Ez a poszt a következő Percről percre része:
Egyre kritikusabb helyzetben az ukrán atomerőművek
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.
Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a semmi és a teljes jogú tagság között.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó – írta az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A nyugat-ukrajnai Lvivi terület (Lemberg) hatóságai betiltották a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház helyi tevékenységét.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerdai beszámolója szerint a területi tanács közösségi oldalán azt írta: képviselőik arról döntöttek, hogy meg kell tiltani a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház vallási szervezeteinek (egyesületeinek) tevékenységét a nyugat-ukrajnai Lvivi területen – adta hírül az MTI.
Egyben javasolták: a Lvivi terület helyi hatóságai működjenek közre abban, hogy megváltoztassák az ukrán ortodox egyház közösségeinek „kánoni és szervezeti kérdésekben való alárendeltségét”.
Ennek érdekében kezdeményezték a vallási közösségek közgyűlésének összehívását, hogy „az alapszabályaikban megfelelő módosításokat és kiegészítéseket eszközöljenek”.
A képviselők egyben felkérték a bűnüldöző szerveket és a területi védelmi erőket, hogy „szavatolják a más felekezetekbe való átmenettel egyetértő egyházak vagyonának és kulturális értékeinek biztonságát”.
A döntés előzménye, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház kolostoraiban november 22-én országszerte házkutatásokat tartott, melyek során sajtószolgálatának jelentése szerint „oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt és gyanús orosz állampolgárokat talált”.
Irina Friz parlamenti képviselő másnap nyilvánosságra hozta, hogy ukrán képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, indítványozva, hogy tiltsák be a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház tevékenységét.
A törvényjavaslat teljes tilalmat ír elő minden olyan vallási szervezetre és intézményre vonatkozóan, amely elfogadja az orosz ortodox egyház fennhatóságát kánoni, szervezeti, illetve bármilyen egyéb ügyeiben.
-
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szerdán ismertetett a román sajtó.
A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euroatlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztják meg az alapvető közszolgáltatásoktól – írja az MTI.
A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást.
Résztvevők a NATO tagállamainak külügyminiszteri tanácskozásán Bukarestben 2022. november 29-énFotó: Thomas Koehler / Photothek / Getty ImagesA NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euroatlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt.
Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.
A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.
-
A krími oroszbarát Telegram-csatornák névtelen feljelentést tettek közzé egy herszoni iskoláslányról, aki jelenleg a krími Krasznoperekopszk városában él. A „vád” szerint a lány figyelmen kívül hagyta az orosz himnuszt, és Ukrajna zászlaját rajzolta egy füzetbe.
A szóban forgó gyerek Herszonból jött. Oroszországgal szembeni negatív hozzáállását nem titkolja, sőt egyértelműen demonstrálja – olvasható a feljelentés szövegében. A feljelentés írója a lány és a szülei kiutasítását kérelmezte a Krímből.
-
Az Ukrán Fegyveres Erők már két hónapja mindennap megkísérlik áttörni a védelmi vonalat a Luhanszki „Népköztársaság” (LPR) által őrzött övezetben, Szvatov és Kreminna közelében – közölte Andrej Marocsko, az LPR Nép Milíciájának egyik tisztje.
Az elmúlt két hónapban az ellenség naponta kísérelte meg áttörni a védelmi vonalunkat ezeken a területeken, Szvatovo közelében naponta két-három alkalommal is
– közölte a tiszt, hozzátéve, hogy minden áttörési kísérlet óriási veszteségekkel végződött az ukrán fél számára. Andrej Marocsko kedden arról beszélt a TASZSZ-nak, hogy a kijevi biztonsági erők megpróbálják majd fokozni az offenzívát Szvatov környékén.
-
Oleg Pohranyicsnyi, egy lvivi iskola igazgatója szerint a szükséges újjáépítéseknek köszönhetően el lehetne kezdeni az iskolaépületek modernizálását és korszerű, előremutató iskolák felépítését. Sőt, még az építések módszere is modernizálódhat.
Egy iskolát már sikeresen felépítettek egy 3D nyomtató segítségével – ebben a Team for Ukraine nevű civil összefogás is segédkezett. Az alapokat már lefektették, most arra várnak, hogy megérkezzen a falakhoz szükséges nagy nyomtató – írja a Euronews.
Márciusban folytatják majd az építkezést, amikor a hőmérséklet 5 fok fölé emelkedik. A folyamat a tervek szerint mindössze egy hónapig fog tartani. A technika segítségével a későbbiekben kórházakat és lakóépületeket is fel lehet majd húzni.
-
Napról napra javul a villamosenergia-rendszer helyzete, a szakértők most már azon dolgoznak, hogy növelni tudják a termelés mennyiségét – közölte German Galucsenko energiaügyi miniszter.
Sötétben kelnek át egy zebrán emberek áramszünet idején Kijevben 2022. november 24-énFotó: Szerhij Dolzsenko / MTI / EPAHa a továbbiakban nem érik támadások az energiarendszert, akkor a jövőben stabilizálni lehet a kimaradási időt, ráadásul ezek már tervezett kimaradások lesznek – tette hozzá. A rendszerben azonban előfordulhatnak olyan károk, amelyeket hosszabb ideig tart helyrehozni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
-
Lengyelországban egy újabb menekülthullámra készülnek az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások miatt. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte, hogy változnak az ukrán menekültek fogadásának feltételei Lengyelországban. Ennek értelmében 2023 márciusától fizetőssé válik a kollektív szállásadó intézményekben való elhelyezésük – írja az Unian.
A lengyel hatóságok csökkenteni akarják országuk állampolgárainak adóterheit az Ukrajnából érkező magas számú menekült miatt. Az indítvány szerint fizetniük kell azoknak az ukrán menekülteknek, akik több mint 120 napig kollektív befogadó intézményekben tartózkodnak. Először a megélhetési költségeik 50 százalékát, néhány hónap múlva pedig a 75 százalékát kell fedezniük. Mindez nem vonatkozik a fogyatékkal élőkre, gyermekekre, terhes nőkre, nyugdíjasokra és a nagycsaládosokra.
Egy esetleges újabb menekülthullámra készülünk, hiszen Ukrajnában több millió ember nem jut áramhoz, vízhez. Annak megfelelően kell alkalmazkodnunk a helyzethez, hogy a lengyel adófizetőket minél kevesebb hátrány érje a szükséges segítségnyújtások idején
– közölte a lengyel kormányfő. A lengyel határőrség tájékoztatása szerint a háború kezdete óta mintegy nyolcmillióan érkeztek Ukrajnába, és 6 millió 200 ezren távoztak onnan.
-
Különleges törvényszék előtt vizsgáltatná az orosz politikai és katonai vezetés felelősségét az ukrajnai háborúért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij kedd esti videoüzenetében azt követelte, hogy ennek érdekében hozzanak létre egy, a náci háborús bűnösöket elszámoltató nürnbergi törvényszékhez hasonló bíróságot – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij 2022. november 14-énFotó: Valentyn Ogirenko / ReutersAz ukrán elnök megjegyezte: Kijev számos országgal és nemzetközi szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy „minden orosz gyilkos megkapja a megérdemelt büntetést”.
Azonban a rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszközök nem elégségesek ahhoz, hogy igazságot lehessen szolgáltatni
– fűzte hozzá. Rámutatott: még a Nemzetközi Büntetőbíróság keretei között sincs lehetőség arra, hogy felelősségre vonják Oroszország politikai és katonai vezetését az ukrajnai háború miatt.
Hozzátette: éppen ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy létrejöjjön egy különleges törvényszék, amely foglalkozhat a legmagasabb szintekkel.
Az ukrán elnök már szeptemberben, az ENSZ Közgyűlése előtt is követelte egy rendkívüli törvényszék felállítását.
-
A teljes körű invázió kezdete óta az orosz csapatok 440 gyermeket öltek meg és 852 gyereket sebesítettek meg Ukrajnában – írja az Ukrinform. Erről az ukrán Legfőbb Ügyészség számolt be Telegram-csatornáján.
A számok azonban nem véglegesek, mert folyamatosan érkeznek az újabb adatok a megszállt és felszabadított területekről. November 29-én például egy ötéves kisfiú sérült meg egy orosz rakétatámadás következtében a donyecki Bahmut városában.
-
A Wagner zsoldoscsoport a börtönből toborozta a zambiai diákot, aki az oroszok oldalán harcolva halt meg Ukrajnában – erősítette meg kedden Jevgenyij Prigozsin. Oroszország korábban küldött értesítést Zambiának arról, hogy a férfi, Lemekhani Nyirenda még szeptemberben vesztette életét az ukrajnai harcokban – írja a The Moscow Times.
Zambia ezután azt szerette volna megtudni Moszkvától, hogy a Nyirenda hogy került Ukrajnába háborúzni. A férfi apja szerint a fia épp egy moszkvai börtönben volt, ahol a kilencéves börtönbüntetését töltötte, amikor „besorozták”. A családja nem tudja pontosan, ez hogy történhetett. Kedden derült ki, hogy a toborzó a Wagner volt.
Igen, jól emlékszem erre a fickóra
– felelte Prigozsin arra az újságírói kérdésre, miszerint Lemekhani Nyirenda harcolt-e a Wagnerrel.
-
Olekszandr Sztaruk kormányzó Telegram-csatornáján közölte, hogy kedd éjszaka SZ–300-as rakétát lőttek ki a zaporizzsjai régió egyik településének gázelosztó pontjára.
A politikus tájékoztatása szerint a tüzet gyorsan eloltották, senki sem sérült meg, de három utca gázszolgáltatás nélkül maradt.
Az elmúlt éjszaka ismét lecsaptak az orosz szörnyek térségünk békés vidékeire. Egy rakétatalálat következtében megsérült egy gázelosztó pont, ami után hatalmas tűz ütött ki
– írta Sztaruk, aki videót is csatolt bejegyzéséhez.
-
A Pentagon megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem fizet a Starlink szolgáltatásaiért Ukrajnában
A Pentagon továbbra sem fizet az Elon Musk által Ukrajnának biztosított Starlink műholdas kommunikációs rendszerek karbantartásáért. Ezt a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder tábornok jelentette ki egy sajtótájékoztatón – írja az Ukrinform.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma nem fizet a Starlink által nyújtott szolgáltatásokért
– felelte arra a kérdésre, hogy ki állja az rendszerek karbantartását Ukrajnában, Elon Musk vagy az Egyesült Államok kormánya.
-
Marco Buschmann német igazságügyi miniszter szerint Németország is felelős az ukrajnai háborúért, mert támogatta az Északi Áramlat 2 vezeték megépítését – írja a Politico.
Németország hozzájárult az ukrajnai háború kirobbanásához, miután a Krím 2014-es annektálása után úgy döntött, hogy folytatódjanak az Északi Áramlat 2 munkálatai
– közölte a G7-ek igazságügyi minisztereinek berlini találkozóján tartott üdvözlőbeszédében. Németországnak kötelessége „közvetlenül szembesülnie ezzel az igazsággal”, és levonni belőle a megfelelő következtetéseket – tette hozzá.
Marco Buschmann 2022. november 29-énFotó: John Macdougall / AFPA kijelentés címzettje Olaf Scholz kancellár, aki többször is védelmébe vette már az Északi Áramlat 2 vezetéket.
-
Dél-Ukrajna megszállt területein az orosz haderő arra kényszeríti a helyi lakosokat, hogy orosz iskolába járassák a gyermekeiket – írja az Ukrainska Pravda. Az orosz csapatok ellenőrzik azokat a gyerekeket, akik iskolaidőben az utcán tartózkodnak.
Ezenkívül orvosi vizsgálatokat is szerveznek, ahol az Orosz Föderáció orvosai ellenőrzik, hogy milyen iskolába jár a gyerek. Emellett egy egyszeri, tízezer rubeles támogatást is ígérnek annak a családnak, amelyik beleegyezik, hogy orosz iskolába járassa a gyermekét.
A lap megjegyzi:
ezek az orosz iskolák azonban gyakorlatilag csak propagandaközpontok,
ahol a tanárok megtanítják a gyerekeknek az orosz nyelvet és a Kreml megszállásának „vízióját”.
-
A cseh parlament alsóháza jóváhagyta, hogy az ukrán haderő kiképzést kapjon Csehország területén. A parlamenti képviselők nagyobb része szavazott igennel a javaslatra, miszerint az ukrán hadsereg gyakorlatozhat az országban. 2023 végéig öt tanfolyamot kell megtartani havonta, amelyen legfeljebb 800 katona vehet részt – írja az Ukrinform.
Jan Chernokhov cseh védelmi miniszter szerint az ilyen tapasztalatok a cseh hadsereg számára is hasznosak lehetnek. Megtanulják például, hogy hogyan harcolnak az oroszok, mik a gyengéik és az erősségeik – hangsúlyozta a miniszter.
Emellett a képviselők azt is engedélyezték, hogy a cseh haderő részt vegyen az ukrán csapatok kiképzésében más uniós országokban, de 55 főben maximalizálták a létszámukat.
-
„A NATO tagállamainak sürgősen fokozniuk kell a fegyvergyártást” – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a szövetség minisztereinek e heti találkozója előtt.
Az ukrán politikus a Politicónak adott interjújában azt mondta: Nem lehet nyerni a csatatéren anélkül, hogy szövetségeseikkel együtt ne ruháznának be nagyobb mértékben a fegyvergyártásba.
Már most, amikor a mai csatákat vívjuk, gondolnunk kell arra is, hogyan vívjuk meg a holnapi csatákat. A NATO tagországai nem késlekedhetnek, már ma el kell kezdeniük a szükséges fegyverek gyártását. Ha ez nem történik meg, nem tudunk nyerni. Ilyen egyszerű a helyzet
– mondta Kuleba.
Dmitro Kuleba 2022. november 29-énFotó: Andrei Pungovschi / AFPAz ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy
jelenleg légvédelmi eszközökre és felszerelésekre, harckocsikra, valamint gyártósorokra van a legnagyobb szükségük.
„Vannak olyan országok a világon, amelyeknek megvan mindaz, amire Ukrajnának szüksége van, politikai okokból mégsem számíthatunk a segítségükre. Be kell indítani a termelést, hogy ne függjünk a harmadik országok szeszélyeitől, akiknek van készletük, de nem hajlandók megosztani azokat” – fogalmazott Kuleba.
-
Az orosz posta közleménye szerint számos híres amerikai és európai márka, köztük a Nike, a Zara és a H&M termékeit ismét megrendelhetik az orosz vásárlók online – derül ki az orosz posta szolgálatának a TASZSZ állami hírügynökség által közölt közleményéből.
Hozzáteszik: ezentúl lehetőség lesz a nyugati áruk megvásárlására közvetlenül a cégek weboldalain. A vásárlók akár külföldi, akár orosz bankkártyával is fizethetnek. Hogy ez a nyugati szankciók miatt nem lehetséges? Dehogynem. Bemutatták ugyanis az Orosz Posta partnereként
a hongkongi székhelyű Post Global céget, amely felajánlotta, hogy felár ellenében közvetlenül megvásárolja a termékeket,
így az orosz bankoknak és ügyfeleiknek nem kell a nyugati cégekkel kapcsolatba kerülniük.
A Post Global weboldala arra hívja az orosz vásárlókat, hogy „látogassák meg Amerika és Európa legnépszerűbb online boltjait”, ahol „termékek milliói, több százezer márka és nonstop kedvezmények várják őket”.
A háború februári kezdete óta több száz nyugati vállalat korlátozta vagy állította le tevékenységét Oroszországban. A nyugati országok által Oroszországgal szemben kivetett banki és kereskedelmi szankciók miatt szinte lehetetlenné vált az orosz fogyasztók számára bizonyos áruk beszerzése.
-
Állami temetést tartottak kedden Uladzimir Makej belorusz külügyminiszternek, aki váratlanul, 64 éves korában halt meg. Hirtelen halálával kapcsolatban felröppent a gyanúja annak, hogy a politikust orosz kémek mérgezhették meg – írja a Sky News.
Makej megtartotta a lehetőségét annak, hogy párbeszédet alakítsanak ki a Nyugattal, miközben némi mozgásteret adnak Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek az Oroszországgal való alkudozásra
– mondta Artyom Shraibman független politikai elemző.
Uladzimir Makej 2017. augusztus 31-énFotó: Peter Kohalmi / AFPA szakértő szerint Makej a belorusz kormány fő Nyugat-barát hangjaként híresült el, így nem meglepő, hogy halála számos összeesküvés-elméletet szült. A volt külügyminiszter mindvégig hűséges maradt Aljakszandr Lukasenkához, és kulcsfontosságú szövetségese volt, bár a belorusz vezetőhöz képest liberálisabbnak tartották – tette hozzá.
-
Egy ukrán írót elraboltak és megöltek az orosz erők Harkiv megye megszállása közben, jelentették helyi médiaforrások.
Volodimir Vakulenkót és fiát, Vitalijt március végén vették őrizetbe az orosz erők Izjum közelében. A családja eddig nem tudta, hogy mi történt vele, de
egy nemrég elvégzett DNS-vizsgálat megerősítette, hogy a férfi holttestét egy tömegsírba dobták.
Az Ukrinform szerint Vakulenko műveit a művész kertjében temették el, és most átadják a harkivi irodalmi múzeumnak – írja a Sky News.
-
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.Tartsanak velünk ma is!