett, hogy Moszkva erejét nem szabad alábecsülni Kijev közelmúltbeli harctéri sikerei ellenére sem − írta meg a The Guardian.
Stoltenberg hétfőn Hágában holland kormánytisztviselőkkel tartott közös sajtótájékoztatóján újságíróknak nyilatkozva elmondta:
Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy alábecsüljük Oroszországot. Az orosz fegyveres erőknek jelentős képességeik vannak, valamint nagyszámú csapattal rendelkeznek.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elfogadott határozatában szólított fel Oroszország felelősségre vonására, illetve háborús jóvátételi kötelezettsége megállapítására, amiért a nemzetközi jogot megsértve megtámadta Ukrajnát.
A határozatot 193 tagállamból 94 támogatta 14 ellenszavazat és 73 tartózkodás mellett. Ez a közgyűlési határozat kapta a legkisebb arányú támogatást az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta elfogadott öt ilyen jellegű dokumentumból. A mostani határozat szövege szerint Oroszországnak
viselnie kell nemzetközi szabályszegései következményeit, ideértve az ezen cselekmények által okozott károkból, veszteségekből és sérelmekből fakadó jóvátételt.
Mindemellett szükségesnek tartja a jóvátétel meghatározására szolgáló nemzetközi mechanizmus kialakítását. Ezenfelül javaslatot tesz arra, hogy a nemzetközi közösség Ukrajnával közösen kidolgozzon egy „nemzetközi jegyzéket” a kárigények és az erre vonatkozó információk felvételére.
Az ENSZ Közgyűlésének határozatai ugyan nem bírnak kötelező jogi erővel, azonban van politikai súlyuk – írta az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az orosz erők aláaknázták Herszon régió összes fontos objektumát, írja az Unian hírügynökség.
„Ez lenne az oroszok különleges művelete. A tél előtt elpusztítottak minden, az emberek számára fontos infrastruktúrát. A városban és a régióban abszolút minden fontos objektumot aláaknáztak” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, mindenki számára boldogság lesz, ha Oroszországot egyszer kiűzik Ukrajnából.
Az orosz csapatok viszonylag rendezett visszavonulást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon városából − közölte hétfőn egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő.
Az országban néhány hasonló művelet meglehetősen kaotikusan zajlott − írta meg a Sky News.
Úgy értékeljük, hogy ez egy viszonylag rendezett visszavonulás volt
− mondta a névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó tisztviselő újságíróknak.
Néhány nappal azután, hogy a déli Herszon városát nyolc hónapos orosz megszállás után felszabadították, verésekről, kínzásokról és eltűnésekről szóló beszámolók látnak napvilágot − közölte a The New York Times.
Több lakos is beszámolt arról, hogy föld alatti kínzókamrákba hurcolták őket, néha csak azért, mert hazafias verseket írtak. Mások azt mondták, hogy erőszakos cselekményeknek voltak szemtanúi.
A többtucatnyi városlakóval és ukrán katonai tisztviselővel készített interjúk szerint bárki, akit azzal gyanúsítottak, hogy valamelyik föld alatti partizáncsoporthoz tartozik, vagy az oroszok katonai állásai után kémkedik, komoly veszélynek volt kitéve.
A katonák olyan taktikával törtek be az ajtókon, vagy szedtek le embereket az utcáról, mintha egy másik korszak tekintélyelvű rendszereihez tartoznának. Mindez része volt az oroszok sikertelen kísérletének, hogy Herszont erőszakkal az anyaország részévé tegyék.
Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – jelentette ki a NATO-főtitkár hétfőn Hágában.
Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket
– fogalmazott Jens Stoltenberg, a holland fővárosban tett látogatását követően tartott sajtóértekezletén az MTI szerint.
A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.
Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők „különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot – jelentette ki.
A főtitkár kiemelte: az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja. Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.
Az ENSZ közgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben felszólítja Oroszországot, hogy vonják felelősségre Ukrajna lerohanásáért, többek között a Kijevnek fizetendő jóvátétel révén − írta meg a The Guardian.
A határozat, amelyet a közgyűlés 193 tagjából 94 támogatott, elismeri, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni az Ukrajnában vagy Ukrajna ellen elkövetett nemzetközi jogsértésekért.
Oroszországnak viselnie kell minden nemzetközi joggal ütköző cselekedetének jogi következményeit, beleértve az ilyen cselekedetek által okozott károk jóvátételét is
− olvasható az állásfoglalásban.
Adopted✅
— 🇪🇺EU at UN-NY (@EUatUN) November 14, 2022
Today @UN General Assembly recognizes Russia must be held accountable for its aggression against Ukraine.
Adopted by 94 to 14 votes, the #UNGA resolution recommends the establishment of a registry of damages & recognizes the need for compensation for damages caused. pic.twitter.com/cZihN60o7V
Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) friss jelentésében a szakértők arról írtak, a tél közeledtével még intenzívebbé válhatnak a harcok az orosz és az ukrán hadsereg között a következő hetekben, írja a Mandiner.
A szervezet munkatársai most arra tippelnek, hogy Oroszország Donyeck megyében fogja folytatni a támadó hadműveleteit, miközben igyekszik visszaverni az ukrán ellentámadásokat.
„Az, hogy a mostani körülmények között is folyamatos támadásokra utasítja Putyin a tábornokait, katonai szempontból súlyos hiba” – vélik a szakértők, akik úgy látják, az orosz elnök szeretné bizonyítani a keménységét a Wagner-csoport előtt, ezért nem törekszik a tűzszünetre.
Két anonim amerikai nevezett tisztviselő szerint az Egyesült Államok vizsgálja, hogyan lehetne korszerű drónokat átalakítani Ukrajna számára, tudta meg a CNN.
Korábban a Wall Street Journal arról írt, hogy a Biden-kormányzat elutasította, hogy Ukrajnának drónokat adjon.
Családtagjai szerint harc közben halt meg a donyecki területhez tartozó Bahmut közelében a Kanadából származó 33 éves Joseph Hildebrand, aki önkéntesként vett részt a háborúban.
A hozzátartozók elmondták, hogy a túlélő katonák felhívták őket, és elmondták, hogy ukrán kollégáikkal együtt jelenleg ellenséges területen őrzik Hildebrand holttestét, írja a CBC.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihagyta Oroszországot, amikor a G20-ak csúcstalálkozóját „G19”-ként emlegette − írta meg a Sky News.
Néhány óra múlva az Indonéziában megrendezésre kerülő G19-es csúcstalálkozó résztvevőihez fogok beszédet intézni. Különösen fontos, hogy az Egyesült Államok és Kína együttesen megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés elfogadhatatlan. Mindenki megérti, hogy kiknek szólnak ezek a szavak
− mondta.