új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A háború kezdete óta Ukrajna területére telepített orosz taposóaknák semmissé teszik az elmúlt 25 év aknátlanításban elért eredményeit – vélekedik a Landmine Monitor. 

    A szervezet megerősítette azokat a feltételezéseket, melyek szerint Oroszország a kivonulás előtt taposóaknákat helyezett el, mielőtt állásaikat elhagyva visszavonultak volna – írja az Al Jazeera

    Éves jelentésük szerint 277 áldozatot követeltek az aknák a háború kilenc hónapjában – ez közel az ötszöröse a 2021-ben regisztrált 58 civil áldozatnak. 

  • Az ukrán haderő a keleti luhanszki régió területének mintegy egy százalékát ellenőrzi – idézte a RIA Novosti hírügynökség a térség orosz vezetőjét. A Moszkva által támogatott tisztségviselő, Leonyid Pasecsnik szerint Ukrajna Belogorovka falu és két további település felett őrködik – írja a Sky News

    Oroszország saját területének kiáltotta ki a luhanszki régiót a megszállt területeken tartott népszavazások után. 

  • Különféle okok miatt már negyven saját emberét végezte ki a Wagner-csoport – közölte egy YouTube-ra feltöltött interjúban Olga Romanova orosz emberi jogi aktivista, a Russia Behind Bars nevű emberi jogi szervezetet alapítója. A szervezet kifejezetten a börtönbüntetésre ítélt emberek jogaira specializálódott. 

    Az aktivista állítása szerint egyáltalán nem egyedi eset, hogy a Wagner-tagok agyonvertek egy átállt elítéltet: úgy számolja, hogy már legalább negyven embert meggyilkolhattak a sajátjaik közül. 

    Legutóbb vasárnap terjedt el az orosz közösségi médiában egy videó, amelyen állítólag egy egykori orosz zsoldos pörölykalapácsos kivégzése látható, aki átállt az ukrán oldalra, az oroszbarát bloggerek szerint pedig ez volt az ára az árulásának. 

    Nuzsin téglafalhoz ragasztott fejjel látható, miközben megadja a nevét, születési dátumát, és azt mondja, hogy szeptember 4-én állt át az ukránokhoz. Állítása szerint október 11-én rabolták el Kijevben, és egy pincében tért csak magához.

    Ezt követően egy ismeretlen férfi, aki harci öltözékben lődörgött Nuzsin mögött, fejbe verte egy pörölykalapáccsal. A videó nem ellenőrzött, és Telegram-csatornákon terjesztették, amelyek az orosz média szerint a Wagner-zsoldoscsoporthoz kapcsolódnak.

  • Legalább 63, kínzásra utaló nyomokat tartalmazó holttestet tártak fel Ukrajna nemrég felszabadított Herszon régiójában – közölte az ország belügyminisztere. A hatóságok azonban arra számítanak, hogy még „sok más börtönt és temetkezési helyet” találnak – mondta Denisz Monasztirszkij a The Telegraph beszámolója szerint.

    Eddig összesen 436 háborús bűntényt fedeztek fel a terület orosz megszállása idején, köztük 11 fogva tartási helyet, amelyek közül négyet kínzásra használtak.

    Az elkövetett bántalmazások gyakori fajtái közé tartoznak az áramütések, a műanyag vagy gumibotos ütések, valamint a fogoly fejére helyezett gázálarc légzőcsövének megcsípésével történő fullasztás – mondta a The New York Timesnak Andrij Kovalenko, a herszoni területi ügyészség ügyésze.

    Más, korábban az orosz csapatok által megszállt területeken is találtak tömeges temetkezési helyeket, köztük olyanokat, amelyeken a civil holttestek kínzás nyomait mutatták.

  • Éket vert Ukrajna és nyugati támogatói közé az, hogy Kijev határozottan visszautasítja a vádat, miszerint az ő rakétájuk zuhant volna véletlenül lengyel területre.

    A NATO és az Egyesült Államok vezetői egyöntetűen úgy vélik, hogy Oroszország a felelős a lengyel területre csapódott két rakétáért, ám hiába a vizsgálatok, Ukrajna mégsem hajlandó elismerni, hogy ők lőtték ki a rakétákat. 

    Korábban már Joe Biden amerikai elnök is kritikát fogalmazott meg emiatt, egy neve elhallgatását kérő kijevi diplomata azonban még nála is keményebben fogalmazott. 

    Ez már egyszerűen kezd nevetségessé válni. Az ukránok lerombolják a beléjük vetett bizalmunkat. Senki nem vádolja Ukrajnát, mégis nyíltan hazudnak. Ez sokkal nagyobb kárt okoz, mint a rakéta

    – nyilatkozta a Financial Timesnak a diplomata. 

  • A Reuters jelentése szerint helyi tisztviselők közölték, hogy négy ember meghalt a délkeleti Zaporizzsja régiót ért éjszakai rakétatámadásban. Hárman megsebesültek az északkeleti Harkiv városát ért támadásban, és ugyanennyi a sérültek száma Odesszában.

    Oroszország gázkitermelő létesítményeket és egy nagy rakétagyárat bombázott csütörtökön az ukrajnai kritikus infrastruktúrára mért újabb rakétacsapások során – közölték ukrán tisztviselők.

    Robbanások hallatszottak az ország több részén, köztük a déli Odessza kikötővárosban, a fővárosban és Dnyipro városában is. A civileket arra szólították fel, hogy keressenek menedéket, mivel légiriadót rendeltek el. A célpontok között volt a dnyiprói Pivdenmas hatalmas rakétagyár is – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.

    „A mentők jelenleg a romok között kutatnak további áldozatok után” – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

  • Antonio Guterres ENSZ-főtitkár üdvözli az Ukrajnának a gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás meghosszabbítását.

    Üdvözlöm az összes fél megállapodását a fekete-tengeri gabonakezdeményezés folytatásáról, amely megkönnyíti a gabona, az élelmiszerek és a műtrágya Ukrajnából történő kivitelének biztonságos hajózását

    – mondta Guterres egy nyilatkozatban, amelyet a Törökország és az ENSZ által közvetített megállapodást felügyelő isztambuli székhelyű Közös Koordinációs Központ osztott meg.

    „Az ENSZ teljes mértékben elkötelezett az Orosz Föderációból származó élelmiszer- és műtrágyaexport előtt álló fennmaradó akadályok elhárítása mellett is – tette hozzá a főtitkár.

  • Az orosz médiafelügyelet csütörtökön blokkolta a Novaja Gazeta független híroldal weboldalához való hozzáférést – írja a The Guardian. A lap márciusban függesztette fel az oroszországi tevékenységeit, válaszul az ország által bevezetett szigorú cenzúratörvényekre. 

    Júliusban az orosz médiaszabályozó hatóság blokkolta az újság munkatársainak Európában indított új, Novaja Gazeta nevű weboldalát is, szeptemberben pedig visszavonták a médiaengedélyüket is. 

  • A Sky News értesülése szerint Ukrajna valószínűleg hozzáférést fog kapni ahhoz a délkelet-lengyelországi területhez, ahova a két ember halálát okozó rakéta becsapódott kedden. Minderről Jakub Kumoch, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának vezetője beszélt.

    Andrzej Duda lengyel elnök szerdán azt mondta, hogy a robbanás helyszínére való bejutáshoz a vizsgálatot vezető két ország, Lengyelország és az Egyesült Államok beleegyezésére is szükség van.

    Varsó úgy véli, hogy a robbanást valószínűleg egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozta, amit Kijev tagad. 

    Jelenleg egy lengyel–amerikai nyomozócsoport van a helyszínen. Az ukránok is hozzáférést kértek a vizsgálathoz. Ha mindkét fél beleegyezik, akkor bejuthatnak

    – mondta Jakub Kumoch a TVN 24 kereskedelmi csatornának.

  • Az Egyesült Államok nem lát olyan tényezőt, amely ellentmondana a lengyel vizsgálat előzetes megállapításainak, miszerint vélhetően ukrán légvédelmi rakéta becsapódása okozta két ember halálát lengyel területen – közölte az amerikai védelmi miniszter helyi idő szerint szerdán.

    Lloyd Austin az úgynevezett ukrajnai védelmi összekötő csoport virtuális ülése után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy

    bármiképp záruljon is a vizsgálat, a világ tudja, hogy végső soron ezért az incidensért is Oroszországot terheli a felelősség.

    A miniszter értékelése szerint az összekötő csoport nagyon hatékony volt abban, hogy katonai képességekkel lássa el az ukránokat ahhoz, hogy megállítsák az oroszokat. Hozzátette, szeretnék fenntartani ezt a lendületet télen is, hogy Ukrajna visszanyerje a kezdeményezést a hadszíntéren – számolt be az MTI.

  • Leesett az első hó Ukrajnában, ahol az ország egész területét áramkimaradások sújtják az energetikai infrastruktúrát pusztító orosz csapásokat követően – adta hírül az al-Dzsazíra.

    Az AFP kiküldött újságíróinak beszámolója szerint a fővárosban, Kijevben, ahol a tervezett és előre be nem jelentett áramkimaradások miatt havazott, miután a regionális kormányzó a héten arra figyelmeztetett, hogy a helyzet nehézzé válhat, és a hőmérséklet akár mínusz 10 Celsius-fokra is lecsökkenhet.

  • A brit védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy az Ukrajnára zúduló keddi rakétazápor valószínűleg az eddigi legnagyobb csapás volt, amelyet Oroszország egyetlen nap alatt Ukrajnára mért a háború kezdete óta – írja a The Guardian.

    Kijev szerint az orosz erők mintegy száz rakétát lőttek ki Ukrajna ellen az energetikai infrastruktúrát célzó támadási hullámban, amely áramkimaradásokhoz és kényszerű leállásokhoz vezetett.

  • Oroszország ma reggel újabb tömeges csapást hajtott végre Ukrajnában. Az elnöki adminisztráció és az érintett régiók vezetői megerősítették, hogy a kritikus infrastruktúrát érő csapásokat Odesszában és Dnyipróban hajtották végre – számolt be róla a The Guardian kiküldött tudósítója, Isobel Koshiw.

    Kijevben és Dnyipróban a légvédelmi rendszerek működnek a beérkező rakéták lelövésére – mondták a tisztviselők. Nem hivatalos csatornák arról számolnak be, hogy Ukrajna több más városában is bevetik a légvédelmi rendszereket.

    Úgy tűnik, hogy ez egy újabb támadás, amely Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen irányul.

    Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője a ma reggeli támadásról a Telegramban nyilatkozott:

    Az ellenség úgy gondolja, hogy az energetikai csapásokkal meggyengíti a védelmünket, és hátba támadhat. Ez a gyáva vesztesek naiv taktikája, amire mi készen állunk.

    „Ukrajna már ellenállt az ellenség rendkívül nehéz csapásainak, amelyeknek nem volt olyan eredménye, amire ezek az orosz gyávák számítottak. Továbbra is haladunk előre. Ne hagyják figyelmen kívül a légvédelmi szirénákat, nem fognak sikerrel járni. Mi szét fogjuk zúzni őket” – zárta gondolatait Jermak.

  • Megállapodás született a fekete-tengeri gabonaüzlet 120 nappal történő meghosszabbításáról – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter. A Twitteren közzétett nyilatkozatában a tárcavezető a lépést „az élelmiszerválság elleni globális küzdelem újabb fontos lépésének” nevezte.

    A július 22-i fekete-tengeri gabonaegyezmény lehetővé tette a gabonaszállítások újraindítását egyes ukrán kikötőkből a Fekete-tengeren, ami mintegy 10 millió tonnás szállítmányt eredményezett, és hozzájárult a nemzetközi árak csökkenéséhez. A megállapodást az ENSZ és Törökország is aláírta egy isztambuli ünnepségen.

    Októberben Moszkva felfüggesztette részvételét a megállapodásban, de négy nap múlva újra csatlakozott, enyhítve a gabonaexport további fennakadásaitól való félelmeket. Az elmúlt hetekben egyre nagyobb volt az optimizmus, hogy Oroszország jóváhagyja az alku folytatását – írja a Sky News.

  • Kedd este rakéta csapódott be Lengyelország területére, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő Przewodównál. Első jelentések szerint két ember meghalt, a támadás után több ország kormánya rendkívüli védelmi ülést hívott össze.

    A kanadai miniszterelnök szerint egyértelműen Oroszország a felelős a rakétacsapásért.

    „Szerintem most mindenkinek az a dolga, hogy nyugodtan megtudja, mi is történt pontosan, és összeszedje a tényeket. Mi világossá tettük, hogy Putyin ukrajnai inváziója a felelős ezért az erőszakért” – mondta Justin Trudeau az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.

  • Az első szirénák a déli és keleti régiókban szólaltak meg, majd figyelmeztették az ország középső és nyugati részén élő lakosságot is. Orosz rakéta csapódott be a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosban – jelentették a helyi hatóságok a Reuters beszámolója szerint.

    Több robbanás hallatszott a Dnyeper-parti Dnyipro városában is – közölte a Rada ukrán televíziócsatorna. A helyi médiajelentések szerint a városban megszűnt az áramszolgáltatás.

    Kijevben időlegesen lekapcsolták az áramszolgáltatást – közölte a főváros áramellátásáért felelős társaság (DTEK).

    Az ukrán hatóságok korábban arról tájékoztattak, hogy a keddi orosz rakétacsapások több mint 30 ukrajnai infrastrukturális létesítményt rongáltak meg. Az Ukrenergo nemzeti energiatársaság bejelentette, hogy az ország egész területén tervezetten, lépcsőzetesen időnként kikapcsolják az áramot.

  • A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésen határozott arról, hogy felfüggeszti Oroszország tagságát. A bizottság a Twitteren számolt be a döntésről. A szervezet azzal indokolta a döntését, hogy Oroszország nem tud eleget tenni a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályaiban foglalt kötelezettségeinek – írja a Meduza

    Oroszország fellebbezhet, de a döntést csak a közgyűlés törölheti el végleg, legkorábban 2023 végén. 

  • Robbanásokat jelentettek a megszállt krími Dzsankoj városából. Ukrán médiajelentések szerint egy orosz repülőteret ért találat. Az Ukrinform helyi Telegram-csatornákra hivatkozva azt írta, hogy a robbanásokat szerdán késő este lehetett hallani – írja a The Guardian.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara arról számolt be a Facebookon, hogy az oroszok négy légi- és hat rakétacsapást mértek az ukránokra az elmúlt napon. Továbbá Zaporizzsja város polgári infrastrukturális létesítményeit is támadták – írja az Unian.

    Ugyanakkor kiemelték, hogy az elmúlt 24 órában az Ukrán Védelmi Erők egységei visszaverték az oroszok támadásait a luhanszki és a donyecki régió több településén.

  • A tragikus keddi przewodówi rakétarobbanás az ukrajnai városok ellen végrehajtott újabb nagyszabású orosz rakétatámadás-sorozat következménye, aminek célpontjai a polgári lakosság és a civil infrastruktúra voltak – szögezte le szerda esti sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

    Borrell felhívta a figyelmet, hogy ezek a támadások sértik a nemzetközi jogot, az elkövetők és bűntársaik felelősségre lesznek vonva. A főképviselő felszólította Moszkvát, hogy vessen véget illegális háborújának Ukrajna ellen, és nyomatékosította, hogy az EU továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása, területi integritása, és az önvédelemhez való eredendő joga mellett.

    Továbbra is erőteljes politikai, katonai, humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtunk Ukrajnának, ameddig csak szükséges. Erősebb nyomást gyakorlunk Oroszországra – többek között szankciók segítségével – annak érdekében, hogy hagyjon fel a háborúval és vonuljon ki Ukrajna területéről

    – hangsúlyozta Borrell.

    Hozzátette: az EU teljes mértékben támogatja a helyszíni vizsgálatot a tények feltárása érdekében, és a következő lépésekkel kapcsolatban szorosan egyeztet partnereivel, ideértve a NATO-t is – adta hírül az MTI.

  • Joe Biden csütörtök reggel kijelentette, hogy nem tekinti bizonyítéknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait, miszerint a lengyel területre zuhant rakéta nem ukrán volt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Ez nem bizonyíték

    – fogalmazott Biden, amikor visszatért Washingtonba a G20-csúcsról.

  • Az MI5 brit kémelhárítás vezetője, Ken McCallum elmondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború során a modern történelem legsúlyosabb csapása érte a külföldi orosz hírszerző hálózatot – adta hírül a Sky News.

    Az MI5 vezetője megjegyezte, hogy Nagy-Britanniának még sok évig készen kell állnia az oroszországi agresszióra.

    Az Egyesült Királyságot fenyegető fenyegetésekről szóló éves jelentésében a kémelhárítás vezetője elmondta, hogy több mint 600 orosz nagykövetségi alkalmazottat utasítottak ki világszerte, akik közül szerinte több mint 400 valószínűleg kém. McCallum szerint ez a legsúlyosabb csapást mérte az orosz hírszerzésre az előrelátható európai történelem során.

    Csak az Egyesült Királyságból kiutasítottak 23 diplomáciai fedezet alatt dolgozó orosz kémet. Nem lehetünk önelégültek, fel kell készülnünk a Nagy-Britannia elleni nyílt vagy burkolt orosz agresszióra a következő években

    – közölte az MI5 vezetője. Emellett nemzetbiztonsági okokból megtagadták a diplomáciai vízumot több mint száz orosztól, akikkel Moszkva a hazájukba indult diplomatákat szándékozott leváltani.

    A brit kémelhárítás vezetője szerint Oroszország továbbra is titkos fenyegetést jelent Nagy-Britanniának kémek és kibertámadások formájában, valamint nyilvánvaló veszélyt az energiaárak szándékos emelése és a lakosság célzott félretájékoztatása formájában.

  • Kanada újabb 34 millió dolláros katonai segélycsomagot küld Ukrajna számára – jelentette be Anita Anand védelmi miniszter. A forrásokból mintegy ötmillió dollárt különítenek el az ukrán fegyveres erők műholdas kiképzésére, és további 18 millió dollárt drónfelszerelésre – írja az Ukrajinszka Pravda

    További tízmillió dollárt a téli felszerelések beszerzésére költenének, beleértve a hordozható fűtőtesteket, a hőtakarókat és a hálózsákokat. 

    Ez a segély a Justin Trudeau miniszterelnök által november 14-én, hétfőn bejelentett 500 millió dolláros segélyen felül érkezik Ukrajnának.

  • Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4954 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3810 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 163 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől szerdán 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Az elmúlt napon az ukrán haderő 23 amerikai típusú HIMARS rakétát lőtt ki a Luhanszki Népköztársaság területére, a támadások következtében egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Ezt csütörtökön jelentette be az illetékes szervezet, az Ukrajnai Háborús Bűnöket Ellenőrző és Koordináló Központ (JCCC).

  • Az orosz tisztségviselők csak idén több mint 150 ezer ukrán gyereket szakítottak ki Donbászból. Az orosz hatóságok már nyíltan hirdetik a médiában az ukrán gyerekek kényszer-örökbefogadását. Az országon belül elkezdett terjedni egy olyan propagandafilm is, amelynek témája az ukrán gyerekek kényszer-örökbeadása – állítja az Institute for The Study of War (ISW). 

    Az ISW elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rehabilitáció címszó alatt elvégzett erőszakos örökbeadás igazi célja, hogy megállítsa az orosz népességfogyást. Maria Lvova-Belova, az Orosz Föderáció tisztségviselője határozottan támogatja az ukrán gyermekek erőszakos elvitelét, sőt, ő maga is örökbe fogadott egy Mariupolból elhozott ukrán gyermeket – írja az Unian.

    Október 17-én Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője kijelentette, hogy az ukrán gyerekek kényszeres deportálása bűncselekménynek számít.

  • Varsó és Ukrajna nyilatkozata a lengyelországi rakétarobbanás után nem értelmezhető másként, mint Oroszország és a NATO közötti közvetlen összecsapás kiprovokálására tett kísérletnek – jelentette ki Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

    A két állam vezetésének abszolút felelőtlen kijelentéseit nem lehet másként felfogni

    – fogalmazott a képviselő, aki emlékeztetett rá, hogy nem sokkal a lengyelországi robbanás bejelentése után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal Oroszországot hibáztatta.

    Nebenzja szerint ez nem csupán félretájékoztatás, hanem szándékos kísérlet arra, hogy összeugrassza a NATO-t és Oroszországot – írja a TASZSZ.

  • Az Egyesült Államok teljes mértékben bízik a lengyelországi rakétarobbanás ügyében végzett vizsgálatban, de a végső felelősséget Oroszországra hárítja, függetlenül attól, hogy ki lőtte ki a rakétát.

    A European Truth írása azonban hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre nincsen semmilyen olyan adat a birtokában, ami ellentmondana a lengyelek korábbi állításának, miszerint a robbanást nagy valószínűséggel egy ukrán légvédelmi rakéta okozta.

    Azonban bármilyenek is a lengyel következtetések, egyértelmű, hogy Oroszországé a teljes felelősség

    – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Adrienne Watson.

  • A keddi és szerdai nap is több új eseményt hozott a lassacskán kilenc hónapja tartó orosz–ukrán háborúban. November 15-én ugyanis egy rakéta csapódott be az ukrán határhoz közeli, lengyelországi Przewodówban.

    A történtekre több ország kormánya, az egymással hadban álló felek és a NATO is reagált. A legutóbbi eseményekről szóló napi hírösszefoglalónk ide kattintva érhető el. 

  • Jó reggelt kívánunk! 

    Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!