Medvegyev hátborzongató imázsvideót készített az orosz gyilkológépekről

A polgári infrastruktúrát ugyan támadják, az ukrán erők állásait azonban így is több támadás érte Herszonban és annak külvárosaiban – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Szergej Moroz, a herszoni megye katonai és polgári közigazgatásának sajtótitkára.

A hírügynökség megjegyzi, hogy az elmúlt napokban az ukrán Telegram-csatornák és a média is arról számoltak be, hogy Herszonban robbanások hallatszanak. 

Az orosz megszállók egyelőre nem tervezik elhagyni a Krím félsziget északi részét, és aktívan építik fel a védelmet mind a Dnyeper bal partján, mind a Dzsankoji régióban – mondta Andrij Csenyak, az ukrán hírszerzési főigazgatóság képviselője az Ukrinformnak.

Szerinte ez arról tanúskodik, hogy az oroszok az ukrán fegyveres erők ellentámadására készülnek elő. Csernyak kitért az orosz kollaboránsok Herszon és Zaporizzsja területéről való menekülésére is. Úgy véli, ők nem a Krímbe, hanem Oroszországba próbálnak meg elmenekülni.

Még ők is tudják, hogy így vagy úgy, de Oroszország elveszíti a Krím félszigetet, és az visszatér Ukrajnához

– tette hozzá.

Több robbanás is történt szerdán Odesszában, amiről a Klimenko Time ukrán kiadása számolt be, részleteket azonban egyelőre nem közöltek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint Odessza térségében korábban légiriadót jelentettek be. A zaporizzsjai régióban szerda reggel az ukrán állítások szerint rakétákkal lőttek az orosz erők, a támadásban a hírek alapján egy csecsemő is életét vesztette.

Denisz Smihal, ukrán miniszterelnök közölte, hogy az ukrán energia-infrastruktúra elleni orosz támadások több mint 70 milliárd hrivnya (1,9 milliárd dollár) értékű kárt okoztak – számolt be a The Kyiv Independent.

Smihal elmondta, hogy a több mint 1000 szakemberből álló 70 javítócsapat dolgozik az ország elektromos hálózatainak helyreállításán. Oroszország október eleje óta folyamatosan támadásokat intéz Ukrajna kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen, és elismerték, hogy legfőbb célpontjaik az ország energetikai létesítményei.

Csak az esemény előestéjén teszik közzé azoknak az országoknak a listáját, akik szavazhatnak a 2023-as Eurovíziós Dalfesztiválon, így még nem tudni, Oroszország rajta lesz-e – válaszolta az orosz média érdeklődésére Dave Goodman, az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) szóvivője, melyről az Unian számolt be.

Oroszországot 2022-ben eltiltották attól, hogy részt vegyen a dalversenyen, amelyet jövő májusban Liverpoolban rendeznek meg. 

Három szempontot is megnevezett Oroszország állítólagos taktikai változtatásaival kapcsolatban Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója – írja az Unian ukrán hírportál.

Podoljak saját Twitter-oldalán ismertette ezeket, melyek a következők:

• támadások Belaruszban, hogy bevonják a háborúba,
• támadások Belgorodban, amivel az orosz emberek háború iránti elköteleződését növelnék, 
• valamint a foglyokkal kapcsolatos információs kampány Ukrajna hiteltelenítésére.

Az ukrán jogszabályok szerint az, akinek közeli hozzátartozói közül valaki rokkant, hadiállapot idején nem mozgósítható – számolt be a Kárpáthír.

A lap Bohdan Pereszada ügyvéd alapján arról ír, hogy Ukrajna „A mozgósítási képzésről és mozgósításról” szóló törvény 23. cikke első részének tizenegyedik bekezdése szerint nem sorozhatók be azok a hadkötelesek, akiknek felesége (férje) rokkant, vagy akinek egyik szülője vagy feleségének (férjének) szülője I. vagy II. kategóriás rokkant.

E kategóriába tartozó személyek ugyanakkor saját beleegyezésükkel mozgósíthatók, ám csakis a lakóhelyük szerint.

Az agresszió mártíromságától szenvednek a mai ukránok, a háború pedig hasonló, mint az 1930-as évek népirtása, amikor Joszif Sztálin szovjet vezető éhínséget okozott az ott élőknek – fogalmazott Ferenc pápa a The Guardian szerint.

Fotó: Filippo Monteforte / AFP

A szentatya a Szent Péter téren tartott audiencia végén beszélt erről több ezer ember előtt.

Isztambulban tárgyalt egy orosz delegációval Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerdán, hogy megvitassák az orosz irányítás alatt álló ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű biztonságát – közölte a szervezet Twitteren.

A közlemény szerint az orosz delegációt Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója vezette, és az atomerőmű biztonságával kapcsolatos üzemeltetési szempontokról, valamint a nukleáris biztonsági és védelmi övezet sürgős létrehozásáról tárgyaltak.

Mint megírtuk, a hétvégén több mint egy tucatszor lőtték a zaporrizzsjai atomerőmű környékét. A robbanások épületeket és berendezéseket rongáltak meg, és bár egyik sem volt kritikus a nukleáris biztonság és védelem szempontjából, a NAÜ vezetője szerint a lövedékek veszélyesen közel kerültek az erőmű kulcsfontosságú nukleáris biztonsági és védelmi rendszereihez, ami hatalmas kockázatot jelent.

Ukrajna-szerte nyilvános menedékhelyeket, úgynevezett „legyőzhetetlenségi központokat” hoznak létre, amelyekben a nap 24 órájában ingyenes villanyáramot, fűtést, vizet, internetes-hozzáférést, telefonkapcsolatot és orvosságokat biztosítanak a leginkább rászoruló lakosok részére – jelentette be a nemzethez intézett kedd éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij államfő.

Ha ismét erőteljes orosz csapások következnek be, és órákig nem lenne áram, a legyőzhetetlenség központjai minden kulcsfontosságú szolgáltatást biztosítva működésbe lépnek

– mondta az ukrán elnök.

Az ukrán kormány azt ígéri, hogy a menedékhelyeket hamarosan megépítik, de ezzel együtt arra ösztönzi az ország polgárait, hogy takarékoskodjanak az energiával a beköszönő téli időszakban.

Az orosz támadások hosszú időre ellehetetlenítették körülbelül 10 millió ember áramellátását, amit az ukrán villamossági hálózat üzemeltetője „kolosszális kárnak” nevezett. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a héten jelentette be, hogy mintegy 8500 áramfejlesztő készüléket importálnak Ukrajnába – számolt be az MTI.

Az orosz külügyminisztérium egyik tisztviselője „istentelennek”, „vadnak” és „erkölcstelennek” minősítette Ukrajnát egy több száz éves kijevi ortodox keresztény kolostor elleni rajtaütés miatt – írja az Independent.

Mint megírtuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden razziát tartott a Pecserszka lavra néven is ismert kijevi barlangkolostorban, arra hivatkozva, hogy a monostor oroszpárti tevékenységek színhelyéül szolgálhat, és hogy néhány, hozzájuk érkezett bejelentés szerint fegyvereket, külföldi állampolgárokat és szabotőröket rejtegetnek ott.

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő szerint a razziának nem volt semmi alapja, és erre „nincs és nem is lehet semmilyen indok vagy magyarázat”.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 85 410 orosz katona esett el, az elmúlt napon 410 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2897 tankot,
• 5832 páncélozott harcjárművet,
• 1887 tüzérségi rendszert,
• 395 rakétavetőt,
• 209 légvédelmi berendezést,
• 278 repülőgépet,
• 261 helikoptert és
• 4396 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1537 hadműveleti és taktikai drónt, 161 egység speciális felszerelést és 480 cirkálórakétát számoltak fel.

Két ember meghalt abban a tűzharcban, ami szerda reggel történt a Harkiv régióban található Kupjanszk városában, további ketten pedig megsérültek – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Oleg Szinegubov, a harkovi regionális katonai közigazgatás elnöke szerint „rendszeres orosz terrorcselekmények történtek”. A támadásokat egy kilencemeletes lakóépületnél hajtották végre.

Az Ukrenergo energiavállalat szerdai közlése szerint Ukrajna minden régiójában ütemezett áramkimaradás lesz szerdán – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A cég a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a leállások november 23-án, egész nap érvényesek. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a hideg idő beállta előtt rendkívüli áramkimarások is előfordulhatnak az országban, emiatt takarékosságra kérte a lakosságot.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Oroszország vélhetően teljesen kimerítette jelenlegi iráni drónkészletét, így annak pótlására lesz szükségük.

A hírszerzés szerint ezekből a pilóta nélküli légi járművekből az orosz hadsereg szeptember óta több százat indított Ukrajna ellen, amelyeknek célpontjai nagyrészt katonai létesítmények és az ukrán elektromos hálózat voltak.

Ukrajna a legtöbb iráni dróncsapást semlegesítette, és november 17-e óta nem jelentettek ilyen támadásokat. Így vélhető, hogy Oroszország kimerítette a tartalékjait, és utánpótlásra lesz szüksége, amelyeket a tengerentúlról sokkal gyorsabban tudnak beszerezni, mint új cirkálórakétákat gyártani belföldön.

Ki fogja fizetni Moldova az Ukrajnában visszatartott gázt, erről Andei Spinu, az ország miniszterelnök-helyettese írt szerdán – írja a Guardian.

A politikus arra is kitért, hogy a Gazprom azzal vádolja Ukrajnát, hogy megtartja a Moldovába szánt gázmennyiséget. A brit lap szerint az orosz gázvállalat november 28-ától kezdheti meg az Ukrajnán keresztül Moldovába irányuló gázszállítás csökkentését.

A Gazprom olyasmivel vádolja Ukrajnát és Moldovát, ami nem történik meg. A Moldova jobb partjára szállított gázt Moldova fizeti

– írta a Telegramon Andrei Spinu.

Két régióban, Herszonban és Zaporizzsjában is további védelmi vonalakat telepítenek az orosz erők – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közlése alapján.

Orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépület Zaporizzsjában 2022. október 9-én

Fotó: Maryna Moiseyenko / AFP

A beszámoló szerint a Kahovka–Melitopol autópálya szakaszán védelmi vonalakat szerelnek fel az oroszok. Ivan Fedorov melitopoli polgármester hétfőn azt közölte, hogy az orosz hadsereg másik katonai bázisát egy robbanás semmisítette meg a régióban.

A brit védelmi minisztérium közlése szerint a február 24-e óta tartó invázió óta először küld katonai helikoptereket Ukrajnába – írja a Guardian.

A beszámoló szerint három Sea King típusú helikoptert küld az Egyesült Királyság Ukrajnába, az első már meg is érkezett. Ben Wallace védelmi miniszter szerint a pilótahelikopterek mellet tüzérségi eszközöket is küldenek. 

Ukrajnában több száz kórház és egészségügyi intézmény áll az összeomlás szélén, mivel üzemanyag-, víz- és áramhiányban szenvednek – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Ukrajna egészségügyi rendszere a háború eddigi legsötétebb napjait éli. Miután több mint 700 támadást szenvedett, most az energiaválság áldozatává is vált

– mondta Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, miután Ukrajnában járt. Hozzátéve, hogy az idei tél több millió embernek lesz életveszélyes.

A hatóságok jelentése szerint jelentős mértékű károkat szenvedett Ukrajna energetikai infrastruktúrája, ami miatt legalább március végéig lakosok milliói maradhatnak áram nélkül – írja az Independent.

Az Ukrenergo állami energiacég vezetője, Volodimir Kudrickij elmondta: gyakorlatilag egyetlen hő- vagy vízerőmű sem maradt ép – bár úgy véli, nem szükséges evakuálni a civileket a hiány által különösen súlyosan sújtott városokból.

Nem tudunk annyi energiát termelni, amennyit a fogyasztók felhasználhatnak

– mondta, hozzátéve: a tervezett leállásokat azért hajtják végre, hogy megakadályozzák az ellátás teljes összeomlását.

Rakétákkal lőtték az orosz erők a Zaporizzsja régióban található Volnjanszkij kórház szülészeti osztályát, a támadásban egy csecsemő életét vesztette – állítja Olekszandr Sztaruk zaporizzsjai kormányzó, amiről az Unian adott hírt.

A kormányzó Telegrammon megjelent beszámolója szerint a mentők már a helyszínen vannak.

A „kijevi hatóságok makacs álláspontja” miatt nem folytat informális tárgyalásokat Oroszország Ukrajnával a konfliktus lezárása érdekében – fogalmazott Andrej Kelin brit orosz nagykövet a BBC-nek, amiről a TASZSZ orosz állami hírügynökség számolt be.

Informális tárgyalások nem zajlanak, mert Kijev nagyon makacs, és abban az illúzióban él, hogy meg tudja nyerni ezt a háborút. Ez tiszta illúzió, lehetetlen. De Kijev nem utasíthatja vissza a fegyverek szállítását és a nyugati finanszírozást

– fogalmazott a diplomata, aki úgy látja: „végül minden konfliktus és háború a tárgyalóasztalnál ér véget”.

Magyarország területére 2022. november 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4931 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3390 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 132 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közleményében. 

Hozzáteszik: az ukrajnai háború elől 2022. november 22-én 114 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre vonattal.