Putyin súlyos következményeket emlegetett

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Berlin egyértelművé tette, hogy a Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rendszereket a NATO területén való használatra szánják, ezzel visszautasítják Varsó azon követeléseit, hogy a rendszert Ukrajnába küldjék.

„Ezek a Patriot-rendszerek a NATO integrált légvédelmének részét képezik, vagyis a NATO területén való bevetésre használatosak” – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter Berlinben. Majd hozzátette, hogy a NATO területén kívüli felhasználáshoz előzetes megbeszélésekre lenne szükség a NATO-val és a szövetségesekkel.

Berlin azután ajánlotta fel Varsónak a Patriot rakétavédelmi rendszert, hogy segítsen biztosítani légterét, hogy nemrégiben Lengyelországban lezuhant egy eltévedt rakéta és két ember meghalt – írja a The Independent.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök interjút adott a Financial Timesnak, melyben arról is beszélt, hogy szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus „az erő és az ellenállóképesség háborúja”.

Az államfő elmondta: nem gyengíti az elszántságukat, hogy az oroszok mindent bevetnek Ukrajna infrastruktúrájának lerombolására és az ország elsötétítésére. Hozzátette: nem lesz tartós megoldás a háborúban, ha az orosz csapatok nem vonulnak ki az általuk megszállt területekről.

Zelenszkij felszólította a nyugati országok vezetőit, hogy biztosítsanak több légvédelmi eszközt a kritikus infrastruktúrák védelmére, továbbá gázolajkészleteket a vészhelyzeti generátorokhoz és gázt is az áramhiány ellensúlyozására. Az ukrán elnök szerint a civil objektumokat ért támadások azt jelzik, hogy Moszkva nem érdekelt a háború befejezésében.

„Vissza kell kapnunk minden területet. Ha nem kapunk vissza mindent teljes egészében, a háborút csak befagyasztani lehet, és idő kérdése, hogy mikor kezdődik újra” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az űrből is látszik, hogy az Ukrajna elleni orosz rakétaterrornak milyen hatása van az országra. Amíg egy február 6-i műholdfelvételen Ukrajna fényesen világít, addig egy november 23-i képen már teljes sötétség borítja el az országot – írja a Bild.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója is megosztotta a műholdfelvételt a Twitter-oldalán. A tanácsadó emlékeztetett, az orosz támadások miatt szerdán az egész országban áramkimaradások voltak.

„Oroszország ennek ellenére azt állítja, hogy nem vette célba a civileket” – tette hozzá Gerascsenko.

Több mint 15 ezer embernek veszett nyoma Ukrajnában a kilenc hónapja tartó háborúban – közölte csütörtökön Kijevben az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) egyik vezetője.

A hágai székhelyű bizottság, amelyet a balkáni háború idején hoztak létre az 1990-es években, júliusban nyitott irodát Kijevben, hogy dokumentálja és nyomon kövesse az eltűnt személyeket. Matthew Holliday, az ICMP európai programigazgatója közölte: nem tudni, hány embert kényszerítettek áttelepülésre, tartanak fogságban Oroszországban, ahol életben vannak, de elszakadtak a családjuktól, illetve hány ember halt meg, és temették el hevenyészett sírokba.

A nyomozás Ukrajnában még évekig fog tartani a harcok megszűnte után – mondta Holliday a Reutersnek adott interjúban. A 15 ezer óvatos becslés, ha figyelembe veszik, hogy csak Mariupol kikötővárosban a hatóságok szerint legalább 25 ezer ember halt meg vagy tűnt el. A szervezet Kijevben megkezdte a DNS-minták gyűjtését, és a többéves működéshez való alkalmasság érdekében növeli a kapacitást, ami az ügyészeknek is segítségére lesz a háborús bűncselekmények ügyében indítandó eljárásokhoz.

Az orosz hadsereg csütörtök délután Herszont ágyúzta, több ház is lángokban állt. Jaroszlav Janusevics, a herszoni terület kormányzója arról számolt be, hogy a város egyik lakónegyedét lőtték az oroszok, akik többszörös kilövésű rakétarendszereket vetettek be a támadás során.

A kormányzó tájékoztatása szerint tíz áldozata van az offenzívának, közülük négyen meghaltak.

„Az orosz megszállók ismét lőtték Herszont. Rakéta-sorozatvetőket (MLRS) használtak. Hatalmas tűz ütött ki a város egy lakónegyedében. Az ágyúzás következtében egy toronyház kigyulladt. A lövedékek egy játszóteret is eltaláltak” – idézi az Unian hírügynökség Jaroszlav Janusevicset.

Két férfi holttestét exhumálták a hatóságok a harkivi régióban, akikkel a gyanú szerint az orosz hadsereg végzett – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Legfőbb Ügyészség a Telegramon megjelent beszámolója szerint egy falu erdősávjának közelében találtak rá a két férfira, akik 28 és 39 éves helyi férfiak. A nyomozás eddig ismert adatai szerint a falu még megszállás alatt volt, amikor szeptember közepén az orosz erők meggyilkolhatták a két férfit.

Az Európai Parlamenthez hasonlóan a holland képviselőház is terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot – írja a Trouw holland hírportál.

A portál szerint a döntés összhangban van a képviselőház menetével, a holland pártok nagy része ráadásul támogatja a Mark Rutte vezette kormány azon politikáját, amely elkötelezetten támogatja Ukrajnát humanitárius, diplomáciai és katonai téren is.

A továbbiakban már nem tölti be az UNESCO Világörökségi Bizottságának elnöki tisztét Oroszország, Ukrajna korábban ezt a kérdést már több másik partnerével együtt felvetette a tagállamok között – írja az rbc.ua.

Oroszország már nem elnököl az UNESCO Világörökség Bizottságában. A terroristáknak nincs helye azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a béke fenntartására jöttek létre. A terroristákat is kiutasítjuk földünkről

– idézte a portál Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális és információs minisztert, aki minderről Telegramon számolt be.

Az orosz erők továbbra is hatalmas rakétacsapásokat indítanak Ukrajna ellen, így körülbelül egy hét kell nekik ahhoz, hogy felkészüljenek a következőre – közölte előrejelzését az ukrán Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága.

Andrij Jusov az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint megjegyezte, hogy bár Oroszország nagy pontosságú fegyvereinek tartaléka kimerült, ennek ellenére is sok olyan rakétával rendelkezik, amik pontossága nem túl nagy.

Legalább 100 civilt öltek meg Herszonban az ukrán biztonsági erők, további 200 pedig eltűnt – állítja a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva Olekszandr Malkevics, Volodimir Szaldo Herszon régió megbízott kormányzójának tanácsadója.

A tisztviselő szerint a gyilkosságokat tárgyalás és nyomozás sem előzte meg, az őrizetbe vételek pedig mindennaposok.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint a belorusz erők 10-15 ezer tagja kész harcolni Ukrajna ellen orosz pénzért – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.

Az ukrán vezérkar csütörtökön videóüzentben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába. „Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű” – idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország „bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.

„Ukrajna nem tekinti az önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja” – szögezte le felhívásában a vezérkar.

Az Ukrán Fegyveres Erők november 11-én szabadították fel Herszont. Akkor az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy csapatai teljes visszavonulást hajtottak végre és a várost elhagyva a Dnyeper-folyó bal partjára vonultak. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő jelezte: ennek ellenére Moszkva továbbra is Oroszország területeként tekint a szeptemberben annektált megyére.

Az Unian ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy csütörtökön az orosz hadsereg Herszont ágyúzta, több lakóépület lángokban áll. Halina Luhova, Herszon város ukrán katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette az orosz támadást, és arról tájékoztatott, hogy egy ember meghalt, további egy személy pedig súlyosan megsebesült.

Csütörtök kora este Jurij Szobolevszkij, a herszoni regionális tanács első alelnöke is beszámolt Telegram-csatornáján az ágyúzásokról.

„Továbbra is rendkívül nehéz a helyzet Herszonban. Az oroszok nem állnak le, folytatják a terrortámadásokat, a polgári infrastruktúra és a civilek sincsenek biztonságban. Áldozatai is vannak a csütörtöki eseményeknek” – írta Szobolevszkij.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 85 720 orosz katona esett el, az elmúlt napon 310 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2898 tankot,
• 5839 páncélozott harcjárművet,
• 1889 tüzérségi rendszert,
• 395 rakétavetőt,
• 209 légvédelmi berendezést,
• 278 repülőgépet,
• 261 helikoptert és
• 4400 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1547 hadműveleti és taktikai drónt, 161 egység speciális felszerelést és 531 cirkálórakétát számoltak fel.

Vlagyimir Putyin elnök Mohammed Sia al-Szudánival, az új iraki miniszterelnökkel telefonon tárgyalt az orosz olaj árának korlátozására irányuló nyugati kísérletekről – közölte a Kreml a TASZSZ állami hírügynökség szerint.

A közlemény szerint Putyin azt mondta Szudáninak, hogy az árplafon súlyos következményekkel járna a világ energiapiacára nézve.

Mint megírtuk, Oroszország nem szállít olajat azoknak az országoknak, amelyek támogatták az olajársapka bevezetését. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az orosz olaj árplafonjának bevezetése nemcsak piacellenes, de megzavarja az ellátási láncokat és bonyolítja a helyzetet a világ energiapiacán.

Találkozót szervez a G7-országok külügyminisztereinek Németország azért, hogy megállapodjanak az ukrajnai energiaellátást támogatásáról – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A jövő héten Bukarestben, a G7-ek elnökeiként más külügyminiszteri szintű partnereket is meghívunk egy találkozóra, hogy kezdeményezzük Ukrajna energiaellátásának további támogatását

– idézte a portál Annalena Berbock német külügyminisztert, aki „elviselhetetlen, embertelen bűnnek” nevezte a polgári infrastruktúra ellen végrehajtott orosz támadásokat.

Jelentősen csökkentek az üzemanyagárak Németországban az utóbbi hetekben, a Super E-10 prémium benzinfajta ára már az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti szinten áll – jelentették német hírportálok csütörtökön az ADAC autóklub adatai alapján.

A legnagyobb német autós érdekvédelmi szervezet kimutatása szerint a Super E10 literenkénti országos átlagára szerdán 1,785 euró volt. Ez 6,4 centes csökkenés az egy héttel korábbihoz képest.

Az autózási főszezonra, a június-augusztusi időszakra biztosított üzemanyagadó-kedvezmény hatását kiszűrve ez a fajta benzin legutóbb február 23-án, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása előtti napon volt olcsóbb – számolt be az MTI.

Európai és ukrán aktivisták csoportja, az Ukraine Solidarity Project a Red Bull energiaital-gyártó cég salzburgi központja előtt négyszáz négyzetméteres transzparenst helyezett el, melyen Vlagyimir Putyin orosz elnök egy bikán ülve látható.

A molinón ez a szöveg olvasható: „A Red Bull szárnyakat ad Putyinnak”, utalva arra, hogy a vállalat nem volt hajlandó megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, az energiaital még mindig kapható az ország szupermarketjeiben.

„Nagyon elkeserítő és egyben jelzésértékű, hogy a Red Bull energiaitalok még mindig kaphatók Oroszországban. Ez a világ egyik legnagyobb márkája, és a cég azon döntése, hogy kitart Putyin mellett, sok mindent elárul. A termékeiket ott árusító cégek adót fizetnek a Kremlnek, és ezzel azt jelzik, nem zavarja őket az Ukrajnában zajló háború. Távozniuk kellene Oroszországból. A dolgok jelenlegi állása szerint a Red Bull szárnyakat ad Putyinnak” – írta a csoport.

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) áramfejlesztő aggregátort vett az Ukrinform ukrán hírügynökségnek működése fenntartása érdekében az orosz légicsapások miatt akadozó áramszolgáltatás közepette. „Ma délben jóváhagytam az aggregátor konkrét típusát, az EANA általi költségátvállalást és a szállítást Varsóból Kijevbe” – közölte Clemens Pig, az osztrák hírügynökség vezérigazgatója és az EANA elnöke.

Olekszandr Csarcsenko, az Ukrinform vezérigazgatója hétfőn levélben fordult a 33 hírügynökséget tömörítő szervezethez. Mint írta, a teljes körű áramszünet valósággá vált a megkezdődött téli időszakban.

Ilyen körülmények között a hírügynökség nem tud működni (...) és nem fogjuk tudni tájékoztatni a világot az évszázad legnagyobb és legbrutálisabb háborújáról

– olvasható Csarcsenko levelében, amelyben egyben egy 20-30 kilowatt teljesítményű aggregátor iránti kérelmet is előterjesztett.

Az Ukrinform vezérigazgatója beszámolt arról is, hogy a hírügynökség jogi okok miatt nem fizethet ukrajnai bankszámláiról a berendezésért, illetve egyébként is nagy hiány van ezekből Ukrajnában. A szóba jöhető típusok ára az EANA szerint 9500–11 500 euró (mintegy 4,7 millió forint) között mozog.

Ukrajna megtámadása óta az EANA többször is segítséget nyújtott ukrajnai tagszervezetének, az Ukrinformnak, a TASZSZ orosz állami hírügynökség tagságát pedig felfüggesztette arra hivatkozva, hogy megsértette a szövetség alapelveit.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a hadban álló felek legutóbbi fogolycseréjének keretében Ukrajna elengedett ötven orosz katonát, akik korábban kerültek fogságba.

Csütörtökön a donyecki régió orosz kormányzat által kinevezett vezetője azt mondta, hogy Oroszország cserébe ötven elfogott ukránt enged szabadon – írja a The Guardian.

Újabb 50 ukrán katona tért vissza csütörtökön az orosz hadifogságból – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, amelyről az Unian adott hírt.

A tisztviselő beszámolója szerint a visszatérők között vannak emberek a haditengerészettől, a határőrségtől és az ukrán fegyveres erők közül is. Andrij Jermak leszögezte, hogy a jövőben is folytatódik az ukrán foglyok kiszabadítása.

Nincs semmi szimpátia. Ukrajna a mi területünk. Nem lesz semmilyen tárgyalás. A végsőkig fogjuk bombázni – mondta Vlagyimir Szolojov az orosz állami tévé, a Rosszija 1 műsorában.

A műsor egyik részletéről osztott meg egy felvételt Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója. Szerinte az orosz propagandából sugárzik a gyűlölet, de az ukrán fegyveres erők napról napra egyre több szeretetet és támogatást kapnak.

Ukrajna hat régiójában törölték  a csütörtök délután bejelentett légiriadót. A hírt megerősítették a riasztásokról először beszámoló források is.

Korábban a Dnyipropetrovszki, a Poltavai, a Szumi, a Harkivi, a Cserkaszi és a Csernyihivi területen rendeltek el légiriadót – közölte a TASZSZ hírügynökség.

Mint beszámoltunk róla, Ukrajna egész területére légiriadót hirdettek, miközben szerdán az ország déli és keleti területén történt robbanásokról szóló jelentések érkeztek.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója Twitteren azt írta, Oroszország újabb rakétatámadást indított, és arra buzdította az embereket, hogy maradjanak a menedékhelyen.

Kijev díszpolgára lesz Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök. Vitalij Klicsko kijevi polgármester a hír bejelentésekor azt mondta: Boris Johnson „Ukrajna nagy barátja”.

„Boris Johnson mindent megtett, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is meg fog tenni annak érdekében, hogy Nagy-Britannia és a világ vezetői megadják a szükséges segítséget Ukrajnának. Köszönjük a támogatást! Ismét várunk Kijevbe, hogy átadhassuk ezt a megtisztelő címet” – idézi a Sky News Kijev polgármesterét.

A volt brit miniszterelnök az egyik első világvezető volt, aki a háború kitörése után ellátogatott Kijevbe, majd többször is visszatért az ukrán fővárosba. Júliusban ugyan lemondott a miniszterelnöki posztról, de azóta is támogatja Ukrajnát.

Boris Johnson a héten több európai vezetőt is éles kritikával illetett, mivel szerinte az invázió kezdetén eltérő, sokszor egymásnak ellentmondó válaszokat adtak. A CNN-nek azt nyilatkozta: Németország kezdetben azt az álláspontot képviselte, hogy egy hosszú védekező háborúnál jobb lenne, ha az ukránok kapitulálnának. Azóta Berlin és Párizs is visszautasította a korábbi brit kormányfő vádjait.

Csütörtök délután megkezdte működését a metró Harkivban, ahol a Holonohirszko–Zavodszka–Saltviszka vonalon indult újra az utasok szállítása – számolt be a történtekről az Ukrajinszka Pravda.

A portál beszámolója alapján a forgalom teljesen helyreállt az érintett vonalon, ahol egy korábbi nagy erejű támadás miatt állt meg a közlekedés.

Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője csütörtökön bejelentette, hogy minden régióban ellátták villamos energiával Ukrajna kritikus infrastrukturális létesítményeit.

„Ukrajna valamennyi régióját elláttuk árammal. Elsőként a legkritikusabb infrastrukturális létesítményeknél intézkedtünk, most pedig a háztartásokat kapcsolják be a szakemberek a hálózatba” – írta Telegram-csatornáján a politikus.

Szerdán Ukrajna-szerte légiriadót rendeltek el, amely több mint két órán át tartott. Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint az energetikai infrastruktúra károsodása miatt a családok túlnyomó többsége áram nélkül maradt Ukrajnában.

A vészhelyzet miatt mindhárom, Kijev irányítása alatt álló atomerőművet – Hmelnickij, Dél-Ukrajna, Rivne – lekapcsolták az áramrendszerről. Emellett a hő- és vízerőművek többségét átmenetileg áramtalanították – tájékoztatott a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium szerint nem támadtak szerdán rakétákkal Kijevre, és csak az ukrán katonai vezetési és irányítási rendszerhez kapcsolódó energetikai létesítményekre csaptak le – írja a Sky News.

Azonban előkerült egy felvétel, amelyen Kijevben és egy közeli településen megrongálódott épületeket látni. Ukrán illetékesek szerint a támadásokban legalább tíz ember vesztette életét. 

Szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen csapást sem mértek Kijevben a városon belüli célpontokra

– mondta Igor Konyaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője. Állítása szerint a felvételeken látott kijevi pusztítást ukrán védelmi rakéták lezuhanása okozhatta. Ukrajna szerint Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki, amelyek a kritikus fontosságú infrastruktúrát és a polgári területeket egyaránt célba vették.